19. §.
Mátyás királynak többszöri megjelenése Egerben.
Meg kell itt emlitenünk, hogy Mátyás király uralkodása idejében többször megjelent megyénk főhelyén Egerben; mivel a király megjelenése vagy látogatása az illető megyének, mely azzal szerencséltetett, többnyire nevezetesebb eseményei közé tartozott vagy amaz események előzménye vagy következménye volt. Ezeket tehát jelentőségüknél fogva meg lehet és meg is kell emlitenünk, mivel ezek is megyénk történetéhez tartoznak.
Már az előbbi szakaszban megemlitettük, hogy Mátyás király Várkonyból nagybátyjával Szilágyi Mihálylyal, és Rozgonyi Sebestyénnel Egerbe jött és itt gyülést tartott. De hogy a patai vár bevétele előtt vagy azután tartotta-e a gyülést, nem igen lehet meghatározni. Bonfin elbeszéléséből azt lehet következtetni, hogy e gyülés megelőzte a vár bevételét; mivel ő előre bocsátván a királynak Egerbe jövetelét, folytatólag azt irja, hogy itt nagy népes gyülést tartott, melyben a közelgő hadak elleni készületről s a hadseregnek ezen hadjáratok szerinti felosztásáról tanácskozott. 1) Mások ellenben ugy vélekednek, hogy a patai vár bevétele után a király ismét visszajött Egerbe s akkor tartotta a kérdéses gyülést. Kovachich Márton azon véleményben látszik lenni, hogy ez a gyülés országgyülés volt, s annak idejét nem 1459-re, hanem 1460-ra teszi;2) de Gorové László helyesebben vélekedik, ki azt tartja, hogy ez nem volt rendszeres országgyülés, hanem csak ugynevezett részletes (partialis) gyülés, melyben csak a felsőbb megyék és városok követei vettek részt, és nem 1460-ban, hanem 1459-ben tartatott.3)
1461-ben is megfordult Mátyás király Egerben, amint ezt igazolja a pálosrendű szerzetnek Csupor Györgytől vett vagy nyert jószágáról kelt oklevele, melyet a nevezett király Egerben 1461-ben szeptember 16-ikán erősitett meg. 4)
De nevezetesebb volt az 1468-iki gyülés vagy tanácskozás, melyet a nevezett király Egerben tartott, hova a moldvai vagy erdélyi hadjáratból, hol a lázadást szerencsésen legyőzte, a Tiszán átkelve marczius elején megérkezett, és hol az oda rendelt főnemesekkel, meghiván oda a Budára érkezett külföldi követeket is, huzamosan tanácskozott a Podiebrád György cseh király ellen inditandó háboru fölött, amit többen, különösen az egyháziak, javaltak, a világi főrendek pedig elleneztek, s itt nem is lőn e háboru kérdése egészen eldöntve. E gyülést Gorove László és Vahot Imre országgyülésnek tartja vagy nevezi; 5) de ez sem volt közönséges országgyülés, hanem inkább csak ugynevezett országos tanács, milyent királyaink többször a megyékben szoktak tartani.
E tanácskozás folyama alatt érkeztek ide az Ujlaky Miklós erdélyi vajda által vezetett török követek, kik a zultántól Mátyás királyhoz a béke és barátság biztositásának kieszközlése végett valának küldve, de a király őket maga elé sem bocsátá, hanem megfélemlitésökre megmutattatá nékik Drakulát, Havasalföld zsarnokát, s az ozmanok félelmes ostorát, most mint megalázott hadi foglyát, hogy ennek esete intő és óvó például szolgáljon nekik is értésükre adván: hogy kénytelen leszen őket is igy megfékezni, ha határszéli betöréseikkel és pusztitásaikkal fel nem fognak hagyni. A szultánnak pedig azt üzente: hogy néki, mint keresztény fejedelemnek, vallása és hazája törvénye szerint nem szabad vele szövetkezni irásban vagy előszóval: különben nem elég a békét irásban vagy szóval megigérni, hanem tettekkel kell azt érvényesiteni. Ha azonban a törökök eddigi beütéseiktől és pusztitásaiktól tartózkodnak, vele békében élhetnek. A követek a király ezen nyilatkozatával beelégedve, s azt a béke és fegyvernyugvás igéretének véve, visszatértek. 6) Ezek történtek Egerben Mátyás király itteni megjelenése alkalmával, a mik megyénket is érdeklik.
1) Post haec Michael Szilagius regem Agriam usque sequutus, ut frequens ibi de imminentibus bellis et distribuentis expeditionibus conventus haberetur . Bonfin Rer. Ungaricar. Decad. III. Lib. IX. az emlitett kiadás 540 I.
2) Kovachich. Supplement. ad Vestigia Comitior. apud Hungaros. Budae 1800 II. 151 l.
3) Gorové Tud. Gyüjtemény III. köt. 1826. 48. l.
4) U. o. 46 l.
5) U. o. 46 l. és Vahot Imre Magyar- és Erdélyország Képekben. Pest. 1851. III. 4 l.
6) Bonfin Rer. Ungaricar. Decad. I V. Libr. II. az emlitett kiadás 565 l. és Gorové Tud. Gyüjtemény III. 48. l.