22. §.
Az újvári várispánságnak hevesi hirtokai.
E várispánság hevesi álladékait vagy birtokait nehéz most mind kimutatni; mivel sz. István király Legendája, mely abban a korban a telekkönyv hiányát pótolta, melybe azok a várbirtokok be voltak vezetve, történelmünk nagy kárára elveszett és királyaink későbben, különösen a XIII. század elejétől kezdve, azokból sokat eladományoztak s az azokról szóló adománylevelek is nagy részben, megsemmisültek vagy legalább napvilágra nem jöttek s igy azokról kevés törtelmi adataink maradtak fenn. Mindamellett azokból az oklevelekből, melyek fenmaradtak, a következő várbirtokok nyomozhatók ki, és pedig:
l. Heves, a mai mezőváros, nemcsak várbirtok, hanem egyszersmind vár és az itteni várispánságnak is székhelye volt. V. István ifjabb királynak 1264-ben kelt adománylevelében emlitetnek a hevesi várjobbágyok, mint Őrs (Tarna-Őrsnek szomszédai 1).
2. Őrs = Tarna-Őrs, szintén ily várbirtok volt, amint ezt igazolja V. István ifjabb király 1264-ben kelt adomány levele, melyben azt az újvári vár köteléből kivette és Kompolt ispánnak adományozta 2).
3. Pél, ma is fenlévő helység, szintén az újvári vár birtokaihoz tartozott, amint ezt bizonyítja II. Endre király 1234-ben kelt adománylevele, melyben Pélt más két abauji faluval az újvári, és három bihari faluval az ottani vár kötelékéből kivette s az Aba nemzetségbeli Demeter mesternek adományozta 3).
4. Halász, Gyöngyös-Halász, szintén ily várbirtok volt, melyet V. István ifjabb király 1267-ben a hevesi vár kötelékéből kivett és Jánosnak, a Csobánka fiának adományozott 4). Ez Mátra-Újvár területén feküdt ugyan, de azért a hevesi vár birtokának van irva.
5. Fogacs, ma puszta, szintén a heves-újvári várbirtokaihoz tartozott, amint azt bizonyitja Károly királynak 1333-ban kelt nemesitő levele, melyben Fogacsot és Jánost, Jakab fiait heves-újvári várjobbágyokat a havasföldi hadjáratban tett szolgálataiért a várszolgálat alol felmentette és megnemesítette.6)
6. Fegyvernek, Aszó, Schmula és Ecseg szintén hevesi várbirtokok voltak, amint ezt bizonyítja a Váradi Regestrum 206-ik bejegyzése, mely szerint 1219-ben ezen falukban lakó várbéliek (castrenses) pörbe fogtak némelyeket az ecsegiek közűl állítván, hogy velük egyenlő osztályzatban vagy kötelezettségben állanak, alá lévén vetve a századnak éppen úgy, mint ők: az ecsegiek ellenben felelék, hogy ők nincsenek alá vetve a századnak, hanem szabad denárok fizetésével tartoznak (liberorum denariorum debitores), ugyanezt erősiték az ott megnevezett hevesi várjobbágyok is, kiket Péter, Dénes újvári várispán helyettese, (Petrus comes vicarius Dionisii comitis) Váradra küldött az izzó vaspróbára vagy itéletre Mojzessel Hetény falvában lakó prisztalddal vagyis birói végrehajtóval s ott derült ki a pörbefogott ecsegiek igazsága.
Az itt emlitett helyek vagy azok nevei:
Fegyvernek, későbben elpusztult, de most ismét fenlévő község.
Aszó*) és Schmula, ma nincsenek meg, úgy látszik, hogy Fegyvernek és Ecseg szomszédságában feküdtek.
