6. §.
Megyénknek a nádorok által tartott gyűlései s ítélőszékei.
Az ország nádorai gyakrabban érintkeztek a megyékkel, néha két, három megyét rendeltek együvé, de többször egyenként is keresték fel azokat, a fontosabb kérdésekben tanácskoztak velök s a panaszos és pörös ügyekben pedig itéletet mondottak. Ily gyüléseket s itélőszékeket gyakran tartottak a nádorok a megyékben, néha a király egyenes meghagyásából, többször hivatalos szokásból, amint azt a sürgetősebb ügyek elintézése s a nagyobb pörök ellátása kivánta, és pedig a megyék központjához közelebb eső helyeken, de nem bent a helységekben, hanem azok mellett kün sátorok alatt, s az ily nádori gyülések és itélőszékek még az Árpádházi királyok alatt kezdődtek, s azután nemcsak szokásban maradtak, hanem még jobban kifejlődtek és nagyobb jelentőséget nyertek. Mily szervezete volt kezdetben ezen gyülések s itélőszékeknek, nem tudni, de későbbi törvények rendelkeznek azok felől. Különösen az 1298: 32. tczikk azt rendeli, hogy mikor a nádor a megyékben megjelenik, s ott törvényszéket tart, minden ügyek az ő itélete alá tartoznak, ha pedig a nádor ott meg nem jelenhetik, azon esetben a megyei birák (Judices Parochiales) itélnek, és ha valaki ezeken kivül ott itéletet merne mondani, az azonnal itt eleve kimondott kiközösités vétségében marasztaltatik el. 1)
Továbbá ugyanazon törvény 45-ik tczikke szerint az ily nádori itélőszék tizenkét tagból állott, kik közül kettőt a király nevezett ki, a többieket a megyei nemesek választották, de ezek közé tartozott a négy szolgabiró is, kik hivataluknál fogva ezen itélőszék kiegészitő birái voltak. 2)
Megyénkben is tartottak a nádorok több izben ily gyüléseket s itélőszékeket és pedig többnyire Verpeléten, de többször Hevesen vagy Heves mellett is tartották azokat; de mégis Verpelét volt a megyének székhelye, itt tartattak későbben is a megyei gyülések és törvényszékek, amint azt az alispánoknak azokra vonatkozó levelei igazolják. De néha Kompolton is tartattak ily nádori gyülések, különösen Gileti vagy Giletfi Miklós nádor is tartott ott 1343-ban gyülést és későbben az alispánok is tartottak ott megyei gyüléseket és törvényszékeket.
Itt még csak azt emlitjük meg, hogy Rozgonyi Simon országbiró is tartott 1409-ben Verpeléten ilyen gyülést, amint ezt a kompolti apát érdekében kiadott levele bizonyitja.
1) . . et si aliqui huiusmodi provincias judicandus assumpseriut, sententia excommunicationis ex nunc lata innodetur: Kovachich Supplementum ad Vestigia Comitior. Budae. 1798. I. 128. l.
2) U. o. 144. l.
3) E levél így szól: Nos Comes Simon de Rozgon, Judex Curiae Domini Sigismundi, Dei gratia regis Hungariae, memoriae commendamus, quod in congregatione nostra generali universitatis Nobilium Comitatus Heves ujvariensis de speciali mandato dicti Domini nostri regis ... . . . propevillam Velprech celebrata etc. Fejér. Cod. Dipl. X. IV. 794. l.