6. §.

Régi földrajzi illetékessége a jászok földjének.

Fessler és több iróink, kik a jászokat ide telepitik, nem emlitik, hogy földrajzilag hova tartozott ez a terület, mely e nép megtelepitésére lett kijelölve, csak annyit jegyeznek meg, hogy a jászok Heves, Külső-Szolnok és Pest megyék közé telepitettek; de ebből még nem igen lehet ezen terület régi földrajzi illetőségét kellőleg meghatározni; mert, amint már kimutattuk, Heves kezdetben Mátra-Ujvártól megkülönböztetett terület volt, s azzal csak későbben lett egyesitve, s iróink megyénk ezen két alkatrészét nem ismérve s e kettőt egynek véve, csak Hevest emlitették; az tehát tulajdonképen a kérdés: hogy e kettő közül melyikhez, Heveshez vagy Mátra-Újvárhoz tartozott-e e terület? E kérdés megfejtésére nincs ugyan biztos történelmi adatunk, itt csak az egyház eljárása s a jász egyházközségek későbbi beosztása szolgálhat útbaigazitó felvilágositásul. Ugyanis a jászok csak későbben térvén a kereszténységre és kezdetben leginkább csak szállásokon tartózkodva, mindjárt nem képezhettek rendszeresitett egyházközségeket, s igy 1332. táján a pápai tizedrovatban, mely e részben biztosabb felvilágositásul szolgálhatna, nem emlitetnek. Eléjön ugyan Alattyán, mely e területtel közvetlenül érintkezett és Mizse, mely épen e területen feküdt, a hevesi főesperesi kerület plebániái között, amiböl azt lehetne következtetni, hogy e terület is kezdetben talán Heveshez tartozott. De nem úgy volt, mert ellenkezőt bizonyít az egyháznak itt követett eljárása s a jász plebániák beosztása. Ugyanis midőn későbben a jászok keresztényekké lettek, s egyházközségekké alakultak, nem a hevesi, hanem a patai főesperesi kerületbe lettek beosztva, valamint most is oda tartoznak, világos jeléűl annak, hogy e terület azelőtt is Patához vagyis régi politikai felosztás szerint Mátra-Újvárhoz tartozott; mert különben a hevesi kerületbe osztattak volna be, melylyel szintúgy közvetlen szomszédságban állottak, mint a pataivai. Nem a véletlen esélye, hanem a hazai diplomatikának meghatározott elve nyilvánul tehát abban; hogy a jász plebániák a patai kerületbe lettek beosztva; mivel az ily beosztásnak mindenkor megvolt saját földrajzi és történelmi jelentősége; mert, mint már többször emlitém, a főesperesi kerületek a megyék határai szerint kerekitettek ki s osztattak be. Midőn tehát az egyház a Jászságot a patai főesperességbe kebelezte, ezzel itt is a régi földrajzi kontiguitás vagy jogfolytonosság elvét kivánta követni s érvényesiteni s e terület régi földrajzi illetékességének emlékezetét fentartani. Ezek szerint tehát nem szenved kétséget, hogy e terület kezdetben is Mátra- Újvárhoz tartozott.

Még csak az a kérdés van hátra: hogyan alakult és mikor vált ki megyénk kebeléből a jász kerület?