NEGYVENEDIK FEJEZET.

I. A birói tiszt és a törvényszék. Vádeljárás. A tiszti ügyész. Védő ügyvéd. Esküdt ülnökök. II. A törvényszék ügyrendje és illetősége. Megyei szabályrendelet. A szolgabirói sallarium. A jegyző irodai taksája. III. Ügyvédvallás és ennek taksája. Széksértés, nyelvváltság, rágalmazás. IV. A birói letét és egyenes adóssági eset. Perletétel. V. A gyámsági ügy. A gyámi felelősség. VI. A jobbágyok egymásközötti kisebb peres ügyei. "Füstön levő törvény." A jobbágy költözködés. Szökött jobbágyok. VII. A jászkunok és a szökött jobbágyok. A törökök és a szökött jobbágyok.

I. Ezen irtóztatóan sulyos korszakban, lássuk, a Füleken gyülésező vármegye, mily bámulatra méltó gondossággal kezelte jurisdictionalis teendőit.

A birói tiszt gyakorlására a törvényszékeken az alispán, szolgabirák s az esküdt ülnökök, "jurati assessores" voltak hivatva. Ezek együtt képezték a törvényszéket, melyen a fel- s alpereseket rendesen meghatalmazott ügyvédek képviselték. Fenyitő ügyekben, a megye vagy a magistrátus nevében-mint a jegyzőkönyvekben kifejezve van, - a vádat a tiszti ügyész, a vádlottat, vagy az általa választott vagy a részére kinevezett ügyvéd képviselte. 1661. april 6-án "nemes Pálffy György nyomorult személy részére, ellene Fekete György füleki várőr által inditott ügyben, védő ügyvédül hivatalból Mocsáry Ferencz tiszti ügyész rendeltetett ki." Az ügyvéd-vallás rendesen a közgyülésen történt; de ily ügyvédi meghatalmazás az alispán, szolgabiró s jegyző által is állitathatott ki. Az esküdt ülnökök sorába ez időszerint, a nemesség tömegesen vétetett fel, ugy hogy a nemesek értelmesbjei egyszersmind esküdt ülnökök voltak. A felvétel minden bővebb körülirás és feltétel nélkül, a közgyüléseken vagy törvényszékeken ment végbe. Az ujabbkori táblabirói intézménynek az "esküdt ülnökök" voltak bevezetői.

1657. nov. 14-iki ülésen "Fekete Ádám Árokszálláson, Nagy András ugyanott, Balássy György Roffon, Várkonyi András Árokszálláson, Dekány György Gyöngyösön, Polgár János Turon, Csizmadia János Tisza-Szalókon, Bárány András Burán lakozó nemesek az esküdt ülnökök sorába felvétetnek, és a szokott esküt letették." 1659. máj. 14-én a "sedrián" vagyis törvényszéki ülésen Kanizsay János, Nagy Márton, Kis Péter, Sötér Ferencz. Kopasz Tamás, Balog Mihály, Nagyfejü Mátyás esküdt ülnököknek felvétetnek s az esküt leteszik. A müveltebb nemesség ekként tagja lett a törvényszéknek s egy törvényszéki ülés ez időben egy megyegyülés volt, melyen részt vehetett a megye előkelő nemessége.

Az esküdt ülnökök nemcsak a törvényszékeken, alispán és szolgabirák mellett mint társbirák, hanem "in partibus" egyes szolgabirói járásokban is, szükség esetében birói functiókat teljesitettek. Szabályként állapitatott meg, hogy határperekben, vagy tanuhallgatáson, midőn a járási szolgabiró helyszini megjelenése a török miatt veszélylyel járna, az ott lakó esküdt ülnökök küldhetők ki. Ily esetekben más járás szolgabirója is kiküldhető volt, mint ez Vámosy alispánnak, eredetiben közölt, kiküldő végzéséből látható. (Lásd 29-ik fej. l. pont alatt.)

