4. §.
E két megye egyesülése, és különösen ezen egyesülés kora ellen felhozott ellenvetések és kételyek felvilágositása.
E két megye egyesülését, különösen annak korát illetőleg több ellenvetés és kétely van felhozva, miket e kérdés bővebb felvilágositására itt meg kell emlitenünk és fel kell világositanunk. És pedig:
a) Pesty Frigyes ide vonatkozólag azt az ellenvetést hozza fel, hogy IV. Béla király 1248-ban kelt adomány levelében azt mondja, hogy Poroszló Heves-Újvárban (in comitatu Heves Ujvár) feküdt. A miből azt következteti, hogy Újvár Hevessel még 1248 előtt egyesülve volt. l)
Ez egyesülés évét az arra megkivántató adatok hiányában nehéz ugyan pontosan meghatározni; de azok, a miket előbb felhozánk, elfogadható tájékozásul szolgálhatnak e kérdés megfejtésében. Béla király emlitett adománylevelének kelte is megközeliteni látszik az egyesülés korára vonatkozó nézetünket.
Azt is meg kell jegyeznünk, hogy a Heves-Újvár féle elnevezés nem jelenti vagy föltételezi mindenkor Mátra-Újvár és Heves egyesülését, hanem többször vonatkozni látszik e megyének várispánsági viszonyára, miszerint Heves, mint várispánság Újvárhoz tartozott.
Nem kis nehézséget vagy zavart okoz itt a comitatus elnevezés is; mert, mint följebb kimutattuk, a comitatus eredetileg és tulajdonképpen csak várispánságot jelentett, és csak későbben kezdett annak eredeti jelentése átvitetni a megye elnevezésére is. Nagyon nehéz tehát meghatározni, hogy itt a comitatus Heves-Újvár magát Hevest, mint megyét, jelentett-e, vagy pedig annak csak várispáni viszonyára vagy minőségére vonatkozott?
A mi különösen az itt emlitett Poroszlót illeti: itt ugyan Névtelen Jegyzőnk elbeszélése szerint a honfoglaláskor volt valami vár, de ez azért nem volt várbirtok; legalább nincs adatunk arra, hogy ez valamikor Újvárhoz, mint várbirtok, tartozott volna. S ezzel, úgy hisszük, az első ellenvetésre megfeleltünk.
b) Nevezett irónk tovább folytatván a megkezdett ellenvetést, annak indokolására azt hozza fel: hogy némely mátra-újvári illetőségü helyek mint Hort, Sáp (ma puszta) még a XIV. század elején is nem Heves-Újvár-ban, hanem csak egyszerüen Újvár-ban fekvőkül vannak emlitve okleveleinkben. Ha már e két megye az emlitett időszakban, a XIII. század közepe táján egyesült, miért emlitetnek ezek még a XIV. század elején is csak egyszerüen Újvár és nem Heves-Újvár megyében fekvőkűl? S ennek folytán azt kérdi: vajjon Mátra-Újvár akkor még külön állt-e Heves megyétől? 2)
De ez a kérdés nem ingat meg minket nézetünkben; mivel a megyének itt kifogásolt eltérő elnevezése nem szolgálhat elegendő alapul vagy indokul a felhozott kifogásra vagy ellenvetésre; mert az csak annyit jelent, hogy a régi megszokott elnevezések egy darabig még az oklevelekben is fenmaradtak és habár a kérdéses helyeket az egyesülés folytán már nem Újvár, hanem Heves-Újvár-ban kell fekvőkűl tekintenünk, mindamellett azok a régi megszokott elnevezés szerint csak egyszerüen Újvári helységeknek vagy birtokoknak neveztettek. Több eset van történelmünkben s okleveleinkben arra, hogy némely helyek vagy megyerészek a közbejött változás vagy ujabb beosztás daczára is még egy darabig megtartották régi neveiket, s a régi beosztás szerinti elnevezéseiket: igy p. o. Bereg, mely, mint megye már a XIII. század közepe táján II. Endre és IV. Béla király alatt megalakult és mégis a XIV. század közepéig Borsova vagy " Borsva néven neveztetett. Pedig Borsva, úgy látszik, eleinte csak várispánság volt és mikor Bereg, mint megye, megalakult, annak csak egy részét vagy kerületét tette, és mégis sokáig ennek nevén neveztetett. Ezek szerint a megyének különféle elnevezése semmi alapos okot nem szolgáltat a felhozott ellenvetésre.
c) Legveszedelmesebb történelmi lidérczül-igy nevezi ezt emlitett irónk-mutatkozik 1288-ban kelt oklevelünk, melyben Mátra vidéke, hol Szurdok-Püspöki nevü helység most is fekszik, kétféle neven u. m. Aba-Újvár és Heves-Újvár nevén neveztetett 3). S e megyének kétféle elnevezését nagyon kifogásolja nevezett, irónk 4).
