2. §.

Megyénk folyóvízei és helységei, melyek már Névtelen Jegyzőnk munkájában meg vannak említve.

Névtelen Jegyzőnk a honfoglalás történetében, XXXII. fejezetbén megemliti Eger (Egur) és Zagyva (Zogea) nevű folyóit, és Pororszló (Puruzló) és Pata (Pota) nevű helységeit vagy várait és Mátra erdejét vagy vidékét, hova Ed és Edömér kun vezérek nemzetsége telepitetett. Ugyanis emlitett irónk ide vonatkozólag igy ir: Árpád vezér seregével Borsodból Kács felől jöve Eger folyóig s ott nehány napig megpihene, hol fagalyakból az ő részére egy halmon sátort állitának, (s e galyakkal befödött halom Színhalomnak (Szén-halom) nevezteték s az itt alakult helység ma is Szí-halom-nak neveztetik), honnét az ő tábora lenyúlt egészen Poroszló váráig, innét megindulván jöve a Zagyva vizéig, hol e folyó partján tábort ütvén, innét a Tiszától a Mátra erdejéig meghóditá az egész vidéket s annak minden lakosait, s a Mátra erdejében nagy földet ad Ed és Edömér kun vezéreknek, hol azután az ő unokájuk Fata, várat épitett, mely azután az ő nevéről Pata-várá-nak neveztetett, s ennek a Pata vezérne nemzetségéből származott azután Samuel király, ki kegyességéért Apá-nak (Oba) neveztetett. Eszerint ezen irónk emliti történelmünkben legelőször a nevezett folyókat, melyek megyénk határait képezték s a nevezett helyeket, mint egykori várakat, melyek közül az utóbbi t. i. Pata a Mátra vidékének s az ott alakult főesperesi kerületnek diplomatikai nevet adott, mely Patá -ról lett elnevezve. Ide járul a Tisza is, mely elválasztotta Hevest Kemejtől, a mit nevezett történetirónk szintén megemlit az Abádi révvel együtt.