HUSZONEGYEDIK FEJEZET.

I. Ujabb harczok 1681. év nyarán. Majd Tököly ismét fegyverszünetre lép nov. 15-én. Tököly házassági terve Zrinyi Ilonával. II. Báthory Zsofia halála. Temetésére a megyét Zrinyi Ilona meghivja. Tököly egybekel Zrinyi Ilonával. III. Tököly felmondja a fegyverszüneter. Kassát elfoglalja. Majd a megye székhelye Fülek is kezére kerül. Itt fejedelemmé kiáltatik ki. Hevesmegye meghódol Tököly fejedelem előtt. IV. A megye utolsó gyülése Füleken. Innen Gácsra költözik. Tököly fejedelem rendelete a megyéhez. Elszállásolási intézkedés. V. Tököly fegyverszünetet köt. Kassára országgyülést hirdet 1683. A megyei követek Kassán. Utasisásuk. VI. A kassai országgyülés. Az egri püspök a káptalan meghódolása Tökölynek. A követek jelentése. A Tököly részére megszavazott adó. A községek engedetlensége. Tököly védelmező levele. VII. Korompay püspök főispán tisztujitó széket tart Losonczon 1683. Török engedély az adók szedésére, a megye elveszett pecsétje ujból készitetik. VIII. Tököly felhivása felkelésre. Utasitás a tállyai tanácskozásra. IX. A tállyai és szerencsi tanácskozmány. A fejedelem parancsa a 13 vármegyéhez. Hevesmegye eleget tesz annak. Az adót fizeti. A felkelő had kiállitatik. Utolsó megyei gyüles Tököly alatt.

I. Mint fentebb láttuk, Tököly az 1681. nyár folyamán, biztatva főleg a törökök által, mindig feszültebb álláspontot foglalt el a soproni országgyüléssel szemben is. A mult év őszén kötött fegyverszünet is letelvén, a hadak ellenséges indulata mihamar lángra lobbant, és a mérközések Caprara, Tököly és Teleky között, aug. és szept. hóban, a tiszamentén, Szatmár alatt változó szerencsével folyamatban voltak. A kurucz táborban sem volt rendben a dolog; Tököly és Teleky egyenetlensége gyengité főleg a tetterőt. Tököly ennek folytán szivesen engedett Leopold megbizottja további fegyverszünetet sürgető felhivásának, s az nov. hó 16-án ismét megköttetett.

A fegyverszüneti feltételek hat pontban állapitattak meg. Erről Gáva melletti táborából, alkalmazkodás végett értesitette a kettős megyét is gróf Caprara Eneás, mint "felső és alsó Magyarország fő generalisa." Az értesités ekként szól, 1) hogy Méltoságos gróf Teökeöly Imre hiveivel ő felsége kegyelméhez fondult, kinyerni kimerithetlen jóságát, ki is a kereszténység javára, az országnak nyugalmát visszaallitandó, az alábbi hat pontban a fegyverszünetet megrendelte." Az első pont szerint Tököly részére táborozási helyül Ung, Ugocsa, Bereg, Szabolcsmegyék területe jelöltetett ki, Munkács és Ungvár váraival. A második pont szerint, az időközben felmerülhető változtatás szüksége közmegegyezéssel állapitatik meg. A harmadik szerint, egyik fél a másik hiveinek, békes dolgaik intézésére, menlevelet tartozik adni. A negyedik szerint egyik fél sem háborgatja a másik fél hiveit saját területén. Az ötödik a fegyvernyugvás alatt minden ellenségeskedés szigoruan tilalmazandó; a hatodik szerint, a fegyvernyugvás felmondása hat héttel előbb történhetik.

Ezen fegyverszünet alatt Tököly és Leopold között ujabb egyezkedések folytak. Tököly főleg régi vágyának elérésére helyezte a fősulyt: hogy elnyerhesse Rákóczy Ferencz özvegyének Zrinyi Ilonának kezét.

II. Az özvegy Zrinyi Ilonát ez időben ujabb szomoruság is sujtá. Báthory Zsofia, Rákóczy György özvegye, neki, mint ő magát kifejezé, "édes anyja helyett napája" 51 éves korában 1680. jun. 14-én meghalt. Temetése Kassán az általa épitett jezsuiták temploma sirboltjában bőjtmás hava 16-ára tüzetett, melyre az özvegy kenetteljes levélben hivta meg a megye közönségét. 2) A meghivó csak a márcz: 26-iki közgyülésen tárgyaltatván, már a temetés után, elkésetten érkezett.

