NEGYVENEDIK FEJEZET.
I. A birói tiszt és a törvényszék. Vádeljárás.
A tiszti ügyész. Védő ügyvéd. Esküdt ülnökök. II.
A törvényszék ügyrendje és illetősége. Megyei szabályrendelet. A szolgabirói
sallarium. A jegyző irodai taksája. III. Ügyvédvallás
és ennek taksája. Széksértés, nyelvváltság, rágalmazás.
IV. A birói letét és egyenes adóssági eset. Perletétel. V.
A gyámsági ügy. A gyámi felelősség. VI. A jobbágyok
egymásközötti kisebb peres ügyei. "Füstön levő törvény." A
jobbágy költözködés. Szökött jobbágyok. VII. A jászkunok
és a szökött jobbágyok. A törökök és a szökött jobbágyok.
I. Ezen irtóztatóan sulyos korszakban, lássuk, a Füleken
gyülésező vármegye, mily bámulatra méltó gondossággal kezelte jurisdictionalis
teendőit.
A birói tiszt gyakorlására a törvényszékeken az alispán, szolgabirák
s az esküdt ülnökök, "jurati assessores" voltak hivatva. Ezek
együtt képezték a törvényszéket, melyen a fel- s alpereseket rendesen
meghatalmazott ügyvédek képviselték. Fenyitő ügyekben, a megye vagy
a magistrátus nevében-mint a jegyzőkönyvekben kifejezve van, - a vádat
a tiszti ügyész, a vádlottat, vagy az általa választott vagy a részére
kinevezett ügyvéd képviselte. 1661. april 6-án "nemes Pálffy György
nyomorult személy részére, ellene Fekete György füleki várőr által inditott
ügyben, védő ügyvédül hivatalból Mocsáry Ferencz tiszti ügyész rendeltetett
ki." Az ügyvéd-vallás rendesen a közgyülésen történt; de ily ügyvédi
meghatalmazás az alispán, szolgabiró s jegyző által is állitathatott
ki. Az esküdt ülnökök sorába ez időszerint, a nemesség tömegesen vétetett
fel, ugy hogy a nemesek értelmesbjei egyszersmind esküdt ülnökök voltak.
A felvétel minden bővebb körülirás és feltétel nélkül, a közgyüléseken
vagy törvényszékeken ment végbe. Az ujabbkori táblabirói intézménynek
az "esküdt ülnökök" voltak bevezetői.
1657. nov. 14-iki ülésen "Fekete Ádám Árokszálláson, Nagy András
ugyanott, Balássy György Roffon, Várkonyi András Árokszálláson, Dekány
György Gyöngyösön, Polgár János Turon, Csizmadia János Tisza-Szalókon,
Bárány András Burán lakozó nemesek az esküdt ülnökök sorába felvétetnek,
és a szokott esküt letették." 1659. máj. 14-én a "sedrián"
vagyis törvényszéki ülésen Kanizsay János, Nagy Márton, Kis Péter, Sötér
Ferencz. Kopasz Tamás, Balog Mihály, Nagyfejü Mátyás esküdt ülnököknek
felvétetnek s az esküt leteszik. A müveltebb nemesség ekként tagja lett
a törvényszéknek s egy törvényszéki ülés ez időben egy megyegyülés volt,
melyen részt vehetett a megye előkelő nemessége.
Az esküdt ülnökök nemcsak a törvényszékeken, alispán és szolgabirák
mellett mint társbirák, hanem "in partibus" egyes szolgabirói
járásokban is, szükség esetében birói functiókat teljesitettek. Szabályként
állapitatott meg, hogy határperekben, vagy tanuhallgatáson, midőn a
járási szolgabiró helyszini megjelenése a török miatt veszélylyel járna,
az ott lakó esküdt ülnökök küldhetők ki. Ily esetekben más járás szolgabirója
is kiküldhető volt, mint ez Vámosy alispánnak, eredetiben közölt, kiküldő
végzéséből látható. (Lásd 29-ik fej. l. pont alatt.)
