5. Az adatbázisok által feltárt források

Az egy adatbázisban feltárt források utalnak a fájl előállítója által feldolgozott primer források típusára, műfajára, nyelvére és földrajzi származására. A feltárt folyóiratok köre különösen fontos, mert minden területnek megvannak a magfolyóiratai, amelyek a legnagyobb példányszámban jelennek meg, a legnagyobb presztízzsel rendelkeznek a szakmában, s amelyeket leginkább elismernek az egyetemi körök. A "legnagyobb példányszám" szempontját természetesen óvatosan kell megközelíteni, mert a bulvárlapok a legnagyobb példányszámú kiadványok közé tartoznak, de nem túl relevánsak semmilyen szakma számára, kivéve talán a szórakoztatóipart. Ezen kívül van néhány olyan túlértékelt lektorált folyóirat, amely 300 vagy 400 példányban jelenik meg, s mivel gyakran hiányzik belőlük a releváns tartalom, még sokkal alacsonyabb lenne a példányszámuk, ha nem egyesületi tagság fejében küldenék el, hanem csak előfizetéses úton terjesztenék őket.


A források típusai

A feldolgozott források típusai fontos megkülönböztető tényezők lehetnek azonos szakterületet feldolgozó adatbázisok között, vagy "ugyanannak" az adatbázisnak a különböző változatai között. Érdekes módon ez a fontos megkülönböztető tényező rejtve maradhat az adatbázis tipikus használója előtt, ha az adatbázis készítője nem hangsúlyozza ezt. A dokumentumokat feldolgozó (azaz indexelő, referáló és teljes szövegű) adatbázisok forrásainak körét általában könnyű meghatározni. Az útmutató adatbázisok forrásainak értékelése problematikusabb, mert nagyobb a változatosság és a többértelműség abból a szempontból, hogy mit minősítsünk forrásdokumentumnak, témának vagy tárgynak.

Útmutató adatbázisok

Kevés használó veszi észre, hogy a Bowker cég adatbázisának a DIALOG-nál elérhető változata nem csak a Books in Print köteteiből származó rekordokat tartalmaz (a Forthcoming Books anyagával együtt), hanem a Books Out of Print rekordjait is. A Bowker a könyvek két kategóriájának címeit külön nyomtatott kötetekben jelenteti meg, különböző címek alatt. A könyvek státusza szerint elkülönített CD-ROM-okat is megjelentetnek. A legtöbb online és CD-ROM-kiadó csak a kapható és a jövőben megjelenő (in-print és forthcoming) státuszú könyvek rekordjait ajánlja fel. A DIALOG változat státusz indexének böngészése és keresése világossá teszi, hogy 1999 közepén csaknem 900000 rekord volt ebben az adatbázisban, amely igazán megérdemelné a BIP/BOP becenevet (5.1. ábra)

Ezen felül van még több mint 220000 rekord kritikákkal a könyvkritikák jól ismert és hosszú idő óta elismert forrásaiból (5.2. ábra). A CD-ROM-kiadványok között van egy még teljesebb változat, a Books in Print with Book Reviews; ezért a DIALOG változatnak ez a plusz tulajdonsága megérdemelné ennek említését is a címben, mint például "BIP/BOP with Reviews" (BIP/BOP könyvkritikákkal). Ez előnyös tulajdonság lehetne az Amazon.commal, a Barnes & Noble-lal és a Bordersszel folytatott kegyetlen versenyben. Furcsa módon, annak ellenére, hogy ez a két fontos és alapvető forrás is szerepel benne, a DIALOG változat olcsóbb, mint a BIP néhány másik változata, amelyben nincsenek kritikák és már nem kapható könyvek. (A Books in Printnek volt egy ingyenes változata, amelyet a Bowker minden regisztrált használó számára elérhetővé tett, de ez 1999 végén pénzes szolgáltatás lett).

Nagyítás

5.1. ábra: Már nem kapható könyvek rekordjai a Books in Print DIALOG változatában

Nagyítás

5.2. ábra: Rekordok könyvkritikával a DIALOG Books in Print adatbázisában

Az Ulrich's International Periodicals Directory és az EBSCO The Serials Directory (TSD) adatbázisai közötti, a földrajzi feltártság szempontjából megfigyelhető lényeges különbségen túl a feldolgozott időszaki kiadványok típusai is fontos megkülönböztető tényezők. Úgy tűnik, hogy az Ulrich's sokkal több házi kiadványt és belső orgánumot dolgoz fel, mint a TSD. Ez nem feltétlenül fontos a tipikus használó számára, de az lehet az időszaki kiadványokkal foglalkozó könyvtárosnak, aki az utolsó reménye lehet a keresőnek egy furcsa periodikum után való vadászatban. Az időszaki kiadvány státusza szűrési szempont a PubListben, amely az Ulrich's nagyon fontos és ingyenes részhalmaza. A PubList csak az aktív címeket tartalmazza. Ez a korlátozás nem túl komoly hátrány a legtöbb használó számára, de nem említik meg az alapos online súgó fájlban, amely csupán a 150000 időszaki kiadványra és 8000 újságra utal.

A PubList által feldolgozott időszaki kiadványok státuszára vonatkozó információ hiánya zavaró lehet olyankor, amikor egy folyóirat épp nem rég változtatta meg a címét (azaz kiadása megszűnt a korábbi cím alatt). Például a Database magazin címe EContent lett. Az a használó, aki nincs tudatában ennek a címváltozásnak, meg lehet lepve, hogy nem találja ezt a folyóiratot a cím szerinti kereséskor, mert a régi címet nem indexelik a címindexben. Míg a PubList keze valamennyire meg van kötve az Ulrich's miatt, ahhoz joguk van, hogy eldöntsék, hogyan indexelik az adatfájlt és milyen információkat szolgáltatnak a gyakran feltett kérdések (FAQ) fájljában. (Vannak más különbségek is a rekord tartalmában, ahogy azt a 6. fejezetben megtárgyaljuk.) Anélkül, hogy blaszfémiának hangzana, érdemes megemlíteni, hogy a Merriam Webster Biographical Dictionary-nek a Zane Publishing által megjelentetett, emlékezetesen gyenge változatában nem utalnak a speciális "státusz" szűrőre. Csak már nem élő híres emberek szerepelnek benne. A zavart még növeli az, hogy sok híres ember, aki még élt a nyomtatott változat több mint egy évtizeddel ezelőtti megjelenésekor, időközben meghalt, így a használó számára valószínűleg kideríthetetlen marad, milyen "forrásokat" is dolgoz fel ez az adatbázis.

A cégek címjegyzékeinek adatbázisaiban az, hogy egy céget a tőzsdére vittek-e vagy sem, gyakran fontos feltétel, és ez egyes cégadatbázisok feltárt forrásait elfogadhatatlanná teheti. A cégek címjegyzékét tartalmazó adatbázisok másik lényeges különbségének az az oka, hogy a bekerüléshez a cégeknek meg kell felelniük a nettó forgalom vagy az alkalmazottak száma (vagy mindkettő) tekintetében egy minimális szintnek. A feltárt forrásoknak ezek a különbségei magyarázzák azt meg, hogy a Moody's 5000 Plus miért tartalmaz körülbelül 40%-kal kevesebb cégről rekordot, mint a Standard & Poor's, s kevesebb mint felét annak, ami a Disclosure-ban található (körülbelül 12000).

Újra csak azt lehet mondani, hogy olyan sok kereső számára, aki a legnagyobb cégeket keresi egy bizonyos iparágon belül, a feltárt források különbségei nem lényegesek, mivel a legfontosabb szereplőkről az összes adatbázis tartalmaz rekordokat. Másrészt azonban ezeknek az adatbázisoknak a rendkívüli szelektivitása a feltárt forrásokban nyilvánvalóvá válik, ha azt nézzük, hogy az Egyesült Államokban mennyi cég van (a becslések szerint 15 millió körül). Még a legnagyobb cég címjegyzék adatbázisok, az American Business Information Directory és a Dun's Market Identifiers is csak kevesebb mint 70%-ra vonatkozóan tartalmaz információkat (Lavin 1998).

A filmes címjegyzékek által feldolgozott források különbségei nehézzé teszik összehasonlításukat. A Cinemania, amelynek a CD-ROM-változata 1997-ben, majd az online 1998-ban szűnt meg, csak nagyjátékfilmeket vett fel, míg a Bowker's Complete Video Directory oktatófilmek ezreire vonatkozó rekordokat is tartalmaz.

Az adatbázisok címjegyzékeinek összehasonlításakor Nicholls (1998) kimutatta, hogy sem a Gale Directory of Databases, sem a Bowker-Saur World Databases adatbázisa nem tárja fel megfelelő mértékben a CD-ROM adatbázisokat. Ez nyilvánvalóvá válik, amikor összehasonlítjuk a Gale saját CD-ROMs in Print adatbázisát és a Waterlow New Media Information Multimedia and CD-ROM Directoryját (5.3. ábra) A médium típusán kívül az adatbázis műfaja is szempont a Gale Directory of Databases és a World Databases címjegyzékekben feltárt forrásokban.

Nagyítás

5.3. ábra: CD-ROM adatbázisok feltártsága négy címjegyzékben


Dokumentumokat feldolgozó adatbázisok

Viszonylag könnyű a dokumentumokat feldolgozó adatbázisok forrásainak körét meghatározni: a legtipikusabbak a folyóiratok, magazinok, újságok, monografikus művek, könyvfejezetek, konferencia előadások és a disszertációk. A szakterületek magfolyóiratainak feltárásán kívül nincsenek kötelező szabályok vagy egyetemes elvárások a feltárt forrásokkal kapcsolatban. Ezeket az egyedi használók és a használói közösség általános preferenciái határozzák meg.

Még ugyanannak a keresőnek a preferenciái is változóak lehetnek a keresés céljától függően. Egy doktori disszertáció tervezetének készítésekor a jelölt valószínűleg jobban kedveli azokat az adatbázisokat, amelyekben a lehető legkiterjedtebb a feldolgozott dokumentumok köre, doktori disszertációkat és magiszteri szakdolgozatokat is tartalmaznak. Sok egyéb ok mellett ez zárná ki a pszichológia területén a Mental Health Abstracts használatát, amelyben nem találni disszertációkat. Ezzel ellentétben a PsycINFO jelentős mértékben dolgoz fel ilyen dokumentumokat, de ez még mindig nem jelent teljességet. (A PsycLIT, a CD-ROM-változat egyáltalán nem tartalmaz disszertációkra vonatkozó rekordokat.) Weston és Lauerdale (1988) azt állapította meg, hogy a PsycINFO nem vette fel a Dissertation Abstractsben megtalálható pszichológiai disszertációk egyharmadát. Egy 1999 közepén végzett egyszerű keresés megerősítette ezt az eredményt (5.4. ábra). Az egyszerűség és összehasonlíthatóság kedvéért a keresést a psycholog szótőre korlátoztuk a címmezőben, mert nem lehetett tudni, hogy vajon csak azokat a disszertációkat veszi-e át a PsycINFO a Dissertation Abstractsből, amelyeket a pszichológia alá soroltak be, vagy a kapcsolódó területekről származókat is. A keresés az 1990 és 1999 közötti évekre vonatkozott.

Nagyítás

5.4. ábra: A PsycINFO és a Dissertation Abstracts által feldolgozott anyag
összehasonlítása a címekben végzett keresés alapján.

A Dissertation Abstracts kiterjedt jellege relatívnak bizonyult, amikor az OCLC WorldCat adatbázisával hasonlították össze. Perry és Salisbury (1995) vizsgálata szerint ez utóbbi összességében kétszer annyi disszertációt tartalmazott. Ez azzal a ténnyel van összefüggésben, hogy az OCLC adatbázisában rekordok tízezrei találhatók a tagkönyvtárakból alapdiplomás szakdolgozatokról. Ugyanakkor azonban lehetséges, hogy nem találhatók meg olyan neves iskolákban készült magiszteri szakdolgozatok és doktori disszertációk, amelyeknek a könyvtárai nem OCLC tagok. Egy megbízható keresőnek figyelembe kell vennie ezeket a tényeket, amikor a számokat nézi.

Azt a puszta állítást, hogy egy adatbázis feldolgoz disszertációkat, nem szabad minden további nélkül elfogadni. A LibLit, amely a legkövetkezetesebben dolgozza fel a forrásdokumentumokat és minden tekintetben teljesíti azt, amit ígér, nem igazolja azt az állítást, hogy feldolgoz könyvtár- és információtudományi disszertációkat. Csak néhány tucatnyi ilyen rekordjuk van. Az Information Science Abstracts ugyanazt állította, azonban ők sem valósították ezt meg következetesen. 1985-ből 47 ilyen rekord került be az adatbázisba; 1986-ból 475 és 1987-ből 245, ezt követően abbahagyták feltárásukat.

A hírlevelek fontosak lehetnek sok kereső számára. A NewsNet kizárólag erre a dokumentumtípusra építő adatbázisa sikeres üzletnek bizonyult 1997-ig, amikor a webre alapozott hírlevél szolgáltatások arra késztették a Newsnetet, hogy vonuljon ki erről a piacról.

A konferencia-előadások alapvetőek azok számára, akik a természet- vagy társadalomtudományok legújabb fejleményeivel lépést akarnak tartani. A legtöbb tudományos folyóiratnak olyan lemaradásai vannak a kapott kéziratok közreadásában, hogy sok kutató számára a konferenciák számítanak a legjobb helynek az aktuális témákban elért eredményeik közzétételére. Egy egyszerű keresés alapján úgy tűnik, hogy a LISA és az ISA sokkal nagyobb mértékben - ha nem is következetesen - dolgoz fel konferenciaköteteket, mint a LibLit (5.6. ábra). Hangsúlyozni kell, hogy a LISA-ban és az ISA-ban nem lehet keresni a "conference proceedings" (konferenciakötet) vagy a "conference paper" (konferencia-előadás) dokumentumtípus szerint, míg a LibLitben a "speech" (beszéd) dokumentumtípus jelentése többértelmű lehet. Az MHA itt azok számára sem megfelelő, akik konferencia-előadásokról igényelnek információt, míg a PsycINFO szerény mértékben tárja fel ezt a dokumentumtípust.

Nagyítás

5.5. ábra: Disszertációk rekordjai az ISA-ban

Nagyítás

5.6. ábra: Konferencia-előadások az ISA, LibLit és LISA adatbázisokban

A kutatási jelentések fontosak lehet(né)nek sok kereséskor, de gyakran nehézkes hozzáférhetőségük kevésbé vonzóvá teheti őket. A National Technical Information Services (NTIS) épített olyan adatbázist, amit eredetileg a kutatási jelentésekre alapozott volt. Az ERIC adatbázisnak van egy olyan részhalmaza, a RIE (Resources in Education) gyűjtemény, amely csaknem egymillió kutatási jelentést, konferencia előadást és oktatási anyagot tartalmaz. A LISA az 1990-es évek elején adta hozzá az adatbázishoz kutatási részhalmazát, amely folyamatban levő kutatási projektekhez tartozó rekordokat tartalmaz, köztük kutatási jelentésekről szólókat.

A humán tudományok területének kutatói, egyetemi és főiskolai hallgatói és oktatói arról ismertek, hogy sokkal jobban kedvelik a könyveket, mint a természettudósok. A társadalomtudósok ebből a szempontból középen állnak, s természetesen az egyéni preferenciák is különbözőek lehetnek. A LibLit (és az H. W. Wilson adatbázis család) nagyon sok könyvkritikát tartalmaz, a LISA semmit, az ISA gyakorlatilag semmit. A könyvkritikákra (és az egyéb szemlecikkekre) vonatkozó rövid bibliográfiai hivatkozások a Wilson adatbázisokban kevésbé informatívak, mint amelyek olyan adatbázisokban találhatók, amelyek gyakran tartalmaznak arra vonatkozó jelzést, hogy a kritika pozitív, negatív vagy semleges. Ezt az információt gyakran nehéz megállapítani a kritika alapján, így nem mindig található meg az adatbázisok rekordjaiban, de a fájlkészítők dicséretet érdemelnek azért, hogy megpróbálják megadni. A "referátumok" azonban egy másik történetet jelentenek, ahogy azt a 11. fejezetben megtárgyaljuk.

Szorosan kapcsolódik ide egy másik dokumentumtípus: a könyvek rekordjainak analitikus szintje, amelyeket egy könyv egyes fejezeteiről készítenek. Ez feltehetőleg az egyik legfontosabb új fejlemény mind a PsycINFO, mind a PsycLIT adatbázisban. Értéküket még növeli az, hogy a legtöbb online és CD-ROM-változatban a monografikus és az analitikus rekordokat hiperhivatkozások kapcsolják össze. Ez szoftver kérdése, de tipikus esete annak, amikor a szoftver a legtöbbet hozza ki az adatok tartalmából. Azért érdemel külön említést, mert az adatbázisok online és CD-ROM-változata nagyon gyakran teljes mértékben különbözik egymástól ebből a szempontból, meghatározott dokumentumtípusok felvételében vagy kihagyásában.

A Sociofile, a Sociological Abstracts CD-ROM-változata például 1997-ig nem tartalmazott könyvkritikákról rekordokat. A Biological Abstracts CD-ROM-változata sem a könyvkritikákról, sem a konferenciakötetekről nem tartalmaz rekordokat, a konferencia-előadásokról nem is beszélve. Az online változat sok használója számára pontosan ezeknek a információforrásoknak a felvétele jelenti a lényeges különbséget, s hogy ennek eredményeképp több egyedi rekordot kapnak, amikor több adatbázisban végeznek keresést (Snow 1998).

A szerkesztőségi cikkekre vonatkozó rekordok jelenléte egy adatbázisban nem feltétlenül számít előnynek. Ez a szerkesztőségi cikk típusától függ. Tudományos folyóiratokban és a nagyközönségnek szóló, legjobb minőségű periodikumokban, mint a Newsweek, Time és a U.S. News & World Report, a szerkesztőségi cikkek gyakran fontosabbak, mint egyes cikkek. A szaklapokban a szerkesztőségi cikkek általában csak a cikkek mini bevezetői, nem sokban különböznek azoktól az udvarias bevezetőktől, amelyekben a konferenciákon a levezető elnökök bemutatják a következő előadót. Vannak persze kivételek. Például a Database-ben (most EContent) és az Online-ban a szerkesztőségi cikkek tipikusan saját jogú mini-cikkek.

