14. §.
Ludányi Tamás továbbí viszontagsága és későbbi püspöksége.
Ludányi Tamás további életviszontagsága és későbbi egri püspöksége ugyan szorosan véve az egri egyházmegye történelmi kérdéseit képezi; mivel ezek természetes következményei valának az ő följebb rajzolt magatartásának, de különben is az ő életrajza szoros összefüggésben van megyénknek előbb tárgyalt történetével; azért ennek bővebb felvilágositására meg kell azokat is röviden érintenünk.
Ludányi Tamás menekülése után hét évig vagyis 1410-ikig üres volt az egri püspöki szék s a püspökség birtokait és javait előbb Rozgonyi István, azután a Zsigmond előtt nagyobb kegyben állott Stiboriczi Stibor később erdélyi vajda foglalta el és bitorolta, ezt néki Zsigmond azért is megepgedte, hogy a lázadás lecsendesitésében szerzett érdemeit ezzel is jutalmazza 1). A lelkiekben pedig Schmitth Miklós előadása szerint Péter a domokos rendű szerzetesek püspöke-mint püspökhelyettes-igazgatta 2). Ezzel ellenkezőleg Fessler azt írja, hogy az egri egyházat ideiglenesen András spalatói érsek igazgatta, ki Zsigmond király iránti hűségéért székéből kiűzetett volt 3). Már e két ellenkező állítás közűl melyik felel meg a valóságnak? vagy hogyan lehet e kettőt összeegyeztetni? azt itt nem nyomozzuk, elég annyit tudni, hogy az emitett időben püspökhelyettesek (vicariusok) kormányozták vagy gondozták az egri püspöki megyét.
Zsigmond király 1410-ben az addig üresedésben volt egri püspöki széket betöltötte, kinevezvén oda püspöknek Stiboriczi Stibor jogtudóst vagy baccalaureust, ki nem Stibor erdélyi vajda fia, mint Fessler irja vagy gyanitja, hanem annak csak oldalrokona volt, amint azt Wenzel Gusztáv kimutatta. 4) E püspökről azt irja Fessler, hogy tíz évi püspöksége után sem dicséretre sem megrovásra érdemes tettnek emlékezetét nem hagyta maga után. 5) Azonban tiz évig viselt püspöksége után 1420-ban egyszerre eltűnik az egri püspöki székről; de hogy hová lett, hol és mikor halt meg, azt Schmitth Miklós nem tudta kinyomozni, sem más iróink nem emlitik, csak későbben Wenzel Gusztáv fáradhatatlan történet nyomozónknak sikerült fölfedezni az ő további tartózkodási helyét és halála idejét, így irván idevonatkozólag: Stibor püspök 1420-ban-mint látszik-visszatért Lengyelországba, a hol a domonkosrendiek bresti monostorában élt és 1434 körül halt meg. 6)
De térjünk vissza czikkünk tulajdonképeni tárgyára: Ludányi Tamásra. Meddig maradt ő Lengyelországban s onnét mikor jött haza, arról nincsenek világos és határozott tudósitásaink. Windeck, Zsigmond történetirója, azt irja, hogy Lengyelországból csak későn
jött vissza Magyarországba. 7) Itt a seropost nagyon bizonytalan latin kitétel azon idő meghatározására, melyet ő Lengyelországban töltött. Budai Ferencz azt irja; hogy ő még 1410-ben Lengyelországban volt 8), de az időt ő sem határozza meg, hogy mikor jött haza. Windeck és Budai Ferencz határozottan állítják, hogy habár visszafogadta is őt Zsigmond az országba, de a püspökséget nem adta vissza néki. Ezután régibb íróink egészen elhallgatnak Ludányiról, mintha a közélet teréről végkép letűnt volna: csak hazajövetelét emlitik; de hogy mit mivelt itthon is mi történt azután vele; arról mélyen hallgatnak.
