csángók

a székelyektől különvált népcsoportok összefoglaló neve. A szó valószínűleg egy már elenyészett ’elvándorol’, ’elszakad’ jelentésű ige származéka. Csángóknak nevezik elsősorban a → moldvai magyarokat. Így hívják a Csíkszékből a közeli Tatros folyó völgyébe költözött magyarokat (→ gyimesi csángók); a Brassó melletti → Hétfaluban élő magyarságot, valamint a barcasági magyar falvak más lakóit (→ hétfalusi csángók). Gyakran helytelenül így emlegetik a → bukovinai székelyeket is, és a közülük kiszakadt → al-dunai székelyeket. A ’csángó’ név általában gúnynévnek számít. Nem maguk a csángók, hanem a környezetükben vagy a távolabb lakó székelyek használják. Kivételt képeznek az ugyancsak bukovinai eredetű → dévai csángók, akik nem érzik sértőnek a megnevezést. 1945 óta helytelenül csángóknak nevezik a Dunántúl egyes vidékein a bukovinai székelyekkel nagyjából egyidőben a kitelepített németek helyébe érkezett áttelepített csehszlovákiai magyarokat és alföldi telepes agrárproletárokat is. A csángó szó itt az ’idegen telepes’ jelentését vette fel. – Irod. Mikecs László: Csángók (Bp., 1941).

1. Hétfalusi csángólány századfordulói öltözetben (v. Brassó m.)

1. Hétfalusi csángólány századfordulói öltözetben (v. Brassó m.)

2. Gyimesi csángó asszony hosszú ingben, feltűzött katrincával, vállán gyapjútarisznyával (Gyimesközéplok, v. Csík m.)

2. Gyimesi csángó asszony hosszú ingben, feltűzött katrincával, vállán gyapjútarisznyával (Gyimesközéplok, v. Csík m.)

3. A moldvai Gajcsánáról (Egyházaskozárra, Baranya m.) települt csángók körtánca

3. A moldvai Gajcsánáról (Egyházaskozárra, Baranya m.) települt csángók körtánca

1. Dévai csángó-székely telepes háza (v. Hunyad m.)

1. Dévai csángó-székely telepes háza (v. Hunyad m.)

2. Idős csángó férfi (Somoska, Moldva)

2. Idős csángó férfi (Somoska, Moldva)

3. Gyimesi csángók

3. Gyimesi csángók