Erasmus a nevelést a Civilitas morum bevezetésében talán pillanatnyi ötletből négy ágra osztja: 1. a valláserkölcsi nevelésre, melynek az a célja, hogy a gyermeki lélek a vallásosság csiráit magába szívja, 2. értelmi nevelésre, melynek az ismeretek közlése a feladata, 3. gyakorlatias nevelésre, mely a gyermeket a gyakorlati életre készíti elő, 4. formális nevelésre, melyben az legyen az irányító gondolat, hogy a gyermek mindjárt első éveiben szokjék illedelmességhez.

Nem követem szorosan véve ezt a felosztást Erasmus pedagógiai eszméinek összefoglalásában, mivel a nevelés harmadik ágának, a gyakorlatias nevelésnek kifejtéséről alig találhatni nála valamit, aztán e szerint mellőznünk kellene a testi nevelésről nyilvánított nézeteit. Ahelyett, amint a mai pedagógusok szokták: a testi, értelmi és erkölcsi nevelés szempontjából veszem figyelőre műveit.