Tököly Imrét kitartó állhatatossága czélhoz vezette. A fegyverszüneti időben, az alkudozás folyama közben, Leopold király beleegyezésével is,1682. jun. 15-én Munkács várában megtörtént Zrinyi Ilonával, fényes ünnepélyességek mellett, az egybekelés.

III. Tököly nősülése után csakhamar, jun. 24-én megszakadt Leopold megbizottaival a béke-tárgyalás is. Tököly felmondotta a fegyverszünetet; mire a heves Eszterházy Pál nádor, ki kevés napokkal azelőtt vette nőül Tököly Imre nővérét Évát, felingerülve a végső küzdelemre, kihirdette az országos felkelést; és megindult ujból vérengzőbben mint valaha, az elkeseredett küzdelem. Tököly kapitányai Harsányi, Petneházy, Madács Kassa körülzárolására siettek, maga Tököly jul. 20-án Kassa felé fordulva, ott tábort járatott; végre aug. 12-én Kassán a fellegvár is meghódolt: mire Eperjes, Lőcse, Tokaj megadták magokat. Innen Tököly, aug. 14-én Füleknek vette utját, hová Apafty is, Teleki is hadaik élén megérkeztek. Füleket, Heves-Szolnok, Pest, Pilis, Solt és Nógrádmegyék székhelyét most ostrom alá vették. Koháry István várkapitány kitartóan védelmezte; de végre is szept. 16-án át kellett adni a rommá lőtt várat. Koháry Regécz várába küldetett foglyul. Ide érkezett akkorra Ibrahim pasa is, ki Tököly részére a szultán nevében elhozta a fejedelmi jelvényeket, s azokat az ide összejött felsőmagyarországi és erdélyi rendek előtt, sept. 17-én átnyujtván, Magyarország királyának jelentette ki. Tököly mindezt nem fogadta el, megelégedett a "fejedelmi" jelvénynyel és méltósággal, mint "felső Magyarország ura."

Tököly Imre ekképen felső Magyarországnak ténylegesen is ura és fejedelme, hóditó utját a bányavárosoknak, onnan Léva várának vette. Capara és Strassoldó hadai tehetetlenül vonultak tovább előle. Eszterházy nádor a vágvonal védelmére öszpontositá hadait; de Leopoldtól megbizatott, hogy Tökölyt igyekezzék fegyverszünetre birni, a mi november havában sikerült is. Hevesmegye székhelye Fülek Tököly kezébe esvén, a felégett s megrongált Fülekről a megye Gács várába huzódott, meghódolva Tököly fejedelem előtt. A fegyverszünet alatt Tököly fejedelem Kassára. országgyülést hirdetett, hol-mint látni fogjuk, Hevesmegye is képviselve volt.

Érdekesnek tartjuk Tökölynek Füleken, fejedelemmé történt avatása, idejében sept. 14-én, a gyöngyösiek védelmére irott levelét egész terjedelmében közölni.

"Comes Emerikus Theököly de Késmárk Perpetuus in arce ejusdem Comit. supremus et perpetuus Comes. etc. Nec non Hungarorum pro Dei gloria et Patriae libertate militantium supremus generalis. Mivel az gyöngyösiek mi jószágunkbeli embereink, vettük őket minden javukkal jószágokkal és minden jobbágyokkal specialis protectiónk s oltalmunk alá. Parancsollyuk azért minden rendbeli lovas és gyalog hadainknak, hogy senkit élete feje elvesztése alatt, az megirt városbelieket gazdálkodásra és contributiokra erőltetni, annak nem pstálásáért őket becsteleniteni sarczoltatni, marhájokat megölni vagy elhajtani, cselédgyeket rendes munkájokban az mezőben mostani szántás alkalmával megháboritani, annál inkább megkárositani ne merészellyen. Ki parancsolatunk ellen cselekszik meg hal érte. Datum ex Castris ad Fülek 14. sept. An. 1682. Emeric. Thököly m. p. (P. H.) 3)

IV. Lássuk most már a megye jegyzőkönyveinek ez időről szóló elbeszéléseit.

1682-ik aug. 12-én tartatott Füleken az utolsó megyei közgyülés, melyen még a következó ügyek intéztettek el.

