ÖTÖDIK RÉSZ.
Hevesvármegye közgazdasági, népesedési és közmüvelődési mai állapotának ismertetése.
NEGYVENÖTÖDIK FEJEZET.
I. Hevesvármegye önálló alakulása 1876. évben. Telepedési és közgazdasági viszonya a multban. II. Hevesvármegye határai. III. A vármegye területének geologiai képződése. Hegyei, a Bükk és Mátra; annak földalatti és feletti természeti kincsei, bányái termőrétege, vizei, hőforrásai. IV. A vármegye területe, terményágai. V. A szőlő és a philloxeravész. VI. Az álattenyésztés. VII. A birtokviszonyok. Nagy-, közép-és kisbirtokok. VIII. A vármegye ipara a multban, alakulása a közlekedési viszonyok folytán. Gyáripar. A kisipar. Házi-ipar. Hitel eszközei. IX. Hevesvármegye népesedése, szaporodási, közegészségügyi viszonyai. X. A vármegye iskolai és egyéb közmüvelődési intézményei. XI. A vármegye közigazgatási kiadásainak adóbeli és egyéb közszol gáltatásainak mérlege. A vármegye népességének s közgazdasági haladásának mérlege.
I. Hevesvármegye az 1876. évi 33. tczikk folytán alakult a tiszántuli szolnoki részektől külön vármegyévé, ugy hogy a Tisza lett most már a határvonal, azon különbséggel, hogy a Tiszántulról, azeger-debreczeni utvonal irányában 6 község, Tisza-Füred, Nagy-Ivány, Eörs, Igar, Örvény, Szőllős, Hevesvármegye kiegészitő részévé maradt. Ezzel szünt meg a majd 350 esztendeig tartó együttélése a kettős vármegyének. Mely községek estek el az eddig egyesült vármegyéktöl, fentebb kimutatva van. Az elszakasztott szolnoki rész a Jász-Kunság egyes részeivel Jász-Nagy-Kun-Szolnok megye néven alakitatott külön vármegyévé.
Hevesvármegyéhez csatoltatott késöbb, még a Bükkaljban Eger határánál fekvő Felső-Tárkány község is, mely mint vizentuli falu tartozott Borsodmegyéhez.
Ez évben készitetett meg a vármegye uj pecsétje is, "Heves- vármegye pecsétje. 1876" körirattal, mint az a czimlapon látható. Hevesvármegye politikai történetét 1867. évvel befejezvén: e történet megirásával megbizó vármegye itt következő közgazdasági; népesedési és közmüvelődési ismertetését mulaszthatlan feladatnak ismertem, hogy a jövő számára feljegyezzem azon kiváló fontosságu közgazdasági és közmüvelődési adatokat, melyek a zivataros multu vármegye mai állapotát ismertetik, és érdekes összehasonlitó tanulmányul szolgálhat a mult különféle alakulatain át, a jövendő számára.
Az 1867-iki alkotmányos élet folytán alkotott intézmények értelmében, a vármegye utolsó örökös főispánja Bartakovics Béla érsek volt; utódja Samassa József, ki a szepesi püspöki székről 1873-ik évben emeltetett az érseki székre s még ma is disze annak, már nem viseli az örökös főispáni tisztet. A még egyesült Heves és K-. Szolnok vármegyéknek egyszersmind, utolsó; - a külön vált Hevesvármegyének első főispánja Beöthy Lajos volt.
Hevesvármegye az ország legtisztább magyar nyelvű vármegyéinek egyike. Az 1890-iki népszámlálás szerint 233789 főből álló lakossága között mintegy 3000 találtatik más anyanyelvünek feljegyezve, (német 1568, tót 1079, egyéb 621) a mi a közforgalmi életet tekintve, figyelembe sem jöhet. A vármegyében levő felsőbb és közép tanintézetek növendékei, a tanköteles gyermekek, azok tanitói, a községek lelkészei kivétel nélkül magyar anyanyelvüek. Itt meg kell még emlitenünk, hogy az 1890-iki népszámlálás szerint, rom. kath. volt 203963, görög kath. 145, ágost. vall. 906, reform. vall. 17798, zsidó vall. 10873 lélek.
E vármegyének népe a sokféle település és bevándorlás mozaikszerü különféleségéből gyarapodott és fejlett a 18. és 19-ik században, mint azt történeti elbeszélésünk folyamán előadtuk. De már az első századokban, főleg a tatárdulás után német, olasz, sőt franczia telepedések népesiték be Eger vidékét. Eger völgyén élő németekre vallanak Nagy-Tálya, Kis-Tálya (grosz Thaal, klein Thaal) falvak német nevei. Maklár, Bakta, Kerecsend stb nevek hasonlóan az ős századokban idegen ajkú lakóik emlékét őrzik. Mindezen idegen települők azonban teljesen magyarrá változtak át nyelvben és szellemben, ugy hogy a 15-ik és 16-ik században az egész vármegyében nyoma sem található annak, hogy itt más ajku nép is lehetett volna mint magyar. Ezt bizonyitják az országos levéltár kincstári osztályában levő 16-ik századbeli tized és urbéri regestrumok, a papi és urbéri szolgáltatások rendjéről, melyekben a falvak lakosai név szerint felsorolva olvashatók, melyekből munkánk II-ik kötetében, ismertetéseket is adunk. (Lásd II. k. 350-60 lapokon.) Ezen nevek mind tiszta magyar hangzásuak, és ebböl következtethetjük, hogy nyelvök is magyar volt.
A 16-ik század második felében, a mohácsi vész után, még inkább, a 17-ik század folyamán csaknem állandó harczi zaj és pusztitó vérengzés, a 91 évig tartott török uralom a vármegye népességét megtizedelte annyira, hogy a mint ez kitünik a 17-ik századbeli adó- és tizedlajstromokból, a falvak nagy száma elhagyottan állott, és az 1680-as években alig 10-12 ezerre ment akkor még a szolnoki részekkel egyesült vármegye lélekszáma.
A vármegyének nemes és jobbágylakossága egyénlőképen szenvedték a 17-ik századbeli idők pusztitó viharát. Az időnként megujult belharczok, a kurucz-labancz világ folytán elűzött nemesség helyébe mások jöttek; a Bocskay, Bethlen, Rákóczy donatarius nemesség sürüen váltakozott, ugy hogy a vármegye 16-ik századbeli bir tokosaira a 17-ik században már alig találunk, ezeknek ismét nyoma vesz a 18-ik században, ugy hogy Hevesvármegyének nagy, közép és kisebb birtokos nemességét a 18. és 19. században egészen ujon telepedettnek mondhatjuk. Hasonló áll a jobbágy és zsellér népről.
Az elpusztult falvakat uj földesuraik telepitik, föleg a felvidékről. Tót ajkuak telepedésének nyomára akadunk a 17-ik és 18-ik századokban Gyöngyös vidékén, Markaz, Domoszló; Nána stb községekben, hol még ma is, főleg az idösbek családi körében használatban van a tót nyelv. Egervárosa a törököktől való visszavétele után, török, rácz, német ajkuak gyülhelyévé lett; Eger körül, a Tarna mentén mintegy 12 falut német települők szállottak meg; igy volt ez Hatvanban, Hevesen és vidékén. Még én hallottam Egerben 1847-ben mint gyermek, az egri német polgároknak az irgalmas szerzet templomában felhangó német mise-énekét. Ma ennek többé nyoma sincs, az itt ösidöktől lüktető erős nemzeti érzelem, rövid tizedek alatt szivben és ajakban teljesen magyarra alakitotta át az itt települt idegen nyelvű lakosságot; ugy hogy vármegyénkben a községekben sürün előforduló német vagy tót hangzásu családnevekből észlelhető csupán egykori nemzetségök mivolta.
Mindezeket azért tartottam szükségesnek előrebocsátani, hogy jelezzem az itteni népésedés és kozgazdasági viszonyok ujabbkori alakulását, mely a hagyományos fejlődésnek feltételeit, csak is történeti emlékekben keresheti, miután itt a gazdászati és ipari folytonosság és fejlödés főleg a 17-ik század viharos lefolyásának estek áldozatául.
Pedig az egykor élénk közgazdasági és ipari életnek itt szép történeti multja van, mint azt történeti előadásunk során láttuk. Csak emlékezés okáért kell röviden érinteni, hogy a mohácsi vész előtt, ugy Egerben mint Gyöngyösön, mint kiváltságos városokban, a közgazdasági viszonyoknak mégfelelő iparos élet volt folyamatban. Az egri szabó és posztónyiró iparosok czéhlevele egyike a legrégiebbeknek. 1455-ben Héderváry egri püspök csak megerősitette a régi kiváltságot. A gyöngyösi mészárosok czéhlevele a 15-ik században kelt. A 14-ik században élénk egri, pásztói, hatvani, maklári stb vásárokról tájékoztató adataink vannak.
A 16. és 17-ik századok viharai, és a 18-ik százád elején lefolyt Rákóczy-mozgalom után, melyek vármegyénknek ugy nemes mint jobbágylakosságát legnagyobb részben elpusztitották, vagy felvidékre menekülni kénytelenitették, végre a béke és nyugalom tartóssága vette kezdetét, mely az elpusztult falvak uj életre ébresztésének feltételeit biztositotta. Ekkor uj birtokosok ujonan települt néppel kezdették meg a vármegye ujjá épitését, a jus armorum és neoacquistica czimen felszinre hozott zürzavaros jogczimekből folyó küzdelmek közepette. Adjuk mindehhez a közjogi bajokat, melyek az ország közgazdasági és ipari érdekeivel szemben állva, a természetes fejlődést akadályozták: előttünk áll á 18-ik századbeli közgazdasági életnek nehéz munkája, mely a 19-ik század kulturájának alapját csak gyarló kezdetlegességekben volt képes lerakni.
II. Hevesvármegye határai. Hevesvármegye-mint fentebb ismertettük-ujabb időben 1876-ban alakult a tiszántuli szolnoki részektől külön vármegyévé. A fent érintett törvény szerint a szétválasztás megtörténvén, a két rész között a Tisza lett a választó vonal, ugy azonban, hogy az eger-füred-debreczeni közlekedési irányban hat tiszántuli község Hevesvármegye kiegészitő részévé maradt. Más irányban a vármegye határai érintetlenül maradtak, és ekképen most a vármegyét éjszakfelől a Bükk vizválasztó hegygerincze határolja Borsod- és Gömörmegyéktől; nyugat felől a Mátra vonala Nógrád- és Pestvármegyétől; kelet felől a Tiszáig az egri patak; Borsodmegyétől keletdél és délfelől a Tisza és Zagyva; Jászkun-Szolnok megyéktől Hevesvármegye területét az éjszak és nyugati félkörben a Mátra és Bükkhegység, a keleti és déli félkörben a Tisza, Zagyva és az egri patak övedzik és köritik be, ugy azonban, hogy a Bükk déli és keleti lejtőjén több község még is Borsodmegyéhez tartozik, az egri patak pedig Eger közvetlen szomszédságában több vizentuli községet, mint Kis-Tálya, Andornak, Novaj, Noszvaj, Ostors, Monosbél stb Borsodmegyéhez határol, végtelen hátrányára a közigazgatási érdekeknek, melyek a közvetlen szomszédos Egerben nyerhetnének ez irányban kielégitést. Épen igy nyulik közvetlen Miskolcz alá Zemplénmegyének egy területe, mely Miskolczon találná nemcsak közforgalmi, de közigazgatási igényeinek is kiszolgáltatását. Ime itt is előtérbe lép a megyei területek kiigazitásának szüksége. Nemcsak közigazgatási érdek ez; de a városok fejlődésénék soknemü akadályai háritatnának el, az egy emporiumra utalt területek helyesebb közigazgatási beosztásával.
