a férj elnevezése a feleségének szüleivel szemben, akik közül az apa a fővel szemben ip vagy após, az anya pedig napa vagy anyós. A vő felesége szüleivel sógorsági viszonyba jut és ebből kifolyóan e viszony külön jogi szabályozásnak is tárgya.

Vöcklabruck

az ugyanily nevü felsőausztriai kerületi kapitányság székhelye, az Ager egy mellékvize, a Vöckla és vasút mellett, (1890) 1872 lak., aszbesztgyártással, pamutszövéssel és műmalommal.

Vöcklamarkt

község Vöcklabruck felsőausztriai kerületi kapitányságban, a Vöckla és vasút mellett, (1890) 2876 lak., sujtáskészítéssel és papirosmalommal.

Vöcsök

l. Vöcsökfélék.

Vöcsökfélék

(állat, Podicipidae), az úszók rendjébe, a búvárfélék családjába tartozó madárnem. Úszólábuk hasadt, rövid farkuk csak egy csomófosztott tollból áll. Orrnyilásaik hosszas elliptikus formájuak. Mintegy 24 fajta ismeretes, melyek közül hazánkban 5 fordul elő. Leginkább állóvizekben tartózkodnak, ahol úszófészkeket építve költenek is. Fészekalja 3-6 tojás, melyeket a szülők közösen költenek ki. Kiváló úszók. Rovarokkal és más kisebb vizi állattal táplálkoznak. Tollas mellbőrük, mely finom selyemnemü, grebes néven kereskedelmi cikk, prémül, kalapra stb. használják. Legismertebb fajtái: a búbos vöcsök (Podiceps cristatus L). Háta szürkésbarna, hasa fehér, csőre vöröses. Az időseb példányok feje hátsó részét kétcsúcsu tollbóbita, nyakukat pedig rozsolaszinü, hátul barnán szegélyzett tollgallér díszíti. Hossza 66, szárnyhossza 18 cm. Vándormadár. magyarországban nyáron a nádasokbannem ritka, különben hazája az É. sz. 55-35°. Drága tollaiért nagyban vadásszák. A vörös nyaku vöcsök (P. griseigena Bodd.), fekete nyaku vöcsök (P. nigricollis Sund.), az apró vöcsök (P. minor L.) az előbbinél jóval kisebb, de hasonlóan élő és nálunk szintén nem ritka fajok. A füles vöcsök (P. auritus L. hazája a magas észak, magyarországba csak ritkán látogat el.

Vőfély

v. vőfi, a magyar népnél a vőlegény barátja, ki a vőlegényt az eskütételhez kiséri, a lakodalmi ünnepet előkészíti, a mulatságot rendezi, a lakománál felszolgál, alkalmi felköszöntőket mond.

Völc

(Wölc, Volca), kisközség Kis-Küküllő vármegye dicsőszentmártoni j.-ban, (1891) 1130 oláh és német lakossal.

Völcsej

kisközség Sopron vármegye csepregi J.-ban, (1891)1043 magyar lakossal.

Vőlegény

házasulandó férfi neve az eljegyzés (l. o.) napjától a házasság megkötéséig.

Völgy

a hegyeket elkülönítő mélyedés, melynek számos fajtáját különböztetik meg. Legközönségesebbek a hosszanti V.-ek és kereszt- vagy haránt-V. Ezek neve onnan ered, hogy a hegységek hosszában vagy keresztben húzódnak. A hosszanti V.-ek rendesen tágasak és a fenekükön fölhalmozódó áradványi talaj által lapályosak, bennük kisebb-nagyobb V.-i síkok vannak. A keresztvölgyek rendesen keskenyek, sok helyen V.-szorosokká szűkülnek. A hegyhasadékok is nagyobbára kereszt-V.-ek, sőt valószinü, hogy keletkezésekor minden kereszt-V. csak hegyhasadék volt, amilyen a tordai hasadék. A kereszt-V.-ek legnagyobbszerü példái hazánkban az Al-Duna V.-szorosa a visegrádi V.-szoros, a Vöröstoronyi-szoros és a Vágvölgynek a Turóctorkolat alatti és feletti két szakasza. A hosszanti v. legszebb példái hazánkban a Vág-V. trencséni szakasza, a Nyitra-V. és a Dráva-V. Közép-Európában az ausztriai Alpesek mutatják a hosszanti és kereszt-V.-ek legtanulságosabb példáit. A V.-ek egyéb fajtái közül legnevezetesebbek a canonoknak (l. o.) nevezett V.-i sikátorok, melyek nem egyebek, mint a fensíkokba mélyedő óriási árkok. Ezek hazai legszebb példái a gömöri barlangos mészkőhegységben láthatók.


Kezdőlap

˙