erdőjog

a községi, → úrbéres erdőből az egy egész → jobbágytelek után járó eszmei rész. Az úrbéri birtokrendezés alkalmával kiosztott, elkülönített (→ elkülönítés) erdőilletőség paraszti haszonélvezete annyi részre oszlott, ahány jog volt a faluban. A jog szerinti erdőélést az 1853. és az 1871. évi törvények szabályozták. Ennek értelmében csak az előírt rendtartás szerint lehetett az erdőket használni, az erdőjogok száma nem változhatott, de hányadolni és elidegeníteni lehetett. Az erdőket évről évre → nyilazással osztották szét a kitermelés idejére a jogosultak között. A jog szerinti osztatlan erdőhasználat emléke azonban napjainkig él. (→ még: legelőjog) – Irod. Mihalovits János: Magyar erdészeti jog (Selmeczbánya, 1909); Für Lajos: Jobbágyföld-parasztföld (A parasztság Magyarországon a kapitalizmus korában, Bp., 1965).