II. A törvényszéki ülés ügyrendje azon nagy szabályrendeleti gyüjteményben található, melyet-mint már más helyen is érintettük-a kettős megye közönsége 1679. év junius 20-án tartott ülésben állapitott meg. E gyüjtemény, a megyei ügyrend, a birói joghatály, a szolgabirák illetősége, a jegyzői kiadványok dijának megállapitása mellett, szabályzatokat foglal egybe, az ügyvédi képviseltetésről, a birói letétről, tanuhallgatások módjáról a hódolt területen, a zálog-birtokokról, határigazitásokról, egyenes adósságokról, a végrehajtásról, az osztozkozásról, a szökött jobbágyokról, a közös birtokosság egymás közötti viszonyáról, - a hozott törvények és a fennálló gyakorlatból folyólag.

Ezen birói cselekmények szabályozása mellett, a közbiztonság és közbüntények ügyében foglaltatnak még rendelkezések; majd több szabályzat a közigazgatás körében állapit meg intézkedéseket, mint a falusi birák választásáról, a népvezérekről, vagyis hadnagyokról, a pozsonyi mértékről, a szapuról, a rabok szállitásáról, a czigányok kiirtásáról, a pálinkáról, a közmunkáról, a tizedről.

Mindezzel e században alkotott megyei statutumok sorozata kimeritve nincsen. Alkalmilag a maga helyén a többieknek ismertetése is található.

Itt mindenekelőtt a törvényszék ügyrendjére vonatkozó szabályzatot kell ismertetnünk.

Hogy az igazságot keresők, ügyeiket figyelemmel tarthassák, a törvényszék részére, a következő tárgyalási sorrend állapitatott meg: a közérdekü ügyek elintézése volt első teendő; azután a beadott folyamodványok vétettek fel, mire az alispáni majd a szolgabirák birói széke által végzett s ide felebbezett ügyek felváltva tárgyaltattak. Végre a szegényebb nemességnek a megyei ügyészség által képviselt ügyei következtek, utoljára maradtak a birtokos nemesség és mágnások ügyei, érkezésök sorrendje szerint.

A törvényszéken üléssel és szavazattal birtak a rendes megyei esküdt ülnökök. Külön szabályképen kimondatott az: hogy az alispán és szolgabirák birói cselekményei, az ő lemondások után is érvényben maradnak; s azok ellen kifogással élni ez oldalról nem lehet.

A törvényszéki ülések napja mindig az előző ülésben mondatott ki. A szükséghez képest 6-8 ülés is tartatott egy évben.

A törvényszéki tárgyalás szóbeli volt. A felek ügyvédeinek válaszai jegyzőkönyvbe vétettek, és 2-3 szóváltás után vagy közbeszóló vagy végleges itélet hozatott.

A szóban forgó szabály-gyüjtemény a tiszti dijakat ekként szabályozza: a szolgabirák "sallariuma" évenkint 16 frt, ha központi pénztáros kezeli a pénzbeli számadásokat, különben 20 frt. Mint a gyakorlatban látni fogjuk, központi pénztáros ez időszerint alkalmazva nem volt. Az adókezelésért, ha a portai kivetés 50-100 denárig terjed 2-2 frt, azon felüli kivetésnél 4-4 frt járt. Az alispán ennek kétszeresét kapja. A birság-pénzekből a szolgabiráknak fél-illeték jár: A közmunka kezelésért két-két porta után eső összeg illeti a szolga-birákat.

A megyei jegyzőnek irodai taksája ekként szabályoztatott: ármális levél kihirdetéseért, ugy az alispán, mint jegyző egy-egy aranyát kapnak. Az ármláis levélben megnevezett főszemély, a kihirdetési bizonylatért ismét egy aranyat, a többi mellék-személyek egy-egy frtot tartoznak fizetni. Egyéb irományok kiadási diját a jegyző lelkiismeretesen szabja meg. A protestatiók, tiltakozások jegyzőkönyvbe vétele előtt, az illető fél 24 denárt előlegképen tartozott a jegyző részére letenni.