II. A törvényszéki ülés ügyrendje azon nagy szabályrendeleti
gyüjteményben található, melyet-mint már más helyen is érintettük-a kettős megye közönsége 1679. év junius 20-án tartott ülésben állapitott
meg. E gyüjtemény, a megyei ügyrend, a birói joghatály, a szolgabirák
illetősége, a jegyzői kiadványok dijának megállapitása mellett, szabályzatokat
foglal egybe, az ügyvédi képviseltetésről, a birói letétről, tanuhallgatások
módjáról a hódolt területen, a zálog-birtokokról, határigazitásokról,
egyenes adósságokról, a végrehajtásról, az osztozkozásról, a szökött
jobbágyokról, a közös birtokosság egymás közötti viszonyáról, - a hozott
törvények és a fennálló gyakorlatból folyólag.
Ezen birói cselekmények szabályozása mellett, a közbiztonság és közbüntények
ügyében foglaltatnak még rendelkezések; majd több szabályzat a közigazgatás
körében állapit meg intézkedéseket, mint a falusi birák választásáról,
a népvezérekről, vagyis hadnagyokról, a pozsonyi mértékről, a szapuról,
a rabok szállitásáról, a czigányok kiirtásáról, a pálinkáról, a közmunkáról,
a tizedről.
Mindezzel e században alkotott megyei statutumok sorozata kimeritve
nincsen. Alkalmilag a maga helyén a többieknek ismertetése is található.
Itt mindenekelőtt a törvényszék ügyrendjére vonatkozó szabályzatot kell
ismertetnünk.
Hogy az igazságot keresők, ügyeiket figyelemmel tarthassák, a törvényszék
részére, a következő tárgyalási sorrend állapitatott meg: a közérdekü
ügyek elintézése volt első teendő; azután a beadott folyamodványok
vétettek fel, mire az alispáni majd a szolgabirák birói széke által
végzett s ide felebbezett ügyek felváltva tárgyaltattak. Végre a szegényebb
nemességnek a megyei ügyészség által képviselt ügyei következtek, utoljára
maradtak a birtokos nemesség és mágnások ügyei, érkezésök sorrendje
szerint.
A törvényszéken üléssel és szavazattal birtak a rendes megyei esküdt
ülnökök. Külön szabályképen kimondatott az: hogy az alispán és szolgabirák
birói cselekményei, az ő lemondások után is érvényben maradnak; s azok
ellen kifogással élni ez oldalról nem lehet.
A törvényszéki ülések napja mindig az előző ülésben mondatott ki. A
szükséghez képest 6-8 ülés is tartatott egy évben.
A törvényszéki tárgyalás szóbeli volt. A felek ügyvédeinek válaszai
jegyzőkönyvbe vétettek, és 2-3 szóváltás után vagy közbeszóló vagy végleges
itélet hozatott.
A szóban forgó szabály-gyüjtemény a tiszti dijakat ekként szabályozza: a szolgabirák "sallariuma" évenkint 16 frt, ha központi
pénztáros kezeli a pénzbeli számadásokat, különben 20 frt. Mint a gyakorlatban
látni fogjuk, központi pénztáros ez időszerint alkalmazva nem volt.
Az adókezelésért, ha a portai kivetés 50-100 denárig terjed 2-2 frt,
azon felüli kivetésnél 4-4 frt járt. Az alispán ennek kétszeresét kapja.
A birság-pénzekből a szolgabiráknak fél-illeték jár: A közmunka kezelésért
két-két porta után eső összeg illeti a szolga-birákat.
A megyei jegyzőnek irodai taksája ekként szabályoztatott: ármális levél
kihirdetéseért, ugy az alispán, mint jegyző egy-egy aranyát kapnak.
Az ármláis levélben megnevezett főszemély, a kihirdetési bizonylatért
ismét egy aranyat, a többi mellék-személyek egy-egy frtot tartoznak
fizetni. Egyéb irományok kiadási diját a jegyző lelkiismeretesen szabja
meg. A protestatiók, tiltakozások jegyzőkönyvbe vétele előtt, az illető
fél 24 denárt előlegképen tartozott a jegyző részére letenni.