Hevesvármegye, mint határából látjuk, a felvidék, és alvidéknek érintkezési és átmeneti területét képezi. A Mátra és Bükkhegység nyugati és déli lejtőjéről leereszkedve, közvetlen az átmenet a végtelen sikság nyilt terére, a Tisza és Jászság felé. A Bükk és Mátra hegyalja azonban kisebb részét képezi a vármegyének, melynek erdőövezte lejtőin a visontai és egri borvidék terjed el mintegy 15 ezer kat. hold területtel, ekképen pótolva a hegyvidék soványabb nyirkos talaját a Tarna völgye vagy Hatvan vidékének termő rétegben gazdag humusával. Ezen nagy átmeneti terület központját a Bükk enyhe és védett lejtőjén Eger, a Mátra tövében Gyöngyös városa képezi, mint a hegyvidéki és alföldi községek népének ipar- és vásár gyülhelyei, és a magasabb társas és közművelddési igények kielégitésének szerves központjai.
III. A vármegye területének geologiai képződése. Hegyei a Bükk és Mátra, annak földalatti és feletti természeti kincsei, bányái, termőrétege, vizei, hőforrásai. Hevesvármegye a Bükkhegységnek déli, a Mátrának délkeleti és keleti lejtőjén, e két őshegynek mintegy ölén nyugodva, hullámos halmain át nyulik be az alföldi sik végtelenségébe.
Midőn még beláthatlan évezredekkel ezelőtt az alföldi nagy medenczében, a tenger mérhetlen terjedelmének hullámai ringottak, vármegyénk területe a Bükk és Mátra szirt-oázainak szélén utolsó határvonalát képezte a tenger hullámcsapásainak, melyek e két őshegy a Bükk és Mátrának Diabase és Trachyt szirtjein törtek meg.
A geologok megállapitása szerint, a Bükkhegység tulajdonképeni magja, központja Hevesvármegyében Szarvaskőnél veszi kezdetét; és Borsodmegyében a Hámorná1 éri el kifejlődésének legmagasabb pontját, hol egyes csucsok 3000 lábnyira emelkednek. A Bükknek ezen szarvaskő-hámori gerincze képezte az alföldi tenger határvonalát ez irányban, melynek mész, pala és szarukő rétégei paleozoosi lerakodások, vagyis diaszkorbeli képződmények; tehát a legrégibb idők maradványai; mig lejtői és kinyuló domb-hullámai, sorban, a lias, a jura, majd a neogen képletek nyomait mutatták, keverve az időnkénti vulkanikus kitörések kőzeteivel.
A hevesmegyei Bükkhegységnek ezen legrégibb lerakodásaiból, melyeket az őstenger nyaldosott, csak a fekete-szürkés pala az, mely a mai kulturának piaczán értékesithető ez is azonban nagyon kérdéses jövendővel. Szarvaskőtől keletnek a felsőtárkányi Laipos lápban, hova az ut a tárkányi Jura mészkő meredek sziklái között vezet, évtizedek elött ismert volt már az ott felszinen levő palaréteg, mely a legjobb minőségű kőzsindelyt vagyis palát szolgáltatja. A már használatban volt pala-bányát 1868. évben kezdette az egri érseki uradalom, melyhez a terület tartozik, szakszerüen műveltetni, a pozsonymegyei máriavölgyi bányákból hozott munkásokkal. Nagyobb értékesitését a szállitás nehézsége akadályozta és akadályozza ma is. A Bükkhegységnek emlitett diaszkoru lerakodásáira következő liaszkori jura mészkő Eger felett az Egedtől Tárkányon át, az apátfalusi Bélkőnél mutatkozik legszebb alakban, tömör kékes szinével. Ez szolgáltatja a Bükk mészégető kemenczéinek a legjobb anyagot. A Bükkhegység legnagyobb terjedelemben Jura mészkőből áll. A Jura mészre következő vörös-sárga, és sárga-szürke nummulith mészkő és mészmárga, mely az egri Egedhegynek keleti oldalától Zsércznek és Györnek található, az eocen-képződés maradványa, telve a legkülönfélébb növényi és állati kövületekkel, melyek Egernek és vidékének ez időbeli tengeralatti fekvését igazolja. Az eocen-képződés, nummulith mészkő törmelékével van boritva az Egedhegy déli és keleti része, hol egykor-fájdalom, már igy kell kifejeznünk !-a hires egedi bor, a bikavér termett. A Bükknek délnyugati lejtőjén, utolsó határpontján; Egertől nyugatnak, Bakta, Bátor, Csehi, Aranyos, Bátony vidékén a harmadkori, (neogen) képletekben a homok és kavicscsal fedett mészkő-üledék alatt terülnek el a barnaszén lerakodások, melyek a salgótarjáni kőszéntelep vonallal egy terjedelemben és minőségben a jövendő részére rejtegetik a becses kőszenet. Az egri káptalannak bátori bányái, az aranyosi, csehi már kinyitott bányák, esak az Egertől a felvidék felé épitendő,vasuti összeköttetésre várnak, hogy földalatti kincseiket a kultura javára értékesithessék. Mérhetlen mennyiségü kőszén vár itt földalatti rejtekében a jövendőre. Egernek egyes ipartelepe már ma is e bányákból szekereken szállitott kőszénnel dolgozik; és kétségkivül igy is jutányosan jutnak hozzá. A Bükkhegységnek hevesvármegyei részén, egyéb ipari czélokra szolgáló kőzetei nincsenek. A Mátra a Bükkhegység bakta-bátori határvonalánál veszi kezdetét. Képződése lényegesen eltér a Bükktől. Mig a Bükkben a Dias lerakodások felett a Lias Jurája az uralkodó, a Mátrában, a Trachyt különféle változataival, mintegy sziget emelkedik fel önálló összefüggésben. A Mátra tehát a Bükktől teljesen önálló vulkáni képződmény. Trachytjának legidősebb válfaja az Andesit képezi a Mátra központját a Saskőt és Kékest, mely utóbbi a Mátra legmagasabb hegycsucsának neve. A vulkáni későbbi kitörés kőzete az Amphybol-Trachit, mely az Andesittel a Rhiolyth-képződményt hozta létre, főleg Solymos és Lőrinczi hegyeit képezi, és jó épitő-követ szolgáltat a vidéknek. A Rhiolyth-quarczczal vegyülve a quarcz-Trachyt válfaját alkotja, és ez állapotban a deméndi ismert pünkösdhegyi bányának utfedésre hasznositott kőzete. Ugyanitt az ereszvényi bánya szolgáltatja a jól faragható, időt és levegőt jól álló kőzetet, melyből az egri nagy templom szobor-csoportja is készült. Ezen vulkáni kitörés vonala Egren keresztül a szomolyai bányában végződik, hol a deméndihez hasonló kő található. Ily Trachyt és Rhiolyth-tuffok Gyöngyös felé is találhatók a farkasmályi és vörösmarti bányákban. Még Taron fordul elő ehhez hasonló kőzet, és ezzel ki van meritve a Mátra kőzeteinek az ipar és kultura terén való hasznositása.
A Mátra Trachytjának legbecsesebb válfaja az ugynevezett zöld Trachyt vagy Dacit képezi a vulkanikus telepnek legértékesebb különféle ércznemekkel telt részét, mely délre Tarján és Oroszinál végződik, éjszakra pedig Recsken domborodik ki a parádi völgy előtt. A tarján-oroszi oldalon megkezdett arany-, ezüst-, ólom-, rézbányászat sikerre nem vezetett. A recski ércz-bányászat sok reménynyel és szép kilátásokkal inditatott meg.
E század elején 1822-ben Beudant ismert geologus hivta fel a figyelmet Recsknek érczes kőzetére, melyet Dioritnak nevezett el. A recski patak repedéseiben előforduló érczes kövek, főleg 1849-ben keltettek nagyobb figyelmet, midőn egyes lakosok kisebb-nagyobb termés réz-kövekkel kezdettek kereskedni. 1850-ben 28 fontos ily termés réz-darabot találtak, mely ma is a bécsi udvari ásványgyüjteményben látható. Ekkor alapos tanulmány után kitünt, hogy a parádi völgy jobb oldalán levő Lahocza, Fehérkő és Vörösvár Trachytjai valóban telvék becses érczekkel. A Fehérkő tövében, ennek egyik tárnájából fakad ki a parádi tímsós gyógy-fürdő forrása. E felett való tárnákban nyert telérek ezüst tartalmu Tetraedit, Sphalerit, Piritet adnak. Leggazdagabb a Lahoczahegy, melynek déli oldalán a Katalin-, György- és Felső-György-tárnák, az éjszaki részen Derecske felé a János és Gabe-Gottes tárnák műveltetnek. A Lahocza felülete zöldes nyirok, az alatt egy oligoczen képlet nummulith mészszel jön elő. Ez alatt terül el a zöld Trachyt, melyben a termés-réz és vaskéneg található. Ennek likacsos üregeit asphalt tölti ki, mely itt nagy rétegekben terjed el. Ezen becses kőzetek értékesitésére az 1850-es években gróf Károlyi Györgygyel élén meg is alakult a Mátra bánya társulat, hozzá is látott az ércztermeléshez; sok hányattatás után a társulat leszámolt, majd magánkézbe került, és most külföldi tőkével támogatva, sikeresen működik, szerény körben ugyan, de Recsk község lakosságának állandó keresetforrásául szolgál. Az itt termelt réz legnagyobb részben Bécsbe szállitatik.
A recski bányáktól nyugati irányban Parád falutól délnyugatnak nyulik el az ugynevezett Széchenyi-hegy, mely egészen Rhiolyth-tuff, tehát máló állapotban, homok és quarcz conglomerat dombot képez. Innen az ugynevezett Gilicza-völgyön át, egy homok és felette kavics réteg vonul, homok- és quarcz-hömpölyökkel, melyekből az inneni félórára eső ü v e g h u t a részére az üveggyártás anyagát szállitják. E Széchenyi-hegy alatt, tehát annak vulkáni kőzete rétegén keresztül gyülemlik a hires kénhydrogen és szénsavtartalmu p a r á d i v i z forrása, melynek tölcséralaku conglomerált homokkő kutjához mintegy 10 lépcső vezet le. Ettől nem messze még egy másik kut is volt, de vize gyenge lévén, betömetett.
A Mátrának hevesmegyei részén, az ipar és kultura javára kihasznált földalatti természeti kincsei e szerint, épitő és utkövezésre hasznositott kőzetén kivül, a recski rézbánya termelvénye, mely most, egy magántársaság által műveltetik, a parádi üveghuta, a parádi timsós fürdő, és a csevicze-forrás, mely mind a debrő-parádi uradalom kiegészitő részét képezi. Felszines földfeletti terménye, az erdőség, mely a Bükkhegységben levő területtel 106027 kat. holdat tesz.
A Bükk erdősége talaján a mészkő porlódik, Eger felé a nummulith-törmelék uralkodó, keverve márgával. Egernek a mátra felé való része már nyirkos. A Mátra felső részeiben a vulkanikus vörös nyirok, a Trachyt és Rhiolyth málásából képződött talaj a tulnyomó. Lejtőin a vizmosta nyirok az agyagtalajjal vegyülve, jó termőföldet képez. A visontai, saári, nánai szőlőhegyek kiváió talaját szolgáltatják a vörös-bor kulturának, melyet ez időszerint a philloxera-vész tönkre tett. A vármegye kőzetét a Zabarnál fakadó Tarna vize termékenyiti meg, a Bükk és Mátra tengerüledékü homokját, folyásának mentén mindkét oldalon elteritve. A Tarnamentén a verpeléti, debrői, kaáli határban, a magasabb dombokon lerakodott fehér homok termeli a hires verpeléti dohányt.
