ÖTÖDIK FEJEZET.
Megyénk régi közigazgatása és igazságszolgáltatása.
1. §.
Megyénknek a régi várispánságok és megyék rendszere szerinti felosztása.
Megyénk-mint várispánság-mint fönebb kimutattuk, Sáros és Abaujjal együvé tartozott s e három megye együttvéve az Árpádházi királyok alatt egy nagy kiterjedésü várispánságot alkotott, melyhez még Mátra-Újvár vagy a Mátra vidéke és Kemej is tartozott. Ez nem volt ugyan szorosabb értelemben vett várispánság, hanem csak régi polgári megye (provincia,) hanem azért itt is volt egynehány várbirtok, mely a hevesi vagy újvári várispánsághoz tartozott. E nagy kiterjedésü várispánság élén állott az újvári várispán, ki, úgy látszik, az ország előkelő tisztviselői közé tartozott és néha más országos tisztségekkel is fel volt ruházva.
Ennek közvetlenűl alája volt rendelve a hevesi várispán vagy udvarbiró, ki okleveleinkben, az újvári várispán helyettesé-nek (vicarius comitis novi castri) vagy az újvári várispán udvarbirájá-nak (comes curialis comitis novi castri vagy csak egyszerűen, comes curiae parochianus) neveken neveztetett. S ez, úgy látszik, a későbbi alispán helyét vagy hivatalát pótolta, vagyis ebből lett későbben némi megkülönböztetéssel a megyei alispán.
Ennek a hivatalos eljárásnál, különösen a biráskodásnál ismét alája volt rendelve a pristaldus vagyis a birói végrehajtó, kinek a várispán által hozott itélet végrehajtásánál jelen kellett lennie s arról tanuskodnia.
Ezen tiszti személyzet igazgatta, megyénket-mint várispánságot-ez intézkedett felette és biráskodott a várjobbágyok és a várnépség ügyeiben.
Úgyde a várjobbágyokon s a várnépségén kivül voltak a megyéknek több más előkelő birtokosai és nemesei, kik nem tartoztak a várispánok hatósága alá, hanem a várjobbágyoktól megkülönböztetetett s előbbkelő osztályt képezvén, egyenesen a királytól, országbirótól és különösen a nádortól függtek, ki időnként közöttük megjelent, velük tanácskozott s a sürgetősebb ügyekben rendelkezett. Azonban nem kell gondolni, hogy a megyék minden tiszti felügyeletet nélkülöztek volna; mert a megyéknek is voltak tisztviselőik, kik a régi törvényekben megyei birák-nak (judices megales), királyi szolgák biráinak (judices servientium regalium) neveztettek, kikből lettek azután némi röviditéssel a szolgabirák (judices nobilium.) A szolgabirák már az Árpádházi királyok alatt emlitetnek, s a megyékben a nemesek ügyeiben biráskodnak. S így a megye jelentékenyen meg volt különböztetve a várispánságtól; mivel a várispánok csak különös kivételes esetekben vagy előre kinyert felhatalmazás folytán jelenhettek meg a megye területén hivataloskodás végett, sőt a várispán helyettesének vagy udvarbirájának minden hivataloskodása egyedül és kizárólag a várnépségére szoritkozott. De itt még azt is meg kell emlitenünk, hogy az előkelő nemesség és a főpapság jobbágyai is ki voltak véve a várispán hatalma alól s ezek fölött szintén az ő uraik, a püspökök és apátok udvarbirái rendelkeztek. Ezek szerint tehát a megye vagyis annak területe két egymástól megkülönböztetett részre oszlott: egyik részét tették a nemesek s azoknak birtokai, ez nevezhető polgári megyének is, a másikat pedig tették a várjobbágyok s azoknak földjei, s ez volt a tulajdonképen katonai megye. Így volt felosztva megyénk is, itt is el volt különitve a nemesség és a főpapság birtoka a várterülettől.
Itt még megemlitjük, hogy a megyéhnek, mint ilyeneknek vagyis polgári megyéknek, nem voltak külön főispánjaik, hanem, mint följebb érintők, kivételes esetekben a várispánok végeztek ott hivatalos teendőket az Árpádházi királyok alatt, és csak későbben, midőn a várispánságok lassanként a megyékbe kebeleztettek s azokkal egyesitettek s ez által a megyék ujabb alakot és szervezetet nyertek, csak akkor avansiroztak a várispánok megyei főispánokká és a várispánok udvarbirái megyei alispánokká vagyis akkor terjesztetett ezek hatósága a megyékre s azok nemeseire is, ami az anjou királyok uralkodása kezdetén vagy közepe táján ment teljesedésbe.
Mindamellett Porubszky József Heves megyének két ily állitólagos főispánját emliti a XIII. század elején, és pedig 1212-ben Bankot és 1219-ben Mihályt. 1) De Bank nádor és bán nem hevesi főispán, hanem k e v i várispán volt, amint ezt mutatja a nádorok névsora, a hol ez áll: 1212 Banko, simul Banus Croatiae et Comes Köviensis. 2) Itt a Köviensis-t a másoló hibásan Hövesiensis-nek olvasta vagy másolta s így lett belőle hevesi főispán. Mihály pedig nem hevesi főispán, hanem az újvári várispánnak csak udvarbirája volt, amint ezt világosan bizonyitja a váradi káptalannak 1219-ben kelt oklevele, mely a többi között ide vonatkozólag így szól: ... Quos Michael curialis Comes de Heves, ex praecepto domini sui Alexandri Comitis de novo Castro etc. 3) Itt Mihály magát hevesi udvarbírónak és Sándor újvári várispánt pedig saját urának nevezi, a mi világosan mutatja, hogy ő nem volt hevesi főispán, hanem az újvári várispánnak csak alárendelt udvarbirája.
Azután tudós irónk így folytatja: Hevesnek későbbi főispánjai nincsenek feljegyezve. Nincsenek bizony, mert Hevesnek abban a korban nem voltak főispánjai.
1) Bartakovics Emlékkönyv. 185. l.
2) Pray Series Palatinor. Ungariae, kiadta Toldy Ferencz. Budán. 1863. 20. l.
3) Fejér. Cod. Dipl. VII. I. 202. l.