III. Az ügyvéd-vallás akként szabályoztatott, hogy az
alispán, jegyző, szolgabiró az előtte történt ügyvédi megbizatásokat
a közgyülésen vagy törvényszéki ülésben bejelenteni tartozott, s a fél
erről jegyzőkönyvileg értesitetett. Ezen jegyzőkönyvbe iktatásért a
megbizó 24 denárt előlegesen taksaképen letenni tartozott. Hasonló taksa
volt fizetendő, a közgyülésen vagy törvényszéken tett ügyvédi megbizatások
után is. Ez intézkedésre azért volt szükség, mert a törvényszéken szóval
történt bejelentés, a per folyamán sokszor kifogás alá vétetett és jegyzőkönyvi
hitelesités nélkül bonyodalmaknak forrásává vált.
A széksértés, nyelvváltság, rágalmazás stb. eseteire kimondatott, hogy
széksértés és nyelvváltság csak a birói szék alatt történő sérelmek
megtorlására állapitható meg az 1655. 108. tvczikk értelmében.
Birói széken kivüli sértés, rágalmazás büntényének minősitendő, és itt
is birtokon kivül engedtetik meg a felebbezés. Ezen esetek után a birói
kézbe letett s harmad részben a biróságot illető birságpénzből egy rész
a megyei jegyzőt is illeti.
Ily széksértési esetet tartalmaz, - hogy példát is lássunk-az 1666.
sept. 15-én felvett törvényszéki ülés jegyzőkönyve. Ezen ülésben Pápay
János megyei ügyész panaszosan tesz előterjesztést, hogy nemes Szabó
Péter és néhai Tamásy István özvegye Szecsy Dorkó asszony között folyó
peres ügyben, alperes Szecsy Dorkó ügyvéde nemes és vitézlő Miticzky
Pál, midőn alperest sujtó itélet kihirdettetett s midőn felebbezését
formulázta volna, egyik esküdt ülnök figyelmeztetésére következő becstelen
szókkal illette a magistratust: si omnes contra me sunt quid ego faciam.
(Ha mindenki ellenem tör, mit csináljak). Ezen széksértésért, mely a
törvényszék biráinak böcstelenségére és gyalázatjára vergál, az 1635.
évi 89. tczikk szerint nyelvváltságban kéri marasztalni. Miticzky ügyvédnek
előterjesztése meghallgatásával, melyben ezuttal kéri a büntetés elengedését,
beható tanácskozás után határoztatott: Miticzky Pál, az ügyész kivánsága
értelmében, széksértés miatt nyelvváltságban marasztatik, mely rögtön
lefizetendő, különben birói végrehajtás utján beveendő. Ez után Miticzky
ujabban kérte ezuttal a kimondott birság elengedését, mely kérelemnek
azon feltétellel, hogy hasonló gyalázó kifejezésekkel élni nem fog,
hely adatott.
A széksértésnek kiváló esete az, mely Balássa Imre gyarmati főkapitány,
mint Hort birtokosa és özv. Fáy Istvánné ecsédi birtokos közötti per
folyamán fejlett ki, s a következőleg folyt le.
A kérdéses perben ugyanis 1658. év folyamán gróf Balassa Imre azt a
kifogást emelte, hogy ő Horthot Lippay Borbálának 3 ezer ftért átirta,
ki az özv. Fayné által inditott perben megidézve sem volt, az átiratást
illetőleg, a turóczi prépostság előtt felvett jegyzőkönyvi bizonylatot
matatta be. Ezen per folyamán Balassa Imre Gyarmatvárának örökös főkapitánya,
egy beadványában nemcsak a perbeli felperesnőt, hanem a megyei biróságot
is sértő és gyalázó kifejezésekkel élt. A törvényszék, miután Balassa
Nógrádmegyében lakott, a nádorhoz fordult, hogy nevezett megbüntetéséről
intézkedjék, s egyuttal határozatot hozott, hogy mig elégtételt nem
nyer a megye, gróf Balassa által inditandó semmiféle ügyben eljárni
nem fog. A nádor 1686-ban következő leiratot intézte a megyéhez a panaszlott
ügyben. "A kgytek credentionalis levelét böcsületes követ Atyafiai
minekünk praesentálván, szóval való izenetet is referaltak, kit nem
kicsin szivünk faidalmával érzettünk ugyan, mindazáltal hogy ne láttassunk
inaudita altera parte valamit cselekedni, aziránt magunkat similiter
nem resolválhattuk kegyteknek, hanem ím egy kemény levelet irtunk rá,
melyre micsoda válasz érkezik kegytekkel is közleni el nem mulatjuk.