A Zagyva völgye, melynek vize a nógrádi hegyekből, és a Mátrából hozott homokkal teliti mindkét partját, Hatvan, Horth, Csány vidékének kövér fekete talaját képezi.
Mig a hegyekből lefutó Zagyva,, Tarna, Eger vize, és a Mátra több hegyi patakjának lerakodásai gazdag termő réteggel vonták be e vidéket, a Tisza melléke Poroszlótól Pélyig nem kevesbé termékeny fekete agyagos talajával vetekedik a Zagyva legjobb völgyével. Csak helyenkénti székes foltjai bénitják az emberi kéz fáradhatlan munkáját. A székes talaj tul a Tiszán uralkodó legjobban főleg a Kócson, bár a Feketehalom körül ritka jó porhanyós fekete talaj is található. Hevesvármegyének felszine tehát minden tekintetben kielégitő termékeny talajjal rendelkezik.
A vármegyének állandóan vizzel biró folyói a Tisza, mely Poroszlótól Kisköréig határfolyamot képez, azután a nógrádi hegyekből fakadó Zagyva, mely a megyét déli oldalán határolja; a vármegyét éjszakról délnek közepén áthasitó Tarna, és a keleti oldalon határvonalat képező Eger folyó. Ez utóbbi három azonban nagyobb viztömeget csak a hegyi esőzések idejében szolgáltat, mikor is hirtelen áradásaikkal a hegyi patakok rakonczátlan és romboló természetét éreztetik medrök egész hosszában. Rendes időben a medrök mentében épült vizimalmok részére elegendő vizzel szolgálnak ugyan, ugy hogy a mesterséges rétöntözésre is juttatnak valamit azon birtokosoknak, kik a meder szomszédságában azt berendezték. E rétöntözésnek nagyobb terjedelemben való gyarapitását azonban. azon körülmény akadályozza, hogy szárazabb nyári időben mind a három folyónak alig van vize. Legsikeresebben alkalmaztatik ez az egri patak mentén, melynek medrét az Egerben bugyogó 22-26 fokos gazdag hőforrás gyarapitja, mely az itt átvonuló Trachyt vulkáni mélyéből e város keleti oldalán oly bőségben ömlik, hogy innen kezdve a patak medre állandólag vizzel telt, és télen is a legnagyobb hideg idejében folyó állapotban marad.
Ézen hő forrás a gasteini vizhez hasonló villanyos tulajdonságával, üditő és idegerősitő hatásával, különösen vese-, máj- és bőrbajokban még a jövendőnek van fentartva, hogy a közegészség terén áldásos tulajdonságát kiterjedtebb mértékben érvényesitse. Már most is kővel kirakott, tágas, kristálytiszta folytonosan pezsgő, üditő fürdői Egerben feledhetlenek lesznek az élvezők elött.
E páratlan bőségü meleg forrás hasznos tényezői szerepét még más irányban is hivatott lesz érvényesiteni. E forrás mentében állottak egykor a hires egri bőr-ipar telepek, melyeket a gyári ipar meg semmisitett. Ezen állandó, télen-nyáron egyenlően folyó viz a jövőben itt fejlődő gyáriparnak, a város bő közművelődési eszközei mellett a legkedvezőbb feltételeket biztositja.
A vármegyét ezeken felül, több apró patak futja át, mint a Gyöngyös, Laskó stb, melyek a Mátrából és belvizekből időnként megtelve, rakonczátlan kiöntésekkel kiszámithatlan károkat idéznek elő. A Gyöngyös patakja mérsékeltebb természetü, legrombolóbb a Laskó, melynek szabályozása most van folyamatban.
A vármegyét átfutó folyamoknak és patakoknak, mint a Tarna, Zagyva, stb. szabályozása, a legrégibb időkben is foglalkoztatták már a szomszédos birtokosokat; de a multban lehetetlenné tette azt, a nélkülözhetetlen vizimalmok kérdése, melyek most már a gőzmalmok emelkedésével sok helyen teljesen értéktelenekké lettek, és kiestek a közszükséglet forgalmából. A szabályozás ügye tehát most már rendszeresen felkarolható lenne; ha a szertehuzó érdekek kiegyenlithetők volnának. Igy a nagyban és egészben vezetendő szabályozás helyett, a kulturmérnökök segélyével, a helyi szabályozás vétetett foganatba, melynek következménye főleg a Tarna mentén folyó béláthatlan végü pörösködések, egyik vagy másik fél világos kárával. Megkiséreltetett ugyan az egész vonalon végig vezetendő szabályozás tervezete; de ez időszerint ez a sokféle érdekek folytán sikerre nem vezetett.
IV. A vármegye területe, terményágai. Hevesvármegye területe az 1885. évi katasteri felvétel szerint, melyet közvetlenül szereztem meg, az országos kat. hivatalból, 633 3/10 mértföld, vagyis 634028 kat. hold. A központi katasteri hivatal kimutátása szerint a művelési ágak igy oszlanak meg:
szántóföld kert rét (kaszáló) szőlő összesen: Ezen felül erdő legelő nádas terméketlen
A művelés alatti terület tehát az egésznek 56.10 % -tóliját képezi s e tekintetben vármegyénk az ország megyéi között 16-ik helyen áll. Ezen kimutatás nem egyezik meg egyéb kimutatásokkal. A földmüvelési ministerium "birtok-statistikai kimutatása" 651642 kat. holdra teszi a vármegye területét, melyből szántóföld 317947 hold. Ugyanezen "birtok-statistika" szerint, a vármegyében kötött vagy korlátolt forgalomu birtok 222781, a szabad forgalomu birtok 428860 hold. A "Magyar statistikai közlemények" I. kötete kimutatása szerint a megye területe 655872 kat. hold, vagyis 3878 négyszög kilométer.
Vármegyénkben 1890. évben learatott terület volt, a hivatalos kimutatás szerint 305110 hold. Ebből
buzatermés volt rozs árpa zab tengeri dohány burgonya czukorrépa természetes kaszáló
Mint látjuk a tulnyomóan használt müvelési ág a buza, mely az összes területnek 16.4 képezi és e tekintetben csak kilencz megye elözi meg a vármegyét: Torontál, Jászkun-Szolnok, Temes, Békés, Arad, Csanád, Csongrád, Bács. A többi termelési ág összesen sem foglal el annyi területet, mint a buza. A buza után árpa termeltetik legnagyobb területen, 35039 holdon, azután rozs. Dohány 7276 holdat foglal el, e tekintetben negyedik a vármegyék között. Megelőzik Szabolcs 15 ezer, Pestmegye 9 ezer, Jászkun-Szolnok 7888 holddal.
A vármegyének 382051 hold müvelés alatti területe után évi brutto bevétele, egy hold után átlag 36 frt 28 krt véve fel, 13860081 frt. Az 1890. évet véve fel, ez ekképen oszlik el:
buza rozs árpa zab répa kaszáló tengeri borsó-bab dohány repcze V. A szőlő, és a philloxera-vész. A művelés alatti területnek egyik legjövedelmezőbb része a 15551 kat. holdra menő szőlő, mely már teljesen elpusztultnak mondható vármegyénkben az 1886-ik évben kiütött philloxera-vész folytán. Ez évben egyszerre észleltetett a vész az egri és gyöngyösi szőlőkben, mikor is megkiséreltetett a szén kénegezéssel való védelem, de akkor már késő volt minden. Rövid három év alatt rohamosan pusztult el az összes szőlőterület. Hogy mérlegelhessük a philloxera-vész által előidézett veszteséget, a fenti szőlőterület átlagos értékét és jövedelmezőségét kell bemntatnunk.
Ezen 15551 kat. hold szőlőterületnek majdnem egyharmada 4145 hold Egervárosára, 1 395 hold Gyöngyösre, a többi Gyöngyös és Eger között a Mátra és Bükk hegyaljában elterülő Tárkány, Felnémet, Maklár, Bakta, Szólát, Verpelét, Debrő, Nána, Saár, Domoszló, Visonta, Oroszi, Püspöki, Tarján, Pásztó stb községek között oszlik meg. Legnagyobb rész esik tehát Egerre, melynek 10768 holdra menő összes területéből
szőlő szántó legelő rét kert erdő terméketlen
Gyöngyösön a város tulajdonát képező 3932 holdat tevő Encs és Bene pusztákon kivül.
szőlő szántó terméketlen
Az egész megye 15551 hold szőlőjének értéke, holdanként 1000 frtjával 15551000 frtra; brutto évi jövedelme holdanként 20 hectoliter termést számitva, hectoliterenként 15 frt piaczi árral: ötöd félmillió frt vehető fel. Ezen évi haszon, ma teljesen leszállott, és e helyett, ha más termelési ág után a fentebbi szerint 36 frt 28 kr holdankénti átlag brutto jövedelmet veszünk fel, 564,180 frt évi bevétel marad az eddig bort termelő birtokosoknak.
Ezen nagy jövedelem-csökkenésnél a munka és forgalom csökkenése is figyelembe veendő, mely, a közgazdasági életnek lényeges tényezője. 15551 hold szőlő megművelése, a bornak kezelése, az ebből előálló ipari és kereskedelmi szükséglet, mely külön iparágakat alkotott, mint a milyen például a bodnár-ipar stb, kiszámithatlan hatással van, ugy a közvagyonosodás, mint a népesedés előmozditására. Felveszem Egernek 4145 kat. hold szőlőjét. Minden 200 öl szőlő egyszeri munkája egy napot vesz igénybe, egy hold egyszeri megmunkálásához tehát igényeltetik 8 napszám. Egy hold szőlőnek nyitása, fedése, metszése, kötözése, háromszori kapájára 50 napszámot véve fel 4145 hold szőlő megműveléséhez 207250 évi napszám szükségeltetik. Az egész megyebeli 15551 holdat ekképen számitva, mintegy 777550 munka-napszám forgalom veszett el a philloxera pusztitása folytán; vagyis ezt pénzbeli értéknek véve fel, egy napszámot a volt gyakorlat alapján átlag 80 krra becsülve, 622040 frt munkaérték apadást eredményez. Mindehhez, a bortermelés egyéb mellékágainak, mint például a törkölynek értékesitéséből eredő veszteség még számitva sincs. A szőlő ujjáültetésének minden neme kisérlet tárgya megyénkben. Egerben és Gyöngyösön igen szép telepeken folytattatik az amerikai fajokon a többféle ojtási művelet. Egyesek szintén nagy szorgalommal művelik az amerikai alanyokba való ojtási rendszerrel telepitést: ez ideig mintegy 100 holdnyi ily művelettel beültetett szőlőterület lehet vármegyénkben, részint zöld, részint fás ojtással. Eddig legsikeresebbnek mutatkozik a zöld ojtás. Egerben és Andornakon elárasztási rendszerre figyelemreméltó telepitések történtek. Egerben a város határának éjszaki részén Felnémet felé, az Eger vize mentén Grőber Ferencz elárasztás alá mintegy 13 hold területet ültetett be 1890-ik évben. A terület szakszerüen felmérve és csatornázva, mintegy 7000 frtba került. Ez ideig viz alá merités nem történt, miután szüksége nem mutatkozott. A legközelebbi jövő fogja megmutatni az eredményt. A vészmentes homokterületeken való ültetés Erdőtelken, Ecséden, Hevesen, Verpeléthen, az ottani homokos területeken van folyamatban. Hevesen mintegy 800 hold ilyen terület hasznositható szőlőművelésre. Ezen ismertetésben az egri bortermelési viszonyok kimeritve nincsenek. Eger környékén levő borsodmegyei községek itt számitásba nem vétettek. Noszvaj, Novaj, Ostoros, Kis-Tálya, Andornak, stb.
Eger közvetlen közelében levő mindannyi borsodmegyei bortermelő falvak, a szőlőpusztulással jövedelmöket vesztve, az egri emporium érték-sülyedésének kiegészitő részeit képezik.