III. Az ügyvéd-vallás akként szabályoztatott, hogy az alispán, jegyző, szolgabiró az előtte történt ügyvédi megbizatásokat a közgyülésen vagy törvényszéki ülésben bejelenteni tartozott, s a fél erről jegyzőkönyvileg értesitetett. Ezen jegyzőkönyvbe iktatásért a megbizó 24 denárt előlegesen taksaképen letenni tartozott. Hasonló taksa volt fizetendő, a közgyülésen vagy törvényszéken tett ügyvédi megbizatások után is. Ez intézkedésre azért volt szükség, mert a törvényszéken szóval történt bejelentés, a per folyamán sokszor kifogás alá vétetett és jegyzőkönyvi hitelesités nélkül bonyodalmaknak forrásává vált.

A széksértés, nyelvváltság, rágalmazás stb. eseteire kimondatott, hogy széksértés és nyelvváltság csak a birói szék alatt történő sérelmek megtorlására állapitható meg az 1655. 108. tvczikk értelmében.

Birói széken kivüli sértés, rágalmazás büntényének minősitendő, és itt is birtokon kivül engedtetik meg a felebbezés. Ezen esetek után a birói kézbe letett s harmad részben a biróságot illető birságpénzből egy rész a megyei jegyzőt is illeti.

Ily széksértési esetet tartalmaz, - hogy példát is lássunk-az 1666. sept. 15-én felvett törvényszéki ülés jegyzőkönyve. Ezen ülésben Pápay János megyei ügyész panaszosan tesz előterjesztést, hogy nemes Szabó Péter és néhai Tamásy István özvegye Szecsy Dorkó asszony között folyó peres ügyben, alperes Szecsy Dorkó ügyvéde nemes és vitézlő Miticzky Pál, midőn alperest sujtó itélet kihirdettetett s midőn felebbezését formulázta volna, egyik esküdt ülnök figyelmeztetésére következő becstelen szókkal illette a magistratust: si omnes contra me sunt quid ego faciam. (Ha mindenki ellenem tör, mit csináljak). Ezen széksértésért, mely a törvényszék biráinak böcstelenségére és gyalázatjára vergál, az 1635. évi 89. tczikk szerint nyelvváltságban kéri marasztalni. Miticzky ügyvédnek előterjesztése meghallgatásával, melyben ezuttal kéri a büntetés elengedését, beható tanácskozás után határoztatott: Miticzky Pál, az ügyész kivánsága értelmében, széksértés miatt nyelvváltságban marasztatik, mely rögtön lefizetendő, különben birói végrehajtás utján beveendő. Ez után Miticzky ujabban kérte ezuttal a kimondott birság elengedését, mely kérelemnek azon feltétellel, hogy hasonló gyalázó kifejezésekkel élni nem fog, hely adatott.

A széksértésnek kiváló esete az, mely Balássa Imre gyarmati főkapitány, mint Hort birtokosa és özv. Fáy Istvánné ecsédi birtokos közötti per folyamán fejlett ki, s a következőleg folyt le.

A kérdéses perben ugyanis 1658. év folyamán gróf Balassa Imre azt a kifogást emelte, hogy ő Horthot Lippay Borbálának 3 ezer ftért átirta, ki az özv. Fayné által inditott perben megidézve sem volt, az átiratást illetőleg, a turóczi prépostság előtt felvett jegyzőkönyvi bizonylatot matatta be. Ezen per folyamán Balassa Imre Gyarmatvárának örökös főkapitánya, egy beadványában nemcsak a perbeli felperesnőt, hanem a megyei biróságot is sértő és gyalázó kifejezésekkel élt. A törvényszék, miután Balassa Nógrádmegyében lakott, a nádorhoz fordult, hogy nevezett megbüntetéséről intézkedjék, s egyuttal határozatot hozott, hogy mig elégtételt nem nyer a megye, gróf Balassa által inditandó semmiféle ügyben eljárni nem fog. A nádor 1686-ban következő leiratot intézte a megyéhez a panaszlott ügyben. "A kgytek credentionalis levelét böcsületes követ Atyafiai minekünk praesentálván, szóval való izenetet is referaltak, kit nem kicsin szivünk faidalmával érzettünk ugyan, mindazáltal hogy ne láttassunk inaudita altera parte valamit cselekedni, aziránt magunkat similiter nem resolválhattuk kegyteknek, hanem ím egy kemény levelet irtunk rá, melyre micsoda válasz érkezik kegytekkel is közleni el nem mulatjuk. Az több alapotokban peniglen mint resolváltuk ugyan magunkat, azon kgtek követ Atyafiai relatiojából, megh fogja bővebben érteni kgytek, kérvén szeretettel kgtek nevünkel mondando szavainak adgyon tellyes hitelt. Anno martii 1658." Dienes György és Némethy Pál voltak a nádorhoz küldve, kik egyéb ügyekben is eljártak ez alkalommal; s a nádori leiratban emlitett szóbeli üzenet az volt, hogy gróf Balássa Nógrádmegyében megtalálható, mert ott lakik, s a rendek az ő törvényes birósága utján is szerezhetnek elégtételt.