Az több alapotokban peniglen mint resolváltuk ugyan magunkat, azon kgtek
követ Atyafiai relatiojából, megh fogja bővebben érteni kgytek, kérvén
szeretettel kgtek nevünkel mondando szavainak adgyon tellyes hitelt.
Anno martii 1658." Dienes György és Némethy Pál voltak a nádorhoz
küldve, kik egyéb ügyekben is eljártak ez alkalommal; s a nádori leiratban
emlitett szóbeli üzenet az volt, hogy gróf Balássa Nógrádmegyében megtalálható,
mert ott lakik, s a rendek az ő törvényes birósága utján is szerezhetnek
elégtételt.
IV. A birói letétre, nézve letéti dijul, ha félévig
volt az összeg birói kézben, mínden frt után 4 denár volt fizetendő,
a féléventúl terjedő letéti dij fizetése, per esetében a vesztes felet
terhelé. A végrehajtásra vonatkozó statutum előirja: hogy az alispán
és szolgabirák, esküdttársaikkal a marasztaló itélet s a végrehajtásra
vonatkozó kiküldetés közlése után, elégséges és illő határidőt tüzve
hivják fel a marasztalt felet, hogy az összegnek megfelelő ingóságot
jelöljenek ki. Ha ezt tenni mulasztják, az ellenfél által kimutatandó
ingóság vétetik végrehajtás alá. Ily végrehajtást az alispán, az illető
szolgabiróval, legkevesebb két esküdt jelenlétében foganatositson. Miután,
pedig az esküdt ülnök urak, kivált ily birói eljárásra nem jelennek
meg, s igy a végrehajtás alig lenne foganatositható: felhatalmaztatik
az alispán, a meg nem jelenő ülnököt, minden birói védelem kizárásával
12 frt erejéig birságolni.
Egyenes adóssági esetben száz frtig terjedő követelésnél, az alispán
kiküldetése folytán a szolgabiró egy esküdttel járt el, itéletök csak
végrehajtás után volt felebbezhető; és az annak ellenszegülő, erőszak
büntényének következményeivel volt sujtandó. Száz forton felűl az alispán,
egy szolgabiró és legalább két esküdt ülnökkel volt ille tékes itéletet
szolgáltatni, a megye közönsége, vagy a törvényszék kiküldetése alapján.
Ezen keresetek tehát az alispánnál, illetőleg a szász frtot haladók
a vármegye vagy törvényszéknél voltak benyujtandók.
Egyenes adóssági eseteknél a jobbágy földesura, mint érdekelt fél tekintetett
s vétetett figyelembe a törvényes eljárásnál. A földesur is teljesité
érdékeltségi kötelességét, s jobbágyát a dolog természeténél fogva,
lehető védelemben részesité.
A jobbágy mint földesuri vagyonállag tekintetett, s bár földesuri szavatosság
nem létezett, a földesur tudta s beleeegyezése nélkül, mely a földesurral
közlött birói eljárásban nyert kifejezést, - a jobbágy ellen érvényes
marasztalás nem hozathatott.
Erről a következő esetek nyujtanak felvilágositást. 1659. máj. 14-én.
Koháry István füleki várkapitány megbizásából, Básty János ügyvéde egy
keresetet adott be a törvényszékhez, Csomor Antal és Miklós jelenleg
Gyöngyösön lakos nagyságos uzapanicsi Dózsa Ádám jobbágyai ellen,
hogy általok kiállitott kötelező szerint a kölcsön vett összeget "liquidum
debitumot" törvényes uton hajtsa be Palojtay Vásáros Mihály s neje
füleki vár katona javára. Dózsa Ádám nevében ügyvédje Pápay János, mind
az illető jobbágy földesura protestált a kereset ellen, s kérte a kötelező
másolatát kiadatni. A törvényszék határozata az volt, hogy "az
alispán biró társával kiküldetik, hogy kitüzendő napon meghallgatva
a felek minden előadását s védekezését, lehető bizonyitékaikkal, jelen
ügyben Isten és annak igazságossága szerint itéletet hozzon, s a mennyiben
folyó adósság forog fen, a megyei szokás szerint Palojtay Vásáros György
s neje részére a tényleges kielégitést rendelje el."