Schmitth Miklós Stibor után és Rozgonyi Péter püspök előtt emlit egy Tamás nevű egri püspököt, kit ő, mint előtte azelőtt ismeretlen és csak általa felfödözött püspököt, vett be az egri püspökök névsorába III.Tamás neve alatt s azt irja róla, hogy csak egykét évi (1423-1424) viselvén a püspökséget, kevés emléket hagyott maga után és csak egy királyi oklevél nyomán foglal helyet az egri püspökök diszes névsorában, a honnét annyi idő óta ki volt zárva, nem ugyan az irók hibája vagy vigyázatlansága miatt, kik a magyar egyház történetének felvilágositására a püspökök névsorát összeállitották; hanem inkább az oklevelek vagy irott bizonyitékok hiánya miatt, melyek még a levéltárak poros fiókjaiban ismeretlenül hevernek. 9) Schmitth Miklósnak ezen előadásán megnyugodva, annak nyomán az általa felfödözött vagy felfödözöttnek hitt Tamás püspököt Stibor után III. Tamás neve alatt az egri püspökök névsorába iktatták Pray, 10) Katona, 11) Fessler 12) és mások, s ezek nyomán az egri egyházmegye névkönyvében is, hol az egri püspökök névsora közöltetett, így volt a Schmitth által felfödözött Tamás az egri püspökök között emlitve, mig az én akadémiai felolvasásom nyomán meg nem igazíttatott.
Mi pedig ezt a Schmitth Miklós által fölfedezett Tamás püspököt egynek és ugyanazonegy személynek tartjuk Ludányi Tamással, ki Stibor után a püspöki széket visszafoglalta s az egri egyházat nem egykét évig, mint Schmitth gyanitja, hanem négy évig, 1421-1424-ig kormányozta, amint ezt a következő kétségbe vonhatatlan történelmi adatok és érvek bizonyitják:
a) Szalay László világosan és határozottan állitja, hogy Ludányi Tamás hazajövetele után püspöki székét a konstanczi zsinat határozata folytán ujból visszafoglalta.l3) Már pedig tudjuk, hogy az 1417-ben október 9-ikén tartott 39-ik zsinati ülésben hozott 4-ik kanonja szerint el lőn határozva, hogy a főpapokat, püspökököt s apátokat fontos és a bibornokok által megvizsgálandó és helyben hagyandó okok nélkül ne legyen szabad javadalmaikról más javadalmakra áthelyezni. Ha pedíg áthelyezni (mutare, translocare) nem volt szabad, annál kevésbbé lehetett szabad őket javadalmaiktól megfosztani. A zsinat ezen végzése kedvező alkalmat s elegendő jogczimet szolgáltatott Ludányinak a püspökség visszakövetelésére s az iránti jogainak érvényesitésére, s ezt ő fel is használta és püspöki székét visszafoglalta, amint ezt nemcsak Szalay László állitja hanem más történelmi adatok is felvilágositják s igazolják.
De itt még egy különős kőrülményt kell az itt felmerült kérdés bővebb felvilágositásra felhoznunk, mely az egri püspökség megüresedésére vonatkozott. Ugyanis Wenzel Gusztávnak fölebb idézett előadása szerint az egri püspökség Stibornak nem halála, hanem lemondása folytán jött üresedésbe. Ez ismét egy különös és figyelemre méltó körülmény, hogy Stibor lemond a gazdag püspöki jövedelemről, s a bresti monostorba vonul és ott lemondása után még tizennégy évig él. A mi arra látszik mutatni, hogy az ő lemondása nem volt egészen önkéntes, hanem a Rómából kapott intés vagy figyelmeztetés folytán adta be lemondását, hogy megelőzze az őt jogosan nem illető püspökség miatt támasztható pör s annak érdemében hozandó itélet kellemetlenségeit, s e figyelmeztetésnek engedve lemondott a gazdag javadalomról s az emlitett monostorba vonult.