IV. A birói letétre, nézve letéti dijul, ha félévig volt az összeg birói kézben, mínden frt után 4 denár volt fizetendő, a féléventúl terjedő letéti dij fizetése, per esetében a vesztes felet terhelé. A végrehajtásra vonatkozó statutum előirja: hogy az alispán és szolgabirák, esküdttársaikkal a marasztaló itélet s a végrehajtásra vonatkozó kiküldetés közlése után, elégséges és illő határidőt tüzve hivják fel a marasztalt felet, hogy az összegnek megfelelő ingóságot jelöljenek ki. Ha ezt tenni mulasztják, az ellenfél által kimutatandó ingóság vétetik végrehajtás alá. Ily végrehajtást az alispán, az illető szolgabiróval, legkevesebb két esküdt jelenlétében foganatositson. Miután, pedig az esküdt ülnök urak, kivált ily birói eljárásra nem jelennek meg, s igy a végrehajtás alig lenne foganatositható: felhatalmaztatik az alispán, a meg nem jelenő ülnököt, minden birói védelem kizárásával 12 frt erejéig birságolni.

Egyenes adóssági esetben száz frtig terjedő követelésnél, az alispán kiküldetése folytán a szolgabiró egy esküdttel járt el, itéletök csak végrehajtás után volt felebbezhető; és az annak ellenszegülő, erőszak büntényének következményeivel volt sujtandó. Száz forton felűl az alispán, egy szolgabiró és legalább két esküdt ülnökkel volt ille tékes itéletet szolgáltatni, a megye közönsége, vagy a törvényszék kiküldetése alapján. Ezen keresetek tehát az alispánnál, illetőleg a szász frtot haladók a vármegye vagy törvényszéknél voltak benyujtandók.

Egyenes adóssági eseteknél a jobbágy földesura, mint érdekelt fél tekintetett s vétetett figyelembe a törvényes eljárásnál. A földesur is teljesité érdékeltségi kötelességét, s jobbágyát a dolog természeténél fogva, lehető védelemben részesité.

A jobbágy mint földesuri vagyonállag tekintetett, s bár földesuri szavatosság nem létezett, a földesur tudta s beleeegyezése nélkül, mely a földesurral közlött birói eljárásban nyert kifejezést, - a jobbágy ellen érvényes marasztalás nem hozathatott.

Erről a következő esetek nyujtanak felvilágositást. 1659. máj. 14-én. Koháry István füleki várkapitány megbizásából, Básty János ügyvéde egy keresetet adott be a törvényszékhez, Csomor Antal és Miklós jelenleg Gyöngyösön lakos nagyságos uzapanicsi Dózsa Ádám jobbágyai ellen, hogy általok kiállitott kötelező szerint a kölcsön vett összeget "liquidum debitumot" törvényes uton hajtsa be Palojtay Vásáros Mihály s neje füleki vár katona javára. Dózsa Ádám nevében ügyvédje Pápay János, mind az illető jobbágy földesura protestált a kereset ellen, s kérte a kötelező másolatát kiadatni. A törvényszék határozata az volt, hogy "az alispán biró társával kiküldetik, hogy kitüzendő napon meghallgatva a felek minden előadását s védekezését, lehető bizonyitékaikkal, jelen ügyben Isten és annak igazságossága szerint itéletet hozzon, s a mennyiben folyó adósság forog fen, a megyei szokás szerint Palojtay Vásáros György s neje részére a tényleges kielégitést rendelje el."

