Vermicularis

(lat.) a. m. féregformáju.

Vermilinguia

(állat), l. Féregnyelvüek.

Vermillon

(franc., ejtsd: vermilyon, cinnabaris praeparata), a nedves úton előállított finom, élénkvörös cinnóber. A V. mérges, igen sok anyaggal hamisítják, de felismerhető arról, hogy a V. teljesen elillan, a hamisítványok nem illannak el. Főleg festők használják.

Vérmogyoró

(növ.), l. Mogyorófa.

Vermont

(ejtsd: vörmont), az amerikai Egyesült-Államok egyike, Kanada, New-Hampshire, Massachusetts, New-York és a Champlain-tó közt, 24 770 km2 területtel, (1890) 332 422, egy km2-re 13 lak. Sík vidéke csak a Champlain-tó körül van. Fő hegylánca a Green-Mountains, amelyek végig vonulnak rajta. legnagyobb vizei a határain vannak; K-en a Connecticut, Ny-on a Champlain-tó, amely 2/3 részében ezen államhoz tartozik. Télen a hideg, nyáron a forróság nagy, de azért az éghajlat egészséges. Az erdők különösen É-on nagy kiterjedésüek. Egyebütt is a talaj inkább alkalmas legelőül mint szántóföldül. Ezért is az állattenyésztés jelentékenyebb mint a földmívelés. Fontosak a márványbányák, különösen Rutland és Sutherland-fallsnál, a gránitbányák Barrenál és más helyeken. 1893-ban 1,6 millió dollár értékü márványt, 778 000 dollár értékü gránitot, palát (536 000 dollár) és meszet (151 000 dollár) bányásztak. Az ipar nem oly jelentékeny mint a szomszéd államokban. V. 14 countyra van fölosztva; fővárosa Montpellier. A 30 szenátort és 243 képviselőt meg a kormányzót 2-2 évre választják. A kongresszusba 2 szenátort és 2 képviselőt küld. Iskolái közül kiválnak az állami egyetem Burlingtonban és a női college Montpellierben. V. államot a XVIII. sz. közepén kezdték gyarmatosítani. Eleinte Massachusetts, New-Hampshire és New-York küzdöttek érte, de 1764. ez utóbbi nyerte el. A szabadságharc lezajlása után 1777. önálló állammá nyilvánította magát, de az unióba csak 1791. vették föl, miután New-York az igényeiről lemondott. 1793. új alkotmányt adott magának. 1836. behozta a törvényhozói testületbe a kétkamarás rendszert. V. ö. Robinson, V. (Boston 1892).

Vern.

latin állatnév után Verneuil Fülöp Eduárd (1805-73) francia természettudós nevének rövidítése.

Vérnász

l. Bertalan-éj.

Verne

(ejtsd: vern) Gyula, francia iró, szül. Nantesben 1828 febr. 8. Párisban jogot hallgatott, de már akkor szivesebben foglalkozott a természettudományokkal és ezeknek eredménye volt, hogy irói tehetségét, ezáltal egy egészen új irányt teremtve, a természettudományoknak regényalakban való népszerüsítésére használta; első ilyen kisérletének (Cinq semaines en ballon, 1863) olyan sikere volt, hogy ezentúl e fajta művek irására adta magát, ámbár azelőtt vígjátékokat (Les pailles rompues 1850) és operaszövegeket is irt. Regényalakban és a nagy közönségnek irva, szó sem lehetett száraz tudományosságról vagy szigoru tárgyilagosságról, hanem gyakran féket eresztve fantáziájának, olyan merész eszméknek adott kifejezést, melyeket a komoly tudomány csak kiindulópontukat tekintve helyeselhetett, de végeredményükben nem. Az mindenesetre hervadhatatlan érdeme, hogy érdekes leirásával laikusok és különösen a felserdülő ifjuság előtt a természettudományokat vonzóvá teszi. A legkalandosabb, de amennyire lehet, természettani törvények alapján indokolt módon viszi hőseit utazásaikra, hol a föld körül, hol a tenger mélyére, hol megmászhatatlan hegyek csúcsára, de a cél mindenütt az olvasó ismeretének bővítése. V. szándéka mellesleg az is volt, hogy a tudományos körök érdeklődését felköltse bizonyos még meg nem oldott problemák iránt. Nevezetesebb munkái, melyek már korábban is megjelentek egyenkint, újabban pedig gyüjteményes alakban (Franklin) magyar fordításban, a következők: A ventures du capitaine Hatteras (1867); Vingt mille lieues sous la mer (1869); Les enfants du capitaine Grant; L'île mystérieuse; Le découverte de la terre (1870); Voyage autour du monde en 80 jours (1872); Le docteur Ox (1874); Le chancellor; Un hivernage dans les glaces; Michel Strogoff; Un capitaine de 15 ans; Les Indes Noires (1875); La maison a vapeur; Mathias Sandorf (1887). Újabb művei: Nord contre Sud (1887); Deux ans de vacances (1888); Sans dessus dessous (1889); Claudius Bombarnae (1892); Le château des Carpathes (1892). Igen sok darabja látványossággá alakítva, a szinpadokat kedvelt kasszadarabja lett. Budapesten a népszinház sokáig adta a Strogoff Mihály útja Moszkvától Irkutszkig és az Utazás a világ körül 80 nap alatt címüeket. V. azonfelül Lavallée közreműködésével egy Géographie illustrée de la France című munkát is irt (1867-68), szintugy a nagy utazások és felfedezések történetét: Histoire géneral des grands voyages et des grands voyageurs (3 köt. 1879). Legújabb művében: A jégszfinx (2 köt. 1897) folytatja Poë Edgár Pym Artur kalandjai cimü regényének meséjét, melynek szinhelye a Déli-Jegestenger és sarkvidék.

Vérnedv

l. Vér.

Vernerfia

László, a XIV. sz. elején hires budavári biró. Mivel I. Károly hoz szított, 1304 jun. Vencel cseh király elfogatta és Csehországba vitte. Fogságából 1307 elején szabadult meg és 1307 jun. 1. Budavárát I. Károly részére csellel elfoglalta és két vetélytársát lófarkra köttette. V. ö. Hist. Hung. (Fontes Dom. III. köt.).


Kezdőlap

˙