b) De bár mint történt is és honnét származott legyen is Stibor lemondása, annyi bizonyos, hogy őt a püspökségben közvetlenűl Ludányi Tamás követte, ki már 1421. közepe táján ismét egri püspök volt, amint ezt világosan bizonyitja Zsigmond királynak 1421-ben Úrnapja nyolczadát követő vasárnapon kelt oklevele, melyben Ludányi Tamás egri püspöknek van nevezve. 14)
c) Ludányi Tamás kérdéses egri, püspöksége iránt minden további kétséget eloszlat Zsigmond királynak Csáky Miklós erdélyi vajda s ennek testvére György szatmári, ugocsai és krasznai főispán részére 1422-ben kelt adománylevele, melynek záradékában elősoroltatván az országnak akkori püspökei, azok között Tamás is emlittetik egri püspökűl. l5) Úgyde ugyanezen oklevél záradékában Rozgonyi Péter veszprémi püspök is úgy van emlitve, mint egyszersmind e g r i választott vagy kinevezett püspök, 16) ami ismét feltűnő esetet vagy nehézséget képez; mivel egy székesegyháznak egyszerre nem lehet két püspöke. Lehet ugyan a püspöknek öregsége vagy betegsége esetében püspöksegéde (coadjutora) vagy püspök helyettese (vicarinsa); de mig a püspök életben van, hacsak a püspökségről önként le nem köszön, helyébe más püspök ki nem neveztethetik. Hogyan kell vagy lehet tehát megfejteni ezen itt felmerült nehézséget, miszerint Egernek egyszerre két püspöke: egy valóságos, és egy választott püspöke van ezen oklevél záradékában megnevezve?
De e kérdést nem nehéz felvilágositani, mely úgy magyarázható, hogy Zsigmond király, Stibor püspök lemondása után kegyúri jogához ragaszkodva, Rozgonyi Péter veszprémi püspököt nevezte ki egri püspöknek; de e kinevezést a római kuria nem fogadta el, mivel az egri püspökség az előbb emlitett konstanczi zsinat határozata folytán Ludányi Tamást illette s azt néki is itélte. Mindamellett Rozgonyi Péter hogy e kinevezés által az egri püspökséghez nyert jogát vagy igényét jövendőre, Ludányi Tamás bekövetkezendő halála esetére, fentartsa, az egri választott püspök czimét némely oklevélben használta, ámbár meg kell jegyeznünk, hogy több oklevél záradékában nem találjuk őt e néven emlitve, hanem csak egyszerűen veszprémi püspök-nek nevezve. Így magyarázható, hogy Egernek a felhozott oklevélben egyszerre két püspöke: egy valóságos és egy választott püspöke van emlitve.
Lehet azonban, hogy Zsigmond király a római kuria közvetitése folytán hajlandó lett volna Ludányinak a püspöki jószágokat is viszszaadni; de mivel Ludányi valamint azelőtt nem folyamodott az amnestiáért: úgy az előzmények után későbben sem kivánta a király kegyét igénybe venni, s a javadalom visszanyeréséért, melylől egyszer megfosztatott, újabb lépéseket tenni, ami egészen egyezik az ő följebb rajzolt szilárd jellemével és hajthatatlan magatartásával és talán épen erre vonatkozik az ő Vasfejű elnevezése is, mellyel őt kortársai illették.
