5. §.
Nyomozása e kerület elnevezésének.
E vidék vagy kerület eleinte Pata váráról lett elnevezve. Ugyanis Névtelen Jegyzőnk elbeszélése szerint Árpád a Mátra erdejében nagy földet adott Ed- és Edömer kun vezéreknek, hol azután az ő unokájuk Pata várat épitett, mely az ő épitője nevéről Patavárá-nak neveztetett s ettől kölcsönözte azután az egész Mátra vidéke vagy kerülete a Pata nevezetet; mert, amint tudjuk, a váraktól nyerték nevüket az alattuk vagy mellettük elnyúló területek vagy megyék. És Névtelen Jegyzőnknek e vár eredetére vonatkozó elbeszélését s e vidéknek ezen várról lett elnevezését igazolja az itt alakult főesperesi kerület neve is, mely szintén e vártól nyerte a patai főesperesség (Archidiaconatus de Pata) nevet, mely néven e főesperesi kerület s annak főesperesei okleveleinkben elejétől fogva neveztettek és ma is neveztetnek.
Minthogy itt későbben várispánság is alakult, a vártól-melyhez e terület a várjog czímén tar tozott-Újvár-nak, és minthogy e várispánságot Aba király állitotta, az ő nevéről Aba-Újvár-nak is kezdett neveztetni, s így e vidék, mint várterület okleveleinkben felváltva két néven u. m. Újvár és Aba-Újvár néven jön elő. Így p o. István ifjabb király 1260 körűl Domoszlót, mely eleitől fogva a-Mátra alatti vidék területéhez tartozott, Kompolt ispánnak adományozván, azt Újvár megyében fekvő birtoknak mondja 1). 1263-ban a nevezett Kompoltot ezen adomány birtokában újra megerősítvén, az új adománylevélben a megyét, hol az említett helység fekszik, Aba-Újvár-nak nevezi 2) S ezen elnevezés indokolására megemlithetni, hogy valamint Újvár, hol Aba király várat épitett, az ő nevéről Aba-Újvár-nak neveztetett: úgy a Mátra vidékét is, hol szintén várispánságot állitott, az ő nevéről nevezhetni annál is inkább; mivel ő itt többféle épületeket emelt s újitásokat létesitett: igy p. o. Sáron a Szűz Mária tiszteletére templomot épitett, monostort s apátságot alapitott és Pásztón királyi udvart állitott, és valamint Abaúj megyében, igy itt is több birtokai voltak, és több ágai nemzetségének (nobiles de genere Aba) itt laktak vagy birtak, sőt ő maga is itt lakott vagy legalább tartózkodott Pásztón, hol Jerney szerint udvart tartott. Ezek folytán tehát jogosan lehetett az ő nevéről e vidéket s az itten állitott várispánságot Aba-Újvár-nak nevezni.
De sokkal nehezebb magának az Újvár névnek megfejtése; mert nem tudni: hogy melyik volt és hol állott az az Újvár, melytől e várispánság nevét kölcsönözte. Ide vonatkozólag Pesty Frigyes igen helyesen ezt a nehézséget támasztja: A régi magyar földrajz egyik sajátsága, hogy sok Újvárt emleget a nélkűl, hogy az ennek megfelelő Óvárt ismernők, melyet e névnél fogva föl kell tételezni 3). Óvár ugyan volt a Mátrában, a hasznosi határban; de ez volt-e az itt keresett Óvár, mely ellentéteűl szolgált volna a kéréses Újvárnak, és hol állott az a másik Újvár, melytől e várispánság nevét kölcsönözte, azt az adatok hiányában nehéz kinyomozni. Feltünő, hogy a szomszéd Nógrád neve is magyarul szintén Újvárt föltételez; mivel Neugrád szláv nyelven szintén Újvártjelent; de ezzel, úgy látszik, a mi Újvárunk semmi összeköttetésben sem volt.
Én e vidék Újvár nevét ugy vélem megfejthetni, hogy az e nevet a sárosi Újvártól kölcsönözte, melyhez az, mint várispánság, egykor úgyis tartozott. Ugyanis itt eleve meg kell emlitenem, hogy Sáros, Abaúj, Pata, sőt még Heves i is több okleveleinkben Újvárnak (Novum Castrum) neveztetett; mivel ezek mind meg annyi álladékai s alkatrészei voltak annak a nagy kiterjedésű várispánságnak, mely Újvár nevezet alatt az ország északi határszélétől Sáros, Abaúj, Pata és Heves területén által lenyúlt egészen a Tiszáig, sőt még azon is alol Kemej megyébe Fegyvernek és Ecségig. E nagy várispánsági kerületnek lévén Mátra vidéke is egyik kiegészítő része, úgy látszik attól vette az Újvár nevet vagyis Újvár-nak neveztetett, mivel a nagy kiterjedésü Újvári várispánságba tartozott.
De e vidék további ismertetéséhez tartozik még az itt alakult főesperesi kerületnek elnevezése s annak történelmi jelentősége is.
Nyomozzuk tehát ezt is tovább, mivel itt ez is figyelmet érdemel és becses adalékul szolgál e vidék régi földrajzának és történetének bővebb felvilágosításához.
1) ... quod terram Dumuzulo vocatam in Comitatu Novi Castri existentem etc. Wenzel Árpádkori Új Okmánytár. VIII. 20. l.
2) ... terram Dumuslou vocatam i n Comitatu Aba Uyvar etc U. o. 70. l.
3) Az eltünt Régi Vármegyék I. 155. l.