A szőlő-pusztulás Egervárosát sujtja legérzékenyebben, melynek 10 ezer holdnyi határából mintegy 5000 hold szőlő intensiv gazdasági erején épült fel a város, és fejlődött ez időszerint 22 ezer lakossága. A szőlők tulnyomóan 1-5 holdnyi területtel, gazdájoknak a megélhetésre kellő jövedelmet biztositottak; mert e mellett elég idejök maradt még napszám-munka, és a nyári alföldi aratásnál, szép mellék keresetre is. Egervárosának 10 ezer holdnyi határában, a belterjes értékesités megszüntével, nem a további fejlődés, de a szinvonalon maradás lehetősége is kizárva van, a mit sulyosit azon körülmény, hogy a város érseki, káptalani, és a gróf Károlyi uradalmakkal lévén bekeritve, szomszédságában sem közép, sem kisebb birtokok nem léteznek, és igy itt külterjes gazdálkodásra sem nyilik tér. Természetes következménye ennek az, hogy a város népessége, ha más irányban-s ez csak a gyáripar lehet-itt keresetet nem fog találni, lassan-lassan elszéled a szélrózsa minden irányában. És miután a vármegye egyéb szőlőpusztult vidéken is fölösen fog állani a munkás nép, a helyzet kényszere a távolabbi vándorlás irányának, talán Amerikának egyengeti utját. Gyöngyösön a helyzet annyiban kedvezőbb, hogy 1395 holdnyi szőlőterülete elpusztulásával, a közép- és kisebb birtokokból álló szomszédos községek belterjes gazdasági fejlődésében, természetes elhelyezést és jövedelmi forrást találhatnak sajátjokban megfogyatkozott lakosai a városnak.
VI. Az állattenyésztés. Az 1848-iki birtokviszonyok reformjával járó nagy átalakulások, és ezek következményei, a gazdasági rendszernek gyökeres átalakitásával, főleg az állattenyésztés feltételeit érinték alapjában, a mi még ma sem mondható az uj viszonyokkal teljesen kiegyenlitettnek.
Hevesvármegyében a birtokrendezés és tagositás általában befejezve, és ezzel az állattenyésztés két fontos tényezője, az erdő- és legelő-ügy is annyira-mennyire tisztázva van ez irányban.
A birtokviszonyok alakulásával katastrófaszerü megpróbáltatás szélére jutott állattenyésztésünk, immár kezd kibontakozni sulyos helyzetéből. Az intensiv gazdálkodás, melynek lényege az állattenyésztés, habár lassu, de fokozatos haladást tesz. Ezt nem annyira adatszerüleg, mint tapasztalt-gazdag áttekintő itélete után állapithatjuk meg.
Kivált a lótényésztés terén mutatkozik szembetünö élőhaladás, melynek támogatására ez időszerint 16 fedeztétési állomáson évenként mintegy 36 állami ménló áll rendelkézésre.
A megyebeli állatállomány tiz évi létszámát hivatalos adatok alapján összeállitva itt mutatjuk be azzal, hogy ezt teljesen megbizhatónak mi nem tartjuk. Összeiratott:
1882. évben 1883. 1884. 1885. 1886. 1887. 1888. 1889. 1890. ló 26003 27431 41064 49600 18236 29867 28529 38942 szarvasmarha. 39191 33984 67298 73896 38736 36174 45673 58101 juh 189792 204729 317077 334388 208532 209446 178796 208953 sertés 34152 40114 51773 54820 37587 20684 45097 50153
Mint e kimutatásokból látszik, például az 1884. és 85-ik évek marhalétszáma oly magas, hogy az élőbbi évekről a hirteien emélkedésnek, és a következö években e nagy esésnek okát másban, mint a hiányos összeirásban nem találhatjuk; mert sem az 1883-ik, sem az 1886-ik évben ezt indokoló nagymérvű marhavésznek, mely minden állatra kiterjedt volna, nyoma nincs. Az 1882-ik évi kimutatást az 1890-ikihez hasonlitva, a tiz év alatti marhalétszám átlagos emelkedése, nyilvánvaló.
E marhatétszámmal szemben, az állattenyésztésre hasznositható terület ez: erdő 106027, legelő 107763, művelés atatti rét 54 ezer kat. hold. Feltünő, hogy a Bükk és Mátra terjedelmes lejtőin csak 106027 hold erdő szerepel, melynek majdnem fele 47792 hold az érseki és Károlyi uradalmak kiegészitő része. Az is köztudomásu, hogy a községekben a legelők a tagositások után, jobbárá felosztattak. A 107 ezer holdra menő legelő nagyobb része tehát a Mátra és Bükk erdő-irtásokból kerül elő, a mi az erdőpusztitásnak kétés becsü eredménye. Kétesnek mondjuk azért, mert a községi erdőknek kiirtása és legelőkké változtatásával, az állattenyésztés hasznos tényezőjénék mutatkoznak ugyan; de az erdő-irtással a csapadékok rohamáradata szabad utat nyervén, a hegyoldalakat ugy kimossa termő anyagából, hogy azok többé se fa, se fűszál termelésre nem lesznek alkalmasak. Egyébiránt mint vitás kérdés marad fel az, hogy helyesebb lenne-e a községi erdőségek szigorubb kezelésével az erdők reconstructióját elősegiteni, a mi az állattenyésztés érdekeit szoritaná háttérbe; vagy az okszerűség határai között, a legelők gyarapitásával az állattenyésztést mozditani elő.
Érintettük már, hogy vármegyénkben épen ugy mint máshol is, a birtokrendezéseknél elkövettetett a végzetszerü hiba, mely az állattenyésztés létalapját semmisité meg, - hogy a legelők általában felosztattak. Igy most már csak a lehető belterjesebb gazdálkodás segithet a bajon, melynek feltétele a gazdasági gyárak, tejszövetkezetek stb előmozditása. Gazdasági gyára-mint alább látni fogjuk megyénkben, nem léteznek. A tejgazdaság fejlődése szép jövőt igér, és ez már legalább kezdetét vette a pest-miskolczi vasut mentén, mint ezt alább látni fogjuk. A tejgazdaság feltétele azonban a könnyü vasuti közlekedés és szállitás a nagyobb fogyasztó központokhoz. Aztán hogy legyenek is ily nagyobb fogyasztó központok. Ekként a vidéki emporiumok emelkedése, szoros összefüggésben áll az állattenyésztés ez irányu feltételeivel is.
Vármegyénkben a lótenyésztés mutatkozik-mint már érintettük-legszebb fejlődésben levőnek. A marhatenyésztés teljesen elhanyatlott. Nagy hátránynak tartjuk azt, hogy megyénkben összpontositottabb marhavásárok nincsenek, mert azon szétszórt kiállitások melyeket megyénk különféle helyein, mintegy 55 országos vásáron látunk, egy igazi marhavásár feladatát nem töltik be.
A juh- és sertéstenyésztés-kivéve egyes birtokokat - a lehető legsilányabb racza - juh és sertés fajokkal műveltetik. A megyei gazdasági egylet ujabb időben dicséretes buzgalommal fáradozik, hogy a községek részére a kellő apaállatok megszerzését közvetitse, és e tekintetben már is reményt nyujtó lendület mutatkozik.
VII. A birtok-viszonyok. Nagybirtok. Vármegyénk gazdasági területe ma nagy-, közép-, kis- és az ugynevezett paraszt-birtokok között oszlik meg, melyek összes száma ez időszerint mintegy 30 ezer. Tizezer holdon felüli nagy birtok négy van a vármegyében: az egri érseki, a gróf Károlyi debrő-parádi, az egri káptalani és szatmári püspökségi birtokok.
Az egri érseki, egykor püspöki uradalom hevesvármegyei birtokállománya ősidőktől, mint az egri püspöki vár birtokrésze állott fenn, csak terjedelme csonkult az 1804-ik évben történt felosztás folytán, midőn az egri püspökségből még a kassai és szatmárnémeti püspökség alakitatott; és a szatmárnémeti részére: Tisza-Nána, Kömlő, Kisköre, Sarud, Tisza-Halász, Magyarád és Hidvég hevesmegyei birtokok kihasitattak, mikor is az egri püspökség, érseki méltóságra emeltetett. Az ekként maradt egri érsekség uradalma ma 42475 holdat tesz, mely is a következő községekben terjed el: Eger, Félnémet, Felső-Tárkány, Szarvaskő, Bakta, Fedémes, Nagy-Tálya, Maklár, Füzes-Abony, Kerecsend, Deménd, Kápolna, Szent-Maria, Heves, Gyöngyöspüspöki, Solymos.
Az uradalom, az egy butelki pusztát kivéve, házilag kezeltetik. Művelési ágak szerint következőleg oszlik meg:
beltelek szántó kaszáló szőlő legelő erdő terméketlen
Az uradalom a mai gazdálkodási rendszernek megfelelőleg gazdasági épületekkel felszerelve, az egri központban 12 és a gazdaságban elhelyezett szintén 12 tiszti személyzettel kezeltetik, melyhez járul még az erdőkezeléshez külön 3 tiszti és 11 altiszti személyzet, és a gépek mellé két gépész. A gazdasági cselédség száma 381. Az egy butelki puszta van bérbe adva, mert a többi birtoktól távol és külön álló területet képezvén, együttes majorsági kezelésre nem alkalmas.
A gazdaság váltó-rendszerrel műveltetik, eladásra főleg buza, árpa és dohány termeltetik; rozs, zab, tengeri, takarmánynövények, lóhere, répa stb házi és gazdasági szükségletre állitatnak elő. Gazdasági czélokra 5 garnitura gőzcséplő, 1 járgányos cséplő, 22 vetőgép, és 60 darab több vasu és mélyitő eke áll rendelkezésre, a kisebb eszközökön kivül. Az uradalomban semmiféle gazdasági gyár nincs, kivéve az egri határban levő pár mész- és tégla-égető kemenczét, mely
a helyi és saját házi szükségletek kielégitésére foglalkozik a régi égetés rendszerén, tégla előállitásával.
Az uradalom állatállománya ez:
tiszti és igásló csikó igás ökör tinó bika tehén juh sertés
Ebből látszik, hogy csak a juhászat foglal el kiváló helyet a gazdaságban, melynek állománya a holicsi electoral-negretti törzs nyájból fejlesztetett.
Az erdő-gazdaság, a törvényes előirásoknak megfelelőleg vezettetik. Az erdő-állomány 90% tölgy, a többi bükk, gyertyán, szil stb. A termelt fa tulnyomóan mint tüzifa értékesitetik, kisebb részben mint műfa. A felsőtárkányi pala-bánya kitünő kőzsindelyeinek értékesitését főleg a szállitás nehézségei hátráltatják, s az még mindig a kezdetlegesség szinvonalán áll.
A debrő-parádi uradalom. Ez uradalom az ősi debrői várbirtok maradványa, mely a Debrői, Rozgonyi, Perényi családoktól a 17-ik század elején a Rákóczy-család tulajdonába ment át, s mint II. Rákóczy Ferencz elkobzott birtoka, a 18-ik század első felében Grassalkovics Antal és családja, majd leányágon gróf Forgách Antal kezébe került, kitől 1847-ben gróf Károlyi György másfél millióért örök áron vette meg, ki az uradalmat az egykori siroki várbirtokhoz tartozó részbirtok vásárlásokkal gyarapitván, mai kiterjedése 36212 hold.
Az uradalom 23 majorságra osztva, egy intéző-tiszttartó és számtartóval élén 7 kezelő és 7 segédtiszt, az erdészet pedig 7 pagony- erdész és egy segéd által vezettetik. Rendelkezésök alatt áll 2 kertész, 1 pinczemester, 1 molnár, 5 gépész, 14 kézműves, 78 juhász, 147 fogattal biró béres, 108 gyalogbéres és 30 erdőőr.