Egy másik eset még érdekesebb, a mennyiben a megidézett jobbágy fél
a tárgyalásra nem jelent meg. Ugyancsak 1659. máj. 14-én tartott ülésben
előterjesztetett nemes Fülöp Helena Rácz János özvegyének keresete Szőry
Albert Subich Pál alattyáni jobbágya, mint alperes ellen, egyenes adósságból
folyólag. Határoztatott: minthogy Szőry Albert a biróilag kitűzött
időben birái előtt nem jelent meg, azért most a törvényszék szine előtt
földesura Subich Pál egész nyilvánossággal megintetik, hogy ha a biróság
által még egy izben kitűzendő határidőben nem fog megjelenni, az egyenes
adósság fizetési kötelezettsége kimondatván, már most megadatik felperesnek
a tit. 28 par. 3 ereje szerint a jog, Szöry Alberten elégtételt venni.
Subich Pál igy megintve kijelenti, hogy ujabb idézés nélkül beleegyezik,
hogy felperes Szőry Alberttel, már most, az idézett törvény szerint
járhasson el. 1)
Ugyanazon ülés folyamán-hogy még pár példát lássunk Dósa Ádám földesur
ügyvédje Pápay János, Kazay Anna és Erzsébet között egyrészről, másrészről
Kürthy Anna Kazay Miklós özvegye, mint jobbágyai között kötött fizetési
egyesség alapján, mely szerint Kazay Miklós özvegye részére 273 ft 90
d. készpénzt, 20 köböl bort és egy ló árát tartoztak a fentérintett
Kazay nővérek kifizetni, de mit nem teljesitettek, meginditotta ellenök
a keresetet, s kérte a törvények szerint az alispánt birótársával itélethozatalra
kiküldetni. Az alispán birótársával kiküldetett, hogy az ügy igazságát
kideritve itéletet hozzon, s a készfizetési kötelezettséget a felperes
részére érvényesitse.
1661-ben nemes Janoky Gáspár ügyvéde Pápay János, Buday György gyöngyösi
lakos által javára kiállitott adós levelet mutat be s kérte a törvényszéket,
hogy Buday fizetni vonakodván, a szolgabiró esküdttársával, birói itélethozatalra
kiküldessék. Dorogffy István szolgabiró esküdttársával kiküldetett a
panaszlott ügyben itélethozatalra.
A meginditott peres ügyet felperes időközben letehette, ez esetben a
törvényszéknél 3 frtot kellett lefizetni, melynek egyharmada alperest,
kétharmada a megyét és magistratust illette. Ez volt a perletétel, melynek
folytán a további eljárás megszüntettetett.
1676. szept. 2-án az egri káptalan a megye közgyülésen tiltakozott az
ellen, hogy Kalmár Jakab magyarpéli lakos Vesselényi Pál jobbágya, Vasary
Péter és más hevesiváni lakosok, az egri káptalan jobbágyai ellen, közvetlenül
Dévay János szolgabiró előtt inditott keresetet, és ez Gyöngyösre, a
töröknek annyira hatalmában levő városba idézte meg a feleket. A káptalan
azt kivánta, hogy kereső fél utasitassék el az utról "s ha keresete
van, azt az illetők földesuránál a káptalannál inditsa meg." A
megye nem adott helyet e tiltakozásnak, hanem utasitotta a szolgabirót,
hogy a felek nagyobb biztonságára, a tárgyalást Fülekre tűzze, és meghallgatván
pro és contra előterjesztéseiket, az ország törvénye szerint szolgáltasson
igazságot.2)
V. A magyar közjogban a kiskoruak érdekeinek gyámi támogatására,
a törvények rendszerint a természetes és legközelebbi ág jogát és kötelességét
állapiták meg.
