bihari cifraszűr

készítésének ősi fészke Nagyvárad volt. A váradi szűrszabók céhlevelüket 1614-ben mutatták be megerősítés végett Bethlen Gábornak. Az eredetileg nagyon régies, tiszta derékszögű darabokból álló bihari cifraszűr szabásába újabb elemek is keveredtek. Így az összes többi magyar → szűrtől eltérően a válla rézsútosan szabott és összevarrott. Felül már rézsútosan szabott, négyszögű gallérja két alsó végén egy-egy csücskő van. E galléron kívül a bihari cifraszűrnek még kis – kisnyaknak nevezett – álló gallérja van. A bihari cifraszűr elöl, a mellen összeér, toldott eleje trapezoid alakú. Elöl fent csatos szíjjal vagy → összeakasztóval csukódik, → hátravetőt is készítettek hozzá. Ujja alul és a hátulja néha felhasított, s a felhasítást gombkötő készítette gombokkal csukták össze. Az ujjvégeknek és az aljának kirojtosodását megelőzendő, szabáskor az ujj kéz felőli végére ép, ill. szövött szél jutott. Aljára ugyanilyen sávból aljtoldást tettek. A toldás vonalát színes posztó borítással fedték. Ujján, elején és gallérján színes posztó szegés futott körül. Díszítése a régebbi darabokon ezenkívül igen aprólékosan varrott szegfű- és rozmaringleveles hímzés, valamint színes posztó „csipke”. A virágkompozíciók neve bokorvirág, ez a galléron virágkosárból nő ki. A korábban túlnyomórészt vörös hímzést idővel sötétebb, fekete váltotta fel. – A bihari cifraszűr másik – újabb – típusa a → rátétes szűr, amelyet a szűrszabó posztó virágosnak, posztó metszett virágosnak nevez. Divatja 1870 táján, a varrógép elterjedésével kezdődött. A kézi hímzés helyett alkalmazott és géppel levarrott rátéttel a régi hímzett ornamentikát dolgozták át posztóba. Így a rátétnek is fő motívuma a szegfű. Ez a szűr a múlt század végén Kolozsvár felé terjedt el. Az applikáció színe túlnyomórészt a fekete. A varrógép hatására a szűr szegései egyre szélesebbek lettek. A bihari cifraszűr díszítési módja még a színes posztóval való csipkézés (→ cigula). Ezeket több rétegben helyezték egymásra, s a közepükön haladó varrást sodrás takarta. A szegést is, a borítást is többnyire vörös cérnából, varrógépen tűzéssel díszítették. Szokásos díszítőelem volt a csipkéket befejező bojt vagy galambkosárnak nevezett horgolt kis korong alkalmazása. (→ még: cifraszűr) – Irod. Györffy István: Magyar népi hímzések. I. A cifraszűr (Bp., 1930); Palotay Gertrúd: Szűrhímzés-öltésmódok (Népr. Ért., 1930).

Bihari cifraszűr elejének rajza.

Bihari cifraszűr elejének rajza.

Bihari cifraszűr hátának rajza

Bihari cifraszűr hátának rajza

Bihari cifraszűr (századforduló) Bp. Néprajzi Múzeum

Bihari cifraszűr (századforduló) Bp. Néprajzi Múzeum