Egy másik eset még érdekesebb, a mennyiben a megidézett jobbágy fél a tárgyalásra nem jelent meg. Ugyancsak 1659. máj. 14-én tartott ülésben előterjesztetett nemes Fülöp Helena Rácz János özvegyének keresete Szőry Albert Subich Pál alattyáni jobbágya, mint alperes ellen, egyenes adósságból folyólag. Határoztatott: minthogy Szőry Albert a biróilag kitűzött időben birái előtt nem jelent meg, azért most a törvényszék szine előtt földesura Subich Pál egész nyilvánossággal megintetik, hogy ha a biróság által még egy izben kitűzendő határidőben nem fog megjelenni, az egyenes adósság fizetési kötelezettsége kimondatván, már most megadatik felperesnek a tit. 28 par. 3 ereje szerint a jog, Szöry Alberten elégtételt venni. Subich Pál igy megintve kijelenti, hogy ujabb idézés nélkül beleegyezik, hogy felperes Szőry Alberttel, már most, az idézett törvény szerint járhasson el. 1)

Ugyanazon ülés folyamán-hogy még pár példát lássunk Dósa Ádám földesur ügyvédje Pápay János, Kazay Anna és Erzsébet között egyrészről, másrészről Kürthy Anna Kazay Miklós özvegye, mint jobbágyai között kötött fizetési egyesség alapján, mely szerint Kazay Miklós özvegye részére 273 ft 90 d. készpénzt, 20 köböl bort és egy ló árát tartoztak a fentérintett Kazay nővérek kifizetni, de mit nem teljesitettek, meginditotta ellenök a keresetet, s kérte a törvények szerint az alispánt birótársával itélethozatalra kiküldetni. Az alispán birótársával kiküldetett, hogy az ügy igazságát kideritve itéletet hozzon, s a készfizetési kötelezettséget a felperes részére érvényesitse.

1661-ben nemes Janoky Gáspár ügyvéde Pápay János, Buday György gyöngyösi lakos által javára kiállitott adós levelet mutat be s kérte a törvényszéket, hogy Buday fizetni vonakodván, a szolgabiró esküdttársával, birói itélethozatalra kiküldessék. Dorogffy István szolgabiró esküdttársával kiküldetett a panaszlott ügyben itélethozatalra.

A meginditott peres ügyet felperes időközben letehette, ez esetben a törvényszéknél 3 frtot kellett lefizetni, melynek egyharmada alperest, kétharmada a megyét és magistratust illette. Ez volt a perletétel, melynek folytán a további eljárás megszüntettetett.

1676. szept. 2-án az egri káptalan a megye közgyülésen tiltakozott az ellen, hogy Kalmár Jakab magyarpéli lakos Vesselényi Pál jobbágya, Vasary Péter és más hevesiváni lakosok, az egri káptalan jobbágyai ellen, közvetlenül Dévay János szolgabiró előtt inditott keresetet, és ez Gyöngyösre, a töröknek annyira hatalmában levő városba idézte meg a feleket. A káptalan azt kivánta, hogy kereső fél utasitassék el az utról "s ha keresete van, azt az illetők földesuránál a káptalannál inditsa meg." A megye nem adott helyet e tiltakozásnak, hanem utasitotta a szolgabirót, hogy a felek nagyobb biztonságára, a tárgyalást Fülekre tűzze, és meghallgatván pro és contra előterjesztéseiket, az ország törvénye szerint szolgáltasson igazságot.2)

V. A magyar közjogban a kiskoruak érdekeinek gyámi támogatására, a törvények rendszerint a természetes és legközelebbi ág jogát és kötelességét állapiták meg.