A gazdaság művelési ágak szerint igy oszlik meg:
belsőség szántó kaszáló, gyep szőlő erdő terméketlen
A szántóföldnek 33.6% tóliján, tehát mintegy 3736 holdon buza, 14.2% - tóliján tavaszi termeltetik, 8.5% ugar; a többi kapás és mesterséges kaszáló. Főtermelési ág tehát a buza, czukorrépa a hatvani czukorgyár épülése után most mintegy 300 holdon, dohány rendszerint 150 holdon műveltetik. A gazdaság vitelére a kellő gőzcséplők ekék mellett, egy 20 lóerejű Fowler-féle gép is működik. Ezen felül 540 drb jármos ökör és 80 drb igásló áll rendelkezésre.
Az állattenyésztés két irányban műveltetik: egyik a juhászat, áll 25000 drb electoral-negrettiféle juhból; másik a méntenyésztés, a nagyuti ménesben telivér és félvér lovak, előbbiek versenyre és mint tenyész-állatok, utóbbiak kocsi és háti lovakul tenyésztetnek. Állománya mintegy 100 drb.
Szorosabb értelemben vett gazdasági gyár nincs más, mintegy két kövű gözmalom Nagyuton, házi gazdasági használatra.
Van azonban a parádi völgyben egy régi jóhirnévnek örvendő üveghuta, mely 1720-ban alapitatott, midőn a birtok, mint Rákóczy Ferencz konfiskált vagyona, az akkori egri várparancsnok gróf Zinzendorf Ferdinand által kezeltetett. Ma három kemenczével dolgozik. Élén áll 1 gyárnok két segédtiszttel, és száz munkással. Leginkább gyógytári üvegeket és palaczkokat gyártanak, melyek itthon használtatnak fel. Kisebb mértékben különféle köszörült és tábla-üvegek is készitetnek. Évi termélése mintegy százezer schok. A munka-szakmány schokkonként átlag 19-20 kr, a napszám 40-60 kr.
Ugyancsak a parádi völgy délkeleti oldalán fekszik a hires parádi savanyuviz forrása, és a parádi timsósfürdő. A fürdő helyiséget 1829. évben akkor a debrői uradalmat zálogba biró Ullmann Móricz és Kaan Samu tették nagyobb épitkezések által keresettebbé, melyhez akkor még a csevicze-forrásnál levő fürdői épületek is tartoztak, mely rész ma már e minőségben megszünt, s helyét gróf Károlyi György özvegyének 1880-ban gót stylban épűlt óriási angol parkkal környezett fejedelmi kastélya foglalja el. Gyógyfürdő helyiségül ma csak a régi timsósfürdő áll fenn, 12 lakóház, 1 fürdőház és 1 vendéglői helyiséggel. Most ujabban még egy vendéglői helyiség épitetik, és körülötte villaszerű nyaralók emeltetnek. A személyforgalom évenként 900-1000-re tehető. A timsós fürdővel szemben 1889-ben renaissance modorban kiépitetett a régi családi kastély is, uri kényelemmel, és vizvezetékkel ellátva.
Az országosan ismert égvényes kénes parádi viz, évenként mintegy 337000 liter mennyiségben bocsátatik forgalomba: Budapesten kivül Szegeden, Szolnokon, Aradon, Debreczenben, Nagyváradon stb bir nagyobb raktárakkal.
Az erdő állománya nagy részben bükk, kisebb része tölgy, szintén, mint tüzifa értékesitetik. Az uradalom parádi vadaskertje sodronynyal körülkeritve 7000 holdat tesz, 4-500 db szarvas-állománynyal.
A cseri pagonyban mintegy 700 fáczány tenyészik.
Az egri káptalan és szatmári püspökség birtoka. Az egri káptalan hevesmegyei birtokállománya Aranyos, Bátor, Bocs, Alsó-Tárkány, Eger, Tarna-Szent-Miklós, Egerszalók, Poroszló, Nagy-Ivány községekben 16313 hold, mely nagyobb részben majorságilag kezeltetik. A 16313 holdból: szántó 4038, erdő 3113, rét 2577, legelő 5842 hold. Gazdasági gyárai nincsenek; a bátori erdőrész becses kőszénbányája, a jövőben várja értékesitését. Ezen hevesmegyei birtokrészeken kivül a káptalan tulnyomó birtokállománya Szabolcs-, Hajdu-, Borsod-, Pestmegyékben terjed el.
A szatmári püspökség hidvégi uradalma; az egri püspöki birtokból 1804-ben kihasitva, Tisza-Nána, Kömlő, Kis-Köre, Sarud, Tisza-Halász falvakban terjed el. Magyarád és Hidvég pusztákkal, melyek legnagyobb részben bérlet utján kezeltetnek. Gazdasági gyárak itt sincsenek.
Középbirtok. Középbirtok, 700-5000 holdas és ezen felül, mintegy 50 van a vármegyében; kisbirtok 200-700 holdas mintegy 120-125, a többi ugynevezett kis- és parasztbirtok.
A középbirtoknak gazdaságilag mintaszerü példánya, a hatvani és horthi vasuti állomások közvetlen közelében, Hatvan és Csány határában 5071 kat. holdat tevő csányi uradalom. Tulajdonosa Csányi Ágost ur szivességéből ismertetjük a megyében divó összes művelési ágakra kiterjedő mintaszerü gazdasági rendszerét.
Területe művelési ágak szerint ez:
szántó rét legelő erdő udvar, szérűs-kert szőlő
a többi gazdasági épületek, határ, vizárkok stb.
A birtok két egymástól független kerületre, intézőségre van beosztva, ezek: a csányi és sashalmi. Ugy a hatvani mint horthi vasuti állomásokhoz összesen 7 kilométer hosszú mezei vasut vezet,
és ez közvetit mintegy százezer métermázsa szállitási forgalmat. Ennek előállitási összes költsége 30 ezer frtot tett ki.
A gazdaságban a kellő mennyiségű cséplő- és egyéb gépek mel lett egy Fowler-féle gőzeke, 3 drb Walter A. Wood-féle aratógép és házi szükségletre egy gőzmalom áll rendelkezésre.
Termelési. ágak: repcze, buza, kétszeres, rozs, árpa, zab, tengeri, dohány, czukorrépa, dinnye, burgonya, tök és egyéb takarmányfélék. A repczetermés öt évi átlag szerint kat. holdanként 5 métermázsa, buza 9, kétszeres 7.41, rozs 9.17, árpa 9.14, zab 7.62, dohány 10.45, czukorrépa 148.98, dinnye 72.65; tengeri 16.43 mm. Nevezetes különlegessége a dinnye, mely 160-200 holdon termeltetik, ebből 50-60 hold házilag kezeltetik; a többi feles vagy haszonbéres. Termelt fajok: Cantalup; Ananász, Turkesztán czukordinnyék; Hajos, Lubi, Marschovszky, Csányi, görögdinnyék. Kat. holdanként 500-3000 darabot nyernek,50-500 frt nyers bevételi értékkel. Piacza Austria, főleg Bécs és Németország, hazánkban Budapest.
Érdekes a gőzeke és aratógép munka értékének megállapitása, mely szerint 600 holdnak megszántása került 4092 frtba; tehát egy kat. holdra 26-30 centiméter mély szántással esik 6 frt 82kr. Itt tehát az értékben előny nem mutatkozik. Az arató-géppel 467 hold termény letakaritása került 1507 frtba; tehát holdanként 3 frt 22 krba, behordással együtt 4 frtba. Ugyanezen munkálat kézi aratók által teljesitve került holdanként 7 frt 33 krba. Itt az előny kiválóan jelentkezik.
A régi szőlőterület elpusztulván, most mintegy 60 hold mentes homokterület beültetése van munkálatban.
Az állat-állomány ez: juh 3020, jármos ökör 220, sertés 308, hizómarha 100, fejős tehén 180. Eladásra háti- és igás lovak, csikók tenyésztetnek, évenként 18-20 db, 350 -400 frt árban értékesitetik.
A gazdaság legérdekesebb ága, a 180 fejős tehénből álló tejgazdaság. A tehenek, egy része inthali és piuzgaui, másik része vegyes bonyhádi és egyéb hazai tarka fajok, szimenthalival keresztezve. A tej a budapesti központi tejcsarnokba szállitatik, 12 üzletrészszel. Egy üzletrész beszerzési költsége 870 12 üzletrész 10440 frt. A 180 db tehén becsértéke 31300 frtot képvisel, épületekben 9800 frt, tehenészeti eszközökben 3422 frt tőke fekszik; tehát a tejgazdaságba befektetett tőke 54991 frtot tesz ki.
Az üzleti eredmény ez:
A befektetett tőkének 5%, tőketörlesztés 3%, koczkázat 2%-tóli, épűlet évi fentartása, biztositása stb 6543 frt. Személyzet fizetése és felügyeleti költség 4126 frt. Vasuti szállitási költség, űzleti költség, a forgó tőke kamata, fuvarozási költség 11688 frt. Az állatok takarmányozási költsége 20691 frt. Összes kiadás 41860 frt.
Egy tehénre esik, kiadás 232 frt 22 kr. Jövedelem: megtérités trágya-értékben 7776 frt. Borju eladásból 4536 frt. 378870 liter tej, literje 9.3 kr, - 1db után 2105 liter-35234 frt; ennek folyó kamata 1409 frt. Összes bevétel: 48956 frt, egy tehénre esik 271 frt 95 kr. Levonva ebből a fentebbi 232 frt kiadást, marad egy tehén után tiszta évi haszon 39 frt 73 kr.
A juhászat és marha-hizlalás; főleg trágyaszerzés végett műveltetik. A 3120 darabból áIló juhászat romboulette és angol husjuh fajok keresztezésével tenyésztetik. Évi kiadása 19038 frt; tehát darabonkint 6 frt 10 kr; bevétel 16629 frt, tehát darabonként 5 frt 33 kr, a hiány darabonként 80 kr.
A gazdaságban a munkásviszony kedvezőtlen lévén, miután a sürgős nyári kápálás idején és aratáskor vidékbeli munkás nem kapható, a hiány pótlására májustól októberig 250-300 állandó felvidéki tót napszámos fogadtatik fel, kiknek napibére szállitási és ellátási költséggel együtt, kapálásra férfinak átlag 77 kr, aratáskor átlag 1 frt 19 kr, női munkásnak 61-66 kr.
A napszám különben a megye hegyvidékén és alföldjén nagyon változó.
Egerben és Gyöngyösön, mig a szőlő elnem pusztult, a nyári szőlő-napszám 80 kr és 2 frt között váltakozott. Most általában a téli napszám 40-50 kr, a hegyvidéken 30-35 kr; a tavaszi napszám 50-60 kr, a nyári 80 kr-1 frt. A megyének buzatermő vidékén a nagyobb birtokokon, az aratásra felvidékről ide özönlő munkások; arató-rész mellett vagy pénzért végzik. Egerből 1000-1500 munkás megy, szerte a téli kenyér megszerzése végett aratási munkálatokra.
Most lássunk egy mátravidéki középbirtokot gazdasági és termelési viszonyaivál. Beniczky György urnak a csehi, bekölczei és szúcsi határban egy birtoktestet képező, 1200 öllel számolva ... 2530 holdat tevő birtoka áll: 340 hold szántó, 60 hold kaszálóból, a többi erdő és erdei legelő. Az erdő bükk-, tölgy-, cserfákból áll. Ujabban fenyőfák szaporitása sikerrel vétetett foganatba. A fák dongákra voltak alkalmatosak, ma már a szőlő pusztulása után ez irányban a kereslet megszünt. A tűzifa méterenként helyszinén 1-1 frt 50 krral értékesitetik.
