6. §.
A patai főesperesség neve és elnevezésének történelmi jelentősége.
Ha itt egykor várispánság állott s e várispánság okleveleinkben újvári - nak neveztetett: e névnél az a kérdés vagy nehézség merül fel, hogy miért nem neveztetett az itt alakult főesperesség is e várispánság okleveles nevén, miután a főesperesi kerületek, mint följebb is emlitém, rendszerint azoknak a megyéknek vagy várispánságoknak a neveiről neveztettek, melyeknek területein feküdtek és miért lett ez a főesperesség, a várispánság okleveles nevétől eltérőleg, patai-nak nevezve?
De erre könnyű a felelet. Ugyanis e nevezet eltérésének az az oka: hogy az egri püspökség előbb alakult, mint az újvári várispánság; mivel az egri püspökséget sz. István király mindjárt uralkodása kezdetén alapitotta, a várispánságot pedig későbben Aba Samuel állitotta, és mikor a püspökség alakult, akkor a Mátra vidékét Pata vára képviselte vagy jelezte, mint nevezetesebb hely, hol a följebb emlitett kun vezér unokájának vára állott: igen természetesnek és indokoltnak találom, hogy arról lett elnevezve az itt alakult főesperesi kerület is. Midőn pedig későbben itt várispánság alakult, akkor már el volt fogadva és megállapitva a főesperesség neve; az egyház pedig konservativ természeténél fogva az egyszer elfogadott és megalapitott nevekhez ragaszkodva, nem akarta e főesperességnek már elfogadott nevét újvári-ra változtatni, nem akarta pedig azért is, mivel az egri püspökségnek volt már e néven egy másik főesperessége, t. i. az abaúji, mely okleveleinkben szintén újvári főesperességnek (Archidiaconatus de Novo Castro) neveztetett. Ez az oka annak, hogy a főesperesség régibb patai nevét Újvár ellenébe tovább is megtartotta. Ezek szerint Pata és Mátra-Újvár között csak az volt a külömbség, hogy amaz jelentette e vidéknek régibb s egyházi, ez pedig későbbi és politikai beosztását s ezzel járó megkülönböztetését; de különben mind a két elnevezés ugyanazon egy területre vonatkozott, csak hogy egyik egyházi, a másik polgári megkülönböztetést jelentett.
Ezen nézetünket igazolja Pesty Frigyes is, ki ide vonatkozólag így ir: Arpád vezér a Mátra erdejében nagy földet adott Ednek és Edömérnek, hol azután unokájuk Pata várat épitett. E vártól vette a várispánság, a vármegye és az utóbbitól a főesperesség is nevezetét, mely azt mai napig megtartá; jele, hogy midőn sz. István király az egri püspökséget alapitá, már Pata vármegyének léteznie kellett, mert a főesperességek azon vármegyétől vették nevöket, melynek területén feküdtek, habár későbben alakultak, mint az illető vármegye. 1)
Itt tudós írónk Patát megyének nevezi; de az e néven, mint szoros értelemben vett megye-provincia vagy comitatus-nem létezett, legalább nincs okleveleinkben mint ilyen e néven emlitve; de mindamellett egy oly nagyobb kiterjedésü önálló területet jelentett, melyen főesperesi kerület és későbben Újvár nevezet alatt várispánság és megye alakulhatott, s igy emlitett írónk ha az elnevezésre vagyis Pata megyeiségére nem is, de a dolog érdemére valóságot állit, midőn azt irja, hogy e főesperesség, mely Patá-ról lett elnevezve, már az egri püspökség alapitásakor megalakult s azóta szakadatlanul fennáll.
De nagyobb figyelmet érdemel e főesperesi kerületnek az a beosztása, miszerint az eleitől fogva meg volt különböztetve hevesi főesperesi kerülettől. Ide vonatkozólag Pesty Frigyes elő említett írónk azt a megjegyzést teszi: hogy a meddig okleveleink nyoma terjed, a patai főesperesség mindig meg volt különböztetve a hevesitől és ennek megvan a maga jelentősége. 2) Igenis megvan a maga jelentősége; mert azt jelenti, hogy Pata kezdetben Hevestől különálló területet alkotott; mert különben nem igen lehet alapos okát adni annak, hogy miért kellett Hevesnek, mely Patával vagy Újvárral együttvéve sem tett valami nagy kiterjedésü megyét, két különálló főesperesi kerületre osztatnia; mert, mint följebb is emlitém a főesperesi kerületek megyék szerint voltak alakitva és beosztva, s hány megyére terjedt valamely püspökségnek határa, annyi főesperesi kerületre oszlott annak területe. Eszerint a patai főesperesség különállósága is hangosan hirdeti, hogy annak kerülete egykor Hevesmegyétől különálló területet alkotott.
Ide járul az egyház azon eljárása is, hogy midőn későbben Újvár Hevessel egyesittetett, a kerületek régi felosztásához ragaszkodva, ezen egyesités daczára sem kebelezte be a patai kerületet a hevesibe, hanem meghagyta azt azután is különálló főesperességnek, ami ismét ujabb bizonysága e kerület régi autonomiájának, amit az egyház a maga szempontjából azután is érvényben vagy legalább emlékezetben kivánt tartani. Nem ok nélkül irá tehát emlitett irónk, hogy e két főesperességünk egymástól lett megkülönböztetésének meg volt a maga jelentősége.
Ezzel, úgy hiszem, eléggé körvonaloztam s imertettem megyénk másik alkatrészét, Patát vagy Mátra-Újvárt, most következik annak harmadik alkatrésze.
1) Az Eltűnt Régi Vármegyék. I. 148. l.
2) U. ott. 149. l.