Tassó János döbrési birtokrészét húsz évre elzálogosítja Kazai Ignácnak és feleségének.

Eredeti: -
Fennmaradási forma: újkori egyszerű másolat papíron, 4 lapos füzetben. Mellette két 1525-ből (42. és 43. sz. oklevél), egy 1540-ből, egy 1594-ből, egy 1597-ből, egy 1598-ból és egy 1612-ből való irat másolata. A hátlapon korabeli írással: Döbrésről szollo levelek. Más kézzel: Döbrisi Régi birtokosokról osztály Levelek.
Lelőhely: DREL DL 23. A hátlapon az adományozó feljegyzése: A pápai ev. ref. főiskola könyvtárának. Vikár Vincze tapolczafői ev. ref. lelkész. 1904.
Fénykép: MOL DF-ben nincs!
Kiadás, regeszta: -

    Anno ezer öttszáz husz die 7. Aprylis én Tasso János adom tuttára akiknek illik ezen írásomnak rendiben, hogy bizonyos el kerülhetetlen szükségem-tül viseltetvén kénteleníttettem írt Döbrisi Kuriámat hozzá tartozandó szánto földeimet, retjeimet, a proportzionalén léendö juss portziomat el adni zálogban Kazai Ignátznak, Feleségének, Bogáts Ilonának 20 esztendeig valo szabad bírások alá Száz Hws Tallérokért az fönt írt Kuriámnak Félsö Szomszédja Döbrisi Vetsei Gábor Uram, Also penig Bogáts Mártonnak Kuriája az Szomszéd és mindén Evictziótis magamra fél válalván, hogy azon Joszágban ő kegyelméket az Háborgato s Impeditorok ellen még fogom oltalmazni, Hogy ha meg nem oltalmazhatnám^[1], Ingo vagy Ingatlan Javaimbol magamat még eligithesse. Az mélyröl is adom az én Irásomat suscriptziommal még erösítve. Anno 1520.

    Én, Tasso János m.p.

    Én elöttem Tasso Bálint m.p.
    Én Bogáts Márton m.p.
    Én Szabo Ferentz m.p.
    Én elöttem Molnár Tamás m.p.

    Ha én az én még irt Juss portziomat Örökben el akarnám adni másnak, adig el ne adhassam, ö kégyelmeké légyen az Prientzia^[2].

    1 A szó végének olvasata bizonytalan.
    2 Ti. elsőbbség. (Vö. principalitas.)