A gazdaságban 6 lóerejü cséplőgép, egy triör, két répa- egy szecskavágó gép, lóerőre berendezett szénagyüjtő gereblye használtatik. A földek lejtös fekvésénél fogva gőzeke vagy vetőgép nem alkal mazható. Termeltetik: buza, repcze, rozs, árpa, zab, kukoricza kevés,, luczerna, vörös here, burgundi répa stb, ugarrendszerrel. Marhaállománya: birka 1000 db, sertés 200, szarvasmarha 30, ló 30 darab. A gazdaságban egy 25 lóerejü stabilgéppel működő gőzmalom rész-őrlésére berendezve, kenderpuhitóval felszerelve működik.
A birtokon becses kőszéntelep várja jövendő értékesítését. Gazdaságí gyár nincs. A birtok évi bruttó bevétele 13674 kiadása 4186 frt. A mátravidéki telkesgazdaság rendesen három nyomásban 1/3-ad ugarnak, 1/3-ad buzának, rozsnak, 1/3-ad zabnak használtatik. Egyéb terményczikkek: kukoricza, káposzta, kender, krumpli stb. Ily telkes gazdaságban van négy igás ló, két ökör, vagy négy ökör, két igás ló, egy pár tehén, mintegy 10 db sertés. A lóerejü cséplő- gépek mindig jobban terjednek. Rostája, szecskavágó gépe minden jobb módu gazdának van.
A Tarna, Zagyva és tiszamenti telkes gazdáknál szintén felváltva lovak és ökrök használtatnak iga alá. Mig a mátravidéki falvakban a zab a buzával képezi a fő terményágat, itt a zab csak házi szükségletre termeltetik. A tarnamenti községekben Verpeléttől Kaálig, a két Debrőn, kápolnán; Kompolton, Tófaluban terem a hires verpeléti dohány. Legnagyobb részben 2-10 holdas zsellérföldek képezik a viaszk sárga leveleknek, csaknem fehér homok termő ágyát. A dohánytermelésre vonatkozó ujabb intézkedések, hogy három nyomásra osztott területre adnak csak engedélyt, az apró 1-2 holdas zsellérföldek birtokosait, kik eddig csekély birtokterületökön, is megéltek az értékes dohánytermelésből, a végpusztulással fenyegetik. Évről-évre, száz és száz család léte csak a kormány kegyelmének hajszálán függ, időnként meg is fosztatnak kenyérkeresetöktől, s csak hosszas utánjárásra nyernek ismét termelési engedélyt, kegyelemből. Valóban a vidék sajátságos viszonya, és annyi száz család létérdeke, talán különleges intézkedésre is megállható alapot adhatna.
VIII. A vármegye ipara am ultban, alakulása a közdekedési viszonyok folytán. A kisipar. Házi ipar. Az 1848-iki korszakos reformok az ország birtokviszonyai átalakitásával, ugy a közgazdászati, mint ipari tevékenységnek fejlődési keretén mélyreható változásoknak, vetették meg alapját. Ezekhez járult a gőz erejével a vasutak és gyárak rohamos fejlődésére való befolyása, melynek világszerte átalakitó ereje, vármegyénk ipari életét sem hagyták érintetlenül sőt országos viszonyainknál fogva, hatása itt mélyebbé vált, mint máshol. A régi helyi ipar, mely a szükséglet szerint fejlődve némely ágban termékeny virágzásával a közgazdaság izmos tényezőjévé vált, a gyors és könnyü vasuti közlekedés folytán, az osztrák tartományokkal egységes vámterületté képezett országban, csakhamar ezek fejlettebb gyári iparának esett áldozatául.
Eger ésGyöngyös egykor, virágzó helyi ipartelepei, mint, a durvább fajtáju posztó, bőr, takács, stb ipar, ma már csak régi hirnevében áll emléke közöttünk. Ehhez járult azon kedvezőtlen körülmény, hogy a pest-miskolczi fő közlekedési vasutvonal, a megyén keresztül futólag a vármegye két emporialis pontja, Eger és Gyöngyös városok közvetlen érintése nélkül épitetett ki; ekképen a vasuti korrelatio a megyére és annak emporiumaira termékenyitő befolyást nem gyakorolván, vármegyénk területén a közgazdasági és ipari tevékenység fellenditésében, meddő maradt.
Hevesvármegye a felvidék és alvidék átmeneti területét képezvén, emporumai Egerben és Gyöngyösön egyik a Bükk, másik a Mátra lejtőjén alakultak, a vidék természetes érdekei értelmében.
A Budapesttől kiinduló fővonal, Hatvan, Vámos-Györk, Kaálon át, mintegy 115 kilómeternyi hosszban, Füzes-Abony határában hagyja el a vármegyét, és csak szárnyvonalakkal érinti ugy Eger, mint Gyöngyös városát, emez Füzes-Abonytól 16, emez Vámos-Györktől 12 kilometernyi távolságban.
A pest-miskolczi átfutó vasuti vonal metlett, még két irányban keresztesi, vármegyénket vasut, egyik a mátrai vagy kisujszállás-terenyei vonal, mely a budapest-debreczeni vonalból Kisujszállásnál veszi kezdetét, Kiskörénél lépa megyébe, és Heves, Kaálon át, a parádi fürdő alatt a Mátraalján megy Terenyének, a másik a debreczen-füzesabonyi; mely Debreczentől a Hortobágyon át NagyIvánnál lép a megyébe, és a régi debreczen-füred-egri közlekedési irányban, Füred-Poroszló között átkelve a Tiszán, Füzes-Abonynál csatlakozik az egri szárnyvonalhoz, összekötve ekképen a debreczeni egyenes közlekedést, és alföldet Egerrel. Füred-Poroszló között a Tiszán átvezető szilárd vasuti hid; mely az 1849-ben felégetett füredi hid helyén épült, a mintegy 7 kilometernyi poroszlói ártéren átvonuló óriási töltés-testtel, melyen a vasut keresztül robog, vasuti épitkezésünknek is egyik rendkivüli alkotása. A vasuti töltés mellett, azzal egy testet képezve épitetett ki a kövezett közlekedési ut is, mely Poroszlótól az egri közlekedési irányt tartja fel. A debrecen-füzesabony-egri egyenes összeköttetés, az alvidékkel ekképen megalkotva levén, annak folytatását, a felvidék felé, illetőleg befejezését Egertől Ózd-Nádasdnak a helyes közlekedési politika feltételének tartjuk, melynek megvalósitása a közöl jövő feladata.
A vármegye vasuti közlekedési vonalait ekképen bemutatva, a megyei közutakról kell megemlékeznünk. A megyei uthálózat összes hossza 374 kilometert tesz ki. Ez irányban sok még a teendő.
A vármegyében fennálló gyár-iparról a következő ismertetést adhatjuk. Mezőgazdasági gyár-iparunk csekély. Mindössze két mezőgazdasági szeszgyár van: egyik Nádujfaluban, másik- Egerben, ez külön szesz finomitó készülékkel felszerelve. Iparüzleti szeszgyár Gyöngyösön van, sajtolt élesztő készitéssel egybekötve. Még mintegy négy kisebb gyár foglalkozik Egerben és Gyöngyösön szeszégetéssel. Ezenfelül Egerben és Gyöngyösön 32 üst van még használatban kedvezményezett szeszfőzésre. Egyetlen nagy fontosságu gyár, az 1889. évben alapitott hatvani czukorgyár az, mely mezőgazdaságunk érdekeivel szoros kapcsolatban áll, mely gőzmalommal, összekötve, nevezetes gyári telepet képez.
A hatvani czukorgyár 1889-ben alapitatott; ez idő szerint nyers czukrot és melléktermékeket készit. A telep a gőzmalommal mintegy 50 kat. holdat foglal el, és 30 külömböző épületből áll. Eddig mintegy 9-10,000 kat. hold 8-9 százezer métermázsa répa termése dolgoztatik fel. Vármegyénkből 1891-ben majd százezer métermázsa répa szállitatott a gyárba. Tehát a szükségletnek csak tizedrésze állitatik elő vármegyénkben. A répa árának fokozására nagy befolyással van a most alapitott selypi czukorgyár, megyénk határa mellett Nógrádmegyében, ugy hogy most már a répa métermázsája 90-95 krral is fizettetik. A hatvani gyár nyers-czukor termelése százezer mázsára megy, mely Olasz, Angolországba, sőt Amerikába is szállitatik. Üzem alatt 600, különben 150 munkást foglalkodtat. A munkások kevés kivétellel magyarok. A telep villanyvilágitással láttatik el. Gőzmalma a legnagyobb vármegyénkben, mintegy 150 ezer metermázsa forgalommal.
Vármegyénkben különben a malom-ipar mutatkozik élénkebb tevékenységünek. A megyében levő 98 vizimalom mellett 45 gőzmalom van müködésben, melyeknek legnagyobb része a helyi szükséglet kielégitésére, ugynevezett vámőrlésre van berendezve. A megyének majd minden nagyobb községében működik már efféle gőzmalom. Kivitelre alig három dolgozik, a hatvani és két egri. Az egri Weinberger és Klein-féle a legrégibb; várnegyénkben a legelső alapitás. 1850-ben Schwarcz István épittette; most 180 lóerővel, 10 pár kővel, 18 hengerőrlővel dolgozik. Évenként mintegy 100 ezer mmázsát őröl. A másik egri gőzmalom 45 lóerővel mintegy 25 ezer métermázsát dolgozik fel. Mindkettő villanyvilágitással van ellátva.
A gyár-ipar terén nevezetes alkotás Egerben a Braun, Rózsa és társai által 1891-ben alapitott "első magyar épület- és butor-vasalás-gyár," ajtó-, ablak- butor-vasalási czikkek nagybani előállitására. Gyári berendezése a teknika mai követelménye szerint mintaszerü. Czikkei nemcsak versenyeznek, de felülmulják a bécsi és cseh gyártmányokat, hova évenként több mint 3 millió ment ki ilyen czikkekért. Az állam, méltányolva a kezdeményezést, 12 ezer frt 3%-tóli kölcsönnel segélyezi ez évben a vállalatot. Ez időszerint is már több mint 100 munkást foglalkoztat. Egerben 1891-ben egy sörgyár is alapitatott, mely tekintve a bortermés megszünését a vármegyében, szintén kedvező jövőre nyujt kilátást. Még egy kisebb, 12 munkással foglalkozó bőrgyár van üzemben, mely méltó lenne nagyobb tőke befektetésére is.
Ezzel végeztünk a vármegyei kezdetleges gyáripara ismertetésével. Itt még elsorolnunk kell, hogy a megyében az 1890-iki összeirás szerint 267 gőzkazán volt, melyből gazdasági czélokra, cséplésre szolgált 186, lisztőrlésre 56, szeszégetésre 10, a czukorgyárnál van 12.
A megyebeli kisipar folytonos hanyatlásban van. Az 1890-iki kimutatás szerint volt 4069 iparos, 1892-ben 3727 van összeirva. Rohamos apadás, melyre kétségtelenül a szőlőpusztulás is nagy befolyással van. Hiszen ezzel egyes nagy terjedelmű iparágak, mint volt a bodnár ipar is, teljesen megszüntek. Egerben 1890. előtt 900 volt az önállóan dolgozó iparosok száma, 1891-ben 808, 1892-ben 727-re olvadt számok. A butor- és butorfelszerelési ipar mutatkozik élénkebb lendűletűnek Egerben. A többi ipartermelés a köznép és a vidék napi szükségletei kielégitésére szoritkozik.