A gyámvallás azonban külön is gyakorlatban volt. Érdekes e tekintetben
a század elején, történt gyámvallás következő esete:
Néhai Bodi Bornemissza László kiskoru gyermeke Mihály, a leleszi konvent
előtt, 1602-ben személyesen megjelenve, önkényt, szabadon és élőszóval,
gyámul vallja édes anyja Vethési Dorotyát és férjét, neki mostoha atyját
Török Jánost, a következő atyai ágon illető birtokaira: Zaránk egész,
Bod, Egyházas, Erdőtelek, Vezekény, Alattyán, Pázmád s Hevesvárosi részbirtokaira
Hevesmegyében, Lapujtő és Kotroczó, Gömör, Bötes, Sárospatak és Erdőbénye
reszbirtokokra Zemplén, s Gyömrő Abaujmegyében. Ezen gyámvallás után
nyomban, az ifju Mihály még azon végintézkedést vétette fel a leleszi
convent által: "hogy bekövetkezhető halála esetére, minden vagyonát,
gyámatyja és édes anyjára hagyja." 3)
Az ifju Mihály, ugy látszik, csakugyan meg is halt. De Török János sem
élhette tul sokáig mert 1610. jan. 16-án Vethésy Dorotya, előbb Sáry
János, most mint Pesti Gábor özvegye fordult meg a leleszi convent előtt,
s maga és leánya Pesti Borbála nevében, Homonnay Bálint akkori országbiró
katonai praefectusa s kapitánya Győrffy Jánosnak és neje Mocsáry Helenának
és örököseinek 200 ftért zálogba adta a következő birtokokat: Hevesmegyében
Igar, Cserőköz, Alattyán, Pázmád, Fogacs, Borsodban Nyéken és Pestmegyében
Ócsán levő részbirtokait.
Vethési Dorottyának Pesti Gábortól származott Borbála leánya, 1634-ben
ezen zálogbirtokokat Bosnyák Tamás kir. tanácsos, asztalnok s Fülekvára
kapitányának, Nagy Mátyás és Verebély Mihálynak akarta ujból zálogba
adni. A zálogbirtokos Győrfy János fia szintén János azonban, maga s
Mocsáry Erzsébet Ilosvay Istvánné özvegye, s Győrfy Katalin Miskolczy
Istvánné özvegye nevében tiltakozott a leleszi convent előtt ez ellen.
1640-ben ujabb kisérlet történt a zálogbatételre, de a Győrffy s Mocsáry
örökösök ébren őrködtek jogaik mellett. 4)
A teljesen árván maradt szegény kiskorunak gyámsága a magistratusra
szállott. 1679-ben nemes Hrabovszky Mátyás szegény árvái tutorául a
magistratus nevében az alispán bizatott meg.
Hogy a tutorság számadási felelősséggel járt; erre érdekes példát nyujt
a következő számadásra idéző felhivás:
Gyöngyös városában lakozó Patri Szabó György Nemzetes és Nagyságos Rákóczy
Erzsébet, tekintetes és Nagyságos gróf Erdődy György ur ő Nsága házatársa
jobbágyának adassék. Isten sok jókkal elegie klmedet. Nemes Szecsy Anna
nemes Kozári Pál házastársa extrahálván mi reánk Nemz. Vitézlő Thassy
Mihály nemes Heves és K. - Szolnok vrmegyék vispánjától Judria Comissiót,
citaltattya kgyedet mi általunk ad primitus celebr. et subsequ. sedr.
praescriptor. Cottum Heves et Exter. Szolnok unitor. ad dandam rationem
gesti tutoratus sicut et nonnullorum bonorum n. restit. restitutionem.
Mely tutorságot hány esztendeig viselt légyen kmed és emlitett Szecsy
Anna asszony részéről, és minemü jók derivaltak legyen az kmed kezéhez,
és most is ott vadnak, az kiket vissza köl adni meghirt Szecsy Anna
asszonynak, mindazokat bővebben fogja fel tenni ugyan Szecsy Anna asszony
maga actiójában. Kgld azért vagy maga szeméjében vagy lgmus procatora
altal az meghirt törvényszékéhez comparalván, az viselt tutorságának
elegendő ratióját is adja. Egyébiránt vagy compareal klmed vagy sem
a törvényszékekben, akkor jelen levő törvény-tévő birák azt fogják cselekedni,
az mit országunk törvénye és az közönséges igazság fog hozni magával.