De habár nem kapta is vissza Ludányi a püspökséggel a püspöki javadalmat vagy jószágokat, azért magát a püspökséget, mint egyházi méltóságot és joghatóságot igenis visszafoglalta s 1421-től 1424-ikig Eger valóságos püspöke volt és püspöki jogokat gyakorolt, amint ezt több kétségbevonhatatlan hitelü oklevelek igazolják, miket nem tartunk szükségesnek itt újból felhozni és bővebben tárgyalni; mivel azok már úgyis fel voltak hozva és tárgyalva emlitett akadémiai felolvasásunkban. l7) Mellőzve tehát ezeket, Ludányi püspökségét s életrajzát egy dicséretes tettével egészitjük ki és fejezzük be, mi az ő főpásztori gondoskodásáról és tudományszeretetéről tanuskodik, minek emlékezetét a bécsi egyetem 1421-iki jegyzőkönyve tartotta fenn, mit Fraknói Vilmos jeles történetnyomozónk és tudósunk fedezett föl és közlött. Ugyanis a bécsi egyetem emlitett évi jegyzőkönyvének tudósitása szerint Tamás egri püspök levelet intézett a nevezett egyetemi tanácsához azon kérelemmel, hogy küldjön néki két tanárt, kik közül az egyik a bölcsészet mestere, a másik jogtudor legyen, megigérvén, hogy azok illendő eltartásáról gondoskodni fog. 18)
E tudósunk e tudománykedvelő főpapról, kit ő bővebben nem ismert, ily elismeréssel és dicsérettel nyilatkozik: Ugyancsak Zsigmond király uralkodása alatt történt, hogy Eger egyik püspöke székhelyén magasabb tanintézetet tervezett alapitani s tanárokért a bécsi egyetemhez fordult. Ez Tamás püspök vala. Ekkoráig a hazai egyháztörténelem lapjai semmi egyebet nem jegyeztek fel róla, mint nevét, mely két királyi oklevél zársoraiban fordul elő. Azon néhány sor, melyet a bécsi egyetem bölcsészeti karának jegyzőkönyve tartott fönn, mint a tudományok lelkes pártfogóját tünteti fel. Kétségtelen, hogy 1421-ben foglalta el (szerintünk visszafoglalta) püspöki székét. És ime alig veszi át egyházmegyéjének kormányát, a szó legszorosabb értelmében első gondja: Egerben iskolát szervezni, melyben bölcsészeti és jogi tanulmányok is előadatnának. 19)
De mi már ismerjük ezt a tudománykedvelő püspököt, kit emlitett tudósunk egyéb tetteiről nem is ismert, csakis a tudományok pártfogásáért emelt ki, és tudjuk; hogy ez a tudománykedvelő Tamás püspök ugyanazonegy személy vala Ludányi Tamással, ki eszerint valamint hazafias érzülete, úgy a tudomány kedvelése és terjesztése által is kitünteté magát, s igy ő nemcsak-mint történetünk egyik érdekes alakja-hanem, mint a tudományok lelkes pártfogója is, különös figyelmet érdemel.
1) Schmitth. Episcopi Agrienses. I. 383. l.
2) U..o. 387. 1.
3) Die Geschichten der Ungern und ihrer Landsassen V. 1084. l.
4) Stibor Vajda (akadémiai felolvasás.) Budapest, 1874. 35. l.
5) Die Geschichten der Ungern IV. 1084. l.
6) Stibor Vajda 35. l.
7). . Quod ubi ab Episcopo cognitum est, nuspiam perfugii locum,videus, in Poloniam evasit, neque nisi sero post, agente Cracoviensi Episcopo Hungariae, non item sedi restitutus. Praynal. Annal. Reg. Hung. II. 205. l.
8) Polgári Lexicon II. 389. l.
9) Schmitth. Episcopi Agrienses. I. 407.
10) Hierarchia Hung. Posoni 1776. I. 212. l.
11) Historia Pragmat. Hung. Budae. 1784. II. 218. l.
12) Die Gesichten Ungern. IV. 1084. l.
13) Magyarország Története. II. 303. l.
14) Fejér. Cod. Dipl. X. VI. 402. l.
15) U, o. 472. l.
16) Itt a megnevezett püspökök során kívül, még ez áll: Petro de Rozgen Electo Agriensi Wesprimien. U. o. 472. l.
17) Ludányi Tamás Egri Püspök (akadémiai felolvasás.) 1878. 29, 30. 31. l.
18) Magyarországi tanárok és tanulók a bécsi egyetemen. Akadémiai értekezés. 1874. 16. l.
19) U. o. 15. l.