7. §.
Megyénk régi fő- és alispánjai.
Megyénknek az Árpádházi királyok alatt, mint már fölebb is emlitettük, nem voltak külön főispánjai, hanem azokat némely kivételes s a törvény által meghatározott esetekben az újvári várispánok pótolták. Az Anjouházbéli királyok alatt, midőn megyénk külön vált Abauj- és Sárostól, az újvári várispánokat és udvarbirákat megyénkben megyei ispánok váltották fel; de úgy látszik, hogy megyénknek az emlitett királyok alatt nem voltak főispánjai, hanem csak alispánjai; csak a XV. század közepe felé lettek az egri püspökök megyénk főispánjaivá. Ugyanis, hogy voltak-e a XV. század közepéig megyénknek főispánjai és kik voltak azok, nehéz kinyomozni; mivel királyaink és nádorainknak megyénkhez intézett rendeletei és levelei csak egyszerüen Hevesmegye fő- és ispánjainak szólnak (comiti et vicecomiti Comitatus Hevesujvariensis), de saját nevükön nem nevezik őket, vagy ha megnevezik is, csak keresztnevükön emlitik, a miből nem igen lehet az ő nemzetségi vagy családi származásukat kitudni. Ide járul, hogy azok, a kik megyénk élén állottak, több oklevelekben csak egyszerüen ispánoknak (comites) neveztettek és nincsenek megkülönböztetve a főispánok az alispánoktól s így nehéz meghatározni, hogy az ispán alatt fő- vagy alispánt kell-e érteni. Mi azonban azon nézetben vagyunk, hogy ott, a hol az ispánok szolgabirákkal együtt emlitetnek, ott az ispán nevezet alatt mindenkor kizárólag alispánt kell értenünk; mivel az alispánok a szolgabirákkal együtt szoktak yolt hivataloskodni s egy sorban emlitetni: különben is az alispánok a szolgabirákkal, kik a megye nemesei által választattak, együtt képviselték a megyét. De így is nagy hézag mutatkozik megyénk alispánjainak névsorában, mit a megkivántató oklevelek vagy más történelmi kútforrások hiányában nem lehet pótolni. Ugyanazért csak a rendelkezésünkre álló adatokat hozzuk fel a kérdés bővebb felvilágositására s előbb nyilvánitott nézetünk indokolására és csak azokat az okleveleket vagy azoknak ide vonatkozó pontjait idézzük, melyekben a kérdéses ispánok a szolgabirákkal együtt emlitetnek. És pedig:
a) 1339-ben Domonkos mester volt megyénk ispánja, ki így kezdi Károly királyhoz intézett jelentését: Magister Dominicus vices gerens Willermi palatini de comitatu de Heuesuiwar et quatuor iudices nobilium de eodem. 1) Hogy az itt emlitett Domonkos mester megyénknek nem fő- hanem csak alispánja volt, azt mutatja az, hogy utána közvetlenül következik vagy említetik a négy szolgabiró, kik az alispánnal egy tiszti személyzetet tettek. Domonkos magát Vilmos nádor helyettesének (vices gerens Willelmi palatini) mondja, a mit úgy kell értenünk, hogy a nádor akadályozva lévén, nem jelenhetett meg megyénk gyűlésén, hanem őt bizta meg a gyűlés vezetésével, a mit különben a nádor szokott tartani.
b) 1342-ben Miklós mester volt az alispán, ki így szól az ő hivatalos bizonyitványában: Nos magister Nicolaus vice comes et quatuoriudices nobilium de Heweswyuar damus pro memoria.2) Itt Miklós, ki szintén négy szolgabiróval van emlitve, világosan alispánnak mondja magát.
