13. §.
A várispánság és a megye.
A várispánság egy katonai szervezetü kerület volt, mely a várral a megye területéből hasítatott ki s alakítatott át katonai kerületté, s a várispán (comes castri) alatt állott, földrajzilag ugyan a megye területén feküdt és nyúlt el, de attól mégis egészen megkülönböztetett részt alkotott, melyen a várjobbágyság vagy várkatonaság és a várnépség lakott. Ugyanis az ország felosztása és szervezése alkalmával a megyék területeiből bizonyos nagyobb vagy kisebb terjedelmü földrészek vagy birtokok hasittattak ki és kapcsoltattak a felállitott vagy felállitandó várak területeihez, mik okleveleinkben várföldek vagy várbirtokok nevén neveztettek. Ezen várföldek egy része szabad, vagy Sz. István király által felszabaditott népek között kiosztott hűbéri birtokul azon kötelezettséggel: hogy ők azért itthon a várakat az ellenség beütései ellen védelmezzék és háboru esetén a király hadseregében katonai szolgálatot tegyenek. Ezek tehát katonák voltak, de okleveleinkben várjobbágyok- jobagiones castri- néven neveztettek. Kézay Simon e várjobbágyok eredetét illetőleg azt irja, hogy azoknak egy része szegényebb nemesekből lett, kik a királytól a várföldekből hűbéri birtokokat nyertek azon föltétel alatt, hogy háboru idején a várat védelmezzék 1). A vár-földek azon része pedig, mely katonai szolgálatra hűbér gyanánt ki nem lett osztva, alsóbb rendü földmiveseknek vagy szolgáknak bizonyos szolgálati feltételek mellett adatott ki, kik okleveleinkben várnépség vagy várszolgák-castrenses-néven vannak emlitve. De fegyver és más hadi és házi eszközök készitése végett szükségesek valának iparűzők vagy kézmivesek is. Ilyenek is fogadtattak be a várak területeire. Ezekből alakultak azután a városok. Ezek okleveleinkben polgárok-cives, civiles-nevezet alatt jőnek elő. De valamint a várjobbágyok, úgy ezek is minden kivétel nélkül; mindenben egyenesen és kizárólag a várispán hatalma alatt állottak, ki a kerületet saját alárendelt tisztjeivel igazgatta.
Itt azonban a várispánság földrajzi ismertetéséré még meg kell emlitenünk, hogy a vár birtokai nem alkottak mindig egy földrajzilag összefüggő területet vagyis nem állottak egymással szoros közvetlenségben vagy kontiguitásban; hanem a megye különböző részeiben, a nemesség és a főpapság birtokai között ágaztak szét és terültek el: sőt némely nagyobb és jelentékeny várispánságoknak még a másik vagy harmadik megyék távolabb eső területein voltak birtokai vagy álladékai; de ezek a távolabb eső részek is katonai és közigazgatási tekintetben mind együvé tartoztak s az illető várispán hatósága alatt állottak.
A megye ellenben egy nagyobb kiterjedésü és szabadabb szerkezetü nemesi vagy polgári kerületet jelentett, melyen a vár területén kivül a nemesség és a főpapság praediumai vagy birtokai és más szabad népek telkei terültek el. Ezek alkották azt a szabadabb polgári kerületet, melyet mi megyének nevezünk, mely nem volt bekebelezve a várispánságba és kezdetben nem is állott a várispán hatósága alatt, hanem attól egészen különálló és független területet képezett. De különben maga a várispánság is földiratilag a megyéhez tartozott, a mennyiben a megye területén feküdt és többnyire a megye nevéről volt elnevezve is. Voltak ugyan oly várispánságok is, melyek nem viselték azoknak a megyéknek a nevét,, melyeknek területén feküdtek; de ezek csak egyes kivételeket képeztek az általános elnevezés alól. Igy a megye egy nagyobb egészet jelentett, melynek egyik részét tette a vár s annak területe, a másikot pedig a nemesség, főpapság és a többi szabad népek birtokai. E földrajzi meghatározás szerint tehát a megye magába foglalta a várispánságot is; de nem megforditva a várispánság a megyét; mivel a várispánság kizárólag csak a vár területére szoritkozott s annak hatósága nem terjedt ki a megye többi részeire, melyek annak beavatkozásaitól egészen függetlenek voltak.
Ez rövid s előleges ismertetése és megkülönböztetése e két intézvénynek s ezzel járó katonai és polgári területnek, mik régibb okleveleinkben, különösen a Váradi Regestrum bejegyzéseiben, szabatosan meg voltak egymástól különböztetve, amint ezt alább fogjuk látni.
Hogy a megyék és várispánságok közötti különbséget kellőleg tárgyalhassuk, először is fel kell hoznunk iróinknak ide vonatkozó nézeteit; mert, iróink e kérdésben két részre oszlanak, többen közülök e két intézményt egy értelemben veszik, s abban csak egységes vármegyét és pedig katonai vármegyét vagy várispánságot látnak: mások ellenben a vármegyék dualismusát vagy kétféleségét vitatják, azt állitván, hogy a várispánság mellett fenmaradtak a régi megyék is.
1) Jobagiones vero castri sunt panperes nobiles, qui ad regem venientes, terram eis tribuit de castri terris, ut pheuda castri, ut castrum guerre tempore custodirent. Endlicher Monumenta Arpadiana Rer. Hung. Sangalli 1849. 129. l.