Az adatbázisok minőségének hiányára vonatkozó legkíméletlenebb kritikák szerkesztőségi cikként vagy a vendégszerkesztő bevezetőjeként jelennek meg. Bizonyos mértékig ugyanez érvényes a szerkesztőhöz írt levelekre is (amelyeket a legtöbb adatbázis nem vesz fel). Ezek a korábban megjelent cikkekhez kapcsolódóan fontos (azokat támogató vagy vitató) információkat tartalmazhatnak, s ezért azokhoz lehetne és kellene kapcsolni őket. Sok közülük természetesen csak általános dicséreteket tartalmaznak a szerkesztőkről vagy a szerzőkről, valódi tartalom nélkül. Ezek megfelelnek a levegőbe dobott csókoknak, s nem érdemlik meg, hogy külön rekordot kapjanak egy adatbázisban. Az H. W. Wilson gyakorlata különösen jó ennek a dilemmának megoldásához: a szerkesztőkhöz írt leveleket akkor veszik fel, ha jelentős személyektől származnak. Az ISA-ban nem szerepel ilyen dokumentumtípus, s a gordiuszi csomót úgy oldják meg, hogy az "article" (cikk) dokumentumtípust rendelik hozzá a szerkesztőhöz írt levelek rekordjaihoz.

A dokumentumtípusok indexének böngészése nem mindig tárja fel ezeknek a dokumentumtípusoknak a jelenlétét. Lehetséges, hogy egy általános dokumentumtípus, az "article" (cikk) alá sorolják be őket. Más adatbázisokban van egy külön index, amelyet gyakran "article type"-nak (cikktípus) neveznek, amely lehetővé teszi a megkülönböztetést. (Ez igaz az összes H. W. Wilson és a legtöbb Gale/IAC adatbázisra). A LISA adatbázis úgy kerüli el az esetleges problémákat, hogy egyszerűen nem tartalmaz dokumentumtípusra vagy cikktípusra vonatkozó információkat (kivéve a kutatási jelentéseket). Néha a dokumentumtípusok elnevezései furcsák, vagy a kódolás, vagy a terminológia miatt, amely a szoftver problémája lehet. A LibLit esetében az H. W. Wilson saját változatában (5.7a ábra), s ugyanúgy a SilverPlatter (5.7b ábra) és az Ovid (5.7c ábra) változatban a cikkek típusát kiírják, s nem valamilyen rejtélyes kódot használnak rájuk. Ez sokkal jobb megoldás, mint amit a LibLIt DOS-os változatában használnak, valamint az ERIC adatbázis jelenlegi DIALOG-os változatában, amely még mindig numerikus kódokat használ a dokumentumtípusokra.

Nagyítás

5.7a. ábra: A LibLit H. W. Wilson változata

Nagyítás

5.7b. ábra: A LibLit SilverPlatter változata

Nagyítás

5.7c. ábra: A LibLit Ovid változata

Ezen kívül lehetséges az, hogy a fájl készítője nem alkalmazta következetesen a dokumentumtípusok kategóriáit. Ez a helyzet az ISA esetében, ahol a konferencia-előadásokat "monographic" (monografikus mű) és "monographic chapter" (monografikus mű fejezete, könyvfejezet) formában azonosítják. Ez nem csak grammatikai szempontból alkalmatlan, hanem a dokumentumtípus indexet is megbízhatatlanná teszi a keresés szempontjából, mivel mindkét fogalmat használják az egyedi konferencia-előadásokra (ahogy az az 5.8. ábrán szereplő keresési eredményekből látható). Egy kötetre vonatkozó rekord lehet dokumentumtípusként "monograph" vagy egy előadás "monographic chapter", de ha nevén nevezzük a gyereket, s egy konferencia-előadást konferencia-előadásnak nevezünk, az segíthet elkerülni a zavart. Ahogy korábban említettük, az ISA dokumentumtípus sagájának legutolsó csavarja az volt, hogy 1999-ben és 2000-ben az összes, az adatbázisba újonnan felvett rekordot a dokumentumtípus mezőben "article" (cikk) formában határoztak meg, közte a konferencia-előadásokat is. További gond még a használó számára, hogy ezeket mind a folyóiratcím (JN, Journal Name), mind a forrás (SO, Source) mezőben keresni kell. Az elsőt kifejezésként indexelik, a másodikat szavanként. Ebből következően nem lehet a keresést egyetlen paranccsal elvégezni.

Nagyítás

5.8. ábra: A konferencia-előadásokat következetlenül azonosítják az ISA adatbázisban.

A használók szerethetik vagy nem szerethetik meghatározott dokumentumtípusok felvételét vagy kizárását. Addig, amíg a gyakorlat egyértelmű és következetes, tudják, mit kapnak. Bár a szabadalmi rekordok felvétele az ISA adatbázisba önmagában nem volt feltétlenül jó vagy rossz döntés, mértékük éves növekedése gyanús volt, különösen azért, mert az adatbázishoz évente hozzáadott rekordok teljes száma elég állandó maradt (5.9. ábra). Az a tény, hogy a fájl készítője, az IFI/Plenum ezeket a rekordokat saját szabadalmi adatbázisából importálta, nem erősítette az indokot. Miután Allcock (1997) és Jacsó (1997c) a Database hasábjain folytatott levélváltása során ezt megtárgyalta, több szabadalmi rekord nem került be az adatbázisba.

Az H. W. Wilson cég adatbázisai szokatlanul nagy arányban tartalmazzák különböző típusú kritikák rekordjait. Ez különösen hasznos forrás lehetne, ha a kritikák rekordjai tartalmaznának referátumot, de erre soha nem kerül sor. A nagyon specifikus tárgyszavak és altárgyszavak kombinációi segíthetnek ezen bizonyos mértékig, de más szempontból akadályt is jelenthetnek. Ez történik a Biographies Plus Illustrated adatbázis esetében. Ezt vonzó módon összekapcsolják az H. W. Wilson cég referáló/indexelő és teljes szövegű adatbázisaival. A használónak azonban minden egyes kritikatípusra rá kell kattintania csak azért, hogy eljussanak a rekordokhoz (5.10. ábra). A használókat valószínűleg jobban érdekli magának egy adott műnek a kritikája, mint azok, amelyek egy meghatározott médiumon találhatóak meg (lézerlemez, DVD, videokazetta), s a rekordokat össze lehetne hozni a műnek a címe alatt, ahelyett, hogy szétaprózzák őket.

Nagyítás

5.9. ábra: A szabadalmi rekordok száma az ISA adatbázisban

Nagyítás

5.10. ábra: Túl sok kritikatípus található a Biographies Plus Illustrated adatbázisban


Folyóiratbázis

A folyóiratok különleges kezelést érdemelnek, amikor az adatbázisok által feltárt forrásokat értékeljük. A folyóiratok képezik az indexelő, referáló, teljes szövegű és képi adatbázisok forrásainak leghagyományosabb és legalapvetőbb típusát. A folyóiratok fontosságát tekintve nem csoda, hogy feltártságuk kapja a legnagyobb figyelmet a dokumentumokat feldolgozó adatbázisok értékelése során. A folyóiratbázis gyakran az első szempont adatbázisok összehasonlításakor. A feldolgozott folyóiratok száma állandó összetevője még a legrövidebb adatbázis leírásoknak is.

A puszta szám önmagában nem elegendő az értékeléshez. A feltártság mértéke lehet széles, de sekély, a cikkek feltárása lehet túlzottan válogató, és néhány alapvető folyóirat hiánya (alapvető a potenciális használói közösség vagy annak hangadó képviselői szerint) kizárhat egy vizsgált adatbázist abból, hogy komolyan számításba vegyék. Másrészt azonban egy szemmel láthatóan csekély folyóiratbázissal rendelkező adatbázis épp megfelelhet sok kutató számára. Az Ovid Mental Health Collection című, teljes szövegű, adatbázisa a példa erre. Ebben csupán 10 periodikus kiadvány szerepel. Nyolc olyan van köztük, amelyet az Institute for Scientific Information figyel. A nyolc közül hatot impakt faktora alapján az 1., 2., 4., 6., 7. és 8. helyre rangsorolt 80 pszichiátriai folyóirat közül a Social Science Journal Citations Reports adatbázis. Hét folyóirat tartozik a kombinált pszichológiai és pszichiátriai kategória 489 folyóiratot tartalmazó listáján az első 20 közé. Ugyanez a 7 cím a teljes társadalomtudományi kategória 1672 folyóiratot tartalmazó listáján az első 36 között szerepel (5.11. ábra). Ez a rendkívüli folyóiratbázis a legjobb példája annak, hogy a kicsi a szép.

Címek a Mental Health Collection-ben

Rangsor az összes

Társadalom tudományi

Pszichológiai és pszichiátriai

Pszichiátriai

folyóirat között

American Journal of Psychiatry

5

4

2

Annual Review of Psychology

13

7

NA

Archives of General Psychiatry

1

1

1

British Journal of Psychiatry

28

14

6

Current Opinion in Psychiatry

841

315

62

Journal of Clinical Psychopharmacology

 

Journal of the American Academy of Child and Adolescent Psychiatry

16

9

4

Psychological Medicine

36

20

8

Psychosomatic Medicine

32

17

7

Year Book of Psychiatry and Applied Mental Health

 

A folyóiratok teljes száma az adott kategóriában

1672

489

80

Nagyítás

5.11. ábra: Az Ovid Mental Health Collection adatbázisában szereplő folyóiratok
helyezése impakt faktoruk szerint

Előfordulhat, hogy a döntéshozók vagy a potenciális használók csak azért szeretnek jobban egy adatbázist, mint egy másikat, mert egy vagy két kedvenc folyóiratukat feldolgozzák. Ilyen esetekben jó ötlet azt ajánlani a fájl előállítóinak, hogy egészítsék ki az adatbázist néhány, a könyvtár által kedvelt címmel, mivel az ilyen kéréseket könnyű teljesíteni. Egy Hernon és Metoyer-Duran által végzett felmérés (1992), amelyet öt felsőoktatási és szakkönyvtár 43 könyvtárosával végeztek, azt mutatta ki, hogy az H. W. Wilson cég LibLit adatbázisa nem tartalmazott néhány olyan folyóiratot, amely fontos volt ezeknek a könyvtáraknak a számára. Tudva azt, hogy az H. W. Wilson cég milyen figyelmet szentel ügyfeleinek, s milyen szisztematikusan értékeli folyóiratbázisát, ezt a tapasztalt hiányosságot a fájl előállítói biztosan pótolták volna, ha az igényelt címeket meghatározták volna a könyvtárosok.

Bár különböző diszciplínákban nem létezik a magfolyóiratok olyan formális listája, amely kielégítené minden nyilvános, iskolai, szak- és felsőoktatási könyvtár könyvtárosait és dolgozóit, vagy akár teljes használói közönségét, számos hasznos forrás van, amely közvetetten felhasználható annak megítélésére, hogy egy adott adatbázis folyóiratbázisa mennyire megfelelő. Ez sokkal könnyebb egy szakkönyvtár esetében, amely egy adott diszciplínához tartozó adatbázist keres, mint egy nagy egyetemi könyvtár esetében, amelynek nagyon összetett használói közönségének kiszolgálása érdekében szüksége van mind szakterületi, mind multidiszciplináris adatbázisokra.

Mindazonáltal a könyvtár folyóirat-állománya jó kiindulópontként szolgálhat. Ez azon a feltételezésen alapul, hogy a könyvtárnak jól meghatározott gyűjteményfejlesztési szabályzata van, a kiválasztás és a selejtezés szempontjaival, amelyek a folyóiratok előfizetésére is érvényesek. A pénzügyi korlátok biztosan megakadályoznak egy könyvtárat abban, hogy minden kívánatos periodikumra előfizessen, de az adatbázisok ideális együttese várhatóan feldolgozza a könyvtár által előfizetett folyóiratok többségét. További címeket is örömmel fogadhatnak, különösen cikkek teljes szövegű vagy lehetőleg képi változatából, olyan folyóiratokból, amelyek az adatbázisban megtalálhatók. A teljes szöveg rendelkezésre bocsátása plusz díjakat is jelenthet, ahogy azt a 12., az árakkal kapcsolatos megfontolásokat tartalmazó fejezetben megtárgyaljuk.

A hagyományos gyűjteményfejlesztési útmutatók, mint Katz Guide to Magazines című műve vagy a folyóiratok Brandon-Hill listája orvosi könyvtárak számára, szintén kiváló források adatbázisok folyóiratbázisának értékeléséhez. Az utóbbi ingyenesen elérhető a http://www.nnlm.nlm.nih.gov/psr/outreach/branhill.html címen. (2004-ben abbahagyták (erről tájékoztatás a http://nnlm.gov/libinfo/ejournals/branhill.html címen olvasható), folytatása a Doody's Core Titles int he Health Sciences (http://www.doody.com/dct/). A ProQuest Medical Library CD-ROM-os változatát az teszi kiváló forrássá sok fejlődő országbeli ország orvosi egyeteme és kórháza és fejlett országok kis orvosi központja számára, hogy a Brandon-Hill listán szereplő címek többségét tartalmazza.

Az Institute for Scientific Information Science Citation Index, Social Sciences Citation Index, Arts & Humanities Citation Index és a Journal Citation Reports (JCR) adatbázisok számára feldolgozott folyóiratainak halmaza és részhalmazai jelentik sok használó számára ténylegesen azon folyóiratok irányadó körét, amelyet tartalmaznia kell egy felsőoktatási kutatásra szánt adatbázisnak. Még akkor is, ha egy adott diszciplínára vonatkozóan a halmaz nem is kezelhető némi fenntartások nélkül, ez nagyon jó kiindulópont egy adatbázis folyóiratbázisának értékeléséhez. Például a könyvtár- és információtudományi folyóiratok választéka elég korlátozott a JCR-ban (65 cím körül mozog), de a folyóiratok körülbelül 90%-át valószínűleg széles körben elfogadják a könyvtár- és információtudomány alapvető forrásaként. A lista bővíthető olyan címekkel, amelyek nem szerepelnek a JCR-ban, de amelyeket széles körben használnak és nagyra értékelnek a szakemberek szakterületükön, ilyen például a Cataloging & Classification Quarterly, Computers in Libraries és a Searcher a könyvtár- és információtudományi (Library and Information Science, LIS) kategóriában.

Az, hogy egy adatbázis nem tartalmaz néhány olyan címet, amely szerepel az ISI által feldolgozott folyóiratok között, nem feltétlenül rossz jel. Az ISI-nál szerepel néhány olyan folyóirat, amely sokkal inkább a politikai korrektség, mint a tudományos érdem miatt kapott privilegizált helyet. Az orosz Nauchno Tekhnicheskaja Informatsiya esetében úgy tűnhetett, hogy van némi befolyása a szakmára az ISI mérőszámai alapján, de ennek cikkeire az orosz és kelet-európai kutatók nem annyira tudományos relevanciájuk miatt hivatkoztak, hanem azért, hogy megfeleljenek az elvárásoknak és "szolgálják a hazát". A Zeitschrift für Bibliothekswesen und Bibliographie (ZBB) releváns lehet néhány német nyelvű ország tudósai számára, de szerepeltetése biztosan nem alapvető fontosságú a könyvtár- és információtudományi adatbázisok legtöbb használója számára. Nem véletlen, hogy az 1997-ben kapott 17 hivatkozás közül 15 magából a ZBB-ből származik. Az, hogy még mindig szerepelnek az ISI listáján, nem igazán a folyóiratok érdeme. Valószínűleg ottmaradtak, mint a vonatra várók a restiben. Az ISI listáján való megjelenésük oka valószínűleg sokkal inkább tehetetlenség, mint érdem. Az ISI hitelét erősíti, hogy 1996 óta az orosz sorozat két folyóirata közül egyik sincs már a könyvtár- és információtudományi folyóiratok között. Feltételezem, hogy hamarosan a ZBB-t is le fogják venni a listáról.

Az MHA adatbázis súlyos hiányossága, hogy a Journal Citation Reports pszichológiai és pszichiátriai részének 20 legmagasabb impakt faktorú folyóirata közül egyik sem szerepel benne. Az impakt faktor méri az arányt a folyóirat által az előző két évben kapott hivatkozások száma és a folyóiratban ugyanabban az időszakban megjelent olyan publikációk száma között, amelyekre lehetett (volna) hivatkozni. Annak a 20 vezető pszichiátriai és pszichológiai folyóiratnak a teljes hiánya, amelyek abszolút számban a legtöbb hivatkozást kapták (5.13. ábra), az MHA hiányossága bénító. Nem meglepő, hogy a 20 legproduktívabb pszichiátriai és pszichológiai folyóirat közül (5.14. ábra) egyik sem szerepel az MHA adatbázis által 1997-ben feldolgozott 227 folyóirat csoportjában (5.15. ábra). (Technikai okok miatt csak az első 16 folyóirat mutatható meg egy képernyőképen a következő ábrák mindegyikén. Az MHA-ból származó képernyőkép [5.15. ábra] csak az első 13, 1997-ből legtöbb tételt adó folyóiratot mutatja.)

Nagyítás

5.12. ábra: A legmagasabb impakt faktorral rendelkező pszichiátriai és pszichológiai folyóiratok 1997-ben.

Nagyítás

5.13. ábra: A legtöbb hivatkozással rendelkező pszichiátriai és pszichológiai folyóiratok 1997-ben.

Nagyítás

5.14. ábra: A legproduktívabb pszichiátriai és pszichológiai folyóiratok 1997-ben.

Nagyítás

5.15. ábra: Az MHA által 1997-ben feldolgozott folyóiratok listája (részlet)

Egy adott diszciplína folyóiratainak nem hivatalos, de informatív presztízs listái szintén kiindulópontul szolgálhatnak adatbázisok folyóiratbázisának értékeléséhez. A könyvtár- és információtudomány területén elég sok presztízs lista létezik. Esteibar és Lancaster (1992) könyvtár- és információtudományi folyóiratok informatív rangsorát készítette el, az Illinois-i Egyetem Urbana-Champaignben található Könyvtár- és Információtudományi iskola (Graduate School of Library and Information Science, University of Illinois at Urbana-Champaign) 131 kötelező irodalom jegyzékét, 41 doktori disszertációját és 13 oktató 114 publikációját vizsgálva.

A könyvtár- és információtudományi folyóiratokkal kapcsolatos, Kohl és Davis által végzett klasszikus vizsgálat (1985) most már valamennyire elavult, és nem tartalmazza a növekvő mértékben fontos információtechnológiai folyóiratokat. Továbbra is jól használható listát nyújt az elsődlegesen könyvtártudományi címekről, amelyeket az ALA által akkreditált könyvtárosképzők dékánjai és a Kutatókönyvtárak Egyesülete (Association of Research Libraries, ARL) 43 könyvtárának igazgatója a vezető folyóiratok közé sorolt. A Tjoumas és Blake által végzett felmérés (1992) ugyancsak eredményezett egy presztízs listát, amely a könyvtárosképzők iskolai és nyilvános könyvtári témákra specializálódott munkatársainak a szakmai folyóiratokra vonatkozó véleményén alapult. Jacsó (1998a) ezen listák alapján kombinált listát készített, hogy összehasonlítsa őket hat könyvtár- és információtudományi és -technológiai anyagot feldolgozó adatbázis folyóiratbázisával (5.16. ábra).

