3. §.
Heves megye régi területének és határainak további nyomozása.
Hogy Hevesnek itt kimutatott és körvonalazott régi területét és határait még jobban és részletesebben megismerhessük, azoknak bővebb felvilágositására és kiegészitésére szükségesnek tartom ide vonatkozólag még a következő helyrajzi részleteket fölemliteni. És pedig:
a) Heves és Borsod között az elválasztó határvonalat képezte az Eger folyó, mely Lelesz környékén fakadván Bekölczétől kezdve Valkig, hol az a Tiszába szakad, elválasztotta észak és kelet felől Hevest Borsodtól úgy, hogy az azon innét eső helyek Heveshez, a túliak pedig Borsodhoz tartoztak. Minthogy pedig e folyó Egren és több helységek határain keresztűl folyván, azokat két részre osztotta s igy az azáltal jelzett határvonal szerint az egri vár, s a városnak a vár alatti része s az Almagyar felé nyúló utczája, s az Eged hegye felé terülő határa, melyek a nevezett folyón túl esvén, mind Borsod megye területén feküdtek. Úgy szintén Borsod megye területébe nyúlt be Bekölcze, Szarvaskő és Fellnémet határának e folyón túl eső része, sőt e két utolsó helységben t. i. Szarvaskőn és Felnémeten egy utcza vagy házsor, mely a patakon túl esik ma is Borsod néven neveztetik világos jeléűl annak, hogy amaz utczák egykor Borsod megye területén keletkeztek. Sőt maga a szarvaskői vár is, mely a patakon túl emelkedő sziklán épült s az egri várnak észak felől előőrsi állomása volt, szintén Borsod területén állott. Ezek szerint Eger városa s az előbb emlitett helységek határai az előtt két törvényhatósági területre oszlottak, melyeknek egyike Heveshez, a másika Borsodhoz tartozott. De Eger városának és határának a nevezett patakon túl eső része az előbb emlitett helységek határrészeivel együtt a közigazgatás és igazságszolgáltatás könnyitése végett e század elején az 1807: 29-ik tczikk által Hevesbe kebeleztettek:
b) Itt meg kell emlitenem, hogy egykor Eger szomszédságában még három helység volt: u. m. Czegléd, mely Egren felül és Almagyar és Tihamér, melyek Egren alól, szinten a nevezett folyón túl feküdtek s igy Borsodhoz tartoztak; de későbben mindahárom helység elpusztulván, határaik Eger határához foglaltattak, s azzal együtt az előbb emlitett bekebelézés folytán ezek is hevesmegyei területekké lettek.
c) Farmos, Ivánka helységek és Szőke puszta, melyek a nevezett folyón innen esvén, azelőtt Heveshez tartoztak, de most Borsod megye területén állanak; mivel azon veszteség kárpótlására, melyet Borsod az emlitett részeknek Hevesbe történt bekebelezése folytán területileg szenvedett, 1811-ben ez évi 5-ik tczikk által e helységek Borsodhoz kapcsoltattak. Úgy szintén e megyébe lett kebelezve az emlitett tczikk által Kis- Tálya végén lévő Zugó malom is az ahoz tartozó birtokrészszel együtt, melynek területi illetékessége vagy hovatartozása azelőtt kérdéses volt. Ennyi változást szenvedett s igy igazittatott ki Hevesnek előbb jelzett határvonala.
d) Itt helyén látom megemlíteni, hogy a székesegyház a várban lévén épitve, a püspök a káptalannal együtt szintén a várban lakott s ennek folytán a püspökség és a káptalan székhelye is Borsod területén állott: amiért is a székesegyházi főesperes (archidiaconus cathedralis) okleveleinkben gyakran borsodi főesperesnek is (archidiaconus de Borsod) neveztetett s e két elnevezés egymással többször fölcseréltetett, a mit e főesperesi kerület két nevüségből támadható kérdés megelőzésére vagy netaláni tévedés megigazitására szükségesnek láték itt megemliteni.
e) Ácsiszög és Fokoró, melyeket följebb Hevesnek dél felöli régi határai közé sorozánk s igy hevesmegyei helységeknek nyilvániták, némely oklevelekben, mint szolnokmegyei helyek vannak emlitve; de nem szenved kétséget, hogy itt földirati tévedés forog fenn, úgy látszik, hogy az a királyi jegyző, ki amaz okleveleket fogalmazta vagy kiállitotta, nem ismerte jól e vidék helyiratát s a kérdéses helyek illetékességi hovatartozását; mivel a királyi irodákban is merültek föl néha ily hibás értesülések és tévedések. Igaz ugyan, hogy Ácsiszög egészen Szolnok városa tőszomszégságában feküdt s ettől nem messzire esett Fokoró is, és mivel e helyek oly közel feküdtek Szolnok városához, e közelségnél fogva tartotta talán a királyi jegyző azokat Szolnokmegyeiknek. És ha netalán Szolnokhoz lettek volna is azok akkor kapcsolva, az csak ideiglenesen és kivételesen történhetett; mivel azok a helyek hevesmegyei birtokok voltak. Azonban bármint legyen is e határkérdés, én amaz oklevelek ellenébe is ismételem és határozottan állitom, hogy ama helyek eleitől fogva Heveshez tartoztak; mivel Hevesnek is természeti határát alkotta a Zagyva folyó, mely azt elválasztotta Szolnoktól, s e természeti határt követte a politikai felosztás is, melynél fogva e folyón innét eső terület, melyen e két helység állott, Heveshez tartozott. De különben, hogy Hevesmegye területe és határa csakugyan egészen idáig terjedt, azt igazolják több más oklevelek és régi földirati adatok, különösen a pápai tized rovatának a hevesi főesperesi kerületre vonatkozó bejegyzései, hol e kerület egyházközségei között többször van emlitve Ácsi és Fokoró, és pedig az első Hach és Halch alakban, világos jeléűl annak, hogy e helyek valamint a hevesi főesperesség alá tartoztak, úgy Heves megye területén is feküdtek.
