18. §.
Pata vára, annak ostroma és Mátyás király által eszközölt bevétele.
E vár nevezetes szerepet játszott megyénk történetében, melyet előbb Rozonyi Sebestyén ostromolt, de csak Mátyás királynak sikerül bevenni.
Itt, mint más helyen emlitettük, már Pata, Ed és Edemer kun vezérek unokája, épitett volt várat, mely az ő nevéről neveztetett volt Patá-nak. Milyen volt e vár és meddig állott fenn, arról nincsenek biztos adataink; de mindenesetere nevezetes helynek kellett lennie, mivel a vidéknek s az itt alakult főesperesi kerületnek is nevet adott, mely arról lett elnevezve.
Hasonló nevezetességű nevet vagy jelentőséget nyere az a vár is, melyet későbben itt a csehek épitettek, kik megfészkelvén itt magokat, az egész vidéknek majdnem urai lőnek. E vár ugyan csak fából vala épitve, de nagyon meg volt erősitve Bonfin elbeszélése szerint nemcsak a hely természeténél vagy fekvésénél, hanem az épités mesterségnél fogva is.1) Hogy ezt a csehek a régi vár helyére épitették-e, vagy a hegy oldalán más alkalmatosabb helyet néztek ki arra? nem tudni; de annyi bizonyos, hogy nevezetes erősség volt, s ebből a csehek gyakran kirohantak, és pusztitották vagy nyugtalanitották a vidéket, s azért Bonfin azt a latrok barlangjának vagy menhelyének nevezi. 2) Miért is Mátyás király megparancsolja Rozgonyi Sebestyénnek, hogy a várat ostromolja meg és vegye be s ő a király parancsára megkezdé s egynéhány napig folytatá e vár ostromát, de a siker reménye nélkül és nem csekély veszteséggel; mivel a vár erősebb vala, mint gyanitá, s a cseh várőrség elszántan védelmezé azt, s ő nem rendelkezhetett annyi erövel, a mennyi e vár bevételére szükségeltetik vala, és látva, hogy igy nem lehet czélt érni, a megkezdett ostromot abba hagyván siete a királyhoz arról személyesen jelentést tenni, ki akkor a Tisza mellett Várkonyban időzött, s az oda rendelt nagybátyjával Szilágyi Mihálylyal a kibékülés föltételei fölött egyezkedett. A király Rozgonyi Sebestyén jelentéséből értesülvén a csehek erejéről s a vár megkezdett ostromának sikertelenségéről seregével Eger felé indult, hova őt Szilágyi is elkiséré, ki ott elvált tőle, s egyenesen az alvidékre ment visszanyert hivatalát vagy megbizását folytatni. A király pedig Rozgonyival a csehek ellen indult Patára s azt szorosan bekeritette azon elhatározással, hogy innét addig nem távozik, mig ezt az ellenséges és veszedelmes helyet hatalmába nem keríti. A mi sikerült is, mivel a király személyes megjelenése és nagyobb hadi készülete nagyon meglepte és zavarba hozta a cseheket úgy annyira, hogy elment minden reménységük a várat megtarthatni és hajlandók lettek egyezkedni, csak négy napi fegyver szünetet vagy határidőt kértek a királytól követeik által. És midőn látták, hogy sehonnat sem érkezik segély az ő felszabaditásukra, megadván magukat, feladák a várat. És, amint gr. Teleky József megjegyzi, ez vala az ifju éber fejedelemnek első hadi vállalata és győzedelme. 3) De ő ezen győzedelemmel nem elégedék meg, hanem tovább folytatá hadjáratát a csehek ellen, több várakat visszavévén tőlük s elüzvén őket azokból. De e hadjárat folytatása nem tartozik megyénk történetéhez. Igy végződék a patai vár bevétele s e vidéknek a csehektőli felszabaditása.
1) Boemi ligneum in monte castellum fecerunt quod Patha nominarunt, non modo loci natura, sed arte ac praesidii robore magnitudineque munitum. Rer. Ungaricar. Decad. III. Lib. X. Lipsiae 1771. 340 l.
2) Patha ... . quod latrocinantium asylum esse noverat. U. o: 341 l.
3) Hunyadiak Kora. III. 168 l.