Nagyítás

5.16. ábra: Nagy presztízsű könyvtár- és információtudományi folyóiratok
feldolgozottsága hat adatbázisban

Az információtechnológiára specializálódott oktatók és gyakorló információs szakemberek körében elvégzett hasonló felmérés adhatná meg a szükséges egyensúlyt ezekkel a listákkal, amelyek a könyvtár- és információtudomány hagyományos oldalát reprezentálják.

Ojala (1992) jó példát adott azzal, hogy olyan módon vizsgált üzleti és gazdasági adatbázisokat, hogy a különböző egyetemi tanszékek oktatóinak presztízs listáin szereplő folyóiratok esetében a feltártság mértékét is meghatározta (nem csupán jelenlétüket). Jaguszewski és Kempf (1995) négy témafigyelő szolgáltatás folyóiratbázisát hasonlította össze. A teszteléshez 44 kémiai és 50 matematikai folyóiratot választottak ki. Bár a kémia területén a feltártság jó és összehasonlítható volt a négy adatbázis között, a matematikában két adatbázisban nagyon gyenge volt a feltártság, egyé jó, a CARL Uncover-é pedig nagyon jó (5.07. ábra)

A rövidítések feloldása: CCoD - Current Contents on Diskette, IIN - Inside Information

Az adatok a következő forrásból származnak: Jaguszewski, Janice M. és Jody L. Kempf: Current Awareness Databases: Coverage and Currency Compared. Database 18, no. 1. (1995): 34-44. p.

Nagyítás

5.17. ábra: 94 kémiai és matematikai folyóirat feldolgozottsága négy témafigyelő szolgáltatásban.

Beaubien (1992) az IAC Expanded Academic Index és az H. W. Wilson adatbázisai egy csoportja folyóiratbázisát hasonlította össze. Míg a folyóiratok szintjén nagyon nagy volt az átfedés a humán tudományok, társadalomtudományok és általános tudományok területén, jóval kisebb mértékű volt a nagyközönségnek szóló területeken (amelyeket a Readers' Guide Abstracts adatbázis reprezentál). Az alkalmazott tudományok és a technika, biológia és mezőgazdaság területén különösen alacsony volt az átfedés (4 és 9% között), ahogy azt az 5.18. ábra mutatja.

Nagyítás

5.18. ábra: Folyóiratok közötti átfedés az IAC Expanded Academic Indexben és az H. W. Wilson cég adatbázisaiban

Az adatbázisok által feldolgozott folyóiratok összevetése egy könyvtár állományával döntést meghatározó tényező lehet egy előfizetendő adatbázis kiválasztásakor. Fry és Parsons (1994) a UMI, IAC és H. W. Wilson cégek különböző adatbázisainak folyóiratbázisát hasonlította össze az alapdiplomás kutatás számára a főbb tantervi kategóriák alapján, s arra az eredményre jutottak, hogy a Wilson adatbázis-család folyóiratai egyeztek meg legjobban az Iowa State Libraries állományában található címekkel.

Azt lehetne várni, hogy a specifikusabb területek adatbázisai által feldolgozott folyóiratok között nagyobb mértékű lesz az átfedés. Valójában nem ez a helyzet, ahogy azt Giral és Taylor (1993) kimutatta. Azt tapasztalták, hogy csupán 30%-os (270 folyóirat) volt az átfedés az Avery Index (846 folyóirat) és az Architectural Periodicals Index (609 folyóirat) között az 1979 és 1986 közötti időszakban (5.19. ábra). Bebizonyosodott, hogy gyakorlati okokból még szűkebb időtartamot érdemes vizsgálni összehasonlításra.

Az adatok a következő forrásból származnak:

Nagyítás

5.19. ábra: Átfedések az Avery Index és az Architectural Periodicals Index által feldolgozott folyóiratok között

Még kivételesen széles folyóirat-bázisú adatbázisok esetében sincs garancia arra, hogy egy adott könyvtár olvasói számára releváns folyóiratok elérhetőek-e, nem is beszélve arról, hogy megfelelő mértékben vannak-e feltárva. Holt és Schmidt egy tanulmányában (1995) ugyanazt a stratégiát alkalmazó mintakeresésekkel azt találták, hogy csupán 30% átfedés volt a Faxon Finder és az Uncover2 folyóiratai között, pedig mindkettő több mint 10000 folyóiratot dolgoz fel.

Az adatbázisok folyóiratainak összehasonlítása fárasztó művelet lehet, ahogy folyóiratcímek százait vagy akár ezreit kell összehasonlítani olyan listáról, amilyet tipikus esetben a fájlok készítői rendelkezésre bocsátanak. Nagyobb adatbázisoknál a lista terjedelmes nyomtatott kötetet tesz ki, ahogy ezt a BIOSIS, EMBASE és INSPEC esetében látjuk. A PubMed a MEDLINE folyóirat-listáját ingyen böngészhetővé és kereshetővé tette a weben a http://www.ncbi.nlm.nih.gov/entrez/jrbrowser.cgi címen. Bár HTML formátumban sokkal több információt tesznek hozzáférhetővé, mint más adatbázis-készítők egyszerű folyóiratlistái tartalmaznak, sok használó érdeke lenne, hogy arra ösztönözzék a fájlok előállítóit, hogy kereshető adatbázis változatban tegyék elérhetővé a weben folyóirataik listáját.

Egyre több fájlkészítő teszi közzé folyóiratlistáját a weben. A legjobbak a folyóiratlistákat számos feltétel kombinálásával teszik kereshetővé, s olyan táblázatos formájú outputot kínálnak, amelyben az oszlopokat a használó határozhatja meg. A Bell & Howell szolgált erre a legjobb példával a http://www.umi.com/hp/Support/Titles/ címen, ahogy azt később illusztráljuk ebben a fejezetben. (A megadott cím eredeti funkciójában már nem működik, csak a Bell & Howell utódjaként létrehozott Proquest cég különböző részeire utal, de ProQuest a http://www.proquest.com/tls/jsp/list/tlsSearch.jsp címen pótolja ezt.)

A különböző rövidítési és leírási szabályok miatt a címek megtalálása bonyolultabb egy adatbázis nyomtatott változatában, mint ahogy az első pillantásra látszik. Az online változatok sem csodaszerek azonban hosszú HTML oldalak görgetésének nehézkessége miatt. A betűrendbe sorolt folyóiratlistán rengeteg belépési pontot kellene ellenőrizni ahhoz, hogy biztosak lehessünk benne, hogy nem mulasztunk el egyet sem egy viszonylag egyszerű cím, a Journal of the American Oil Chemists' Society különböző variációs lehetőségei közül. Ahogy azt a 8. fejezetben a következetességgel kapcsolatban megtárgyaljuk, egyedül a PASCAL adatbázisban variációk tucatjai vannak erre a folyóiratcímre, amelyek közül sok nincs is közel egymáshoz, mint például az a változat, amely semmi más, mint a rövidítés: JAOCS.

Számos fájlkészítő kezdte ingyenesen elérhetővé tenni folyóiratlistáját a weben. A PAIS ennek egyik úttörőjeként elismerést érdemel. Folyóiratlistájuk nem adatbázis, de azon túl, hogy böngészhető, kereshető is - bár csak korlátozott mértékben - a böngésző Find parancsát használva. Az American Psychological Association szintén közzétette folyóiratainak listáját a weben (5.20. ábra). Ez nem csak a folyóirat címét és ISSN számát (ahol van ilyen) tartalmazza, de azt is, hogy melyik évtől dolgozzák fel a lapot (5.21. ábra).

Nagyítás

5.20. ábra: Részlet a PsycINFO folyóiratlistájának bevezetőjéből.

Nagyítás

5.21. ábra: A PsycINFO folyóiratlistája

Egyes online szolgáltatók úgy segítenek a használóknak, hogy kereshető folyóiratlistát tesznek hozzáférhetővé, még azok számára is, akik nem előfizetőik, vagy pedig hajlandóak arra, hogy összevessék feldolgozott anyagukat egy potenciálisan jövedelmező üzlet érdekében, amikor szerződést kötnek egy nagy egyetemmel. Nem kell a Bell & Howell Learning and Information előfizetőjének lenni ahhoz, hogy megtudjuk, milyen folyóiratokat dolgoznak fel a cég különböző adatbázisai. Választani lehet, hogy melyik adatelemek (ISSN, UMI kód, a formátum elérhetősége, a feldolgozottság dátumai különböző formátumokban) szerepeljenek a listán, amit a keresés során generálnak sima szövegként, HTML-ben vagy vesszőkkel körülhatárolt formátumban (5.22. ábra), amely az Excelbe importálható.

Nagyítás

5.22. ábra: A UMI folyóiratlistájának egyik formátuma

Természetesen, ha előfizetünk egy szolgáltatásra vagy a kipróbálási időszak során több választási lehetőség is van. Az H. W. Wilson cég az egyes adatbázisokkal kapcsolatos információ részeként folyóiratlistát tesz közzé. Gyakran használom ezt arra, hogy időszaki kiadványokkal kapcsolatos információkat ellenőrizzek.

Nagyítás

5.23. ábra: Az H. W. Wilson cég egy adatbázishoz kapcsolódó folyóiratlistája

Ezenkívül a legtöbb adatbázisban keresni is lehet a folyóirat címe szerint. A folyóiratcímek mezőjét azonban csaknem mindig kifejezésként indexelik, ez épp olyan nehézzé teszi egy folyóirat megtalálását, mint egy nyomtatott listáról. Néhány speciálisan kereshető, később tárgyalandó folyóirat-adatbázist szavanként indexelnek, ez sokkal rugalmasabb keresést tesz lehetővé.

Az H. W. Wilson cég által készített minden CD-ROM adatbázisban (azokban azonban nem, amelyeket a SilverPlatter készít az H. W. Wilson adatbázisokból) van egy kevéssé ismert aranybánya: a folyóiratcímek adatbázisa. Ez az adatbázis lehetővé teszi a keresést bármely szóra vagy szavak kombinációjára (teljes vagy rövidített formában) a folyóiratcímek mezőjében. A folyóirat-adatbázis tartalmaz minden folyóiratot, amelyet az H. W. Wilson cég referál és indexel, nem csak azokat, amelyek a kezünkben tartott CD-ROM adatbázisban szerepelnek.

A WebSPIRS 4.0 egy hasznos eszközt kínál az adatbázis-választáshoz. Ennek az a célja, hogy lehetővé tegye a kereső számára, hogy beírja tárgyszavak kombinációját annak érdekében, hogy megtalálja a tárgy szempontjából legígéretesebb adatbázisokat, de ez ugyanúgy használható arra is, hogy a keresést a folyóiratcímek között végezzük. Ez rendkívül kényelmes olyankor, amikor két vagy több egymással vetélkedő, számításba vett adatbázis érhető el a SilverPlatteren keresztül, mint például a LISA és az ISA. Sajnos tudni kell azt, hogy a folyóirat címe pontosan milyen formában jelenik meg az adatbázisban. Elég nehéz megjósolni, hogy egy olyan cím, mint a Journal of the American Society for Information Science, milyen formában fog megjelenni az adatbázisban (s hányféle változatban). Nem könnyíti meg a feladatot az sem, hogy a SilverPlatter a folyóiratcímekre a saját furcsa, kötőjeles változatát használja. Kevés használó találná ki pontosan, hogy az Online & CD-ROM Review ONLINE_AND_CD_ROM_REVIEW formában jelenik meg az adatbázisok SilverPlatter változatában (5.24. ábra).

Nagyítás

5.24. ábra: Folyóiratok keresése a WebSPIRS adatbázisokban

A DIALOG Journal Name Finder (JNF) adatbázisa régóta elérhető, s messze a leghatékonyabb eszköz az adatbázisok által feldolgozott folyóiratok felderítésére. Ennek ez ereje két tényben rejlik. Az egyik az, hogy ez a DIALOG összes bibliográfiai adatbázisát tartalmazza, a második pedig az, hogy szavanként és kifejezésként is indexelik, JN= prefixszel és anélkül is. Ezek a változatos indexek nagy rugalmasságot ajánlanak még a legfurcsábban rövidített folyóiratcímek esetében is.

Van azonban egy probléma néhány fájlkészítő illogikus gyakorlata miatt. A Journal Name Finder adatbázist a rekordok JN vagy JO címkéjéből hozzák létre (5.25. ábra), így olyan esetekben, amikor a folyóiratcím csak SO (source, forrás) mezőben jelenik meg, a JNF eredményei megbízhatatlanok, mert az SO mezőt nem indexeli a JNF adatbázis. Ez akkor is probléma, ha közvetlenül az adatbázisban keresünk. Például az MHA és az ISA adatbázisban rekordok tízezreit vitték be az 1980-as évek előtt, amikor a folyóirat címe csak a forrás mezőben jelenik meg, a folyóiratcím mezőben nem. Egy folyóiratra vonatkozó teljes keresés esetében mindkét mezőben keresni kell. Növeli a zavart az, hogy két különböző stratégiát kell alkalmazni, mivel az adatbázison belül a JN mezőt csak kifejezésként indexelik, az SO mezőt pedig szavanként.

Az MHA és az ISA adatbázisnak ezt a súlyos fogyatékosságát már rég ki kellett volna javítania az IFI/Plenumnak, amely az MHA kiadója (és az ISA-é volt 1998-ig), egy okos konverziós eszközt használva. Az adatbázisokban való dupla keresés, mind a JN=, mind a SO= prefixet használva extra erőfeszítést követel meg, s valószínűleg ismeretlen marad sok használó számára, akik azt feltételezhetik, hogy bármilyen eredményt kapnak a JN indexben keresve, az reprezentálja az adott folyóirat teljes feldolgozottságát az adott adatbázisban. Ez a gyakorlat az egyébként kiváló Journal Name Finder adatbázist is gyengíti.

Nagyítás

5.25. ábra: Keresés a Mental Health Abstracts JN és SO indexeiben

1998-ban egy rövid időre a JNF adatbázis ingyenesen volt használható azok számára, akik DIALOG jelszóval rendelkeztek, de most komoly díjat kell fizetni érte. Mindig nagyon rendszeresen, havonta aktualizálták, a hónap első hétvégéjén. Az utóbbi időben jelentős késéseket lehetett tapasztalni. Ez speciális adatbázis, s a DIALOG-nak olyan kurrensen kellene tartania, amennyire csak lehetséges. Nagy érték a legmegfelelőbb adatbázis kiválasztásához, nem csak alkalmi kereséshez, hanem licenceléshez is, mivel lehetővé teszi a licencelni tervezett adatbázisok által feltárt folyóiratok megvizsgálását.


Földrajzi feltártság

Egy adatbázisban feltárt anyagot sokszor írják le a "nemzetközi" jelzővel. A nemzetközi politikailag korrekt fogalom, de ahogy az a helyzet sok más politikailag korrekt fogalom esetében, ez is alapos vizsgálatot igényel. A DIALOG 426 adatbázisa közül, amelynek van leírása az adatbázis leírás (bluesheet) adatbázisban, 422-nek van Geographic Coverage (GC mezője). Nem kevesebb mint 349 adatbázis állítja azt, hogy nemzetközi a feltárása, 61 mondja azt, hogy csak az USA anyagát tárja fel, 12 pedig más országét (5.26. ábra). Ezeket az állításokat nem lehet egy az egyben elfogadni. Az még nem tesz egy adatbázist igazán nemzetközivé, hogy az USA-beli folyóiratok mellett egy kanadait is felvesz, Másrészt például az H. W. Wilson Education Abstracts adatbázis egy GC=other (egyéb) értéket ad meg, bár feldolgozott anyaga valóban nemzetközi, s igazán indokolt lenne, hogy a nemzetközi jelzőt használja a földrajzi feldolgozottságra

A nemzetközi feldolgozottság feltételezi olyan dokumentumok jelenlétét, amelyek 1, több országból származnak, vagy 2, több országra fókuszálnak a bibliográfiai adatbázisokban. Az útmutató adatbázisokban a nemzetközi szó arra utal, hogy a feltárt szervezetek, termékek vagy tárgyak az egész világból származnak. Sok "nemzetközi" adatbázis azonban nem felel meg ezeknek a követelményeknek. Csak azért, mert egy cégjegyzék tartalmaz USA-beli és kanadai vállalatokat, még nem igazán minősíthető nemzetközinek, bár ez szemantikusan igaz. Ugyanez érvényes arra az adatbázisra, amely tartalmaz féltucat brit periodikumot több száz amerikai mellett. Alapvető fontosságú lenne, hogy bizonyos statisztikai adatok legyenek a dokumentációban vagy a súgó fájlban a folyóiratok megjelenési helyéről (ahogy ez megtörtént a PASCAL adatbázisnak a fájl készítője által nyújtott változatban), ez az 5.27. ábrán látható. Ha ez az információ nem áll rendelkezésre, az adatbázis értékelőjének kell elvégeznie az erre vonatkozó kereséseket.

Nagyítás

5.26. ábra: A DIALOG adatbázisainak nemzetközi feltártságára vonatkozó állításai

Nagyítás

5.27. ábra: A PASCAL adatbázis folyóiratainak földrajzi megoszlása

A fájlok készítőit nem lehet hibáztatni amiatt az egyoldalúság miatt, hogy elsősorban az Egyesült Államokból, Nagy-Britanniából, Kanadából és Ausztráliából származó folyóiratokat tárnak fel. Ezek azok az országok, amelyek a legérdekesebbek a legtöbb használó számára fejlett kutatásaik, üzleti kapcsolataik, kortárs művészetük, szórakoztató iparuk és kurrens eseményeik miatt. Azt is tudni kell, hogy a szakmai információs szolgáltatások és adatbázisok használóinak többsége is ezekből az országokból származik. Ezen kívül még más országokban is az angol lett lingua franca a tudományos, műszaki és üzleti kommunikációban (és a szórakoztatásban). A fájlok előállítóit nem köti az arányos földrajzi reprezentáció alapelve, ahogy az például az ENSZ és más nemzetközi szervezetek és bizottságok esetében érvényes, s ami munkájukat nem teszi mindig túl hatékonnyá a nemes alapelvek miatt.

Elég sokatmondó az, hogy a korábban említett négy ország jelenteti meg az Ulrich's adatbázisban szereplő folyóiratok több mint 50%-át (5.28. ábra), amelynek az alcíme, helyesen - Nemzetközi Periodikum Címjegyzék (International Periodicals Directory).

