21. §.
Megyénk válságai vagy viszontagságai II. Ulászló kírály uralkodása alatt.
Valamint az ország nem örvendett állandó jólétnek II. Ulászló király uralkodása alatt: úgy megyénk is tapasztalta az akkori viszonyok és események mostohaságát. Mivel mindjárt e király uralkodása kezdetén, 1490-ben kitört közte és testvéröccse Albert között a trón feletti versengés, melynek lángja ide is átcsapott, elhamvasztván Egret s elpusztitván annak vidékét. Ugyanis Mátyás király halála után Albert herczeg is bátyja ellen föllépett trónkövetőül, ki Magyar Balázs, Perényi Péter, Rozgonyi István és több más urak által támogattatva, nyolczezer főből álló sereggel bejött az országba és bevonult egészen Rákosig s ott egy ideig táborozott: onnét seregével és pártfeleivel Kassa felé indult az ország felső részeibe; hol leginkább csoportosultak az ő párthivei. Ezen utjában fölkeresé megyénket is, különösen Egret és annak vidékét, mivel ezek Ulászló pártjához csatlakoztak, a várost felgyujtatá és kiraboltatá és vidékét is elpusztitatá. Az ő zsoldjába szegődött tatárok nem csak az ottani urak és nemesek kastélyait és jószágait dúlák fel, hanem a szegény nép marháit is elhajták. A várat is ostromolni kezdék s el akarták foglalni, de a vitéz várőrség által visszaveretvén, elűzettek. Utánok sietett ugyan Dóczy Orbán püspök négyszáz főből álló seregével, kihez csatlakoztak több urak kisebb nagyobb csapatai is; de ily csekély erővel Albert seregén, mely nyolczezer főből állott, és mely még a hozzájuk csatlakozott pártfelekből gyarapodott, nem lehete megtorolni a városon s annak vidékén elkövetett pusztitást.
Ugyanazért a következő évben, 1491-ben január elején Ulászló tizenhét ezer főből álló hadsereggel indult Albert ellen, hogy Kassát és vidékét annak ostroma alól felszabaditsa. Ő is Eger felé vévén útját, itt megállapodott és három hónapig táborozott, részint hogy az oda rendelt ujabb csapatokkal, részint Eger vidékén gyüjtendő harczosokkal seregét nevelje, kinek seregéhez Dóczy Orbán püspök is négyszáz fegyverest adott. Hogy a király ily hosszas táborozása és sereggyüjtésnek kisérlete e vidéknek nagyobb megterheltetésével járt, azt nem kell itt emlitenünk. Azonban ezen hadi készületek mind szükségtelenekké váltak, mivel mielőtt Ulászló Kassához érkezett volna, Zápolya vagy Szapolyay István nádor és szepesi főispán a Szepességből hozott ötödfél ezernyi serégével Albertet megverte és békealkudozásra kényeritette. 1) Igy végződött ez a viszály, melynek válságait megyénk is érezte.
A következő évben, 1492-ben meghalt Dóczy Orbán, ki oly jelentékeny szerepet vitt hazánk és megyénk történetében, s őt az egri püspökségben követte Bakács Tamás, szintén hirneves püspök, későbben esztergomi érsek és bibornok, ki azt, mint püspök, fényesen képviselte.
De későbben egy másik válság veszedelme fenyegette és zavarta meg megyénket. Ugyanis az 1514-ben keletkezett Dózsaféle pórlázadás pusztitó lángja ide is, különösen Egerre és vidékére is elharapódzott; mert a féktelen kuruczoknak Dózsától e részekre küldött vagy itten keletkezett csapatja Barnabás vezérlete alatt Egerben s annak vidékén is gyujtogatta és- pusztitotta a papság és nemesség házait és jószágait, többeket leölvén közülök. Istvánffy szerint Hypolit egri püspök vitézei verték szét az itt féktelenkedő és pusztitó lázadókat nem messzire Egertől Verpelét közelében. 2) Némelyek szerint a kuruczok nemcsak a várost égették föl, hanem sz. Jánosnak a várban lévő templomát is felgyujtották, melyet azután Hypolit püspök állitott helyre s ujitott meg.1) Schmitth. Episcopi Agrienses II. 138. - Gorové. T u d. Gyüjtemény. 1826. III.
2) Historia Regni Hung. Libr. V. Coloniae Agrippinae 1724. 44. l.