Háziipar vármegyénkben nincs, a hegyvidéki községekben foglalkoznak még egyes kisebb faszerszámok és házi czikkek előállitásával, és ugynevezett parasztvászon szövésével, mely azután az egri és gyöngyösi piaczokon értékesitetik. Az egri rabdolgozó házban kosárfonás, székek, dézsák stb készitése van üzemben.
A hitelszükségletek kielégitésére ez idöszerint Egerben három, Gyöngyösön szintén három, Hatvanban, Hevesen, Tisza-Füreden egy-egy takarékpénztári szervezettel biró pénzintézetek működnek. Az egri három intézet évi forgalma nyolczadfélmillió; tehát a viszonyokhoz képest kielégitö. A gyöngyösi intézetek több mint két milliót forgatnak. Ezenfelül Egerben az érseki és káptalani felügyelet alatt álló ajtatos alapitvány tetemes összegekkel járul nemcsak a megyei, de azonkívül is a keresett hitel szolgálatára.
IX. Hevesvármegye népesedése. Szaporodási aránya. Közegészsgügyi viszonyai. A közgazdasági élet egészséges fejlődése szoros összefüggésben van a népesedés természetes emelkedésével is, a mely ismét a közegészségügyével áll szoros összeköttetésben. Igy e három tényező szabályos korrelatióban halad együtt.
A közgazdasági viszonyok ismertetése után reátérhetünk vármegyénk népesedési és közegészségügyi állapota áttekintésére. Hevesvármegye népessége az 1890-iki népszámlálás szerint 233785. Ha területét-egyik hivatalos kimutatás szerint-3.878 kilométerre vesszük, ehhez viszonyitva, egy kilométerre esik vármegyénkben 60 lélek. Egy kilométerre Jászkun-Szolnok és Pestmegyékben 59, Biharban 43, Marmarosmegyében 25, Tolnamegyében 69, Békésben 72, Vasban 77, Csanádmegyében 88 lélek esik. Francziaországban egy kilométerre átlag 73, Poroszországban 84, Olaszországban 107, Oroszországban 18 lélek esik. Ezekből kitünik, hogy vármegyénkben a népesség a területhez képest középen áll. A statistikai kimutatásból meg kell még emlitenünk, hogy vármegyénkben átlag ezer lélekre 49.90 születés, 37.10 halálozás van felvéve.
Ha most az 1890-iki népszámlálás eredményét az 1880-iki mellé állitjuk, mikor is a tényleges eredmény 208420 volt, kitünik, hogy megyénk szaporodása tiz év alatt 25488 lélek, s viszonyitva a többi megyékhez, 11-ik helyen áll. Ez a népszámlálási eredmény. De a tíz év alatt szülöttek és elhaltakat összegezve, a természetes szaporodás még kedvezőbb eredményt tüntet fel.
Lássuk ezek tiz évi kimutatását, a vármegyei hivatalos alispáni jelentések nyomán.
1881. 1882. 1883. 1884. 1885. 1886. 1887. 1888. 1889. 1890.
Ime tiz év alatt, a szülöttek száma 30905-tel haladja az elhaltak számát, s igy a tényleges szaporodás 30905 lélek, a mi 14.82% -nak fel meg. A tényleges szaporodás, mely 30905, a népszámlálási szaporodást, mely 25488, haladja 5417 lélekkel. Hova lett e töblet? Vármegyénkben a be- és kivándorlásnak észrevehető nyoma nincs. E külömbözet mégis a kivándorlás fennállását igazolja. Egyet kétségtelennek állapithatunk meg, hogy a vármegye népességének emelkedése saját belterjes erejéből, természetes uton állott elő, és hogy a bevándorlás rovására itt egy lélek sem irtható, sőt más megyék gyarapitásához tetemesen hozzájárul, a mi ismét a vármegyei közgazdasági élet rovására jegyezhető, a mennyiben lekötő ereje nem teljes. Mi azt hisszük, hogy a keresett többlet, Buda népességének emelkedésében található fel.
Az 1890-iki népszámlálás többlete a megyebeli két város, és hat járása között viszonyitva, az 1899-iki népszámlálás eredményéhez ekképen oszlik meg:
Egerben Gyöngyösön egri gyöngyösi hatvani tiszafüredi hevesi pétervásári
A két város és egyes nagyobb községek szaporodási aránya százalékokban ez:
Eger Gyöngyös Hatvan Tisza-Füred Heves Poroszló Pata Pásztó Csány Tiszanána Halász Püspöki Saár Solymos Tarján Atkár Rhéde
Eger és Gyöngyös városok népesedési mozgalmát a "Magyar statistikai közlemények" kimutatása szerint 1850-1890. évi időközben még a következőkben adjuk; a lélekszám volt:
1850. évben, 1857. évben, 1869. évben, 1880. évben, 1890. évben
Egerben 16858 17688 19151 20669 22427
Gyöngyösön 13258 15450 15830 16061 16124
A szaporodás emelkedése Gyöngyösön lassubb; s az 1880-1890. évi időközben alig valami. Talán a philloxera-vészben kellene ennek okát keresnünk. De ugyanakkor feltünő környező községeinek, mint Halász, Solymos, Atkár, Rhéde magas szaporulata melyet alighanem Gyöngyös városa hátrányára kell számitanunk. Gyöngyösön ugyanis a szőlőművelés sok munkás kezet központositott a vidékről, melynek megszünésével azok a szomszédos községekbe vándoroltak vissza. Eger népesedésének gyér emelkedésére is hatással van e körülmény, és valószinű, hogy szaporulatának 8% a következménye: Hatvan 42% emelkedése, az ottani czukorgyár és gőzmalom épülésének folyamánya: Tisza-Fürednél az épen épülő-félben volt tiszai hid, és vasuti töltés érezteté hatását a 17% népesedésiemelkedésben.
Meg kell itt jegyezni, hogy a megyebeli járások szaporodási aránya az 1880-iki népszámlálás eredményéhez pontosan nem mérlegelhető azért, mert Hevesmegye mostani 6 járása a megyei háztartást megállapitó 1883. évi törvény után rendszereztetett, lévén addig a Tarnavidéke két járás között felosztva. Hevesmegyének 1883-ig nem hat, hanem 7 járása volt.
Fentebbi táblázatban az elhaltak tiz évi sorozata, módot nyujt az évi halálozások összehasonlitásával a vármegye egészségügyi viszonyaiba bepillantanunk: Tiz év alatt tényleg elhalálozott vármegyénkben, 79186 lélek. Az évi halálozások összege 7-8 ezer között jár, legkisebb szám az 1889-iki 7362, legmagasabb az 1890-iki, 8863. Legkedvezőtlenebb évek voltak az 1885, 86, és 1890-iki: E tiz év halálozásának átlaga 7918, vagyis ezerre 33.8. E hálálozási összegekben a 7 éven alóli gyermekhalandóság szerepel legnagyobb százalékban. Igy pár év kimutatása szerint:
1887-ben 7605 7 1889-ben 7362 7 1890-ben 8901 7
Mig tehát 1887. és 89-ben a halandóság ezerből 31, ebből a gyermekhalandóság 20-24% . Az 1890-iki járványos évben 60% esik a gyermekekre. A halandóság legfőbb oka tehát a gyermek-járvány betegségben keresendő. Azt is következtethetjük ebből, hogyhaa gyermek járvány-betegségnek féket vethetünk, a halandóság a természetes határok közé lesz szoritható. Hevesvármegyében az orvosi intézmény belterjes gyarapodása kedvező mérvben halad. Ez időszerint a vármegye 18 orvosi köre betöltve van, megyénkben mintegy 56 orvos, 165 szülésznő van. Sok még a kivánni való, főleg a járványos betegségek megfekezésére, és itt hathatósabb intézkedések szükségesek. Egyik nélkülözhetetlen tényező erre, hogy nagyobb községekben gyógyszertárak engedélyeztessenek, ne kényszeritessék a harmadik községben keresni az orvosszert, mely sokszor későn érkezik, vagy szegényebb osztélyra nézve a távolság miatt elérhetetlen.
A legnagyobb halandóság mutatkozik két városban, Egerben és Gyöngyösön. Példaul: 1886-ban, Egerben a halálozás ezerből 37. Gyöngyösön 60 1889 ben Egerben 37. Gyöngyösön 35. 1890-Ben Egerben 39. Gyöngyösön 44. Az országban Hódmezővásárhelyen, Sopronban, Baján a halandóság 27, ezekhez képest mindkét város kedvezőtlen helyzetben van. Nagyváradon, Pozsonyban, Temesváron 39-41. Ezekhez képest a helyzet már nem oly kedvezőtlen. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy általában a városoknak, ugy Eger és Gyöngyösnek halandósági rovásához sokat járul azon körülmény, hogy népesebb kórházaik a vidék betegeit is ölelik fel, s ezek növelik a halálozások eseteit. Az egri irgalmas-rend és az alapitványi női kórházban 900-1000, a gyöngyösi közkórházban ugyanannyi többé-kevésbé sulyos beteg ápoltatik évenként.
A fentebbi kimutatásban érdekes még a házasságok évi összegezése, mely 10 éven át 2000-4000 között ingadozik. Tiz év alatt 21313 házasság köttetett a megyében, átlag egy évre 2131 vagyis 9.1 esik. Fokozatos haladás itt nem észlelhető, sőt 1889-ben feltünő hanyatlás mutatkozik.
Talán azon törvény eredménye ez, mely szerint a sorozás a 20-ik évről a 21-ikre tétetett át.
X A vármegye iskolai és egyéb közmüvedődési intézményei. Közművelődési intézmények tekintetében Hevesvármegye az ország megyéi között az elsők között áll. Székhelyén, mely egyszersmind az egri érseki egyházmegye székhelye is Egerben, felső és közép tanintézmények állanak az ifjuság müvelődési igényeinek kielégitésére. Van Egerben Telekessy püspök által alapitott rom. kath. hittani kar. És papnevelő intézetézet saját házában, évenként, 70-80 növendékkel, melynek évi kiadása mintegy 35922 frt. A jogi akademiát Foglár György kanonok 1740-ben alapította, mai évi fenntartási költsége 16800 frt. Ezen intézetek, és még egyébb közmüvelődési intézmények részére gr. Eszterházy Károly püspök 1774-ben emelte a ma is kiváló figyelemre méltó lyceumi épületet, melyet maga helyén kimeritőbben ismertettünk: Az egri cziszterczi-rendüek főgymnasiuma, egykor a jezsuiták által alapitva, számüzetésök után 1802-töl 8 osztálylyal, évenként mintegy 400 növendékkel, állandólag a cziszterczi-rend kezében, mintegy évi 54 ezer frtot vesz igénybe. 1890 ben alapitatott Eger városa által a reáliskola, fokozatosan fejlesztve ma már két osztálya tartatik fel; részben állami, részben pedig városi költségen. A város által adott iskolai épűlet, és ennek belső felszerelése, mintegy 60 ezer frt értéket képvisel. Valóban páratlan áldozatkészség a philloxera-vész által oly rettenetesen sujtott város részéről, a közművelődés oltárán.Van Egerben rom. khat. Tanitó-képezde, és legnagyobb részben alapitványi helyekből álló hat osztályu finövelde (eonvictus) 30-40 növendékkel, Az előbbinek évi fentartási költsége 3705 frt, az utóbbié 12766 frt. A női szak- és isolai képzésről a Bartakovics érsek által alapitott angolkisasszonyok leány nevelő iskolái gondoskodnak elemi, polgári és felőbb tanosztályokkal, évi kiadása mintegy 12947 frt, Nő-ipar szakoktatást magánintezetben nyerhet a növendék. Ezenfelül, ipar és kereskedelmi ismétlő-iskolák, községi és felekezeti népiskolák ovodák, gyermekmenhely állanak rendelkezésre. Jótékonysági intézeteknek egész sora áll fenn, mint a szürkenénék gondozása alatt álló megyei fi- és leány-árvaház. Ugyancsak a szürkenénék kezelése alatt áll egy országos női tébolyda, 140-150 elmeháborodottal, női és férfi kórház, elagottak menedékháza stb. Egervárosa az 1848 előtti időkben, soknemű közművelődési intézményeivel, a felvidék és alvidék idegen ajku ifjuságának valóságos gyűlhelye volt nemzeti nyelven, nemzeti szellemben elégitvén ki kultralis szükségleteit, a nemzeti művelődés terén nagy szolgálatot teljesitett.