Gróf Strassoldó Károlynak Szücsány melletti táborából jul. 22-én kelt sürgetésére, hogy élelmi szerek, buza, zab, ökör mielőbb oda szállítassanak: meghagyatott a szolgabiráknak és Kozary Mihály pénztárnoknak, (perceptor) hogy mindazokat beszedjék birság terhe alatt.

Ebeczky Menyhért, Dobay János, Balogh Mihály és Dévay János szolgabirák protestálnak a miatt, hogy a porták, birtokosok, armalisták, s más taksa kötelesekre vetett adóhátralékért, Némethi János perceptor halála után talált lista alapján vezettessék a végrehajtás, kivált a mai fenyegető zavaros időben. Ez tehát felfüggesztendő, és elégséges lenne, ha az illetők, kik tényleg hátralékban lehetnek, számoltassanak e szerint. Némethy János ismert előttünk, más helyen foglalkoztunk vele. A megyének ónodi perceptora volt. Elhalálozván, befejezetlen számadása folytán keletkezhetett ekként zavar.

A jegyzőnek meghagyatott még, hogy a kiigazitott porta-összeirás példányát a jövő közgyülésen mutassa be.

A jövő közgyülés Fülekre aug. 26-ára tüzetett ki.

Ez azonban már nem tartatott meg, mert e közben Tököly megszállotta Füleket.

A legközelebbi közgyülés 1682. sept. 25-én Losonczon ült össze, és jegyzőkönyve ekként szól:

"Hamuvá égvén végbelieknek ugy mint nemesek és nem nemeseknek legkedvesebb hazánk, Fülek, összes javai főleg élelmi szereivel együtt, miután ugy a füleki várőrség, mint Madáts János kapitány katonasága s más ide rendelt őrségnek téli szállása Thököly Imre fenséges fejedelem s Magyarország ezen részeinek ura részéről, itt rendeltetett meg, hogy ez pontosabban s köteles rendben, kellő arányban eszközöltessék: Nógrád, Pest, Pilis, Solt és Hont megyékkel egyetértve, az alispán, négy szolgabiró, jegyző, Váy Ádám, Vécsey Sándor, Raday Gáspár, ör. Gyürky István, Makkfalvay János, Dobay János, Csemniczky Gáspár, s kiket még az alispán fel fog kérni, küldetnek ki, hogy Gerhard György honti alispán megkeresésére, kitüzendő időben, melyre a községi hadnagyok és birák is meghivandók, az elszállásolás módját és rendjét irják elő. Erre határidőül decz. 1-eje s következő napjai tüzetik ki."

Második napon folytatólagos ülés tartatván, miután az intézendő ügyek sürgősen kivánják a rendes küzgyülés és törvényszéki ülés tartását, elhatároztatott: hogy tekintve a megyebelieknek részint Gács várában, részint Losoncz és Rimaszombatban történt telepedését, az ütések felváltva e három helyen tartassanak, mig állandóbb székhely fog kitüzetni.

Miután a megye pecsétje elveszett, a hivatalos okmányokon az alispán és szolgabirák magán pecsétei lesznek alkalmazandók. Mindezekről a megye főispánja azzal értesitetett, hogy határidőt tuzzön ki a tisztujitó székre. Megyei börtönül Gácsvára börtöne jelöltetett ki, a börtönőrnek 6 frt adatik, a rabok tartására a szokott élelmezés megrendeltetik. Fontos jelenséget tartalmaz a következő jegyzőkönyv:

"Kihirdettetett Thököly Imre fenséges fejedelemnek az alispán s szolgabirókhoz intézett levele, melyben a megyéből szállitandó élelmi szerek és ökrök szállitását sürgeti. Miután e levél nem a nemes vármegyéhez; hanem az alispán és szolgabirákhoz közvetlen intéztetik, a nemes vármegye pedig ily rendelkezést nem ismer: utasittatik az alispán, hogy garamszögi Géczy István a fejedemi udvar főkapitányának adja tudtul és tájékoztassa, hogy ily meghagyást sem az alispán sem a szolgabirák nem foganatosithatnak." Ime az atkotmányos eljáráshoz hüségesen ragaszkodó megyének, jogos és törvényes kifogása a fejedelmi intézkedés ellen.