*) Nyelvészeti tekintetben megjegyezhetni, hogy Aszó régi magyar név, mely völgyet jelentett. (Magyar Nyelvtörténeti Szótár. Kiadják Szarvas G. és Simonyi Z. Budapest. 1890. I. 129. l.) Ily nevü helyek többször jönnek elő okleveleinkben, de még ma is vannak fenn p. o. Aszó-fő Zalában, Hosszu-Aszó Biharban. - A maklári határban is van Nagy -Aszó nevü völgy, mely a hasonnevü szőllőhegy alatt nyulik el.
Ecseg ma puszta.
Mind a négy falu a régi Kemej területén feküdt, ami mutatja, hogy e várispánság lenyúlt idáig s itt is voltak birtokai.
Hetény, hol az emlitett birói végrehajtó lakott, ma puszta Abaujban, ami ismét mutatja Hevesnek, mint várispánságnak, Abaujjal való összeköttetését.
Az itt elősorolt várbirtokok felváltva majd Heves majd Újvár néven neveztettek;de e kétféle elnevezés mit sem változtat a dolgon, mivel azok bármi néven neveztettek is, az újvári várispánsághoz tartoztak s annak kiegészitö részei voltak.
Pesty Frigyes Ágasvár határjárásában is nyomoz várjobbágyokat; de nem tudja meghatározni, hogy azok Újvár vagy Hevesvárához tartoztak-e. 6) Egyikhez sem, hanem Nógrád várához, és nem is több, hanem csak egy várjobbágy van emlitve, s ennek földje vagy birtoka nem Ágasvárral, hanem Bárkánynyal volt határos 7), Bárkány pedig Kis- és Nagy-Bárkány eleitől fogva nem Heveshez, hanem Nógrádhoz tartozott.
Nevezett irónk keres vagy nyomoz Bátor, Heves-Bátor szomszédságában is ily várbirtokot 8); de itt sehol sem volt a várispánságnak semmi birtoka: emlitetik ugyan az egri káptalannak 1295-iki határjárásában vár, melynek határa érintkezett a bátori határral; de ez nem volt királyi vár, hanem az egri püspök vára: Szarvaskő, melynek romjai még most is fennállanak s így ez nem sorozható az itt tárgyalt várbirtokok közé.
Voltak ugyan Hevesmegye területén más várak is, de ezek nem tartoztak az itt tárgyalt várbirtokok közé; mivel ezek nem királyi vagy várispánsági várak voltak, hanem csak egyes nemzetségek vagy családok magános várai.
Ime elősoroltuk a hevesi várbirtokokat, amennyire azokat az adatok hiányában ki lehetett nyomozni; igen hihető, hogy megyénk területén még több ilyen várbirtokok is voltak; de azok vagy minden nyom nélkűl elpusztultak, vagy eladományoztatván, más birtokokba olvadtak, miről semmi adománylevél vagy más történelmi adat sem maradt fenn. De azok is, a miket itt elősorolánk, valamennyire jelzik Hevesnek, mint egykori várispánságnak, Újvárhoz való viszonyát. Ezzel kimutatták Hevesnek, mint megyének, megyeiségét vagy megyei önállóságát és mint várispánságnak, Újvárhoz való viszonyát.
1)…ex parte Jobbagionum Castri Heves. Fejér. Cod. D i p l. IV. III, 205. l.
2)…quamdam terram Castri Vjuar Eors vocatam ... a castro percitus exemptam sibi e per cum suis heredibus contulimus, dedimus et donavimus. U. o. 204. l.
3) Venzel. Árpádkori Újokmánytár. VI. 547. l.
4)…quamdam terram castrinostri Heves Halasz vocatam etc. Fejér. Cod. Dipl. IV. III. 416, VII. I. 316. l.
5) Fogach et Johannes filii Jacobi … Jobagyones et Conditionarii Castrenses de Fogách de Comitatu Heves-Újvár etc. Fejér. Cod. Dipl. VIII. III. 679. l.
6) A Magyarországi Várispánságok Története. Budapest. 1882. 253. l.
7) Fejér. Cod. D ipl. IV. III. 292. l.
8) Pesty Frigyes i. h.