Nagyítás

5.28. ábra: Az USA-beli, brit, kanadai és ausztrál folyóiratok dominanciája az Ulrich's-ban

Az EBSCO Serials Directory (időszaki kiadványok címjegyzéke) hasonló megoszlást mutat (bár vannak jelentős különbségek a két címjegyzék között az egyes országok anyagának feltártságában). Az EBSCO - kisebb mérete ellenére - nagyobb számban veszi fel az USA, Kanada, Kína és Dél-Korea periodikumait, míg az Ulrich's vezet minden más ország és régió tekintetében.

Nagyítás

5.29. ábra: Az időszaki kiadványok földrajzi megoszlása az EBSCO The Serials Directory adatbázisában

Ezeknek a számoknak az összehasonlításakor gondolni kell arra, hogy az Ulrich's esetében az újabb cím rekordja magában foglalja a korábbi címre vonatkozó információkat, míg az EBSCO megtartja a megszűnt címek rekordját. Ez tipikus gyakorlat az egyes országok időszaki kiadványokat feltáró katalógusaiban, köztük a Kongresszusi Könyvtár CONSER adatbázisában. Az OCLC közös katalógusa (Union Catalog) ugyanezt a gyakorlatot követi. Ezek a források különösen érdekesek, mert adott könyvtárak időszaki kiadvány gyűjteményeinek a földrajzi megoszlását reprezentálják, nem csupán az időszaki kiadványoknak az egész világra vonatkozó kiadási adatait.

Az időszaki kiadványok nemzetközi nyilvántartó rendszere, az International Serials Data System (ISDS) által készített sokkal nagyobb (900000) és sokkal nemzetközibb címjegyzék statisztikai adatai megerősítik a többi időszaki kiadvány címjegyzékben tapasztalt megoszlási mintákat (5.30. ábra). Az ISDS számára csaknem száz nemzeti könyvtár jelenti az adatokat (amelyek nemzeti és néha regionális ISDS központokként működnek).

Nagyítás

5.30. ábra: Az ISDS adatbázis időszaki kiadványainak földrajzi megoszlása

Egy dolog az, hogy felismerjük az időszaki kiadványok kiadásának mintáit, a másik az, hogy megismerjük példányszámukat (az előfizetések számát), amely jelezheti népszerűségüket. Az ilyen adatokhoz nem juthatunk hozzá közvetlenül egyik címjegyzékből sem, bár az Ulrich's és az EBSCO azt állítja, hogy megadják az ilyen adatokat. A 7., a pontossággal és a 9., a teljességgel foglalkozó fejezet illusztrálja, hogy ezek az adatok milyen pontatlanok és hiányosak (ebből következően megbízhatatlanok) lehetnek.

Az Institute for Scientific Information által figyelt folyóiratok földrajzi megoszlása közvetetten, de jól reprezentálja, hogy a szakmai tudományos fogyasztói piac hogyan értékeli az időszaki kiadványoknak a megjelenés országa szerinti fontosságát.

Nagyítás

5.31. ábra: Az időszaki kiadványok földrajzi megoszlása az ISI Journal Citation Reports
adatbázisának társadalomtudományi sorozatában

Ezek a bevezető adatok biztosan segítenek abban, hogy az adatbázisok forrásainak földrajzi megoszlását megfelelő perspektívába helyezzük. Alapvetően a megcélzott használói közönség érdekeinek kell tükröződnie egy adatbázis forrásainak földrajzi megoszlásában. A nemzeti bibliográfiákon és a közös katalógusokon kívül sok adatbázis van még, amelyben egyetlen országból származnak a kiadványok vagy termékek vagy a vállalkozás helye egyetlen ország. Ez teljes mértékben érthető mindaddig, amíg kereslet van irántuk.

Az egyetlen forrásra épülő újság adatbázisok, mint például a Guardian, az Irish Times vagy a China Morning Star esetében nyilvánvalóan egyetlen ország az elsődleges földrajzi forrás (még akkor is, ha a nemzetközi eseményeket is feldolgozzák). A Canadian Newspapers Database számára elég nagy a helyi piac, hogy igazolja a kanadai megközelítést a földrajzi feltártság szempontjából. A SilverPlatter kanadai adatbázisa (Canadian Database) feltehetőleg a legnagyobb Kanadának szentelt digitális információforrás. A Dun & Bradstreet Canadian Market Identifier adatbázisa ideális forrás lehet azok számára, akiknek információra van szükségük ennek az országnak a cégeiről, amely a legnagyobb vagy második legnagyobb kereskedelmi partnere sok más országnak. Az Új Zéland-i újságok adatbázisa (New Zealand Newspapers database), amely 13 újságot tár fel, talán merészebb projekt a DIALOG-on, de igazán segít a kiviknek és ausziknak, hogy helyi szempontból releváns információhoz jussanak. Az ausztrál adatbázisok nem érhetők el a legnagyobb nemzetközi online szolgáltatóknál, de az ausztrál adatbázisok helyi és CD-ROM-változatai bizonyosan segítenek orvosolni egy ország irodalma elvesztésének problémáját (amelyet nagyon meggyőzően írt le klasszikus írásában Byrne [1983], maga is ausztrál).

A földrajzi feltártság másik aspektusa az, amely független a megjelenés országától, s egy ország, régió vagy az egész világ tematikus feltárására utal. Az AGRIBUSINESS jó példa ennek illusztrálására. Csak USA-beli forrásokat tár fel; azonban ezek a források gyakorlatilag a világ minden országára vonatkoznak - legalábbis mezőgazdasági szempontból. Másik oldalról a World Databases - sok végzetes hiányossága közül ez az egyik - címe ellenére nem igazán tárja fel az egész világot. Egyértelműen az USA és Európa adatbázisaira koncentrál, így ez valójában sokkal kevésbé nemzetközi, mint a Gale Directory of Databases.

Az ALA könyvtári és információs szakembereket tartalmazó címjegyzéke (Directory of Library and Information Professionals) CD-ROM adatbázisa azzal dicsekszik, hogy anyaga az egész világra vonatkozik. Formálisan valóban sok ország van reprezentálva benne, de közülük sok csak egy személlyel (aki feltehetőleg egy testületi tag ALA összekötője). A rekordoknak kevesebb mint 10%-a vonatkozik az Egyesült Államokon kívüli szakemberekre. Még Nagy Britannia is csak 34 személlyel szerepel, pedig könyvtáros-egyesületének (Library Association) több mint 20000 tagja van.

Sok adatbázisra jellemző a regionális feltártság. Az Info Latino America adatbázisnak (amelyet Floridában készítenek) és a Latin American News adatbázisnak (Mexikóban készül) egyértelmű az irányultsága. Azonban, míg az előző nagyon sok lapot dolgoz fel (körülbelül 1500-at), addig az utóbbi eredetileg két újságra korlátozódott: az El Norte és Reforma című lapokra, amelyek csaknem 90%-át adják az adatbázis tartalmának (5.32. ábra).

Nagyítás

5.32. ábra: A Latin American News adatbázis forrásainak földrajzi összetétele

A dél-amerikai üzleti információk adatbázisa másik oldalról címében valamivel többet ígér, mint amit tartalmaz - csupán öt országot Dél-Amerikából, ezek a következők: Argentína, Brazília, Chile, Peru és Uruguay. Az ázsiai, csendes óceáni üzleti folyóiratok adatbázisa (Asia-Pacific Business Journals) a tudomány, technika és üzlet másik fontos régióját dolgozza fel, mind látványos eredményei, mind pillanatnyi pénzügyi pangása miatt. Az Északi-sarkvidéki és Déli-sarkvidéki régiók adatbázisának (Arctic & Antarctic Regions database) hasonló regionális jellemzői vannak, az alaptudományokra és a technikára koncentrálva. A kelet-európai cégek címjegyzéke (Eastern European Company Directory) nyilvánvalóan elsőszámú forrása a régió cégeire vonatkozó információknak.

Néha a készítő neve sejteti egy adatbázis földrajzi feltártságát, ahogy ez a helyzet a Royal Tropical Institute KIT adatbázisával, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (Food and Agricultural Organization) AGRIS adatbázisával és a Pánamerikai Egészségügyi Szervezet (Pan-American Health Organization) LILACS adatbázisával. A szervezet neve azonban nem mindig jelzi a szakterületet. A Nemzetközösségi Mezőgazdasági Iroda (Commonwealth Agricultural Bureaux, most CAB International) CAB Abstracts adatbázisának sokkal szélesebb a spektruma, mint a Brit Nemzetközösségnek, a dokumentumok származási helyét és szakterületét tekintve is. Az adatbázisok földrajzi feltártsága nem mindig felel meg az általános feltevéseknek. A PASCAL, Franciaország vezető multidiszciplináris adatbázisa 84 USA-beli információtudományi folyóiratot dolgoz fel, s csak 14-et Franciaországból. Ez alatta marad a két országban megjelentetett időszaki kiadványok arányának is.

Önmagában az, hogy az adatbázis címe tartalmazza egy ország vagy országok földrajzi és politikai csoportjának nevét, nem jelenti azt, hogy tartalma csak azokra korlátozódik. A British Education Indexben van néhány ezer rekord más európai országokból, így például Belgiumból, Franciaországból, Németországból és Hollandiából.

A széleskörű földrajzi feltártság lehet előny vagy hátrány, függően a használók általános vagy adott kereséshez kapcsolódó preferenciáitól. Egy átlagos amerikait nem különösebben érdekelhet egy Magyarországon megjelent folyóirat, de érdeklődése rendkívüli mértékben megnőhet, ha Fulbright-ösztöndíjjal három hónapra Magyarországra kell utaznia, hogy a könyvtárgépesítéssel kapcsolatos tanácsadói munkát végezzen. Az az orvos, aki ópiumszármazékokat használó betegeket kezel, nem nagyon zargatja a könyvtárat azzal, hogy könyvtárközi kölcsönzéssel megkapja a thaiföldi Chiang Rai-ban élő emberek életstílusáról szóló konferenciakötetet, de bizonyára kíváncsi lesz rájuk, amikor az Arany Háromszögbe utazik. Hátrány lehet, ha hiányzik az anyag egy vagy több országgal kapcsolatban - különösen egy szabadalmi adatbázisban, ahol kétségtelen érték az egész világ anyagának feltártsága. A Fast-Alert és a Patents Preview összehasonlításakor Cheeseman (1995) kimutatta, hogy az utóbbi nem tartalmazta a Franciaországban és Németországban megjelentetett szabadalmi leírásokat.

Az adatbázisok földrajzi feltártságának vizsgálata érdekes jellemzőket tárhat fel. Whitney (1990, 1992, 1993) végezte a legtöbb kutatást, a fizikai tudományok, társadalomtudományok, orvostudomány és műszaki tudományok legfontosabb adatbázisai által feldolgozott anyagot vizsgálva általában, s különös tekintettel a harmadik világból és Európából származó szerzőkre. Vizsgálatai elemzik az adatbázisok trendjeit és az egyes országok szintjén két évtized változásait.

Az, hogy egy adott ország irodalmának egy részét felveszik, még nem feltétlenül jelent megfelelő mértékű feltártságot. Amba és Naresh (1994) mutatta ki, hogy bár néhány indiai folyóirat szerepel a CAB Abstractsben, s találhatók benne a bőriparra vonatkozó cikkek, a bőripar magfolyóiratai közül egyik sem szerepel, annak ellenére, hogy India fontos helyet foglal el a bőripari kutatásban. A kevésbé fejlett országok folyóiratai ritkán szerepelnek a nemzetközi adatbázisokban, bár az AGRIS, CAB Abstracts, MEDLINE és LISA saját szakterületén jelentős mértékben feltárja anyagukat.

A legnagyobb valószínűséggel a nemzetközi együttműködéssel létrehozott adatbázisok tartalmazzák a harmadik világ országainak folyóiratait, ahogy azt Hitti (1995) és Thomas (1990) kimutatta. Az orvosi adatbázisok túlzsúfolt kategóriájában az ExtraMED adatbázisnak sikerült egy rést találnia azzal, hogy csaknem 3000 olyan, elsősorban a fejlődő országokban megjelenő biomedikai folyóiratot feldolgoznak, amelyek nem szerepelnek más adatbázisokban. Az európai országokból származó folyóiratok egyes adatbázisok esetében a forgalmukat erősen növelő tényezők lehetnek. Az EMBASE specialitása, az európai folyóiratok feldolgozása szempontjából csökkenő tendenciákat mutat (Briggs és Crowlesmith, 1995). Néhány évvel ezelőtt az adatbázis rekordjainak csaknem fele származott Európában kiadott folyóiratokból. Világos azonban a tendencia, hogy az EMBASE-ben mind az USA-n kívüli folyóiratok, mind a nem angol nyelvű anyag aránya folyamatosan csökken (5.33. ábra).

Nagyítás

5.33. ábra: A nem az USA-ban és Kanadában megjelent folyóiratokból
származó rekordok csökkenő aránya az EMBASE adatbázisban

Freedman tanulmánya (1995) megmutatta, hogy a BIOSIS adatbázisban a források több mint 50%-a Európából és a Közép-Keletről származott, 30% Észak-Amerikából, 3% Közép- és Dél-Amerikából és 2% Afrikából. Csökkenés figyelhető meg a kelet-európai folyóiratok feldolgozottságában, mivel az ottani országok közül sok elvesztette kutatóit az agyelszívás miatt, s most fontosabb prioritásaik vannak, mint a kutatás. Ez később megváltozhat, ahogy ez már megtörtént a Sociological Abstractsben feldolgozott kelet-európai szociológiai folyóiratokkal, amelyek feldolgozottsága visszaállt a korábbi szintre az 1990-es évek közepén (Chall és Owen, 1995).

A változó politikai és gazdasági körülmények hatással lehetnek egy meghatározott országból vagy régióból származó folyóiratok feldolgozottságára. Ubico, Baily és Weaver (1995) kimutatta, hogy az olajkutatással foglalkozó TULSA adatbázis a kínai anyagok feltártságának hirtelen növekedését jelezte 1982-ben, amikor Kína lehetőséget adott külföldieknek a petróleumkutatásra. A volt Szovjetunió üzleti lehetőségeinek változó valósága tükröződik az orosz anyagok feltártságának hullámzásában. Más területeken az 1990-es évek csökkenő orosz kutatásai tükröződnek az orosz folyóiratok csökkenő feltártságában.

Bár első pillantásra a Social SciSearch könyvtár- és információtudományi részhalmaza továbbra is feldolgoz két orosz folyóiratot, 1990 és 1994 között a feldolgozott cikkek száma csupán 772-vel növekedett, szemben az 1990 előttről származó 3200 rekorddal. Nem meglepetés, hogy az orosz könyvtár- és információtudományi folyóiratokra vonatkozó hivatkozások száma rendkívüli mértékben lecsökkent a volt Szovjetunió szatellit országainak tényleges függetlensége óta. Az orosz nyelvű folyóiratok idézését - a szerző véleménye szerint - sokkal inkább a politikai szempontok motiválták, mint tudományos okok - legalábbis a könyvtár- és információtudomány területén.

A forráspublikációk megjelenési országát azonosító adatelemek hiánya meglepő a LISA adatbázisban, amely büszkén (és indokoltan) kérkedett azzal, hogy a könyvtár- és információtudományi folyóiratokat az egész világra kiterjedően feltárja. Az ExtraMED adatbázis nem jelzi a folyóirat megjelenési országát, de a cikkek földrajzi szempontjai kereshetőek a deszkriptorokon keresztül.

Néha meglepő egy adott országból származó rekordok viszonylag magas száma. A Responsive Database Services Business & Industry adatbázisában a cseh publikációkat (a magyarokkal és lengyelekkel összehasonlítva), rendkívüli mértékben dolgozzák fel (5.34. ábra). A bársonyos forradalom és a karizmatikus Václav Havel vonzásán kívül semmi sem látszik igazolni az adatbázisnak a Cseh Köztársaság iránti erős preferenciáit. A Library Literature jó keverékét mutatja a feldolgozott folyóiratok földrajzi megoszlásának (5.35. ábra). Bár a kiadás országa szerint nem lehet keresni, a nyelvi index elég jól felfedi ennek a két adatbázisnak a nemzetköziségét.

Nagyítás

5.34. ábra: Aránytalanul sok cseh nyelvű rekord található a Business & Industry Database-ben

Nagyítás

5.35. ábra: A nemzetközi folyóiratok megfelelő keveréke figyelhető meg a LibLit adatbázisban

A két legnagyobb ingyenes filmes adatbázis jó képet ad a filmek származási helyéről, anélkül, hogy keresni kellene bennük. Az All Movie Guide (AMG) betűrendes listát szolgáltat (5.36. ábra), míg az Internet Movie Database (IMDb) (5.37. ábra) azoknak az országoknak a csoportját mutatja, amelyekből 500-nál több film szerepel. Első pillantásra is nyilvánvaló, hogy az IMDb több filmről ad információt Argentínából, Ausztriából, Brazíliából, Kelet-Németországból és Finnországból, mint az AMG.

Nagyítás

5.36. ábra: Az All Movie Guide országok szerinti listája

Nagyítás

5.37. ábra: Az Internet Movie Database országstatisztikája


A feldolgozott anyag nyelvi megoszlása

A földrajzi megoszláshoz hasonló megfontolások jellemzőek az adatbázisok anyagának nyelvi megoszlására. Első látásra a változatosság vonzó. Hasznos lehet néhány potenciális használó számára, hogy megtalálhatja, mondjuk, magyar nyelvű cikkek bibliográfiai adatait, de a használók döntő többsége számára a változatosság negatív tulajdonsággá válhat. Míg a több forrásdokumentum több kontinensre kiterjedő földrajzi megoszlása nem feltétlenül jelent korlátozott relevanciát a megcélzott közönség számára, a nyelvi megoszlás változatossága nagy valószínűséggel az lehet.

Az esetek többségében az USA-beli, ausztrál és az Egyesült Királyságból származó periodikumok potenciálisan egyformán fontosak azon használók számára, akik angolul olvasnak. Ugyanez érvényes a kanadai folyóiratokra is, amíg vagy kétnyelvűek vagy angolul jelennek meg. Az olyan közönség számára, amely könnyen olvas franciául, egy kanadai folyóirat épp olyan jól használható lehet, mint egy Franciaországban kiadott, amíg francia nyelvű vagy kétnyelvű. Ugyanez érvényes a frankofón, Afrikából származó használó preferenciáira is.

Bibliográfiai adatbázisokban az idegen nyelvű anyag feltárásának van egy olyan további következménye, hogy nehéz a folyóiratot vagy a forrásdokumentumot megszerezni könyvtárközi kölcsönzés útján. Egy 43 felsőoktatási könyvtárosra kiterjedő felmérésben Hernon és Metoyer-Duran (1992) a LISA-ra vonatkozóan azzal a kritikával találkozott, hogy olyan idegen nyelvű folyóiratokat tartalmaz, amelyeket nehéz megszerezni.