A megyei szükségletekre, a már kiigazitott porták száma szerint, egyenként 8 frt, 24 kila buza, 48 kila zab, 12 szekér széna, l vágó ökör és egy kőső vettetik. Az armalisták, curialisták, mesteremberek, molnárok, szabadosokra hatszoros taksa.

1682. decz: 16-án ismét Gácson tartott közgyülésen a katonai elszállásolásokra megbizott küldöttség jelentését beadta, s ugyanakkor Dienes György hajnácskői várkapitány katonái elszállásolási ügye is elintéztetett. Ugyanakkor a megállapitott és "császár ő felsége által is helybe hagyott" fegyverszüneti feltételek a megye közönségének tudomásul bejelentetnek. Ezen jegyzőkönyv felvételénél, kétségkivül öntudatosan iratott Leopold csak "császár ő felségének."

V. 1683. január 2-án Gácsvárában tartott közgyülésen hirdettetett ki Tököly Imre fenséges fejedelem Magyarország részei urának Munkácson decz. 12-én kelt két rendbeli levele, melynek egyike a megkötött fegyverszünet pontjait közli másika a folyó 1683-ik évben Kassán jan. 11-én tartandó országos gyülésre a megye követeit hivja meg, "hogy a támadt kellemetlenségek, és bajok közös tanácskozással megszüntethetők legyenek:" A megye követeiül Tassy Mihály alispán, és Bulyovszky Ferenez jegyző küldettek ki, kellő utasitással ellátva, melynek pontjai ezek:

Először és mindenek felett megérkezvén szerencsésen, a Felséges fejedelmet nevünkben az uj évre is üdvözölvén, megbizó levelünket ő fenségének teljes tisztelettel átnyujtják. Ugyan csak megjelennek Korompay Péter püspök-főispán urnál, őt üdvözlik, s tanácskoznak vele, hogy főispáni beiktatása, ugy a tisztujitásra nézve miképen szándékozik intézkedni. 4)

Másodszor. A dolgok mai állásában a közjólét, tehát nyugalmunk alapját a török porta részéről kiadott Athname vagy diploma képezi, mely a követeket tájékoztatni fogja statusának abban foglalt biztositási érdekeiről, ugy alkalmazkodási körülményeiről is: követ urak tehát igy az Athname, mint a római császár ő felségével kötött fegyverszüneti egyezségpontjait másolatban kikérjék, hogy azok kellőleg megfontoltatván, megegyeznek-e érdekeinkkel, vagy szükséges lesz azokra észrevételeket tenni, a következők alapján.

Harmadszor. A nemesség joga s praerogativája az ország szabadságának csucspontja levén: minden nemes, a hódolt területen is, falvakban, városokban, pusztákon, várakban szabadon lakhatik, bármely megyében levő jószágain szabadon foroghat, egyik lakásáról másikba a törökök részéről is akadály nélkül költözhetik, nemesi szabadsága jeléül fegyvert viselhet, melylyel hazáját szolgálni hivatott, és semmiféle census, kézi munka, tized, illetéktelen birságolás vagy adó fizetésre nem kötelezhető; ugy török mint magyar katonaság részéről semmiféle teherrel, szállásolással, ajándék, fegyver s egyéb adományok kényszeritésével, és ezért elzárással, veréssel, kártétellel nem illethető: egy szóval nemesi előjogát a törökök részéről is érintetlenül élvezze, ugyanezen mentesség illeti a püspökségeket, abbatiákat, prépostságokat, klastromokat, zárdákat, parochiákat, iskolákat, allodiumokat, malmokat.

Negyedszer. Ugyanazon nemesség jobbágyai felett, melyek török adózók is, innen és tul a végházakon, még a ráczságon is törvénykezési jogát gyakorolhassa, a törökök az adózó jobbágyoktól a fizetést a zsitvatoroki béke-egyezség szerint szedje, szokásban nem levő birságolások, elhaltak, elveszettek, megfuladtak után kivetett vérdijak, templomok, tornyok, parochiák, iskolák épitése vagy kijavitása, harang-fölkötés után követelt illeték-fizetések, melyek a lakosokat oly igen terhelik, hogy inkább készek e miatt az elköltözésre, ugy főzelék s kerti gyümölcs, kacsa, tyuk stb. után szedett tized szüntettessenek meg. Határ szabassék, melyen tul magyar és török, emez a kapitányok vagy alispánok, amaz a török vezérek, pasák vagy bégek engedély-levele nélkül nem mehet, mely azonban mindig magyar nyelven adandó ki.

