MÁSODIK FEJEZET.

1. §.

A Jászság keletkezése.

A Jászság ugyan nem tartozik megyénkhez, de egykor a jász kerület, vagyis az a vidék, hol e kerület későbben keletkezett, egy része volt azon területnek, melyen megyénk alakult, s ebből lőn az is a jászok részére kikerekitve, s igy eredetileg e kerület is ahoz a területhez tartozott, hol megyénk alakult, amint ezt mutatja annak földrajzi fekvése, mert e fekvésénel fogva a régi Heves és Mátra-Ujvár közé vala beékelve, és kezdetben azok valamelyikéhez tartozott és még ma is azokkal a részekkel határos, melyek megyénket erről az oldalról alkoták, sőt mint följebb a 3-ik §-ban, hol a régi Heves határait elősorolám, emlitém, hogy ama kerületnek némely részei vagy helyei egykor megyénkhez tartoztak és megyei birtokok voltak, és csak későbben kebeleztettek ama kerületbe.

Ide járul ama kerület egyházi illetékessége is; mivel egyházilag az egész Jászság megyénk egyik főesperesi kerülétébe-a patai kerületbe, vala beosztva, s annak egyik kiegészitő részét tette és teszi ma is.

De különben is figyelemre méltó történelmi jelenet: hogy megyénk tőszomszédságában egy népet találunk, mely nemzetiségére megyénk népével ugyan rokon, de régi szokásai, intézményei és kiváltságainál fogva attól meg vala különböztetve, és külön kerületet alkota. Ugyanazért midőn megyénk régi területét s alkatrészeit nyomozzuk, egyuttal ki kell a szomszéd jász kerület keletkezésére is terjeszkednünk, s itt annak is egynéhány lapot szentelnünk; mivel, e szomszédságnál is igen érdekel minket az a kérdés: hogy mikor és hogyan telepitettek ide megyénk mellé sőt ékeltettek be megyénk közé a jászok és mi szolgáltatott alkalmat ezen nép ide telepítésére? Nyomozzuk tehát történelmünk ezen felhozott kérdését, hogy felvilágosithassuk a Jászság eredetét és keletkezése történetét, mely szomszédságánál és területi érintkezésénél fogva némi összefüggésben vagy vonatkozásban állott megyénk régibb történetével.