Az értékelőtől függ, hogy egy adatbázis anyagának nyelvi megoszlása megfelelő. Spanyol nyelvű dokumentumok nagy száma érték a Spanyolországból, Közép- és Latin-Amerikából származó használók számára, továbbá mindenkinek, aki megfelelő szinten ismeri a nyelvet. Mások számára azonban ez csak ballaszt, amely lelassítja a keresést és felhígítja az eredményeket. Ezt a panaszt orvosolhatja a rendszer, ha intuitív nyelvi korlátozást alkalmaz, ha azt megfelelő módon megjelenítik a keresési cella mellett a kereső űrlapon (ahogy ezt később ebben a részfejezetben illusztráljuk).

A nyelvek egyenlősége kardinális kérdés sok nemzetközi szervezetnél. A nyelvek közötti fordítás és a megfelelő képzettségű tolmácsok alkalmazása jelentős költségekkel jár. Az Európai Unió (EU) költségvetésének jelentős részét költi fordításra, például görögből az EU sok más hivatalos nyelvére.

Az adatfájlok készítőinek hasonló problémákkal kell szembenézniük, s egyensúlyozniuk kell az idegen nyelvű folyóiratok referálása és indexelése és teljes szövegű formában való beszerzésének költségei és az irántuk megmutatkozó valós igények között. A gyorsan növekvő költségek késztethették az Elseviert arra, hogy csökkentse a nem angol nyelvű dokumentumok számát az EMBASE adatbázisban. Korábban láttuk (az 5.33. ábrán) az EMBASE nyelvi összetételének drasztikus változásait 1990 előtt és után. Az 5.38. ábra 1975-től 5 évenkénti adatokkal mutatja a csökkenést 1975-től, míg az adatbázisba bekerülő rekordok éves száma azóta is folyamatosan növekszik. A francia, német és elsősorban az orosz nyelvű dokumentumok számának csökkenése különösen jelentős volt. Érdekes, hogy a lengyel nyelvű dokumentumok száma az 1990-es 254-ről 402-re nőtt 1998-ra.

Nagyítás

5.38. ábra: Az EMBASE adatbázis által feldolgozott idegen nyelvű
dokumentumok számának csökkenése ötévenkénti adatok alapján.

A Social SciSearch adatbázis világosan mutatja a nem angol nyelvű dokumentumok arányának csökkenését. 1990 előtt a nem angol nyelvű dokumentumok anyagának 13%-át képezték. 1990-től ez az arány csupán 3% (5.39. ábra). A Sociological Abstracts az 1960-as évektől jelentős mértékben tárt fel idegen nyelvű anyagot, később ez csökkent, de az 1990-es évek végén újra növekedett. A 20%-ról 15,4%-ra való csökkenés a Sociological Abstractsben messze nem volt olyan drámai, de feltétlenül figyelemre méltó (5.40. ábra).

A könyvtár- és információtudományi anyagot feltáró adatbázisok szintén csökkenést mutattak a nem angol nyelvű cikkek számában, bár különböző mértékben. A LISA-ban, amely a legnemzetközibb a könyvtár- és információtudományi adatbázisok között, 32%-ról 18,7%-ra csökkent a nem angol nyelvű anyagok aránya (5.41. ábra). A LibLitben az arány 32%-ról 23%-ra csökkent. Az ISA-ban soha nem volt jelentős mennyiségű a nem angol nyelvű anyag, de a 6,5%-ról 2%-ra való csökkenés nem olyan rossz, mintha azt mondanánk, hogy a nem angol nyelvű dokumentumok mennyisége csaknem 70%-kal csökkent az ISA-ban.

Nagyítás

5.39. ábra: A nem angol nyelvű dokumentumok csökkenő aránya a Social SciSearch adatbázisban

Nagyítás

5.40. ábra: A nem angol nyelvű dokumentumok csökkenő aránya a Sociological Abstracts adatbázisban

Nagyítás

5.41. ábra: A nem angol nyelvű dokumentumok csökkenő aránya a LISA adatbázisban

Amíg a keresés nyelv szerinti korlátozása könnyű és intuitív, az idegen nyelvű anyagok nem jelentenek problémát a csak angol nyelvet ismerő használó számára sem. Ez természetesen a keresőszoftver és az interfész megtervezésének funkciója. A DIALOG parancsnyelves keresésében a SELECT LIBRARIANSHIP AND LA=(ENGLISH OR GERMAN OR SPANISH) parancs könnyű a gyakorlott keresőnek, de távolról sem az alkalmi használóknak. Ők jobban szeretnék a nyelvi index legördülő menüit vagy a dokumentum nyelve szerinti keresési filterkockát.

A legördülő menük esetében a használók esetleg nem jönnek rá, hogy egynél több nyelvet is kiválaszthatnak, ha lenyomják a Ctrl (Control) billentyűt, amikor rákattintanak egy nyelvre, ezért az Ovid elismerést érdemel azért, hogy ezt érthetően elmagyarázza (5.42. ábra). A filterkocka alkalmazása kétségtelenül a legintuitívabb, de a választási lehetőség gyakran csak az angol és nem angol. Olyan adatbázisok esetében, amelyekben sok a nem angol nyelvű anyag, hasznos lenne, ha legalább az öt legfontosabb nyelvre vonatkozó filterkocka szerepelne. Bár az ISA nem igazán poliglott, a WebSPIRS változat ideális megoldást mutat erre(5.43. ábra).

Nagyítás

5.42. ábra: A LibLit nyelv szerinti korlátozása a WebOvidban

Nagyítás

5.43. ábra: Nyelv szerinti korlátozás az ISA WebSPIRS változatában

Meglepő dolog, amikor egy kifejezetten soknyelvű adatbázisban semmilyen formában nincs nyelvi index (mint az Ulrich's adatbázis esetében). Ez nem igazán jó ötlet, mert az időszaki kiadványok nyelv szerint való keresése nyilvánvalóan fontos (például akkor, ha angol nyelvű, Japánban megjelenő folyóiratokat akarunk találni, vagy francia nyelvű újságokat Nyugat-Afrika országaiból). Az Economic Literature Indexben van bizonyos mennyiségű nem angol nyelvű folyóirat, de arra nincs lehetőség, hogy a keresést a nyelv szerint korlátozhassuk. A vizsgált filmes adatbázisok közül csak az IMDb-ben lehet nyelv szerint keresni.

Mivel a kutatás és fejlesztés sok területén jelentős szerepe van Japánnak, a Japánból származó (különösen az angol nyelvű) kiadványok megismerése nagyon fontos sok szakterületen. Ez olyan életképes piac, hogy a Japán Tudományos és Műszaki Információs Központ (Japan Information Center of Science and Technology) a japánból származó angol nyelvű tudományos és műszaki publikációkról készített egy angol nyelvű adatbázis részhalmazt, a JICST-E-t. Dueltgen (1991) jó meglátásokat tartalmazó összehasonlítást készített négy japán folyóiratot tartalmazó adatbázisról, Bykikeva (1994) összehasonlította az INSPEC, a Compendex és a JICST-E által feldolgozott anyagot. A tesztkeresések során a Compendex mutatta a legalaposabb feltártságot. Sodha (1993) azt mutatta ki, hogy a JICST-E, a MEDLINE és az EMBASE adatbázisokban együttesen az angol nyelvű japán közlemények 70%-a található meg.

A könyvtár- és információtudományi anyagot feltáró adatbázisok közül csak a LISA tartalmazott jelentős mértékben japán nyelvű publikációkról rekordokat - 1999 elején valamivel több mint 3000-et. A LibLitben 135, az ISA-ban 138 ilyen volt, s az ISA régen abbahagyta az ilyen rekordok felvételét. Némileg meglepő módon a Social SciSearchben összességében is viszonylag mérsékelt a japán folyóiratok feltártsága (9 cím), s közülük egyik sem japán nyelvű. Az egyetlen terület, amelyen az MHA - bár minimális mértékben, de - jobb teljesítményt nyújt, mint a PsycINFO (mielőtt az IFI/Plenum átvette volna), a japán és koreai nyelvű dokumentumok halmaza (5.44. ábra).

A nyelvek, nyelvi kódok indexének vagy az adatbázis súgójának puszta átnézése téves benyomásokkal szolgálhat a feltárt anyag nyelvi megoszlásáról. A Bowker Complete Video Directoryja felsorolja azokat a nyelveket, ahol a nyelv kódja nem azonos a nyelv nevének első három karakterével (5.45. ábra). Azok a használók, akik arra vágynak, hogy információhoz jussanak acholi, arámi vagy arapahoe nyelvű filmekről, csalódottak lehetnek, hogy egyáltalán nem találnak ilyeneket az adatbázisban (s valószínűleg az egész világon sem). A súgó egyszerűen felsorolja azokat a nyelveket és kódjaikat, amelyeket a nyelvészek valamikor is felfedeztek, s amelyekhez a Kongresszusi Könyvtár egy kódot alkotott. Ez a segítő gyöngyszem a Books in Print súgójából származhat, ahogy az az 5.45. ábrán látható.

A szerkesztő nem foglalkozott azzal, hogy megváltoztassa a súgót, s nyilvánvaló, hogy senki sem ellenőrizte, hogy az, ami mintapéldaként szerepel, hogyan működik a valóságban. Érezni lehet, ahogy a reklámszöveg írója feltupírozta a reklámanyagot, amely rendkívüli lehetőségeket sorol fel (5.46. ábra), s kissé túlment a valóságon, amikor azt ajánlotta, hogy "Állítsa össze az olyan videók listáját, amelyek megfelelnek meghatározott paramétereknek, mint például »az összes, csak szülői kísérettel látogatható, angol nyelvű, 1998-ban kiadott vígjáték«". A reklámszöveg írója minden bizonnyal nem volt tisztában azzal, hogy az angol nyelvet csak a többnyelvű filmek esetén adják meg. Csak 772 ilyen filmről van rekord ebben az adatbázisban. Nem csoda, hogy az eredmény szánalmas. Csak egyetlen olyan rekord van, amely megfelel a keresési feltételeknek - ez aligha nevezhető listának (5.47. ábra).

Nagyítás

5.44. ábra: Japán és koreai nyelvű anyagok az MHA és a PsycINFO adatbázisokban

Nagyítás

5.45. ábra: "Segítő" információ a nyelv szerinti keresésről a Complete Video Directoryban

Nagyítás

5.46. ábra: Pezsgő ígéretek a Bowker's Complete Video Directory lehetőségeiről

Nagyítás

5.47. ábra: A tényleges keresés keserű valósága

Másoknak szintén nehézsége lehet azzal kapcsolatban, hogy megfelelő információkat adjanak az idegen nyelvekről. Az EBSCO-nak sikerült kiválasztania egy nem létező nyelvet (Austrian, osztrák) ahhoz, hogy a súgóban illusztrálja a nyelv szerinti keresést. A jó hír az, hogy legutóbbi kiadásban a nem létező Austrian csak egyike a nyelveknek (5.48. ábra), s ha önmagában keresünk nyelvként az Austrian szóra, nem találunk egyetlen rekordot sem. Az Austrian (osztrák) épp annyira nyelv, mint mondjuk a Missourian, hiszen Ausztriában az emberek a német nyelv egyfajta dialektusát beszélik, nem pedig egy saját nyelvet.

Nagyítás

5.48. ábra: Segítő információ a nyelv szerinti keresésről a The Serials Directoryban.


Esettanulmány - Egy adatbázis szakterületének és feltárt forrásainak (disz)harmóniája

Csak szakterülete alapján lehet pontosan értékelni az egy adott adatbázis által feltárt forrásokat. Harmóniának kell lennie az adatbázis állítása szerint feldolgozott szakterület és a kiválasztott források, valamint az anyag következetessége és megfelelő mélysége között. A korábbi részben magukban néztük meg ezeket az elemeket. Ebben a részben azt mutatjuk be - esettanulmányként -, hogyan alakul ez az egyik olyan adatbázisban, amely potenciálisan az egyik legérdekesebb lehet a könyv olvasóinak: az Information Science Abstractsben (ISA). A dolgot nagyban megkönnyítette az a szokatlanul nagy publicitás, amelyben az adatbázis részesült szerkesztőitől az elmúlt három évben. Ez értékes betekintést nyújt azokba az erőfeszítésekbe, amelyekkel egy adatbázist megpróbálnak fenntartani, fejleszteni és népszerűsíteni. A főszerkesztő, Donald T. Hawkins és kisebb mértékben a szerkesztő, Lynne A. Murray sűrűn írták szerkesztőségi cikkeiket az adatbázisról az ISA nyomtatott változatának havi füzeteiben, a DIALOG és az ISA weboldalára (http://www.infotoday.com/isa/editorials.htm), miután az Information Today, Inc. 1998 közepén megvásárolta az adatbázist (5.49. ábra). (Jelenleg nem érhető el, mivel az ISA átkerült az EBSCO-hoz.)

Nagyítás

5.49. ábra: Az ISA-ról íródott szerkesztőségi cikkek listája az adatbázis saját weboldalán

Bár a szerkesztőségi cikkek száma az első néhány hónap után csökkenni kezdett, Hawkins továbbra is sok cikket publikált, amelyben bemutatta az adatbázis történetét, a megvalósított (megvalósítandó) változásokat, az adatbázis rossz minőségét (mielőtt a mostani tulajdonos megvásárolta volna) s az ISA helyzetét versenytársai között. Ezek a közlemények rendkívül sokat segítenek abban, hogy megtudjuk, milyen nehézségek adódnak, amikor harmóniát akarnak teremteni egy adatbázis állítólagos szakterülete és az általa feldolgozott források között, amely az egyik legalapvetőbb kérdés, amikor egy adatbázis minőségét értékeljük.

Különösen hálás vagyok Hawkinsnak az ISA-hoz kapcsolódó publikációi miatt, mivel azok folyamatosan arra inspiráltak, hogy tovább foglalkozzam egy olyan adatbázis anatómiájával, amelynek rangos neve van szakmánkban, s szembesíti gyakran változó véleményemet írott (azaz idézhető) állításaival a valóság ellenőrzése érdekében.

Tudjuk, hogy az anatómia tudomány mennyit fejlődött a boncolásoknak köszönhetően, s különösen olyankor, amikor az emberek napi tevékenységeikről készített naplójukkal együtt ajánlják fel holttestüket kutatási célokra, lehetővé téve a kutatóknak, hogy ezekkel az extra információkkal a kezükben elemezzék a boncolási eredményeket. A publikációk az említett napló funkcióját töltik be az én halál előtti töprengéseimben és később talán a halál utáni következtetésekben - végső soron attól függően, hogy vajon az ISA él-e túl engem vagy én élem túl az ISA-t.

A szakmai elfogadottsággal és az adatbázis minőségével kapcsolatban a főszerkesztő és a szerkesztő azt írta, hogy "tisztában vagyunk az ISA örökségével és azzal a pozícióval, amelyet az információtudósok között elsődleges adatbázisként élvezett" (Hawkins és Murray 2000d). Ugyanabban a cikkben elismerik azt is, hogy "az adatbázis minősége gyenge volt." Ez az összefoglaló ítélet megjelenik egy másik cikkben is (Hawkins 2001b), amely arra a kritikára íródott válaszként, hogy sok alapvető fontosságú folyóirat feltárása megszűnt vagy rendkívüli mértékben lecsökkent, miután az adatbázis és szerkesztője 1998-ban újra gazdát cserélt. Az ISA rangidős technikai szerkesztőjeként 1998 előtt és főszerkesztőként 1998-tól Hawkins abban az irigylésre méltó helyzetben van, hogy tudhatja, ahogy el is magyarázta, hogy ezeknek a címeknek a korábbi feltártsága "kiváló illusztrációja az ISA gyenge minőségének korábbi vezetősége alatt, amikor nem létezett válogatási politika." Elmerenghetünk, hogy milyen státuszt szerezhetett volna az ISA az információtudósok között, ha minősége nem lett volna gyenge.

A korábbi vezetőség, Harry Allcock elnök és Anne Meagher szerkesztő javára szólva el kell mondani, hogy a Plenum (az adatfájl korábbi készítője) idején az ISA-nak volt válogatási politikája. 50 folyóiratot határoztak meg magfolyóiratként, amelyeket "teljes mértékben fel kell tárni", míg más folyóiratokat "válogatva kell referálni és indexelni", ahogy azt a nyomtatott változat minden számában leszögezték. Magának Hawkinsnak (aki 1996-tól rangidős technikai szerkesztőként a korábbi ISA team része volt) is érdeméül lehet elismerni, hogy fenntartották a magfolyóiratoknak ezt a körét. Sajnos ezt a megkülönböztető jelzést eltüntették, amikor az Information Today, Inc. vette át az adatbázist. 1999-től az ISA korábbi magfolyóiratai közül sokat egyáltalán nem dolgoznak fel. Ahogy később megtárgyaljuk, az ilyen drámai változások súlyos ellentmondásra vezethetnek egy adott diszciplína alapvető témáinak állítólagos és tényleges feldolgozottsága között.

Nyilvánvaló, hogy Hawkins különösen jó - bár nem szükségszerűen pártatlan - helyzetben volt ahhoz, hogy megítélje az adatbázis minőségét, mivel "rangidős technikai szerkesztőként 1996-tól kapcsolatba került az ISA-val, s meglepve tapasztalta, hogy az információtudomány munkadefinícióját sohasem dolgozták ki ennek a fontos referáló és indexelő kiadványnak a számára" (Hawkins, 2001a). Ez a meglepetés érthető, ha figyelembe veszzük, hogy a tanácsadó testület tagjaiként nyolc könyvtár- és információtudományi egyesület képviselői találkoztak rendszeresen, éveken keresztül az ISA vezetőségének tagjaival.

Azt a nehézséget, amit egy adatbázis szakterületének meghatározása, s ennek megfelelően a primer dokumentumok kiválasztása és feldolgozása jelent, világosan illusztrálták a korábbi és újabban végzett tesztek, amelyekben az ISA és vetélytárs adatbázisai által feldolgozott anyagot vizsgálták független kutatók.

Ahogy azt korábban megmagyaráztuk és kvantitatív formában megmutattuk a 3.10. és 3.11. ábrán, az ISA által feltárt témákkal kapcsolatos állítások és a valóság szinte szöges ellentétben állnak egymással. Sajnos ez most még inkább uralkodó gyakorlat lett, és nagyon kétséges, van-e annak az esélye, hogy a kettő a jövőben összhangba kerüljön.

