HEVES VÁRMEGYE TÖRTÉNETE

IRTA BALÁZSY FERENC

I. kötet


12. §.

Botka Tívadar elmélete vagy véleménye megyénk alakulásáról.



Azok, a miket felhozánk, mindenkit meggyőzhetnek arról, hogy Heves három különböző megyéből u. m. Heves, Mátra-Ujvár, és Kemej megye egyik részéből alakult, mely részek kezdetben különálló területek voltak és csak későbben egyesültek vagy alakultak Heves nevezett alatt egy megyévé.

D. Botka Tivadar különben hamvaiban is tisztelt tudósunk másképen magyarázza megyénk alakulását. Ugyanis ő úgy vélekedik, hogy a tatárjárás előtti időszakban Sáros, Abaúj, és Heves együvé tartozott és Újvár nevezet alatt egy nagy kiterjedésű vármegyét alkotott.1) Természetesen Hevesbe foglalta vagy az alatt értette Mátra-Újvár t is, s ezt azzal egynek vette. Ez sokak előtt nagyon feltűnő és merész állitásnak tetszett, mint a mely ellenkezik hazánk régi földirati felosztásával s abban nem kis zavart okozand; de leginkább feltűnt Pesty Frigyesnek, ki ide vonatkozólag igy nyilatkozik: Botka Tivadar nem régen azon állitással lepé meg a magyar tudományos köröket, hogy a tatárjárás ideje előtt Sáros, Aba, és Heves megyék területe egyetlen vármegyét képezett, melynek neve Újvár (Novum Castrum, és roppant terjedelmén kivül még azért is unicum volt, mert területi álladéka Borsod megye által volt kettészakitva.2)

Én nevezett tudósunk ezen állitására viszhang czim alatt észrevételt tettem, 3) miből azután hosszabb polemia vagy vita fejlődött ki közöttünk.4) E vita érdemét s érveit nem tartom szükségesnek itt újra felhozni s azzal a t. olvasókat untatni, csak annyit jegyzek itt meg, hogy a felmerült kérdésre abból keletkezett vitára leginkább a latin comitatus ingatag jelentése s értelmezése szoIgált alkalmul; mert a comitatus elnevezés főleg már a XIII. században felváltva majd megyét majd várispánságot jelentett vagy a különböző felfogás s értelmezés szerint ennek jelentésére magyaráztatott. Úgy látszik ez vitte tévedésbe Botka Tivadart és azokat is, a kik őt követik, nem véve kellő tekintetbe azt a különbséget, mely a megyék és várispánságok között polgári alkotmányunk első korszakában fennállott, s a comitatus elnevezés alatt emlitett megyék és várirpánságok intézvényét és területet egymással fölcserélték s összetévesztették. Igy történt, hogy nevezett tudósunk a sárosi, abaúj, és hevesi várispánságokat, mint várispánságokat, mind meg annyi megyéknek tekintette, és minthogy e várispánságok az újvári nagy várispánságnak kiegészitő részei voltak, ezeket Újvár nevezet alatt, azzal, már mint megyével, egyesitette s azonositotta; pedig a megye és várispánság két egymástól megkülönböztetett intézvény és terület vala, Azért a fenforgó kérdés bővebb felvilágositására szükségesnek tartottam a megyék és várispánságok közötti különbséget feltüntetni és bővebben ismertetni annál is inkább, mivel én ezt igen fontos történelmi és régi közjogi kérdésnek tartom nemcsak a mi megyénk és várispánságunk alakulásának falvilágositására, hanem általában a megyék és várispánságok közötti különbségnek kimutatására is; mert e nélkül történelmünkben több oly régi földirati és közjogi kérdések és nehézségek merülnek föl, melyek iránt igen nehéz eligazodnunk, ha közelebbről nem ismerjük e két intézvényt és e kettö közötti különbséget.

Épen ez indita arra, hogy e kérdést felújitsam s erről egy akadémiai értekezést vagy felolvasást tartsak annak kimutatására: hogy mi külömbség volt a megye és várispánság között? 5). S e felolvasásomat, az itt fenforgó kérdés szabatosabb megvitatása végett jónak látom itt némi kihagyással és változtatással újra közölni megyénk följebb tárgyalt alakulásának bövebb felvilágositására és nevezett tudósunk ide vonatkozó vélekedésének megigazitására. De minekelőtte e kérdés tárgyalásához kezdenénk, itt eleve meg kell határoznunk, hogy mit kell értenünk a várispánság, és mit a megye alatt vagyis mi volt kezdetben a várispánság és mi a megye.


1) Századok. V. 383. l.

2) Az Eltünt Régi Vármegyék. I. 163. I.

3) Századok. VI. 231 -237. 307-325. 377- 386. II.

4) U. o. 532. és 704. VII. 81. és 153. II.

5) Értekezések a Történeti Tudományok Köréből. 1896. XVI. 2. Sz.