c) 1345-ben István és Kompolt mesterek voltak megyénk ispánjai, kik így szólnak az ő bizonyitványukban: Nos Staphanus et Compoldus magistri comites de Heweawyuar et quatuor iudices nobilium de eodem etc. 3)
d) 1346-ban Bebek István és György testvérek voltak megyénk ispánjai, kik így kezdik hivatalos bizonyitványukat: Nos Stephanus et Georgius magistri, filii, Dominici dicti Babek, comites de Heves-Viuar et quatuor Judices Nobilium de eodem damus pro memoria etc. 4)
e) A következő 1347-ben is ezek voltak megyénk ispánjai, kik szintén négy szolgabiróval emlitetnek. 5)
f) 1351-ben Miklós mester volt megyénk ispánja, ki kiadott bizonyitványában így szól: Nos magister Nicolaus, filius Gregorii, comes de Hevesvyuar et iudices nobilium eiusdem comitatus significamus. 6)
g) 1367-ben ugyanez a Miklós mester volt megyénk ispánja. 7)
h) 1382-ben Gergely volt megyénk ispánja, ki Lajos király adománylevelében ekképen van emlitve: ". . nec non magister Nicolaus filius Gregorii comitis nostri Heveswywariensis. 8)
Ezen oklevelek itt felhozott bekezdései, melyekben a megyei ispánok együtt emlitetnek a szolgabírákkal, világosan mutatják, hogy azok a velök emlitett szolgabirákkal ugyanazonegy tiszti személyzetet tettek és méginkább megerősitenek azon nézetünkben, hogy azok nem fő, hanem alispánok voltak, kik a szolgabirákkal együtt képviselték a megyét.
Azokról, a kik ezután következnek, határozottan állithatni, hogy megyénk alispánjai voltak, mert az oklevelekben, is világosan alispánoknak (vicecomites-nek) neveztettek. Az oklevelek, melyekben így neveztettek, nincsenek még közölve, hanem a Rédey és más nemes családoknak a Nemzeti Muzeumba beadott levéltáraiból vannak másolva és némelyek azok közül alább fognak közöltetni. Ezen oklevelek szerint megyénk alispánjai így következnek:
1415-ben Dobó László és Kántor Bálint.
1424-ben ismét Kántor Bálint és Keczer János (et Johannes filius Jacobi de Keczer vicecomites.)
1437-ben Vécsi László.
1447-ben Lengyendi László (Ladislaus de Lengend vicecomes et quatuor iudices nobilium comitatus Hevesiensis.)
1448-ban is Lengyendi László.
1467-ben Rédey János és Nagy Albert.
1470-ben Megyeri László és Farmosy Bálint
1478-ban Daróczy János.
1480-ban Bük János (Johannes de Byk.)
1488-ban Werebélyi Simon és Szöllösy György (Georgius de Sewlews vicecomes et quatuor iudices nobilium nec non duodecem electi et iurati nobiles comitatus Hevesiensis). Ezek a tizenkét táblabirák voltak.
1509-ben Bélyeni Gál és Szóláti Balázs.
1515-ben Bélyeni Albert, ki egyszersmind itélőmester is volt (personalis presentie regie maiestatis protonotarius nec non vicecomes et iudices nobilium comitatus Hevesiensis).
Ezzel elősoroltuk megyénk régibb alispánjait, a kiket sikerült kinyomozni, kétségkivűl több alispánjai is voltak, mivel e névsorban nagyobb hézagok merülnek fel. De ezek is valamennyire jelzik megyénk régibb közjogi viszonyát.
De a régibb korban a hevesi főispánoknak semmi nyomára sem akadunk. A XV. század közepe táján már az egri püspökök viselték megyénk főispáni tisztségét; azonban ki volt e püspökök közül az első, ki megyénk főispánja lett, nehéz kinyomozni, mivel e tisztség megnevezése a püspökök hivatalos czímeiben eleinte nem fordul elő. Gorove László Dóczy Orbánt már Mátyás király alatt megyénk főispánjának nevezi; de igen hihető, hogy az ő korát megelöző püspökök is viselték már e tisztséget. Hogy kik voltak Dóczy Orbán után az egri püspökök közül megyénk főispánjai, azokat nem szükség itt elősorolni; mivel azután az egri püspökség össze volt kapcsolva a főispánsággal, és valamint e püspökök egymásután következtek a püspöki széken: úgy egymást váltották fel a főispáni tisztségben is.
1) Anjoukori Okmánytár III. 543 l.
2) U. o. IV. 204 l.
3) U. o. 520 l.
4) Fejér Cod. Dipl. IX. I. 455 l.
5) Anjoukori Okmánytár V. 63 l.
6) Fejér Cod. Dipl. IX. IV. 107 l.
7) Hazai Okmánytár IV. 218 l.