Az ISA és a LISA által feltárt szakterületek összehasonlítását (Hawkins 2001a) nem igazolják a tények, a cikk nagy mértékben hamis képet fest a valóságról. Ebben a bizonyos cikkben sok témáról állítja azt a szerző, hogy az ISA feldolgozza őket, míg a LISA nem (5.50. ábra), ezek az állítások azonban még tesztkeresés elvégzése nélkül is szembeszökően pontatlanok.

Nagyítás

5.50. ábra: Állítások a kizárólag a LISA-ban vagy az ISA-ban feldolgozott témákról

Egy dolog lenne azt állítani, hogy az ISA a LISA-nál nagyobb mértékben dolgoz fel bizonyos témákat, mint például a mesterséges intelligencia, szakértői rendszerek, fuzzy keresés, távközlés és természetes nyelvi keresés. Hawkins megállapítása, hogy a LISA egyáltalán nem dolgozza fel ezeket a témákat, legfeljebb vágyálom lehet. Egy sommás megállapításban szerepeltetni olyan területeket, amelyeket a LISA jobban feldolgoz (s mindig is jobban feldolgozott), mint az ISA, mint az információipar és -piac, információs szakemberek, Internet, írni-olvasni tudás (olvasás), jog, törvényhozás és szabályozás, nem segít az ISA-n.

Elgondolkodtató, hogy egy ilyen cikk hogyan juthatott át a tekintélyes Journal of the American Society for Information Science (JASIS) szigorú lektorálási folyamatán. Egy ok lehet az - ahogy az 5.51. ábra megmutatja - hogy a JASIS által 1990 és 1999 között publikált 746 cikknek csak 5,23%-a származott a kereskedelmi szektorhoz tartozó szerző tollából (Koehler et al., 2000, 11. táblázat) - [http://www.cindoc.csic.es/cybermetrics/articles/v4i1p3.html]. Mindig megvan annak a veszélye, hogy a kereskedelmi érdekek, ha nem is szándékosan, de kisebb vagy nagyobb mértékben torzíthatják a kutatási módszereket és az eredmények értelmezését.

Különösen akkor lehet ez a helyzet, ha a szerzők olyan terméket mutatnak be, amelynek a népszerűsítéséhez egyéni pénzügyi érdekük fűződik. A vetélytárs termékeivel és szolgáltatásaival kapcsolatos torzítások sem kizárhatóak. Nem állnak rendelkezésre statisztikai adatok a JASIS-ben megjelent ilyen cikkekről, vagy hogy egyáltalán elfogadtak-e ilyen cikket korábban. Mindenképp kényes kérdésről van szó, amely rendkívül alapos vizsgálatot kíván meg a lektoroktól, hogy elkerüljék a tények hibás bemutatását, akár tudat alatt is. Túl nagy annak a csábítása, hogy valaki a saját lovát dicsérje. Az ilyen cikk súlyos etikai kérdéseket vethet fel, s alááshatja egy folyóiratnak a hitelét egy olyan helyzetben, amikor - a feltételezett lektorálási folyamat ellenére - nyilvánvalóan téves információk jelennek meg tudományos kutatásként.

Egy kutatást bemutató tanulmányhoz feltétlenül szükséges annak alapvető megállapításait támogató, megismételhető kutatási adatok összefoglalásának bemutatása. Sajnos a JASIS-ben megjelent cikkből hiányzik ez az összetevő. Viszonylag egyszerű keresések világosan jelzik, hogy nincs semmi alapja azoknak az állításoknak, amelyek az ISA adatbázis számára monopóliumot határoznak meg vetélytársával, a LISA adatbázissal szemben számos információtudományi területen.

Nagyítás

5.51. ábra: A JASIS-ben megjelent cikkek százalékos megoszlása a szerzők munkahelye szerint

Tesztkereséseket végeztünk 2001 nyarán, hogy összehasonlítsuk a két adatbázisban kapott találatok számát olyan kérdésekre vonatkozóan, amelyek reprezentálják azokat a témákat, amelyekről a JASIS-ben megjelent cikk azt állította, hogy azokban az ISA adatbázisnak van monopóliuma. A kereséseket az alapszótárban végeztem (amely a cím, a referátum és a deszkriptor mezőkből kiemelt szavakból áll).

Fontos megjegyezni, hogy összehasonlítás céljára a címek szavaira vonatkozó keresések a legmegbízhatóbbak, mivel a referátumok és különösen a deszkriptorok mezőjének eltérő szóválasztása és következetlenül alkalmazott szókincse jelentős mértékben torzíthatja az eredményeket. Például az egyik téma, amiről azt állították, hogy csak az ISA dolgozza fel, a LISA pedig nem, az information professionals (információs szakemberek) volt. Az ISA ezt a fogalmat csupán 11 rekordhoz kapcsolta különböző változatokban, míg a LISA több mint 1000-hez. A deszkriptor mezőt is tartalmazó keresés a LISA-t abszolút győztessé tenné. Az ISA jobban szereti az "information specialists" (információs specialisták) deszkriptort, 1045 rekordhoz kapcsolták ezt, míg ezt a LISA csak 28 rekordban használta, így ebben az ISA arat kiütéses győzelmet. Lehetnek még további, alkalomszerűen használt deszkriptorok, mint az information brokers vagy searchers (információs brókerek vagy információkeresők).

A cikk azon állításának fényében, hogy "az ISA kontrollált szótára messze túlélte használhatóságát", s a gyakorlatból ismerve annak nagyon következetlen használatát, hiábavaló dolog lenne, ha a deszkriptor index alapján végzett tesztkeresésekben bíznánk. Az indexelésnek ez az elégtelensége természetesen az alapszótár alapján végzett keresések eredményeit is torzítja. A LISA-nak is megvannak a saját gondjai a deszkriptorok mezőjével kapcsolatban. Miután a Bowker-Saur megvásárolta az adatbázist, valódi tezauruszt fejlesztettek ki, amellyel felváltották a régi "kontrollált" szótárt, de a tezaurusz fogalmait nem alkalmazták visszamenőlegesen a régi rekordokban, ebből következően a deszkriptor index nem megbízható eszköz a LISA tesztelésére sem.

Ugyanakkor azonban a címmező a két adatbázisban összehasonlítható, mivel egyik sem alkalmaz címkiegészítéseket. A kereséseket az alapszótárban, a címek indexében és a deszkriptor indexben végeztük, de csak a címekre vonatkozó keresések eredményeit használtuk fel az összehasonlításra, mivel ezek mutatják a legmegbízhatóbban a különbségeket. (5.52. ábra).

Annak az erőfeszítésnek a jegyében, hogy az ISA "tiszta" információtudományi jellegét mutassa ki, a JASIS-ben megjelent cikk szemet hunyt több tízezer olyan ISA-rekord fölött, amelyek olyan könyvtártudományi témákkal foglalkoznak, mint a levéltárak, könyvtárszervezet, könyvtárhasználat és -használók, múzeumok, nem nyomtatott dokumentumok). (A későbbi 5.68. ábra megmutatja ezekre vonatkozóan is a valós adatokat.)

Nagyítás

5.52. ábra: A LISA-ban és az ISA-ban végzett tesztkeresések eredményei

A táblázat jobb oldalán található teszteredmények azt is illusztrálják, hogy az ISA-ban feldolgozott anyag hogyan vált kisebbé az IFI/Plenummal kötött megállapodás lejárta után. A fuzzy logika/fuzzy keresés kivételével minden olyan témában, amelyben az ISA monopolisztikus feltárását állította a cikk, a LISA több és jobb eredményt hozott, még akkor is, ha nem számítjuk be a nem angol nyelvű cikkeket, amelyek csak a könyvtár- és információtudományi adatbázisok használóinak kis része számára lehetnek érdekesek. Ez nem azért történt, mert az új vezetés a legfontosabb forrásdokumentumokra korlátozta a feltárást, hanem mivel sok, az ISA adatbázis-leírásán hirdetett téma (látható a 4.31. ábrán) szempontjából alapvető folyóirat feltárását abbahagyták vagy rendkívül egyenetlenül végezték.

Míg néhány szempontból megfigyelhető volt fejlődés az adatbázisban (a duplikátumok egy részét megszüntették, az ISA korábbi vezetése által magfolyóiratoknak tekintett lapok feltárási hiányosságainak egy részét megszüntették), a minőség összességében még lejjebb süllyedt. Az az állítás, hogy "az ITI gyorsan észrevette és kijavította a Jacsó által megállapított minőségi hibákat" körülbelül annyira pontos, mint amilyen a szerző nevének a helyesírása a cikkben: egyetlen bekezdésben kétszer hibás, egyszer helyes (5.53. ábra).

1995-ben a Hawaii Egyetemen dolgozó Jacsó Péter kapta meg a DAI ösztöndíjat az ISA adatbázis értékelésére. Jascó tanulmányozta az ISA által feldolgozott folyóiratokat, összehasonlította azokat más információtudományi referáló és indexelő adatbázisokkal, és azt jelentette, hogy az ISA minősége számos területen jelentős hiányosságokat mutat. Jascó jelentése (1997) végül azt eredményezte, hogy a DAI felbontotta szerződését a Plenummal és az Information Today, Inc. (ITI) 1998 június 1-jén megvásárolta az ISA-t. Egyedüli kiadványának eladásával a DAI a feloszlás folyamatában van, vagyonát a nyolc szponzoráló társaság között osztja fel.

Az ITI gyorsan észrevette és kijavította a Jacsó által megállapított minőségi hibákat, s elkezdte az ISA-t marketing csatornáin keresztül népszerűsíteni. Jelenleg készülnek a tervek az ISA-nak az interneten való elérhetővé tételére.

Nagyítás

5.53. ábra: A gyors javítás körülbelül annyira volt hatásos,
mint magának a sikerekről beszámoló bekezdésnek a helyesírás-ellenőrzése

Az tény, hogy az adatbázis sok régi hibája megmaradt 2001 nyarán is, mint például 12000 szabadalmi rekord, amelyeket veszett tempóban átmásoltak az ISA-ba a szabadalmi adatbázisból (amelyet szintén az adatbázis régi készítője hozott létre), duplikált rekordok ezrei, s minden 1990 előtti hiány alapvető magfolyóiratokból. Feldolgozási űrök is felbukkantak. A magfolyóiratok listáját megszüntették, a hiányosságokat azonban nem, s ezzel az ISA-t teljes mértékben alkalmatlanná tették arra, hogy az információtudomány irodalmát követni lehessen a segítségével, pedig a JASIS-ben megjelent cikk címe ezt ígérte.

A 4. fejezetben komoly hiányosságokat láthattunk néhány, az ISA által kiemelt téma alapvető folyóiratainak feldolgozásában, mint a Scientometrics (4.25. ábra) és a Program (4.24. ábra), amelyeket évek óta nem indexelnek. Sok további folyóirat van, amelyek esetében súlyos múltbeli vagy újabb hiányosságok tapasztalhatók, például a NFAIS Newsletterből az összes 1999-es szám hiányzik (a 4.37. ábra mutatja), vagy a Journal of Scholarly Publishing, amelyből évek hiányoznak 1984 utántól, amikor régi címe, a Scholarly Publishing megváltozott.

Miután 1994-től rövid ideig feltárták, úgy tűnik, hogy 1998 után újra abbahagyták ezt (5.54. ábra), bár nem válhatott kevésbé fontossá az ISA által feltártként meghatározott szakterületek szempontjából. Végül is, ha az elektronikus publikálás a 22 felsorolt téma közé tartozik, s magát a könyvkiadást is felvették az ISA témáinak listájára 2001-ben, ennek a folyóiratnak mindenképp relevánsnak kell lennie. És ez valóban így van, bár a használók az ISA-ból nem szerezhetnek tudomást azokról a cikkekről, amelyeket a LISA adatbázisból példaként megadunk (5.55. ábra).

Nagyítás

5.54. ábra: Régi és új hiányok a Journal of Scholarly Publishing feldolgozásában

Mindig volt némi ellentmondás az adatbázisban feldolgozottnak mondott témák és az ezeknek megfelelő szakterületek alapvető folyóiratai között. Nagyon sajnálatos, ha egy adatbázis fontos szakterületeként sorolja fel a döntéstámogató rendszereket, de nem tár fel olyan tekintélyes folyóiratokat, mint a Decision Sciences, Decision Support Systems, Foundation of Computing and Decision Sciences, Information and Decison Technologies, hogy csak néhány olyan folyóiratot nevezzünk meg, amelyek a leghivatkozottabbak a kategóriában, s amelyeket nagyon jól feldolgoz az INSPEC, a Compendex és az ABI/INFORM. Az ISA-ban egyetlen rekord sem található ezekből a folyóiratokból, bár a döntéstámogatás az egyik feltártnak mondott terület.

Nagyítás

5.55. ábra: Néhány releváns cikk a Journal of Scholarly Publishing című folyóiratból,
amelynek feldolgozását 1998 után az ISA abbahagyta

A múltban azonban ez a kisebb problémák közé tartozott. A nagy probléma az, hogy az adatbázis által feltárt szakterületek magas minőségű folyóiratainak feltárása következetlen volt. Ez a következetlenség az új vezetés alatt is folytatódott, sőt, sok minőségi információtudományi folyóirat feldolgozottsága fokozatosan csökkent az ISA-ban. 1999 végére ez nyugtalanító mértéket ért el, 2000-re tovább romlott, vészesen lesoványítva az adatbázist (Jacsó 200b). Az 5.56. ábra azt az eredeti illusztrációt mutatja, amely a feldolgozott folyóiratok számának gyors csökkenését demonstrálta, amelyek többségét magfolyóiratként határoztak meg, amíg ezt a kategóriát meg nem szüntették. (2001-ben egyes folyóiratok esetében néhány rekord bekerült az adatbázisba, de a trend alapvetően nem változott meg.)

Nagyítás

5.56. ábra: Folyóiratok feltártságának gyors csökkenést mutató trendje
az ISA-ban az adatbázis által alapvetőnek mondott témákban

A főszerkesztő nem osztotta a gyors csökkenésre vonatkozó aggodalmakat (Hawkins, 2001 a). Kíváncsi volt arra, hogy van-e bárki, aki képes "racionális érveket felhozni amellett, hogy a Journal of Supercomputing vagy az MD Computing a nagypresztízsű, információtudományi magfolyóiratok közé tartozik?" Kevesen hajlanának arra, hogy pozitívan válaszoljanak erre a kérdésre. Végül is, ki vitatkozna egy rangidős technikai szerkesztővel, akinek a feladatai közé tartozott az is, hogy ellenőrizze az ISA-ba felveendő anyagok kiválasztását: Nos, én megkockáztatom azt, hogy a Journal of Supercomputing feltétlenül magfolyóirat, ha egy információtudományi adatbázis azt állítja, hogy nemcsak a számítógép-tudomány, hanem kifejezetten a szuperszámítógépek alkalmazása is a 22 alapvető téma közé tartozik. Pedig ez található a 2000 júliusi adatbázis-leíráson, ahogy azt korábban, a 4.31. ábrán már megmutattuk. (Érdekes, hogy mindkettőt levették az adatbázis-leírás témai közül 2001 elején, miután a Savvy Searching rovat 2000 decemberi részében ezt a hiányosságot tárgyaltuk [Jacsó 2000d] - 5.57. ábra).

Nagyítás

5.57. ábra: Az ISA által legfontosabbnak mondott, feltárt területek az adatbázis-leírás 2001 februári változatában.

A Springer Verlag által kiadott M.D. Computingról azt lehet mondani, ha az orvosi informatika az adatbázis-leírás 2001 februári változatában (amelyet az adatbázis új vezetősége idején többször aktualizáltak, elég lehetőség lett volna arra, hogy ezt is módosítsák) az egyik kiemelten említett téma, akkor az M.D. Computingot nem lehet figyelmen kívül hagyni. Pedig kétségtelenül ez történt az első néhány olyan évben, amikor rangidős technikai szerkesztő bekapcsolódott az anyagok kiválasztásába (ahogy azt az 5.56. ábra illusztrálja), feltehetőleg "racionális érvekre" alapozva. A folyóirat azonban jó okból maradt rajta az ISA magfolyóiratainak listáján. [Az M.D. Computing a három leghivatkozottabb forrás közé tartozik az orvosi informatikával foglalkozó társadalomtudományi folyóiratok cikkei alapján, ahogy azt a Social SciSearch adatbázisban végzett hivatkozási keresés eredményei mutatják (5.58. ábra). (Két címváltozatot, az MD Computing és az M.D. Computing formát kombináltuk, hogy igazodjunk a helyesírási variációkhoz.)]

Később természetesen magát a magfolyóiratok listáját is eltüntették, feltehetőleg azért, mert kényelmetlen és kellemetlen bizonyíték maradt annak illusztrálására, hogy hány, az ISA által magfolyóiratként meghatározott forrást nem dolgoztak fel egyáltalán az új vezetés idején.

Nagyítás

5.58. ábra: Az M.D. Computing az orvosi informatikával foglalkozó társadalomtudományi cikkek
között a leghivatkozottabb források közé tartozik.

A többi, feldolgozottságának mélypontját 1998 óta elérő folyóirattal kapcsolatban Hawkins tovább megy, és azt állítja, hogy "az Artificial Intelligence és a Neural Networks csak alkalomszerűen közöl olyan cikkeket, amelyek relevánsak az információtudósok számára, de aligha nevezhetőek a területen magfolyóiratnak." Újra csak, ahelyett hogy elfogadnánk azt a megalapozatlan véleményt, amely a kialakult gyakorlatot védi, nézzünk széles körben ismert tudományos mérőszámokat. A Journal Citation Reports 2000-es kiadásában a mesterséges intelligencia kategóriájában az Artificial Intelligence című folyóirat a második helyre került a kapott hivatkozások száma szerint és ötödik lett az impakt faktor alapján. A JCR 2000 szerint 2000-ben 4320 hivatkozást kapott az előző két évben megjelent cikkekre. A Neural Networks a 13. volt az impakt faktor szerint és 6. a kapott hivatkozások száma (2481) alapján a mesterséges intelligencia kategóriában (5.59a ábra). A mesterséges intelligenciáról szóló cikkekben hivatkozott munkákra vonatkozó egyszerű keresés egyértelműen megmutatja az Artificial Intelligence jelentőségét, amely messze a leghivatkozottabb az elmúlt 25 évben, akár a természettudományi (5.59b ábra), akár társadalomtudományi (5.59c ábra) folyóiratokat nézzük az Institute for Scientific Information nagyhírű adatbázisaiban. Irracionális dolog, hogy feldolgozottsága az ISA-ban rendkívüli mértékben lecsökkent, majd megszűnt (5.59d ábra).