Ötödször. Az is méltányos, hogy a törökök, határigazitásokba, jogi ügyek intézésébe, a magistratust illető politikai vagy egyházi jurisdictióba ne avatkozzanak. A paraszt kézzel elfogott rablókat alispán kézre bocsássák, és ezt ne akadályozzák; a megye tisztviselőit ne sürgessék az ő illetékeik, cenzusok, és porta utáni követeléseik behajtására; hanem éljenek ez ügyekben a falusi birák közvetitésével; pöröket és birói végrehajtást a maga utján, tanukihallgatásokat, adó és taksák behajtását ne akadályozzák.

Hatodszor. Ha a közbéke ügyének tárgyalásán kivül, a Jász-Kunok földjére menekülő jobbágyok kérdése is szóba jönne, a visszahelyezés módja körül irandó lesz, azzal, hogy a megye hatósága alá rendltetnek és minden terhet a megyében ők is viselni tartoznak.

Hetedszer. Ha a fenséges fejedelem kegyes renlelete folytán, a Nógrád és Hontmegyékben téli szállásra rendelt katonaság további szállásoltatásának kérdése felmerül, mely ügyben a megye Pest, Pilis, és Solt megyékkel együtt ő fensége széndékának hiven kiván megfelelni, adjanak kifejezést, hogy a katonai önkénynek, mely sem törvényt, sem hatóságot nem ismert, meg kell szünnie, és az illetékes hatóság által kijelölt helylyel megelégedniök kell.

Nyolczadszor. Nógrádmegye közönségének kérvénye, hogy Fülekvára épitessék ki ujra, ugy Losoncz városa kérvénye, hogy mint Nógrád, Heves és K. - Szolnok, Pest, Pilis, Solt megyék közgyülési helye, a török adózástól felmentessék, vagy legalább a hódolás idejében megállapitott census állitassék vissza-pártolás végett ajánltatik a követek figyelmébe.

Kilenczedszer. "A római császár ő felségével" (cum Sacrat. Romanorum Imperatoria Mjtate) tárgyalandó béke kérdésénél, lépjenek a többi követtársaikkal érintkezésbe, hogy a törvények és diplomák, a boldog emlékezetü magyar királyok privilegiumai, melyek az ország és népei szabadságának biztositékai voltak, szentek és épek maradjanak; az annyira ohajtott béke és nyugalom helyreállitassék s az annyi évektől annyi balszerencsével sujtott haza, a fenséges fejedelem üdvös müködésével, a török portánál kieszközlendő feltételek mellett, régi fényét, egész világra szóló boldog állapotát, hirét és nevét vissza szerezvén, mintegy a porból feltámadván, ennyi jóságért a mindenható Istennek, s ő fenségének örök háláját mély hódolattal róhassa le.

A többire nézve a követ urak bölcseségébe helyezik a bizalmat, hogy sok sanyarusággal érintett megyénk javára, terheink könnyitésére; a közbékére törekedjenek és mindnyájunk javára váló végzésekkel örvendeztessenek meg.

VI. A kassai országgyülés 1683. jan. 13-án csakugyan megtartatott. Leopold kir. nem ellenezte azt, sőt maga is képviseltetésére Hoffmam hadibiztost küldötte oda. 5)

Ez országgyülés elnöke előbb Sebestény Endre erdélyi püspök, majd küldetésben Lengyelországba távozvám, helyét Jalkócy Endre egri nagyprépost foglalta el. Ebből kitünik, hogy Tököly fejedelemségét nemcsak az egri püspök, hanem az egri káptalan is elismerte, és helyeikről nem távoztak.