Ezenfelül Gyöngyösön van jelenleg hat osztályu gymnasium 250-390 növendékkel, az ottani szent Ferenc-rendűek által vezetve. A gyöngyösi gymnásium épülete 1756. évben a jezsuiták által emeltetett. A jezsuiták elüzetése után 1776. nov. 6-án a szent Ferencz-rendű szerzetesek vették át, majd József császár miatt bezáratott az intézet; mignem 1798 ban a város és a szent Ferencz-rendű szerzet között kötött egyezség alapján, ujból megnyittatott, kezdetben 3, később 4 osztálylyal is igy vezettetett ujabb időkig, midőn a gymnasium 6 osztályra emeltetett A gymnasiumnak maiépülete 1802-ben emeltetett, mint homlokzat felirata mutatja "gyöngyösi polgárok által a tudományoknak." Gyöngyös, felekezeti és községi népiskolái, gymnasiuma mintegy 30 ezer frt évi összegbe kerülnek a városnak.
Vármegyénk 117 községe mind el van látva népiskolákkal. Az iskolák száma ez időszerint 205, 327 tanteremmel, 338 tanitóval. A tankötelesek, kiknek száma 43304, és tanitóik mind magyarok.
Vármegyénk összes közművelődési kiadásait, felsőbb, közép tanintézeteinek, népiskoláinak költségét a felekezetek és községek magok viselik. Az állam e nagy feladat teljesitésében néhány községi iskolát csekély segélylyel gyámolit, a mi alig megy 3 -4 ezer frtra. Ujabb időben az egri reáliskola kiadásainak egy részét az állam fedezi.
Fentebb elsorolva van a felsőbb és közép tanintézetek évi kiadásainak összege külön-külön. A vármegyebeli népiskolák összes évi kiadása mintegy 240 ezer frtottesz ki. 1888-91. években mintegy 156326 frt forditatott uj iskolák épitésére. Megjegyzendő, hogy a községek pénzügyi viszonyai nagyon terhesek. A pótadók 62 községben 50%, 40 községben 100%-tólira emelkednek, a többiben 5-20%-tóli.
A vármegye két rendezett tanácsu városában Egerben és Gyöngyösön, ugy nagyobb községeiben, a közművelődési és társas igények kielégitésére társas- és olvasókörök és egyletek, kellő szinvonalon állanak.
Az egri ó-kasinó 1835-ben alakult, 1870-ben még egy második is alakitatott. Az iparosoknak külön köre "Iparos kör" czim alatt áll fen. Vannak olvasó-körök az egyes város részekben.
A legényegylet 1860-ik évben keletkezett. Egy fontos intézmény, az önkénytes tüzoltói egylet teljes erejében végzi hivatását Egerben. Ujabban Hevesen, Füreden és más nagyobb községekben is alakult ily önkénytes szövetkezet. A vármegyében a tűzoltó egyletek száma 41. Nevezetes még Egerben a "Dalkör," mely az ország e nembeli intézményei élére küzdötte fel magát, s az országos versenyeken az első dijak elnyerésével tűnik ki.
Gyöngyösön 1865ben keletkezett a "Társadalmi kör" az értelemiség gyülhelyéül, ugyanakkor legényegylet is alapitatott. Ujabb időben Hevesen, Pásztón, Hatvanban, Tisza-Füreden alakultak társas és olvasó-körök.
A vármegyében fennálló jótékonysági társadalmi s közművelődési egyletek száma 166.
A szinészet ugy Egerben mint Gyöngyösön a jezsuita gymnasiumoknak tanrendszerében fontos tényező volt egykor, mint azt annak helyén ismertettük. Már a század elején vándor "Játszó társaság" "Magyar szinészet" több izben megfordult Egerben és Gyöngyösön előadásaival mulattatni a közönséget. Ujabb időben évenként rendes szinészeti előadások sora élénkiti a társas életet, Egerben, Gyöngyösön, Tiszafüreden, Hevesen. A sajtó vármegyénkben szintén élénk tevékenységnek örvend. Magában a lyceumi nyomdában 6 lap nyomatik: Eger, Egri Egyházmegyei Közlöny, Irodalmi Szemle, Népujság, Népiskolai Tanügy, Közigazgatási lapok. Itt nyomatott az országban legelső nyomdászati szaklap 1866-1867 ben. Egy máodik nyomdában "Eger és Vidéke" czimű hetenként kétszer megjelenő lap adatik ki. Gyöngyösön három nyomda van, két lap jelenik meg, Gyöngyös és Hevesmegyei lapok czimek alatt. Tisza-Füreden 1890-ben alapitatott nyomdában TiszaFüred czim alatt jelenik meg egy heti lap.
XI. A vármegye közigazgatási kiadásainak adóbeli és egyéb közszolgáltatásainak mérlege. Hevesvármegyének közigazgatási és törvénykezési székhelye Egervárosa. A vármegyei központi igazgatás ugy az egri törvényszék saját székházzal bir. A törvényszéki épületet Egervárosa emelte az állam használatára mintegy 60-70 ezer frt költséggel. Igen czélszerü börtönhelyisége még a régibb időben épült, s a megye házának kiegészitő része volt. Ugyanitt az egri járásbiróság részére is kellő helyiség emeltetett. A pénzügyigazgatóság is itt van, azonban csak bérlethelyiségben. A megyében hat járásbiró és szolgabirói székhely következőleg van beosztva: Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen, Tisza-Füreden, Petervásárán.
Hevesvármegye mintegy 58446 adófizetője után beszedetik egyenes adóban italmérési és fogyasztási adókban dézsmaváltság, bélyeg, jog s egyéb illetékekben Megyei és községi pótadózás czimén beszedetik, és pedig: katona beszállásolási adóban megyei nyugdijalapra közmunka pénzértéke elemi iskolai kiadásokra községi pótadózás összege mintegy Az itt felsorolt adó és egyéb illetékek összege
A felsőbb és középtanitézetekre szóló évi kiadások, melyeket fentebb ismertettünk, összesen mintegy 136140 frtot tesznek.
A községi pótadózás megyénkben maholnap az egyenes adók összegéhez ér el. Nincs község, melyben pótadó ne fizettetnék. 1- 20% fizet 7 község, 20-50-ig 62, 50 100-ig 42, 100% -tolin felül 6 község.
Ezzel képét akartuk festeni vármegyénkben az állami adók és egyéb szolgáltatások terhének: Itt nem emlitjük fel a természetben szolgáltatandó egyházi illetékeket. A jövedelmi pótadó kivetésnél a megyében levő ingatlanokra betáblázott adósságok után 459639 frt évi 5%-tóli kamat vétetik figyelembe, és e szerint a megyebeli birtokokat több mint 9 millió adóság terheli. Ezen összeg, csak is a betáblázott adósságok összegét tünteti fel.
Tisztán állami adók és szolgáltatások czimén évenként tehát mintegy 2121051 frt folyik a vármegyéből a központi adópénztárba. Ugyaninnen a következő czimek alatt, állami kiadásból következö összegek folynak be a vármegyébe.
Az egri pénzügyigazgatóság megyebeli adóhivatalok, pénzügyőrség, katesteri műveletek évi személyi és dologi kiadása törvényszéki, járásbirósági stb kiadások a vármegye évi dotatiója Az Egerben elhelyezett 10-ik honvédezred 2-ik zászlóaljának évi kiadása Egy ezred-törzs és két gyalog-zászlóalj ugy egy lovas század elszállásolási dija fejében A cs. és kir. 60. sz. Gyalogezred Egerben elhelyezett osztályai évi kiadása A gyöngyösi lovas század évi kiadása mintegy Összesen:
Ha az állam javára tett megyei adóbeli szolgáltatások összegét, 2121051 frt, az állam által a megye terülétén tett kiadásokkal, tehát mintegy visszanyert bevételekkel, mely 720444 frt, összehasonlitjuk, ez irányban vármegyénket nagy hiányban találuk, anynyival inkább, mert vármegyénk a többi szolgáltatások mellett, összes közművelődési és humanitarius kiadásait is saját kebelében saját erejéből fedezi, állami gyámolitásnak-kivéve a pár ezer frtra menő évi iskolai segélyt-itt ez irányban semmi nyoma
Ezekkel vármegyénk egyes részeinek rendkivüli kiadása, mely közgazdasági életében kiváló figyelmet érdemel; kimeritve nincs. A Tisza vármegyénket Poroszlótól Kisköréig mintegy 50 kilométer hosszuságban érinti. Mintegy 40000 ezer hold erülete a Tisza és belvizi szabályozás keretébe esik. Hidvégh, Sarud, Tisza-Nána, Kisköre, Pély, Tarnaszentmiklós határai "Heves-Szolnok- Jászvidéki" Tisza És belvizi szabályozási társulat kötelékében, a mentesitett területek holdja után 26 frt átlag költséget viselvén, mintegy 1040000 frt összeg hárul, a megye ezen részére e czimen, teherként. A tiszántuli részekben a közép-tiszai és a hortobágy-berettyói ármentesitői társulatoknál, hasonló terhek sulyosodnak a községekre.
Heves vármegye népének tömege, az ugynevezett értelmiség, és a megyei iparosság levonásával, őstermelő, gyári munkásai kevés számba mennek, bányászattal foglalkozó népe csekély, s igy itt az európai értelemben vett munkás nép, és eszméi is idegenek. A tömeg szántás-vetés után, mezei munkából keresi jövedelmét, és mint ilyen, általában szorgalmasnak mondható, elég keresetforrása is lévén, vármegyénkben a rendszeres kivándorlásnak nincs nyoma. A nép életmódja ruházata, étkezése, most is az ősi egyszerűségben és takarékosságban tünik ki. Házaik berendezése szintén takarékos, nagyon is az, csak lassan halad az ósdi zárkozottságból való kibontakozás, a czélszerübb és egészségesebb házi berendezéshez. Reggeltől estig külső mezei foglalkozásukban, most sem törődnek lakásuk tisztább és egészségesebb feltételeivel, ugy a szellőztetés kivánalmaival. E tekintetben a haladás lassu. Pedig az egészségügynek egyik sarokpontját ez képezi, mely ismét, a szaporodásnak lényeges feltétele, mely ha a gyermekragály által nem érintetnék sulyosan, az 1880-90. év közötti átlag tanulsága szerint rohamos emelkedésnek nyujtaná örvendetes példáját, ugy hogy félszázad alatt a népesség megkétszeresedésének eredménye lenne reménylhető.
Itt azonban egy másik nagy kérdés merül fel. Valyon a szaporodással arányban halad-e a közgazdasági intensiv fejlődés, mely amannak szükségszerü feltétele és biztositéka. Vármegyénkben ma egy kilométerre 60 lélek esik, - Francziaországban átlag 73, tehát a gazdag Francziaországhoz képest még mindig nagy a számbeli külömbség, bár az értékkülömbség aránya még nagyobb a két ország között, a mienk hátrányára. A népesség és a közgazdaság egymást kiegyenlitő mérlege ma még megnyugtató vármegyénkben. A természetes szaporodással a közgazdaság intensiv fejlődésének is arányosan kell előre haladni, hogy a kettő közötti egyensúly az állami érdekek rovására fel ne billenjen.
- Vége a kötetnek. -