Visszavétel

(lat. retractio v. correctio), a retorikában valamely kimondott szó visszavonása, v. véglegesen, v. hogy helyette erősebb kifejezést mondjunk (p. «Végre még gyilkosa lennék, attól félek. Nem! Az sohsem leszek, arról nem beszélek.» Arany. «Ez politikai hiba, - több: politikai bűn!» Klauzál G.).

Visszavetési jog

l. Esküdtszék.

Visszavonás

l. Visszalépés.

Visszér

l. Vivőér.

Visszhang

(echo), a keletkezési helyre visszavert és itt ismét észrevett hang. Ha valamely faltól, erdőszéltől bizonyos távolban hangosan kiáltunk, azon idő mulva, amely szükséges, hogy a hang a falhoz érjen és onnan visszatérjen, a hang újra hallatszik. Egytagu V. keletkezik, ha a visszaverő felület a hangforrástól 34 m.-nyire van. T. i. egy szótag kiejtéséhez legalább 1/5 mp. kell; ha ennyi idő mulik el a hang keletkezésétől számítva addig, mig a hang a faltól visszatér, a hang éppen abban a pillanatban érkezik vissza, amelyben a beszélő egy szótagot bevégzett. Ha a távolság 2-, 3-, 4-szer 34 m., akkor 2, 3, 4 szótagu V. jön létre. Igen rövid tartamu hang esetében 17 m. távolban levő fal is okoz már V.-ot, mert akkor 1/10 mp. kell ahhoz, hogy a hang a hangzó testtől a visszaverő falig és visszatérjen, a fül pedig az 1/10 mp. mulva érkező hangot már különválasztja az eredetitől. Ha a visszaverő fal távola kisebb, akkor a hang hamarább érkezik a fülhöz, semhogy külön észrevehető lenne s ekkor keletkezik az u. n. utóhang, mely a beszéddel, énekkel stb. részben összeolvad és ennek hatását zavarja. Nagy termekben, templomokban, szinházakban ez sokszor előfordul (rossz akusztika). Kisebb zárt helyiségekben a falaktól visszavert hang oly gyorsan érkezik vissza a hangforráshoz, hogy az eredeti hangot erősíti. Ha a falaknak ezen rezonanciája túlságos erős, az szintén zavarólag hat a beszédre v. énekre. Ahol a falak okozta rezonanciát csökkenteni kell, ezt alkalmas helyen függönyökkel s általában a hangot elnyelő lágy szövetekkel lehet eszközölni.

Visszkereset

(lat. regressus, recursus), egy harmadik személy ellenében, ennek kötelezése alapján érvényesített igény kártalanítás iránt. Igy p. a kezes, aki kezessége alapján a főadósért fizetni tartozott, ennek ellenében V.-et indíthat, visszakövetelve mindazt, amit helyette fizetett, a járulékokkal együtt.

Váltó-V., a váltói kapcsolatban álló valamely személynek előzője ellen indított keresete:

I. Biztosítási V.., amely nem fizetésre, hanem biztosításra irányul. Helye van: 1. Elfogadás hiánya miatt, ha a váltó általában nem, vagy megszorítással, vagy csak részben fogadtatott el. Ily esetben a váltóbirtokos a felvett óvás kiadása mellett a kibocsátótól s a forgatótól biztosítást követelhet arra nézve, hogy a váltó összege, illetve el nem fogadott része, az el nem fogadásból keletkezett költségekkel együtt lejáratkor ki fog fizettetni. A biztosítás módját és mennyiségét az érdekelt felek egyetértőleg maguk állapítják meg, ha megegyezés nem jő létre, a biztosítandó összeg a biróságnál készpénzben leteendő. Az elfogadás hiánya miatt felvett óvás birtoka minden előzőt feljogosít arra, hogy bármelyik előzőjétől biztosítást követelhessen. A váltó bemutatása és annak igazolása, hogy a visszkereső követőinek biztosítást adott, nem szükséges. Az adott biztosíték nemcsak a visszkeresőnek, hanem a biztosítást nyujtó összes követőinek fedezetül szolgál, ha ők a biztosítást nyujtó ellen biztosítási V.-et indítanak. Ezek nagyobb biztosítást csak az esetben követelhetnek, ha az adott biztosítás módja, vagy mennyisége ellen alapos kifogást tehetnek. A biztosíték visszaadandó: a) ha a váltó utólag teljesen elfogadtatik; b) ha az előző ellen, ki a biztosítást adta, a váltó lejártától számítva egy év alatt fizetési V. nem indíttatik; c) ha a váltó kifizettetik, vagy ha a biztosítást adónak váltójogi kötelezettsége megszünik. 2. Biztonság hiánya miatt; ha a váltó el is fogadtatott, biztosítási V.-nek van helye, ha az elfogadó csőd alá jutott, vagy ha az elfogadó ellen a váltó elfogadása, illetve kiállítása után valamely pénzbeli tartozás miatt a végrehajtás siker nélkül megkisértetett. Ez esetben óvással igazolandó, hogy a váltóbirtokos az elfogadótól biztosítást nyert és hogy a váltón kijelölt szükségbeli utalványozottak a váltót el nem fogadták. A biztosítás módjára s hatályára ugyanazon szabályok állanak, mint az elfogadás hiánya miatti V.-nél. A biztosíték visszaadandó, ha az előző ellen, ki a biztosítást adta, a váltó lejártától számított egy év alatt fizetési V. nem indíttatik, ha a váltó kifizettetik, vagy a biztosítást adónak váltójogi kötelezettsége megszünik, ha a váltót a netáni szükségbeli utalványozott teljesen elfogadja; az előző által adott biztosíték ezen felül még akkor is, ha az elfogadó utólag teljes biztosítást nyujt (1876. XXVII. t.-c. 25-28. s 29. §-ai).