A megye követei 1683. febr. 8-án Losoncz városában tartott közgyülésen terjesztették elő a kassai országgyülés végzéseit, melyek közül nevezetesebb: hogy a katholikusok által elfoglalt templomok, az evangelikusoknak visszaadandók, és pénzbeli segélyül 50 ezer frt ajánltatott fel, ugy a fényes portához küldendő követség részére 2000 arany, melyből a megyére adóképen 1900 frt, és a 2000 aranyból 100 tallér esett. Ezen összegeknek porták szerinti kivetése a febr. 25-ére Losonczra kitüzött tisztujitó szék idejére halasztatott, mikor is a tisztujitás megtörténvén, a szept. 26-iki közgyülésen kivetett adó mint helytelenül alkalmazott, megsemmisitetvén, most a szükséges költségekre portánként 20 frt, az armalisták, curialisták és egyéb taksa-kötelesekre tizszeres taksa-összeg szavaztatott meg.

Ez alkalommal nagy méltatlanság között konstatáltatott az, hogy Fülekről eltávozván a megye, az egyes falvak a törökbe bizva, megtagadták a megye iránti köteles engedelmességet, adót fizetni nem akarnak, az idézésre nem jelennek meg stb. Ennek megtorlásául az engedetlenekre Mátrán innen 12, Mátrán tul 24 frt birság szabatik, ezen felül a "nyargaló" katona dijának fizetésére köteleztetik.

Ez alkalommal a fejedelemhez előterjesztés intéztetett, hogy Fülek várában levő őrség gyalog hadnagyai Nagy Orbán és Pathay György, különösen Gyöngyös városába tesznek kirándulásokat, ott sarczolják a népet, ütik-verik, felgyujtással fenyegetik: hogy az ily kihágást szigoruan tilalmazza. Tudósitatott a fejedelem arról is, hogy a megye egész területe már Buda és Eger eleste után egészen meghódolt a töröknek, és igy a szentgothárdi béke után történt hódolás esete itt már nem fordul elő.

Tököly fejedelem Lőcséről márcz. 8-án kelt levelében tudatja a fentebbi előterjesztésre, hogy a kóborló katonák megbüntetésére kiadta rendeletét, és ez értelemben utasitotta Gács vára kapitányát, Gyürky Pált is.

VII. 1683. február 25-én Losonczon Korompay püspök-főispán által e napra kitüzött tisztujitó szék is megtartatott, melyből világos, hogy Korompay püspök nem távozott el Thököly hatalmi köréből, és megyéjével fentartotta az érintkezést. A tisztujitás lefolyását más helyen ismertetvén, itt folytatjuk a megye további eseményeinek ismertetését.

Az 1683. márcz. 24-én Losonczon tartott közgyülésen olvastatott Tököly Imre fejedelemnek Lőcsén márcz. I4-én kelt levele, hogy a budai vezér megengedte a szállásolási költségnek kivetését, azonban ugy, hogy ily kivetések, és más adózások ne a katonaság, hanem a szolgabirák által szedettessenek be. 6) Erre a megye közönsége Bulyovszky Ferenez jegyzőt küldötte a fejedelemhez, felvilágositandó, hogy a megye ezen adóügyekben igyekezzék ugy eljárni, a mint a fejedelem előirja; azonban jelen körülmények között, életveszély nélkül a tisztviselő, járásában alig jelenhet meg, s nem szedheti be a kivetett természetbeli vagy pénzadót. Már ezelőtt is alkalmaztatott a makacsokra a katonai végrehajtás. Könnyebben beszedhetik kivetett illetéköket a távolabbi helyeken magok a katonák. Utasitatott Bulyovszky, hogy terjeszsze elő a putnoki hadnagy, Gulyás Józsefnek viszszaélését is; ki nem elégedve meg a részére kirendelt elszállásolással, önkényesen más helyre ment s ott zsarolja a népet.

Ugyanezen ülésben meghatalmaztatott, az alispán, hogy a megyének a füleki ostrom alatt elveszett pecsétje helyett ujat készitessen. A pecsét 1684-ben megkészitetett s a számadás szerint 13 frt 80 krba került.