f) Palugyay Imre e határkérdésben ennél jóval tovább ment és nemcsak az előbb nevezett két pusztát, hanem e vidéknek több helyeit is, mint Szász-Berket, Bessenszög, Süly, Kőtelek, és Nagy-Kürüt több más pusztákkal együtt szolnokmegyei helyeknek vette s e megye helységei közé sorozta. 1)
De irónk ezen eljárásának indokolása vagy tájékozása végett itt meg kell emlitenem, hogy 1850-ben, a szabadságharcz legyőzése után, az akkori kormány Szolnokot Hevestől, melylyel azelőtt egyesitve volt, elválasztván s ott külön főnökséget állitván, e megyét t. i. Szolnokot a közigazgatás és igazságszolgáltatás könnyebb eszközlése végett úgy osztotta be, hogy több oly helységeket kebelezett abba, melyek történelmileg és földiratilag Heveshez tartoztak. E beosztást későbben a magyar törvényhozás is helybehagyta, midőn 1876-ban a megyék ujabb rendezése alkalmával a XXXIII. t. - czikk 17-ik szakasza által Jász-Nagy-Kun kerületet Szolnok megyével egyesitette s ezen egyesités folytán nemcsak a följebb emlitett helyeket, hanem Hevesnek más helységeit is Szolnokba kebelezte.
Nem szenved kétséget, hogy nevezett irónk itt nem Szolnok történetét, régi földiratát, és határait nyomozta, hanem annak csak 1850-iki beosztását vette irányadónak és követte e megye leirásában, és minden történelmi nyomozás vagy indokolás nélkül ide sorolta azokat a helységeket, melyek régibb földiratunk szerint Heveshez tartoztak, és csak ujabb beosztás szerint lettek Szolnokhoz kapcsolva. Úgy de itt nem Szolnok későbbi beosztása, hanem Hevesnek régi kiterjedése és határai forognak kérdésben; mert egészen más volt e megyéknek alakulásá s eredeti beosztása és más azoknak később átalakitása és felosztása, s én itt nem ezt, hanem azt nyomozom régi földiratunk felvilágositására, s ezt itt csak azért emlitém föl, hogy ezzel amazt bővebben felvilágosithassam.
g) De e határkérdés bővebb felvilágositására, Szolnok megyére vonatkozólag még meg kell emlitenem, hogy annak itt, a Zagyva mentén végső határát Szolnok városa tette, s e megye innét nem északnak Heves felé, hanem dél-kelet és délnyugat felé terjedt, és más volt annak eredeti kiterjedése és más későbbi beosztása; mivel az egykor magában foglalta délkelet felé Alpárt Ó- és Új-Kécskét, délnyugat felé Abonyt, Tószöget, Paládicsot, Szent-Lőrinczet, Szent-Királyt több más elpusztult helyekkel vagy pusztákkal együtt, melyek most Pest megye területén esnek; mert Szolnok a török uralom alatt ugyan egyesült Hevessel, de annak egy része: az emlitett helységek, a közelebb eső Pest megyéhez csatlakoztak vagy csatoltattak s a törökök kivonulása után is ott maradtak, mint már ahoz tartozó részek, valamint Szolnok többi része egyesülve maradt Hevessel a török uralom után is.
h) Alattyán és Mizse nem voltak ugyan közvetlen érintkezésben Heves megye terűletével, hanem a jász községek határai között feküdtek, valamint most is Jász-Nagy-Kun és Szolnok megyébe vannak kebelezve; de azért az előtt Heves megyéhez tartoztak; mivel mindakét hely meg van említve a pápai tized rovatának a hevesi főesperesi kerűletre vonatkozó bejegyzéseiben e kerület egyházközségei között; de politikai beosztás szerint is 1850-ikig Heveshez tartoztak, nem pedig Szolnokhoz, amint ezt Palugyay Imre hibásan állítá.
i) Kisér, mely most mváros és jelentékeny jász község, Heves-Ivány és Szent-András, mik ma puszták, kezdetben szintén Heveshez tartoztak, csak későbben kebeleztettek a jász kerületbe, amint ezt alább megyénk helytörténetében, még bővebben ki fogom mutatni.
Ezzel, úgy hiszem, eléggé megjeleltem és kellőleg körvonalaztam megyénk első alkatrészét. Heves egykori területét és határait, most következik megyénknek második alkatrésze.
1) Jász-Kún kerületek és Külső-Szolnok Vármegye Leirása. Pest 1854. III. 368, 370, 372, 377. II.