A gyámvallás azonban külön is gyakorlatban volt. Érdekes e tekintetben a század elején, történt gyámvallás következő esete:

Néhai Bodi Bornemissza László kiskoru gyermeke Mihály, a leleszi konvent előtt, 1602-ben személyesen megjelenve, önkényt, szabadon és élőszóval, gyámul vallja édes anyja Vethési Dorotyát és férjét, neki mostoha atyját Török Jánost, a következő atyai ágon illető birtokaira: Zaránk egész, Bod, Egyházas, Erdőtelek, Vezekény, Alattyán, Pázmád s Hevesvárosi részbirtokaira Hevesmegyében, Lapujtő és Kotroczó, Gömör, Bötes, Sárospatak és Erdőbénye reszbirtokokra Zemplén, s Gyömrő Abaujmegyében. Ezen gyámvallás után nyomban, az ifju Mihály még azon végintézkedést vétette fel a leleszi convent által: "hogy bekövetkezhető halála esetére, minden vagyonát, gyámatyja és édes anyjára hagyja." 3)

Az ifju Mihály, ugy látszik, csakugyan meg is halt. De Török János sem élhette tul sokáig mert 1610. jan. 16-án Vethésy Dorotya, előbb Sáry János, most mint Pesti Gábor özvegye fordult meg a leleszi convent előtt, s maga és leánya Pesti Borbála nevében, Homonnay Bálint akkori országbiró katonai praefectusa s kapitánya Győrffy Jánosnak és neje Mocsáry Helenának és örököseinek 200 ftért zálogba adta a következő birtokokat: Hevesmegyében Igar, Cserőköz, Alattyán, Pázmád, Fogacs, Borsodban Nyéken és Pestmegyében Ócsán levő részbirtokait.

Vethési Dorottyának Pesti Gábortól származott Borbála leánya, 1634-ben ezen zálogbirtokokat Bosnyák Tamás kir. tanácsos, asztalnok s Fülekvára kapitányának, Nagy Mátyás és Verebély Mihálynak akarta ujból zálogba adni. A zálogbirtokos Győrfy János fia szintén János azonban, maga s Mocsáry Erzsébet Ilosvay Istvánné özvegye, s Győrfy Katalin Miskolczy Istvánné özvegye nevében tiltakozott a leleszi convent előtt ez ellen. 1640-ben ujabb kisérlet történt a zálogbatételre, de a Győrffy s Mocsáry örökösök ébren őrködtek jogaik mellett. 4)

A teljesen árván maradt szegény kiskorunak gyámsága a magistratusra szállott. 1679-ben nemes Hrabovszky Mátyás szegény árvái tutorául a magistratus nevében az alispán bizatott meg.

Hogy a tutorság számadási felelősséggel járt; erre érdekes példát nyujt a következő számadásra idéző felhivás:

Gyöngyös városában lakozó Patri Szabó György Nemzetes és Nagyságos Rákóczy Erzsébet, tekintetes és Nagyságos gróf Erdődy György ur ő Nsága házatársa jobbágyának adassék. Isten sok jókkal elegie klmedet. Nemes Szecsy Anna nemes Kozári Pál házastársa extrahálván mi reánk Nemz. Vitézlő Thassy Mihály nemes Heves és K. - Szolnok vrmegyék vispánjától Judria Comissiót, citaltattya kgyedet mi általunk ad primitus celebr. et subsequ. sedr. praescriptor. Cottum Heves et Exter. Szolnok unitor. ad dandam rationem gesti tutoratus sicut et nonnullorum bonorum n. restit. restitutionem. Mely tutorságot hány esztendeig viselt légyen kmed és emlitett Szecsy Anna asszony részéről, és minemü jók derivaltak legyen az kmed kezéhez, és most is ott vadnak, az kiket vissza köl adni meghirt Szecsy Anna asszonynak, mindazokat bővebben fogja fel tenni ugyan Szecsy Anna asszony maga actiójában. Kgld azért vagy maga szeméjében vagy lgmus procatora altal az meghirt törvényszékéhez comparalván, az viselt tutorságának elegendő ratióját is adja. Egyébiránt vagy compareal klmed vagy sem a törvényszékekben, akkor jelen levő törvény-tévő birák azt fogják cselekedni, az mit országunk törvénye és az közönséges igazság fog hozni magával. Mely dologról citallyuk kmedet Gyöngyös vánosában lakozó nemes Péter Balazs altal. Datum in Psidio Fülek, die 22 Marcii 1677. Kgymednek jó akarója Ináncsi Ebeczky Menyhért Heves és K. - Szolnok uniált vgyéknek szolgabirója. Dr. Balogh Mihály Heves és K. - Szolnok vmegyék jur. assessora.