II. Fizetési V., amely fizetésre irányul. Előfeltétele, hogy 1. a váltó fizetés végett bemutattassék; 2. ez s a fizetés nem teljesítése kellő időben felvett óvással igazoltassék. Az óvás a fizetés napján déli 12 óra után veendő fel s legkésőbb a fizetési napot követő második köznapon. Az óvást bármely előző elengedheti, ez azonban nem menti fel a váltóbirtokost a bemutatás kötelezettsége alól, s e részben csak azon hatással jár, hogy amennyiben az óvást elengedő előző a bemutatás meg nem történtére hivatkozik, a bizonyítás őt terheli; másrészt az előző, ha az óvás mégis felvétetett, annak költségeit megtéríteni tartozik. A telepített vltót a telepesnél, ha ilyen megnevezve nincs, az intézvényezettnél kell a telep helyén fizetés végett bemutatni s ugyanitt veendő fel az óvás. A fizetés nem teljesítéséről a váltóbirtokos közvetlen előzőjét, s ha ez a váltót lakhelye megnevezése nélkül adta tovább, azon legközelebbi előzőjét, aki a váltót hely megjelölése mellett adta tovább, az óvás felvételétől számított két nap alatt irásban értesíti; elegendő, ha az értesítés ez időn belül a postára adatott. Ha az értesítés vitássá válna, az értesítő csak azt köteles bizonyítani, hogy az érdekelt részére a meghatározott napon a postán levél adatott fel, kivéve, ha a címzett igazolja, hogy a levél mást tartalmazott. Aki az értesítést elmulasztja, vagy nem közvetlen előzőjéhez intézi, köteles az ebből eredő károkat az összes, illetve az átugrott előzőknek megtéríteni s azonkivül elveszti ezekkel szemben igényét a kereset kézbesítését megelőző időre járó kamatokra s költségekre. A váltóbirtokos V.-ét bármely, vagy valamennyi váltókötelezett ellen indíthatja a nélkül, hogy követelési jogát a be nem pereltek ellen elvesztené. Viszont minden váltókötelezett követelheti, hogy neki a váltóösszegnek, a kamatoknak s a költségeknek lefizetése mellett s a fizetés hiánya miatt felvett óvás kiadassék, több ajánlkozó közül annak van elsőbbsége, akinek fizetése által a legtöbben szabadulnak.

A V. tárgya a váltóbirtokosra nézve a ki nem fizetett váltóösszeg s ennek a lejárattól számítandó 6% kamataira az óvási s egyéb költségekre, és 1/3% váltódíjra, amely összegek, ha a visszkeresett a fizetés helyétől különböző helyen lakik, ez összegek a közép váltóárfolyam szerint számítandók. A forgató, ki a váltót beváltotta, előzőitől követelheti az általa befizetett összeget a fizetés napjától számított 6% kamatokkal, a felmerült költségeket s 1/3% váltódíjat, esetleg árfolyam-átszámítással. A visszkereső külföldre intézett V.-ében felszámíthatja az ott megengedett magasabb tételeket, a külföldi visszkereső belföldre intézett V.-ében csak akkor számíthatja az ottani magasabb tételeket, ha azokat tényleg kiegyenlítette. A visszkeresőnek jogában áll előzőjére követelése erejéig visszváltót intézni. E váltó látra állítandó ki s közvetetlenül a visszkeresett lakhelyére intézendő; összegéhez hozzászámíthatja a visszváltó értékesítéséhez netán járó alkusz- s bélyegdíjakat. Törvényünk a V.-et egyáltalán ugy szabályozza, mintha a váltóbirtokos visszváltót intézett volna és keresetét erre alapítaná.

Visszkezes

l. Kezesség.

Visszleszámítolás

egy már leszámolt váltónak újból eladása. L. Disconto.

Vissz-számla

a visszkereseti összegről szóló számla, amelyet a fizetés hiánya miatt visszaküldött váltóhoz csatolnak, l. Visszkereset.

Visszváltó

l. Visszkereset.


Kezdőlap

˙