VIII. 1683. april 9-én Losonczon tartott ülésben hirdettetett ki a fejedetemnek Lőcsén márcz. 22-én kelt leirata, melyben tudatja: hogy a törökök hatalmas császárja Székesféhérvárhoz vonul nagy hadi szerrel, hol az erdélyi fejedelemmel fog egyesülni május hóban. Ő is tehát hadi lábra állván, minden szükséglettel készen kell lennie. Felhivja a megyét, hogy előre készülvén, a mint felhivását veszi, kelljen fel s vonuljon az ő táborába felkelő hadával. Figyelmezteti a megyét, hogy ezen hadi mozgalmat, nem teheti pénz és költség nélkül. A megye közönsége a 13 vármegyével a mult kassai tanácskozáson közszükségletre 50000 frtot önként szavazott meg, két részletben való fizetéssel, a két ezer aranyon felül, mely összeg a portai követség részére fogna átszolgáltatni. Az első részlet fizetési idéje, husvétkor lesz. 7) A közgyülés ezt tárgyalván, a költségnek részletes kivetésére és megszavazására, ugy a személyes felkelés feletti intézkedésre, april. 27-ikére uj gyülés egybehivását határozta. Ezen gyülésen tárgyaltatott most már érdemlegesen a fejedelem leirata melyre egy másik is érkezett, hogy a katonai élelmezés, s felkelés ügyében május 20-án Tállyán tartandó gyülésre követet küldjön a megye. Habár a szolgabirói járásokból szóval s irásban jeleztetett, hogy a személyes felkelés kivihetetlen, mert azt a török is ellenzi, mégis a megye a következő szervezettel gondolja keresztülviendőnek a személyes felkelést; a legutóbbi sopronyi országgyülés határozata nyomán, melyre azonban kimondatott, hogy a megye ezen országgyülés végzései ellen tiltakozván, ebből azt, mintha most azokat elfogadná, következtetni nem lehet. M inden két hodolt nemes után egy lovas lenne számitandó. Lelkészek, kik 200 frt jövedelmet birnak egyenként, szegényebbek tizen állitanak egy lovast. A közadózásra más alapot mint a porta szerinti kivetést ajánlani, nem lehet. Minden porta; most itt nyolcz ekés gazdát vagy 32 zsellért számlál. Ezen utasitással ellátva küldettek ki Dobay János szolgabiró s Darvas János a tállyai tanácskozmányra, azon hozzáadással, hogy a fejedelem előtt behatóan ismertessék meg, az itteni körülményeket, különösen hogy a megye nemessége mint tisztviselői is, ez idő szerint Nógrádmegyében laknak, oda telepedtek a törökök miatt; miután a tisztviselők felkelés-kötelezettségtől mentesek, tehát kellő utasitás adassék, hogy Nógrádmegye, nemességének sorába a felkelőkhöz ki nem rendelhetők. Utasitatott még Dobay, hogy a katonai élelmezés és szekér kiállitástól, ha lehet a megye felmentését vigye keresztül, miután a jobbágyoknak földesuraik felkelő táborához is kell hasonló módon szolgálatot tenni, és a török is kirendeli a maga részére a fuvart és élelmet. Az ónodi, putnoki, ajnacskői és füleki katonaság kihágásainak feljelentésére is utasitatott a küldöttség, ugy azon panaszelőterjesztésére, hogy Makay János turi gazdatisztje, a községi hadnagyok által elfogott és büntetés végett a törvényszék elé állitandó gonosztevőket, ezek kezéből erővel elviszi, és illetéktelenül gyakorol felettök büntető eljárást. 8)

IX. A 13 vármegye követei május 24-én kezdették meg Tállyán a tanácskozást, Tököly fejedelemnek tiz pontból álló előterjesztése felett, melyek nevezetesebbjei: hogy 20 ezer emberre két havi élelmezést, a szekerezéssel állitson ki a 13 vármegye, és az általános felkelés foganatositassék. A tanácskozás Szerencsen folytattatott, hol is máj. 26-án a rendek ugyancsak tiz pontban válaszoltak a fejedelem előterjesztéseire, melyekben a felkelés foganatositását teljesen lehetetlennek jelentették ki, az élelmezés és szekerek kiállitására vonatkozó kivánság is tetemesen leszállitva igértetett teljesithetőnek. Ezen választ Döry András, Gyürky Pál is Kubinyi Menyhért küldöttek nyujtották át a fejedelemnek. A küldöttek eljárások eredményéről akképen számoltak be, hogy a fejedelem "nagy panaszszal" beszélt a rendek véleményéről és nem volt azzal megelégedve. Kijelentette, hogy "felhivására a ki fel nem kel, élete és vagyonával fog lakolni; a hazát és becsületét nem engedi; de megfogja azt oltalmazni, e végből majd saját embereivel fogja a szükségletet kivetni a vármegyékre." Ezeket előadván a kiküldöttet: "a nemes status fájdalmas szivvel kereste a módot, hogy urunk ő nagyságát megengeszteljék haragjában. Nem volt szándékuk sérteni, csak saját nyomoruságokat kivántak vele tudatni, kiben ő nsága ha offendáltatott, megbocsasson." Ez üzenettel ujból a fejedelem elébe járultak a követek. Sok discursus után a fejedelem kijelenté nekik, hogy embereivel megteendi a szükséglet repartitióját, mert necessitas frangit legem, mint kifejezé magát a fejedelem.