Szécssy Anna jobbágy leány férjhez ment nemes Kozáry Pálhoz. Gyöngyösön két háza, szőllője, bora s egyéb ingóságai voltak. Gyámja volt Szabó György.

VI. Az egyenes adóssági eset kivételével, melynél a földesuri érdekeltségnek érvényesülési módját fentebb ismertettük, - a jobbágyoknak egymásközötti kisebb természetü vitás ügyei, a földesurak által intéztettek el. De a megye felügyeleti, sőt felülvizsgálati joga mellett.

Régi gyakorlat alapján, a földesur, vagy megbizottja az ily jobbágy peres esetre, helyszinére menvén, "füstön lévő törvényt" tartott, vagy is rövid uton, a helyszinén intézte el. Az elintézés, természetesen nem történt mindig mindkét fél megelégedésére. A sértett fél, a megyéhez járult sokszor panaszával, mely panasz sokasága folytán szabályrendeletileg mondatott ki: hogy az ily;,füstön lévő törvény" utján hozott határozatot a sértett fél, a földesuri székre felebbezze, hol nyomban határidő tüzendő a revisióra, s a fél a szolgabiró által megidézendő. Ha a földesur a törvénykezést teljesiteni mulasztaná, a megyei törvényszék elébe terjeszthető, hol eltekintve minden földesuri ellenmondástól fog hozatni végleges itélet.

VII. Legtöbb baj volt a megye területéről a Jász-Kunokhoz szökött jobbágyokkal, kik különleges állásuknál fogva, miről más helyen is megemlékezünk, nemcsak tiltakoztak, sőt ellenszegültek a megyei hatóság ez irányban intézett eljárásának.

A Jász-Kunok, mint nádori alattvalók, sohsem akarták elismerni Hevesmegyének administrationalis jogát területükön. Hevesmegye pedig ezt tényleg gyakorolta. Igy 1664-ben Pápay János a megyei törvényszéken a philiszteusokhoz szökött Olah Simon és János jobbágyokat reklamálta vissza, s kérte az 1556. évi 31 és 1655. évi 44 tvnyek értelmében az eljárást. Ez alkalommal e reclamálás ellen Mocsáry Ferencz, mint a nádor akkori meghatalmazottja protestált, "nehogy a reclamatióba beleegyezni láttassék, s azért tiltakozik a nádor alattvalóinak bármely zaklatásától."

1670-ben Gyöngyösi István szolgabiró küldetett ki Felszaruba (Jászterületre) szökött Varga Benedek és Tamás nevü jobbágyok ellen törvényes lépéseket tenni. Akkori Jász-kun főkapitány "szentkirályi és krasznahorkai Andrásy Miklós a nádori szék üresedése idejében, Kállay Pál ügyvéde utján tiltakozott e kiküldetés elIen "mint az ö törvényes jogába ütköző tény ellen azzal, hogy illetékes jogát fegyverrel is kész leend megvédeni."

Az ily jobbágy-reclamacziók ügyét bonyolulttá tette még a török is, ott hol a török földesurnak nem állott érdekében a restitutio. Ilyen esetben a magyar földesurnak más elégtétele nem maradt, mint a tiltakozás utján kifejezett jogfentartás, melyről más helyen már megemlékeztünk.

---

1) Megyei jegyzőkönyvben ugyanazon évsz. alatt.

2) U. o.

3) NRA. cs. 959. sz.. 15.

4) NRA. cs. 959. sz. 15.