Nagyítás

5.59a. ábra: Folyóiratok és mérőszámaik a Journal Citations Reports 2000 mesterséges intelligencia kategóriájában

Nagyítás

5.59b ábra: Az Artificial Intelligence különböző címváltozatokkal a leghivatkozottabb folyóirat
a mesterséges intelligenciával foglalkozó cikkekben a SciSearch adatbázisban

Nagyítás

5.59c ábra: Az Artificial Intelligence különböző címváltozatokkal a leghivatkozottabb folyóirat
a mesterséges intelligenciával foglalkozó cikkekben a Social SciSearch adatbázisban

Nagyítás

5.59d ábra: Az Artificial Intelligence feldolgozottsága teljesen megszűnt az ISA adatbázisban,
annak ellenére, hogy a szakemberek abszolút mértékben elismerik.

Az IEEE Transactions on Information Theory című folyóirattal kapcsolatban Hawkins cikke egy szám tartalomjegyzékét használja annak illusztrálására, hogy "csak egy cikk kapcsolódik az információtudomány területéhez." Ez nem nagyon lehet hatással azokra a lojális ISA előfizetőkre, akiknek az előfizetési díja biztosította 2035 dokumentum referálásának és indexelésének költségeit egyedül ebből az időszaki kiadványból a megelőző években, köztük abban az időszakban, amikor a szerző volt az ISA rangidős technikai szerkesztője, s a kiadványt következetesen magfolyóiratként határozták meg. 1996-ban, 1997-ben és 1998-ban 241, 196 és 104 rekordot készítettek ennek az időszaki kiadványnak a közleményei alapján.

Azután, hogy sok éven keresztül teljes mértékben feltárták ezt a forrást, amelyet a 4. helyen rangsoroltak a JCR információs rendszerek kategóriájában (5.60a ábra), valami meggyőzhette az ISA szerkesztőit, hogy az IEEE kiadvány mégsem releváns az információtudósok számára. Csupán 4 rekord került be belőle az ISA-ba 1999-ből. Ha az információelméletet az ISA által feltárt szakterületnek ígérik, akkor a JCR információs rendszerek kategóriájában az információelmélettel kapcsolatban az egyik leghivatkozottabb forrást (amelynek impakt faktora negyedik legmagasabb) nem szabad hirtelen szinte teljesen figyelmen kívül hagyni.

Nagyítás

5.60a. ábra: Az IEEE Transactions on Information Theory helye az impakt faktor szerinti rangsorban

A cikk egy hirtelen mondattal elintéz négy folyóiratot, amelyeknek a feltártsága nagyon lecsökkent, mióta a főszerkesztő működése elkezdődött az Information Today-nél. Azt állítja, hogy "jól hangzó címeik ellenére az Information Sciences, Information Society, Information Systems és Information Systems Management ... nem »információtudományi« folyóiratok abban az értelemben, ahogyan az IWR legtöbb olvasója definiálná ezt a fogalmat. Csak az információtudomány peremén vannak."

Egyik olvasója vagyok az IWR-nek (és néhány cikkének szerzője is), és feltétlenül az információtudományhoz sorolom ezeket a folyóiratokat általában, s különösen az információmenedzsment területéhez tartozónak tartom őket, vagyis ahhoz, amely egyike annak a 22 területnek, amelyeket az ISA adatbázis-leírása kiemelten felsorol. Valóban, nem sokkal korábban, amikor az ISA rangidős technikai szerkesztőjeként működött, minden bizonnyal Hawkins is így gondolta, ahogy azt látni lehet ezen folyóiratok feltártságának tendenciáiból az 5.56. ábrán, hogy ne említsünk további információtudósokat, akik kutatásaik során támaszkodnak ezekre a folyóiratokra, s publikálnak is bennük, mint például Blaise Cronin, az információtudomány területének egyik legbefolyásosabb szerzője. Ezeknek a folyóiratoknak a feldolgozottsága azonban kezdett nagy mértékben csökkenni, miután az adatbázis gazdát cserélt, bár a négy folyóirat közül hármat az ISA magfolyóirataként határoztak meg 1997-ben (5.60. ábra), a magfolyóiratok listájának megszüntetése előtti évben.

Nagyítás

5.60b. ábra: AZ ISA magfolyóiratainak utolsó listája

Hawkins nem tagadja az IEEE Transactions on Systems, Man, and Cybernetics című folyóirat fontosságát (korábban szintén az ISA magfolyóirata volt), amelynek a feldolgozottsága megszűnt 2000-ben (legalábbis az ISA novemberi aktualizálásáig). A folyóiratból 1996-ban és 1997-ben 170 és 177 rekord került be az adatbázisba. Az MIS Quarterlyt sem minősíti relevánsnak Hawkins, pedig ennek az ISA-beli feldolgozottsága is 1 rekordra csökkent 2000-ben az 1996-os és 1997-es 21-ről és 20-ról (ez akkor a folyóirat teljes feldolgozottságát jelentette). Nem volt ez legszerencsésebb idő a MIS Quarterly feldolgozásának megszüntetésére, amikor ez a JCR könyvtár- és információtudományi kategóriájában az első, majd a következő évben a második helyen végzett az impakt faktor alapján. Egy elfogulatlan szemlélő számára ezek a jó helyezések azt jelentik, hogy az információtudósok olvassák és idézik ezeket a folyóiratokat, amelyeknek a feldolgozottsága olyan nagy mértékben lecsökkent, miután az ISA gazdát cserélt. Vannak mélyebb problémák is, amelyek nem kerülnek felszínre, amikor az ISA magfolyóiratai alapján alkotott rekordok számát nézzük, de amelyek kényelmetlen helyzetbe hozhatnak egy könyvtárost.

Ezen tudományos folyóiratok megfelelő szintű feltárásának fenntartása mellett maradt volna még hely az "új folyóiratoknak", amelyeket a tulajdonosváltás utáni szerkesztőségi cikkben jelentettek be. Ahogy megnézzük azoknak az új címeknek a listáját, két dolog ragadhatja meg a figyelmünket. Az első az, hogy számos, az Information Today, Inc. által publikált forrás szerepel rajta, mint például a Multimedia Schools, Information Today és a Link-Up. Ezek hasznos források a gyakorló szakemberek számára, s nekem abban a kiváltságban volt részem, hogy hozzájárulhattam néhány cikkel az elsőhöz és számos rendszeresen megjelenő rovattal a másik kettőhöz (s remélem, hogy a könyv megjelenése után továbbra is megtehetem ezt). Mégsem nevezném őket információtudományi folyóiratoknak. S ugyanígy szinte egyik "új folyóiratra" sem mondanám ezt, amelyeknek a listája megjelent a beharangozóban, különösen azután, hogy nyomatékosan hangsúlyozták a "No pasaran!" elvet, azzal a határozottsággal, amivel a rövid életű Spanyol Köztársaság védői, azt állítva "egy dolog van, amit nem fogunk csinálni, nem veszélyeztetjük a minőséget azzal, hogy »töltelék« tételeket adunk az adatbázishoz vagy hamis módon megnöveljük az ISA-ban feldolgozott anyagot az információtudományhoz nem kapcsolódó szakterületekkel" (Hawkins és Murray, 2000d) és kissé módosított változatban a http://library.dialog.com/products/f202.html címen. (Mivel az ISA jelenleg nem érhető el a DIALOG-nál, így természetesen ez a dokumentum sem.)

A második dolog az, hogy az "új folyóiratok" közül 27-et feldolgoznak a Microcomputer Abstractsben (később Internet and Personal Computing Abstracts). A szinergia azt jelenti, hogy újra felhasználják az IPCA referátumait az ISA-ban. Ezek jó minőségű referátumok, de töredékáron elérhetők közvetlenül az IPCA-ból - akár nyomtatott, akár online formátumban, ezért nem sok haszna van a használónak, aki könnyen végezhet keresést egyszerre több adatbázisban. Nem igazán érzékelhető a szinergia az IPCA szempontjából, amelynek a vezetősége kiváló munkát végez New Jerseyben, ugyanabban az irodaépületben, szerényen, és feltehetőleg a "The Sopranos" című televíziós showban néha látható harc nélkül eltekintett attól, hogy elemezze, milyen előnye származik az IPCA adatbázisnak ebből.

Ha tisztán a befektetés megtérülése szempontjából nézzük, akkor a szinergia terv természetesen vonzónak látszhatott. Igazán életerős üzleti terv részét képezheti az, ha meglevő bibliográfiai rekordokat használnak fel minimális módosítással (mint az ISA deszkriptorainak és rovatcímeinek hozzáadása), nagyobb mértékben építenek a házon belül kiadott folyóiratokra vagy a fogyasztóknak szánt olcsó folyóiratok (mint a PC World, PC Magazine) meglevő előfizetésére, csökkentik a tudományos folyóiratok referálási kiadásait és előfizetési díjainak költségét (ez a legkomolyabb költségtényező egy referáló és indexelő adatbázis fenntartásában), miközben megtartják vagy akár még növelik is a nyomtatott és CD-ROM-változatok előfizetési díját és az online változat használati díját.

Elég sokat elmond az ISA 1998-ból származó folyóirat-kiválasztási politikájának kiválóságáról, hogy egyetlen rekord sem került be ezeknek a folyóiratoknak a 2001-es számaiból az adatbázisba; legalábbis 2001 júliusáig. Olyan is csak nagyon kevés volt, amelyből néhány 2000-es rekordot felvettek. (5.61. ábra)

Nagyítás

5.61. ábra: Az "új" folyóiratok feldolgozottsága 2001 júliusában

Az is sokat elárul az adatbázist fenntartása mögött rejlő filozófiáról, hogy miután megjelent "Az adatbázis veszélyeztetett fajai"-ról szóló cikkünk, amelyben az ISA a veszélyeztetett fajok listájára került, az ISA adatbázis-leírását 2001 februárban újra kicserélték. Nem volt erre vonatkozó bejelentés és a DIALOG nem küldte el a nyomtatott adatbázis-leírásokat (bluesheeteket) a szokásos módon a Chronolog Newsletterrel együtt. Érdeklődésemre azt válaszolták a DIALOG ügyfélszolgálatának képviselői, hogy az adatbázis-leírást az információszolgáltató kérésére cserélték ki, s erről azért nem adtak ki közleményt, mert a változások nagyon kicsik voltak.

Ez figyelemreméltó, mert korábban a DIALOG akkor is kiadta és elküldte az új adatbázis-leírást, amikor csak egyetlen szót változtattak meg az ISA adatbázis-leírásában. Például a 2000 májusi adatbázis-leíráson az aktualizálási gyakoriságot rendszertelenként határozták meg (5.62a ábra), a DIALOG 2000 júliusában ezt egy új adatbázis-leírással váltotta fel, amelyen az aktualizálás gyakoriságát évi 9 alkalomra változtatták (5.62b ábra). Ez talán érthető lett volna, ha a módosítást tények igazolnák. Ahogy az UD indexmező egyértelműen megmutatja a történetet (5.63a ábra), az aktualizálások éves számát már az előző évben nyolcra csökkentették, így az évi 9 aktualizálás nem volt igazán nagy hír 1999 közepén, bár az igazán rossz hír volt a használók számára, hogy ez nem is fog változni.

Nagyítás

5.62a. ábra: Az adatbázis-leírás helyesen rendszertelennek jelöli az ISA aktualizálási gyakoriságát

Nagyítás

5.62b. ábra: Az ISA adatbázis-leírásának következő változata új hírként közli, hogy évente 9 alkalommal fogják aktualizálni

Nagyítás

5.63a. ábra: Az ISA adatbázis tényleges aktualizálási gyakorisága

Az aktualizálás rendszeressége mindig nagy probléma volt az ISA számára, és sohasem volt meghatározott, rögzített. Ígéreteket tettek, majd ezeket az ígéreteket megszegték. A legutolsó nyilvános ígéretet az ISA egy szerkesztőségi cikkében tették, az aktualizálás időközének csökkentésével együtt, körülbelül 6 hetes időközöket terveztek a nyomtatott változat számára, és hasonlót az online verzióra (5.63b ábra). A valóság ettől nagy mértékben különbözött. Nem sokkal azt követően, hogy a szerkesztőségi cikket megírták, az ISA (File 202) aktualizálása újra rendszertelenné vált, s nem aktualizálták márciusban, áprilisban és májusban, míg vetélytársait, a LISA-t (File 61) és a Library Literature-t (File 438) megfelelő rendszerességgel aktualizálták.

Egy korábbi szerkesztőségi cikkben megtárgyaltuk a frissesség problémáját, ebben a számban, amely az utolsó 1999-ben, szeretnénk újra foglalkozni a témával, s bemutatni az ISA-ra vonatkozó 2000-es terveinket. Szerkesztőként növekvő aggodalommal figyeltük azt a gyenge frissességre utaló téves benyomást, amit az ISA aktualizálási dátumai keltenek használóinkban. Az ISA csupán azért látszik vétkesnek, mert lassan kapjuk meg a folyóiratokat a kiadóktól, nem pedig azért, mert bármi elmaradásunk lenne az adatbázis előállításában. Valójában az ISA-nak soha nem volt elmaradása; miután megkaptuk a folyóiratokat, azok anyaga bekerül az adatbázis következő számába. 1999 nyarán a probléma különösen kritikussá vált; a beérkezett folyóiratok száma a szokásos mennyiségnek csak a fele volt. Nem tudjuk, hogy milyen különleges körülmények magyarázhatnák meg ezt.

A fent leírt problémához kapcsolódóan a következő lépéseket tesszük meg:

A mostani az utolsó 1999-es szám, november/december megjelöléssel.

2000-ben kilenc alkalommal fog megjelenni az ISA, megközelítőleg hathetes időközökben. A számozás nem fog megfelelni meghatározott megjelenési időnek vagy hónapnak. A következő szám, amelyet meg fognak kapni, a 35. évfolyam, 1. sz. 2000 jelölést fogja tartalmazni. Az online adatbázis aktualizálása hasonló ütemű lesz. A CD-ROM adatbázis továbbra is negyedévenként fog megjelenni.

Azt tervezzük, hogy jelentős mértékben kiterjesztjük az ISA által feltárt anyagot azzal, hogy más típusú dokumentumokat is felveszünk (az ISA-ban jelenleg feldolgozott anyag folyóiratokra és konferenciakötetekre korlátozódik). Reméljük, hogy az irodalom mennyisége kellő mértékben fog növekedni ahhoz, hogy lehetővé tegye 2001-ben a korábbi, havonkénti megjelenéshez való visszatérést.

Mivel az információtudomány területe növekszik, s olyan új területeket is tartalmaz, mint a tudásmenedzsment, az ISA által feltárt anyag is növekedni fog ezeknek az új területeknek a felvételével.

Egyetlen dolog van, amit nem fogunk csinálni, nem veszélyeztetjük a minőséget azzal, hogy "töltelék" tételekkel egészítjük ki, vagy hamis módon megnöveljük az ISA által feldolgozott anyagot olyan szakterületekkel, amelyek nem kapcsolódnak az információtudományhoz. Teljes mértékben tudatában vagyunk annak, hogy az adatbázis minősége rendkívül fontos az adatbázisok használói számára, és a frissesség, bár fontos, de csak az egyik szempont, amit a keresők figyelembe vesznek, amikor eldöntik, hogy melyik, az információs igényeiknek megfelelő adatbázist használják. Tisztában vagyunk az ISA örökségével és azzal a pozícióval, amelyet elsődleges adatbázisként élvezett az információtudósok között. Mi ezért különösen kérjük ennek a szerkesztőségi cikknek az olvasóit, ha vannak megjegyzéseik vagy javaslataik az ISA-hoz kapcsolódó bármelyik kérdéssel kapcsolatban, vegyék fel velünk a kapcsolatot. Nagyon várjuk az ilyen megjegyzéseket és javaslatokat. A használók visszajelzései messze a hozzájárulás legértékesebb formái az adatbázis szerkesztői számára.

Donald T. Hawkins, főszerkesztő
Lynn A. Murray, szerkesztő

Nagyítás

5.63b. ábra: A megközelítőleg hathetes aktualizálási időköz ígérete

Amikor több adatbázisban végzett keresést kezdünk, a rövid fájlazonosító címke utal az ISA adatbázis időbeli lemaradásának problémájára (5.63c ábra). Az optimista ember azt remélheti, hogy csupán a DIALOG felejtette el aktualizálni a címkét (különben ennek automatikusnak kellene lennie). Sajnos a fájl címkéjén szereplő aktualizálási dátum helyesen figyelmeztette a használót a problémára, ahogy az a ZD indexben is látható, mivel az a három könyvtár- és információtudományi adatbázis tényleges aktualizálási dátumát tükrözi (5.63d ábra).

Nagyítás

5.63c. ábra: Az aktualizálási címkék jelzik a frissesség problémáját

Nagyítás

5.63d. ábra: 2000 első félévének tényleges aktualizálási időközei

A DIALOG-nak az adatbázis-leírások kinyomtatásával és terjesztésével kapcsolatos hagyományos gyakorlatának fényében különösen érdekes az, hogy amikor az adatbázis-leírásnak a feltárt szakterületre vonatkozó része jelentősen megváltozott azt követően, hogy két cikk bemutatta azt a diszharmóniát, amely a beígért feltárandó szakterület és szakterület fontos folyóiratai feltártságának rendkívüli mértékű csökkenése közt volt. Ez nem volt elegendő ok ahhoz, hogy egy új adatbázis-leírást kinyomtassanak és azt a Chronolog Newsletterrel terjesszék.

Mi számít jelentős változásnak? A 22 korábban felsorolt szakterület közül hetet minden ceremónia nélkül eltüntettek, s újakkal egészítették ki (5.64. ábra). Ez jelentős változás. Melyik szakterületeket vették le a listáról? Számítógép-tudomány, döntéstámogatás, oktatástechnika, információs rendszerek tervezése, orvosi informatika, optikai és lézertechnika, szabványok, szuperszámítógépek, távközlés. Közülük sok pontosan az volt, amelyet két hónappal azelőtt két cikkben (Jacsó, 2000b és Jacsó 2000d) használtunk példaként annak illusztrálására, hogy néhány elsődleges forrás és az adatbázis-leírásban kiemelt szakterület - számítógép-tudomány, szuperszámítógépek, döntéstámogatás és orvosi informatika - feltártsága milyen drámai mértékben csökkent vagy került mélypontra azóta, hogy az ISA adatbázis tulajdonosa megváltozott.

Nagyítás

5.64. ábra: Az ISA korábbi szakterületeinek csaknem egyharmadát eltüntették
az ISA adatbázis-leírásának 2001 februári változatában.

