Háromszék

az egykori székely székek egyike, önálló tájegység. A → Székelyföld déli, délkeleti sarkában fekszik, az Olt és a belé ömlő Feketeügy síkságán. Északi r.k. részét → Szentföldnek, a Feketeügy alsó folyása és az Olt által bezárt vidéket → Szépmezőnek nevezik. Vásáros és igazgatási központjai Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely. A → székelyek a 13. sz. első felében szállták meg a mai Háromszéket. Előttük kisebb bolgár-szláv csoportok, esetleg szórványban már magyarok is lakhattak a vidéken. A háromszéki székelyek a későbbi Szászorbó, Szászsebes és Szászkézd vidékéről költöztek mai lakóhelyükre Orbai-, Sepsi- és Kézdiszékbe. A három szék a 16–17. sz.-ban egyesült mai neve alatt. Hozzájuk tartozott a Sepsiszéktől földrajzilag különálló → Erdővidék egy részét alkotó Miklósvárfiúszék is. Háromszék 1876-ban alakult vármegyévé. Ekkor magába olvasztotta a korábban Felső-Fehér megyéhez tartozó terület testében fekvő községeket is. Ezek egy része a középkorban a közeli Bálványosvárhoz tartozott. Román lakossága újkori telepítéssel keletkezett. Háromszék a Székelyföld legfejlettebb mezőgazdasági területe. Népessége a 19–20. sz.-ban leginkább polgárosult, néprajzi vizsgálatával azonban még adós a szaktudomány. – Irod. Balázs Márton: Adatok Háromszék vármegye néprajzához (Sepsiszentgyörgy, 1942); Konsza Samu: Háromszéki magyar népköltészet (Marosvásárhely, 1957); Albert Ernő–Faragó József: Háromszéki népballadák (Bukarest, 1973).

Bal oldali ábra: Világoszöld mázú csempe Kovászna környékéről (v. Háromszék m.) – Jobb oldali ábra: Csempedúc (Magyarhermány, v. Háromszék m.) Sepsiszentgyörgyi Múzeum, v. Háromszék m.

Bal oldali ábra: Világoszöld mázú csempe Kovászna környékéről (v. Háromszék m.) – Jobb oldali ábra: Csempedúc (Magyarhermány, v. Háromszék m.) Sepsiszentgyörgyi Múzeum, v. Háromszék m.

Háromszéki népviselet, falusiak és városi polgárok (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, rajz: Jankó J., 1870)

Háromszéki népviselet, falusiak és városi polgárok (Orbán Balázs: A Székelyföld leírása, rajz: Jankó J., 1870)

Díszkancsók (Érfalva) A Sepsiszentgyörgyi Múzeum gyűjteményéből

Díszkancsók (Érfalva) A Sepsiszentgyörgyi Múzeum gyűjteményéből

Szuszék az 1700-as évekből (Nagybacon mind: v. Háromszék m.)

Szuszék az 1700-as évekből (Nagybacon mind: v. Háromszék m.)

Az 1960-as években faragott kapu (Kálnok, v. Háromszék m.)

Az 1960-as években faragott kapu (Kálnok, v. Háromszék m.)

Csűr (Kovászna, v. Háromszék m.)

Csűr (Kovászna, v. Háromszék m.)

18. sz.-ban épült lakóház (Dálnok, v. Háromszék m.)

18. sz.-ban épült lakóház (Dálnok, v. Háromszék m.)

Zsúppal fedett csűr (Kézdialmás, v. Háromszék m., 1972)

Zsúppal fedett csűr (Kézdialmás, v. Háromszék m., 1972)


Fejfák: Középajta (bal oldali kép) – Papolc (középső kép) – Középajta (jobb oldali kép, mind: v. Háromszék m.)

Harangláb (Kálnok, v. Háromszék m.)

Harangláb (Kálnok, v. Háromszék m.)

Kapu (szárazpatak, v. Háromszék m.)

Kapu (szárazpatak, v. Háromszék m.)

Használati tarka edények 1930 körül (Nagyajta, v. Háromszék m.)

Használati tarka edények 1930 körül (Nagyajta, v. Háromszék m.)