Valóban ugy is történt. Másnapon érkeztek a fejedelem követei, kik irásban adták elő a kivánt élelmezést, és előfogatokat: összesen 1500 fogat, és egyéb részletezett szükséglet iratott elő. 9)

Hevesmegye, ugy ezen fejedelmi parancsnak, a felkelésre és egyéb szükségletek kiállitására nézve eleget tett, mint a multkori kassai gyülésben megszavazott adó-részleteket lefizette: erről az alább elmondandók mellett, a következő nyugta tanuskodik, melyet Szerencsen május 27-én állitott ki Okolicsányi András. "Urunk ő nsága parancsolattyából vettem fel, Tek. nemes Hevesvármegye követeitől, Dobay János és Darvas János ö kegyelmektöl az ötvenezer frtoknak quantumjában 340, a portai követ uraimék számára 180 frtot, kiröl ö kegyelméket quietálom."

A fuvar a következőképen osztatott ki a kerületek között:

Ebeczky Menyhért járására vettetett 28 szeker,

Dobay János " .." . . 16 "

Balogh " " . . 11 "

Nagy Marton " " . . 15 "

Minden 1 1/2 porta után esik tehát egy fuvar.

Liszt minden porta után 1 1/2 kila rendeltetett.

A vágó marha a curialis faluk között osztatott ki: minden frt után egy db. Az az a hány frt taksát fizetett egy falu, annyi vágó marhát volt köteles adni.

A felkelő had kiállása és szemléje jun. 17-ére, a szerencsi táborba rendeltetett. Gyöngyös városából az a tudósitás érkezett a máj. 26-iki közgyülésre, hogy a töröktől tilalmazó parancs érkezett. Ennek daczára a közgyülés azt sürgetőleg ismét megrendelte, és vezéreül Tassy Mihály alispánt választotta 60 frt havi dij mellett. Hadnagygyá Leökö Mihályt havi 18 frttal. Zászlótartónak 10, őrmesternek (vigiliarum praefectus) 8, hadbirónak havi 4 frt szavaztatott meg.

Az alispán zászló, dob s trombita beszerzésre utasitatott. A dobos vagy trombitás fizetése havi 5 frtban állapitatott meg. A megye igazgatása a helyettes viceispán, szolgabirák és jegyző teendője marad. Ha az alispán betegség, vagy más okból akadályoztatnék kapitányi tisztjének teljesitésében, a helyettes alispán foglalja el helyét. 10)

A felkelő sereg csakugyan ki is állott.

Tököly alatt 1683. jun. 30-án és szept. 20-án tartott még Losoncz városában a megye közgyülést, melyen a szepesi kamara, mely szintén Tökölynek hódolt, sürgette a pénzbeli adózás második részletének szállitását. A szept. 20-iki gyülésen Tökölynek Cseklészen szept. 1-én kelt levele tárgyaltatott; melyben tudatja a megyével, hogy Kékkő várába lovasságot küldött, s annak élélmezéséről a megye gondoskodjék. E czélból 24 kocsi széna, 30 kila zab, 15 kila buza szállitatott oda. A portai követségre a megye részéról 200 frt szolgáltatott már át. A még esedékes néhány frtot a rimaszombati harminczadosnak adta a megye.

---

1) Lásd hiteles másolatát 1681. sz. a. Hevesmegye ltárában.

2) Okmánytárban 21. sz. a.

3) Eredetije Gyöngyös város ltárában.

4) Tehát Korompay püspök-főispán Tököly fejedelem idejében is helyén maradt.

5) Szalay V. k. 244. l.

6) Eredetije megyei ltárban.

7) U. o.

8) Megyei ltárban ugyanazon évszám alatt.

9) Megyei ltárban és jegyzőkönyvekben.

10) U. o.