Itt ezen elnevezések felvilágositására, meg kell jegyeznünk, hogy Mátra-Újvár több okleveleinkben Aba-Újvár-nak is neveztetett; mivel Aba Sámuel valamint Abaújban várat épitetett s az az ő nevéről Abaújvár-nak neveztetett: úgy itt a Mátra vidéken is várispánságot állitott s az az ő nevéről szintén Aba-Újvár-nak lett nevezve. Ide járul, hogy Aba Samuel e vidéken, több épitkezést s újitásokat eszközölt: igy p. o. Sáron a benedekrendű szerzet részére monostort alapitott s a Szűz Mária tiszteletére templomot épitett, itt terült el birtokainak jelentékeny része, itt birtak és laktak nemzetségének több ágai nobiles de genere Aba nevezet alatt; sőt Jerney vélekedése szerint ő maga is itt lakott vagy tartózkodott Pásztón, hol királyi udvara is volt. Ezen alkotásai-birtokai-s itteni tartózkodásai után méltán neveztethetett ez is az ő nevéről Abaújvár-nak. Heves-Újvárnak vagy azért neveztetett, mivel Heves egyesült Újvár- ral, vagy azért, mivel Heves, mint várispánság Újvár-hoz tartozott. Igy könnyen megfejthető e megyének kétféle elnevezése, mit nevezett irónk annyira kifogásolt.
d) Nevezett irónk tovább folytatván kifogását, azt kérdezi, hogy ha Hevesújvár Abaújnak is neveztetett, megforditva Abaúj neveztetett-e Hevesnek? 5)
Abaújt mint megyét meg kell különböztetnünk az ottani várispánságtól; mivel Abaúj, mint megye nem azonositatott Hevessel; de mint várispánság Hevessel egyesitve lévén, annak neve alatt is emlittetett, amint ezt mutatja a Váradi Regestrum 174-ik bejegyzése. Ugyanis e bejegyzés szerint az abaúji lakosok és várjobbágyok között pör támadván, e pörben Mihály hevesi várispán hozott itéletet az ő urának, Sándor újvári ispánnak vagy főispánnak, meghagyásából 6). Ha tehát az a várispán; ki az abaúji lakosok és várjobbágyok pörében biráskodott, itt; e bejegyzésben, hevesi várispán-nak mondatik: ebből önként következik, hogy Heves alatt Abaúj is értetett mint várispánság. Különben már följebb vala emlitve, hogy Sáros, Abaúj, és Heves az Árpádházi királyok alatt egy nagy várispánságot alkottak és, mint ilyenek, együvé tartoztak s egymással mintegy azonositva néha egy közös néven, Újvár nevén neveztettek, de többször azon megyéknek nevei szerint egymástól megkülönböztetve emlitettek, a mely megyék terüetein e várnak birtokai feküdtek. Innét már érthetjük, hogy Heves-Újvár néha csak egyszerüen csak Újvár-nak neveztetett, máskor pedig e nevezet alatt Abaújvár is értetett, mint ide tartozó várispánság, amint ezt a Váradi Regestrum emlitett bejegyzése mutatja: úgy szintén Heves-Újvár neve alatt jött többször Mátra-Újvár is, mint a melylyel Heves egyesitve lett. Ezek tehát valamint egyfelől felvilágositják megyénk többféle elnevezéseit: úgy másfelől mutatják, hogy mely tájban egyesült e két megye egymással.
Itt még csak azt emlitjük meg, hogy Pesty Frigyes is, kinek ellenvetéseit felhozók, szintén osztja azon nézetünket, hogy Mátra-Újvár és Heves eleinte két különálló megye volt és csak későbben egyesült egymással: itt csak a történelmi valóság nyomozása s a fenforgó kérdés bővebb felvilágositása végett hozta fel az említett ellenvetéseket; mivel az ily ellenvetések s azokra tett észrevételek jobban felvilágositják a kérdés tárgyát. Különben ő maga is beismeri, hogy a megyék elnevezése nem igen szolgálhat alapos kulcsúl a fenforgó kérdés megoldására vagyis annak meghatározására, hogy mikor egyesült e két megye.
Most már ismerjük megyénk alakulását, régi alkatrészeit s azoknak különféle elnevezéseit, ezen előzetek vagy előleges ismertetések után térjünk át további történelmének nyomozására.
1) Az Eltünt Régi Vármegyék. Budapest 1880. I. 153. l.
2) U . o. 154. l.
3) In Comitatu Abaujvar vel alio nomine Heves-Ujvar. Horvát István Verbőczi lstván Emlékezete. Pest 1819. II. 16.l.
4) Az Eltünt Régi Vármegyék. I. 154. l.
5) U. o. 157. l.