Mely dologról citallyuk kmedet Gyöngyös vánosában lakozó nemes Péter
Balazs altal. Datum in Psidio Fülek, die 22 Marcii 1677. Kgymednek jó
akarója Ináncsi Ebeczky Menyhért Heves és K. - Szolnok uniált vgyéknek
szolgabirója. Dr. Balogh Mihály Heves és K. - Szolnok vmegyék jur. assessora.
Szécssy Anna jobbágy leány férjhez ment nemes Kozáry Pálhoz. Gyöngyösön
két háza, szőllője, bora s egyéb ingóságai voltak. Gyámja volt Szabó
György.
VI. Az egyenes adóssági eset kivételével, melynél a
földesuri érdekeltségnek érvényesülési módját fentebb ismertettük, -
a jobbágyoknak egymásközötti kisebb természetü vitás ügyei, a földesurak
által intéztettek el. De a megye felügyeleti, sőt felülvizsgálati joga
mellett.
Régi gyakorlat alapján, a földesur, vagy megbizottja az ily jobbágy
peres esetre, helyszinére menvén, "füstön lévő törvényt" tartott, vagy is rövid uton, a helyszinén intézte el. Az elintézés, természetesen
nem történt mindig mindkét fél megelégedésére. A sértett fél, a megyéhez
járult sokszor panaszával, mely panasz sokasága folytán szabályrendeletileg
mondatott ki: hogy az ily;,füstön lévő törvény" utján hozott
határozatot a sértett fél, a földesuri székre felebbezze, hol nyomban
határidő tüzendő a revisióra, s a fél a szolgabiró által megidézendő.
Ha a földesur a törvénykezést teljesiteni mulasztaná, a megyei törvényszék
elébe terjeszthető, hol eltekintve minden földesuri ellenmondástól fog
hozatni végleges itélet.
VII. Legtöbb baj volt a megye területéről a Jász-Kunokhoz
szökött jobbágyokkal, kik különleges állásuknál fogva, miről más helyen
is megemlékezünk, nemcsak tiltakoztak, sőt ellenszegültek a megyei hatóság
ez irányban intézett eljárásának.
A Jász-Kunok, mint nádori alattvalók, sohsem akarták elismerni Hevesmegyének
administrationalis jogát területükön. Hevesmegye pedig ezt tényleg gyakorolta.
Igy 1664-ben Pápay János a megyei törvényszéken a philiszteusokhoz szökött
Olah Simon és János jobbágyokat reklamálta vissza, s kérte az 1556.
évi 31 és 1655. évi 44 tvnyek értelmében az eljárást. Ez alkalommal
e reclamálás ellen Mocsáry Ferencz, mint a nádor akkori meghatalmazottja
protestált, "nehogy a reclamatióba beleegyezni láttassék, s azért
tiltakozik a nádor alattvalóinak bármely zaklatásától."
1670-ben Gyöngyösi István szolgabiró küldetett ki Felszaruba (Jászterületre)
szökött Varga Benedek és Tamás nevü jobbágyok ellen törvényes lépéseket
tenni. Akkori Jász-kun főkapitány "szentkirályi és krasznahorkai
Andrásy Miklós a nádori szék üresedése idejében, Kállay Pál ügyvéde
utján tiltakozott e kiküldetés elIen "mint az ö törvényes jogába
ütköző tény ellen azzal, hogy illetékes jogát fegyverrel is kész leend
megvédeni."
Az ily jobbágy-reclamacziók ügyét bonyolulttá tette még a török is,
ott hol a török földesurnak nem állott érdekében a restitutio. Ilyen
esetben a magyar földesurnak más elégtétele nem maradt, mint a tiltakozás
utján kifejezett jogfentartás, melyről más helyen már megemlékeztünk.
1) Megyei jegyzőkönyvben ugyanazon évsz. alatt.
2) U. o.
3) NRA. cs. 959. sz.. 15.
4) NRA. cs. 959. sz. 15.