Az adatbázis-leírás négy egymás utáni számában kiemelt szakterületek csaknem 30%-ának eltüntetése nem olyasmi, amit könnyedén lehetne fogadni. Ha megfelelő felvilágosítást kapnak, a használók - különösen információtudósok és kutatók, és általában azok, akiket különösen érdekelnek azok a témák (és forrásaik), amelyeket eltüntettek vagy amelyeknek a feldolgozását drasztikusan csökkentették - úgy dönthetnek, hogy inkább más adatbázisokat használnak, mint például a kiváló INSPEC adatbázist, amely sokkal jobban (ha nem is tökéletesen) tárja fel az információtudomány és információs rendszerek legfontosabb forrásait, s amely sokkal kurrensebb, mint az ISA, nagyon jó tezaurusza van, míg ára csaknem azonos az ISA-éval.

Még sokkal jobban motiválhatja őket a váltásra az, ha a főszerkesztő kijelenti, hogy sok információtudományi folyóirat, amelyet jelentős mértékben (ha nem is következetesen) feltártak az elmúlt évtizedek során, az információtudomány peremére sorolhatónak tekinthető, vagy csak alkalmanként tartalmaz az információtudósok számára fontos cikkeket, s ezért csak minimális mértékben kell feltárni őket. Ha ilyen döntést hoznak, akkor azt nem az Information World Review-ban, egy az Egyesült Királyságban megjelenő folyóiratban kellene közölni, amely nem sok példányban jut el az Egyesült Államokba, hanem egy amerikai forrásban, mivel az ISA használói bázisának döntő többsége az USA-ban található. Mostanában maga a DIALOG rendkívüli mértékben igazodott az ISA vezetőségének kéréseihez és bejelentéseihez egyéb ügyekben, így a feltárt anyagban bekövetkező ilyen mértékű változás esetében az egyetlen megfelelő mód az lenne, ha elsődlegesen a DIALOG kiadványaiban és hirdetményeiben közölnék. Még az ISA házi orgánuma sem közölt semmi információt arról, hogy ezeket a területeket törölték az ISA-ból.

Fontosabb kérdés az ISA adatbázis valódi és hirdetett szakterülete, amely először az Online Information Review oldalain folyó vitában merült fel, amely eredetileg az ISA adatbázis csekély növekedési ütemével és frissességének hiányával foglalkozott, összehasonlítva a LISA-val és a Library Literature-rel. Az ISA főszerkesztője azt írta, hogy "az ISA az információtudományt dolgozza fel, amely a legkisebb diszciplína (az irodalom méretét tekintve) azok közül, amelyeket Jacsó összehasonlított, így tehát nem meglepő, hogy adatbázisa, az ISA adja a legkevesebb rekordot. Az, hogy egyszerűen összehasonlítjuk az új rekordok teljes számát számos nem azonos ligába tartozó [sic!] adatbázisban, az olyan mintha almákat és körtéket hasonlítanánk össze, ahogy Jacsó csinálta, figyelmen kívül hagyva az egyes szakterületek szakirodalma méretének különbségeit. Jacsó megállapítja, hogy az ISA »könyvtár- és információtudományi adatbázis«, de tudni kell, hogy az ISA információtudományi adatbázis" (Hawkins és Murray 200d). Azt látva, hogy a három adatbázist nem összemérhetőnek nyilvánítják, könnyen azzal magyarázhatják a tapasztalt gyakorló szakemberek és a könyvtár- és információtudományi adatbázisok szakértői, hogy ez kétségbeesett próbálkozás az ISA-ban feldolgozott könyvtártudományi anyag letagadására annak érdekében, hogy megmagyarázzák az ISA-hoz évenként adott rekordok számának a tulajdonosváltás óta tapasztalható rendkívüli mértékű csökkenését. (5.65. ábra).

Nagyítás

5.65. ábra: Az ISA adatbázis növekedésének csökkenő üteme a tulajdonosváltás óta

A LISA és a LibLit összehasonlításának "almák és körték" összehasonlításaként való jellemzése klasszikus hírmagyarázói manőver arra, hogy elutasítsák az ellenfél munkáját, de ez nem nagyon tetszhet sok információtudósnak, akik könyvtár- és információtudományi anyagot feldolgozó adatbázisokként évtizedeken keresztül hasonlították össze a LISA-t és az ISA-t, s több mint egy évtizede a LibLitet is. A használók furcsának találhatják a könyvtártudományi anyag feltárásának letagadását - mert nem csak a két kereskedelmi adatbázis-szolgáltató, a DIALOG és a SilverPlatter, hanem az ISA-ra előfizető főiskolai könyvtárak is azt állítják róla, hogy könyvtár- és információtudományi adatbázis - néha különböző szórendet vagy frazeológiát alkalmazva (például könyvtárosság, librarianship), de sohasem hagyva ki a könyvtártudományt vagy annak valamilyen szinonimáját (5.66. ábra).

Nagyítás

5.66. ábra: Kollázs az ISA adatbázisának főiskolai weboldalakon található leírásairól

Maga az ISA honlapja (5.67. ábra) szintén elismeri, hogy "az ISA 1966-ig visszamenőleg több mint 450 kiadványt dolgozott fel a könyvtár- és információtudomány világirodalmából." A JASIS-ben megjelent cikkel (Hawkins 2001a) egy újabb erőfeszítést tett arra, hogy megerősítse az adatbázis információtudományi fókuszát, tagadva azt, hogy feldolgoz olyan könyvtártudományi témákat, mint a levéltárak, könyvtári szervezet, könyvtárhasználat és -használók, mikroformátumok, múzeumok és nem nyomtatott dokumentumok. Ez azonban nyilvánvalóan nem igaz, ahogy azt a mintakeresések példái mutatják (5.68. ábra). Nem foglalkoztunk olyan témákkal, mint a régi és ritka dokumentumok, selejtezés, bútorzat, a könyvtári személyzet típusa és egyéb járművek, amelyeket a cikk nagylelkűen a LISA kizárólagos területének tekint (kihagyva azonban olyanokat, mint a porvédelem, a rozsda megelőzése és féregirtás).

Nagyítás

5.67. ábra: Utalás az ISA által feldolgozott anyagra az ISA honlapján

Nagyítás

5.68. ábra: A JASIS-ben megjelent cikkben kitagadott könyvtári témák feldolgozottsága az ISA-ban

Az ISA feldolgozza a cikkben felsorolt könyvtártudományi témákat, sokkal nagyobb mértékben, mint bizonyos információtudományi témákat, amelyeket sok éven keresztül fontosként soroltak fel az adatbázis-leíráson, mint például a multimédia információs rendszerek. Ez a kereső-kifejezés összesen két rekordot hoz elő az egész adatbázisból (5.69. ábra). A könyvtártudomány kizárása az ISA által feltárt anyagból nincs összhangban a legújabban megjelent adatbázis-leírással sem, amelyből töröltek hét témát, de megmaradt a dokumentumellátás vagy könyvtári adminisztráció, míg az újonnan felvett témák között is szerepelnek a könyvtárakra és a könyvtárak működésére vonatkozók.

Nagyítás

5.69. ábra: Az egyik, az ISA adatbázis-leírásában kiemelten említett téma
(multimédia információs rendszerek) feldolgozottsága

Az ISA szakterületének ez a látszólagos változása, miszerint kizárólag az információtudománnyal foglalkoznak, sértheti az adatbázis üzleti érdekeit, mert a könyvtárosok elhagyatva érezhetik magukat (ha elfogadják az ISA-nak azt az állítását, hogy csak az információtudományt tárják fel, a könyvtártudományt nem), s lemondhatják az ISA előfizetését, s helyette a LISA vagy a Library Literature Information Science Full Text adatbázist rendelhetik meg. Ez elkeseríthet olyan üzleti partnereket, mint az ISA termék menedzsere a SilverPlatternél, aki a szerkesztőhöz küldött levelében azt az erős meggyőződését fejezte ki, hogy "A SilverPlatter kiváló forrást ajánl a könyvtártudományi kutatáshoz" (Hern 2001). Ha az ISA valóban kizárólagosan információtudományi adatbázis lenne, s nem könyvtár- és információtudományi adatbázis, akkor aligha lehetne olyan kiváló forrás a könyvtártudományi kutatáshoz, és a SilverPlatternek a Hern által említett intenzív együttműködése az ISA szerkesztőivel nem lenne a legjövedelmezőbb befektetés.

Egy-két egyszerű teszt is csökkentheti ezeket az aggodalmakat. Ha megvizsgáljuk azt, hogy az ISA hogyan dolgozta fel a hagyományos könyvtártudományi folyóiratokat az elmúlt három vagy öt évben, akkor azt láthatjuk, hogy az ISA nem szüntette meg vagy csökkentette rendkívüli mértékben azon, elsődlegesen a könyvtártudományhoz kapcsolódó folyóiratok feldolgozását, amelyeket az 5.70. ábrán felsorolunk. Ténylegesen szinte mind az ISA-ban a legkövetkezetesebben feldolgozott folyóiratok közé tartozik, sokkal inkább, mint sok minőségi információtudományi folyóirat.

Nagyítás

5.70. ábra: Elsődlegesen a könyvtártudományhoz kapcsolódó folyóiratok,
amelyeket továbbra is referálnak és indexelnek az ISA-ban

Az ISA-nak a könyvtártudomány iránti elkötelezettségét jelezheti az is, hogy olyan idegen nyelveken megjelenő folyóiratok, amelyeket nem sokan beszélnek az ISA elsődleges célközönségéből, kiválasztottak vagy újra kiválasztottak az ISA 1998-as tulajdonosváltása után. A lista utolsó két tételére különösen érdemes figyelni a feltárt forrás földrajzi és nyelvi szempontjából. Ezek nem fogják képessé tenni az ISA-t, hogy versenyezzen a világ könyvtárügyének témájában, amelyet a JASIS-ben megjelent cikkben a LISA kizárólagos területeként határoztak meg. Azok az ISA előfizetők, akik nem perfekt használói a magyar és a horvát nyelvnek, csodálkozhatnak, hogy ennek a két folyóiratnak a relevanciája valóban magasabb-e, mint a korábban említett folyóiratoké.

Bár a folyóiratok magyar, illetve horvát nyelven íródnak, legalább a magyar folyóiratban találhatók informatív angol nyelvű összefoglalók, amelyek különösebb plusz erőfeszítés nélkül felhasználhatók, szinte azonnal az eredeti szám megjelenése után elérhetők, s ezzel gyors másodlagos szolgáltatást nyújtanak a használói közösség számára (feltételezve, hogy az ISA-nak sikerül megvalósítania a rendszeres aktualizálást). Nem csoda, hogy úgy tűnik, hogy a folyóirat ténylegesen magfolyóirat státuszát élvezi 1999-től, az ISA korábbi vezetőségének ideje alatt tapasztalt 10 év szünet után. [Úgy érzem, kötelességem elmondani, hogy a magyar folyóirat tanácsadó testületének tagja vagyok, de semmi közöm ahhoz, hogy ennek feldolgozását újra elkezdték az ISA 1998-as megvásárlása után.]

Nyugodtan feltételezhetjük, hogy egy másik magyar folyóirattal, a Könyvtári Figyelővel együtt az ISA elsődleges használói bázisa számára a magyar könyvtárügyi és bizonyos mértékig információtudományi és technikai fejleményeire vonatkozó igények többsége kielégíthető. Bár az orosz, lengyel és cseh nyelvű könyvtártudományi folyóiratok feldolgozását nem kezdték újra, a horvát nyelvű könyvtártudományi folyóirat friss felvétele megnyugtathatja az ISA használói közösségét, amely bizonyára gyászolta az Informatologia Yugoslavica (és folytatása) feldolgozásának megszüntetését. Most örülhetnek annak, hogy a Vjesnik Bibliotekara Hrvatska (magyarul horvát könyvtári hírek) az 1997-ben kezdődött, következetlen feltárás után 2000-től a magfolyóiratoknak megfelelő bánásmódban részesül.

Ennek a potenciálisan a könyvtár- és információtudományi szakemberek érdeklődésének középpontjában álló adatbázisnak a látszólagos szakterületi feltártsága és ténylegesen feltárt forrásai közötti diszharmóniája kétségkívül növekedett az legutóbbi néhány évben. Ez sok olyan angol nyelvű információtudományi folyóirat feldolgozottságának a gyors csökkenésével indult, amelyek az ISA adatbázis-leírásán elsődlegesként felsorolt szakterületeken jelennek meg. A gyakorlatilag szinte teljesen feltáratlanul maradt információtudományi folyóiratok között sok olyan van, amelyet az információtudósok a rájuk vonatkozó hivatkozások és (ebből kikövetkezhetően) olvasottságuk alapján az elsők közé rangsorolnak.

Az adatbázis főszerkesztőjének legutóbbi állításai két szempontból további zavaró tónust adnak ehhez a diszharmóniához. Az egyik az, hogy nem veszi észre, a császár ruhája egyre kevesebb, s ennek a trendnek a folytatódása után csupán egy fügefalevele maradhat, mert sok szakterületen fő vetélytársa, a LISA adatbázis az elmúlt öt évben messze az ISA elé került. A másik aspektus az ISA-nak a könyvtártudományi területről való furcsa kivonulása.

Ezt még nem tagadták meg háromszor, de a két megtagadás, különösen a második, nagyon erős a JASIS-ben azt is eredményezheti, hogy a könyvtárosok - helytelenül - lemondanak ennek az adatbázisnak a használatáról. Valójában feldolgozza a könyvtártudományt, sok olyan szakterületet, amelyet a JASIS-ben megjelent cikk a LISA-nak tulajdonított (bár nem egyforma mélységgel). Az információtudományi témákhoz kapcsolódó folyóirathoz képest a könyvtártudományi folyóiratokból jobb választék található az ISA-ban, s következetesebben és jobban fel is tárják őket. Furcsa módon azon a területen, amely harmóniát mutatott a feldolgozott szakterületre vonatkozó hivatalos állítások és az annak megfelelő folyóiratbázis között, kakofónia alakulhat ki hamis hangok miatt, szinte önsorsrontó módon.

Az ISA adatbázis megvásárlása után, 1998 júniusában az első szerkesztőségi cikk az év végére ígérte az adatbázis újra betöltését. Három évvel később még mindig nem került sor rá, sok hiányosság megmaradt, s újak is megjelentek. Remélhető, hogy sor kerül majd az újra betöltésre, ezt követően egy aktualizálást teszünk közzé a http://www2.hawaii.edu/~jacso/isa-faqs címen, a hosszú ideje beharangozott és hosszú ideje várt változásokat értékelve. (Jelenleg nem elérhető.)

Vannak jelei annak, hogy amikor az adatbázist újra betöltik, mérete jelentős mértékben csökkenni fog. Azt gondoltam, hogy az adatbázis növekedni fog az új rekordok hozzáadásával, amelyekkel pótolják a jelentős hiányokat sok olyan alapvető fontosságú információtudományi folyóiratból, ellensúlyozandó azt a csökkenést, amelyet - remélhetőleg - a duplikátum rekordok ezreinek és az irreleváns szabadalmi rekordok döntő többségének a törlése okoz. Remélhető, hogy az 1998-ig magfolyóiratként megjelölt információtudományi folyóiratok rekordjainak száma nem fog lecsökkenni a folyamat során, egyre inkább sekély feltártságukat kevésbé nyilvánvalóvá téve.

Az is remélhető, hogy a kétségtelenül teljes mértékű feltártságot érdemlő folyóiratok indexelésében és referálásában újonnan keletkezett hiányosságokat is pótolni fogják. Ezek kevésbé nyilvánvalóak, mint a más folyóiratokra vonatkozó drámai változások, de a hiányok kétségkívül léteznek. Vegyük példaként a Journal of the American Society for Information Science-t, amelyet évtizedeken keresztül az 1. vagy a 2. helyen rangsoroltak a JCR könyvtár és információtudományi kategóriájában. Egy, az ISA-ban végzett eredménytelen keresés a CONFU néven ismert Conference on Fair Use-ról (Konferencia a szerzői jogot nem sértő használatról) vezetett 1999-ben annak felfedezésére, hogy az egész szám kimaradt az ISA-ból, az elmúlt néhány év sok más cikkével együtt.

Szerencsére az összes cikket indexeli és referálja a LISA (5.71. ábra), amelyet sok információs szakember használ, mert alacsonyabb az ára, megjósolhatóbb (de nem tökéletes) feltártsága, jó a tezaurusza (a Cambridge Scientific Abstracts-féle változatban) és nagyobb frissessége.

Még a LISA sem mindig tud segíteni az ISA indexelő és referáló feltártsága hiányosságain egy másik magasan rangsorolt periodikum, az Annual Review of Information Science & Technology (ARIST) esetében, mert azt a LISA, megmagyarázhatatlan módon, egyáltalán nem dolgozza fel. A probléma az, hogy az ISA sem tárja fel megfelelően. Azonnali figyelmeztető jel az, hogy az erre a kiemelkedő kiadványra vonatkozó keresés csupán 94 rekordot eredményezett (5.72. ábra). Bárki, aki csak kis mértékben is ismeri az ARIST-ot, tudhatja, hogy 8-10 cikk (valójában fejezet) található minden egyes kötetben. Már a 34. köteténél tart, így a rekordok számának közel kellene lennie a 300-hoz. Ironikus, hogy az ARIST évek óta az Information Today, Inc. legértékesebb tulajdona, s ennek ellenére az adatbázis - Information Today, Inc. termék - szerkesztői nem veszik észre kifogásolható feltártságát. Ha van olyan forrás, amelyet teljes mértékben fel kellene tárni az adatbázisban, akkor az ARIST olyan.

Nagyítás

5.71. ábra: A JASIS-nek egy egész 1999-es száma hiányzik az ISA-ból, ugyanakkor megtalálható a LISA-ban

Nagyítás

5.72. ábra: A magasan rangsorolt Annual Review of Information Science and Technology (ARIST)
átlag alatti feldolgozottsága az ISA-ban

Az ISA szakterülete és a benne feldolgozott források közötti súlyos diszharmónia fényében az 1999 januári, nagyon örömködő és elégedett szerkesztőségi cikkben említett eredmények egy kicsit idő előttinek látszanak (5.73. ábra).

Az 1998-ban bejelentett új folyóiratok felvétele szemmel láthatóan hirtelen lépés volt, s egyikük sem élt 2001-ig. Az ezen folyóiratok némelyikéből felvett rekordok relevanciája nagyon megkérdőjelezhető az információtudomány szempontjából, különösen akkor, ha a tudományra tesszük a hangsúlyt. A hiányok pótlására vonatkozó erőfeszítések teljesítésére való utalás nem különbözik attól, mint amikor Dewey bejelentette győzelmét Truman felett.

Szemmel láthatóan nem működik a feldolgozott folyóiratok komolyabb ellenőrzése annak biztosítása érdekében, hogy a jövőben ne következzenek be hiányok a feldolgozásban, még olyan prominens folyóirat esetében sem, mint a JASIS, ahol a válogatás nem lehet mentség. Annak a reménye, hogy egy teljesen új kontrollált szótárt és tárgyi struktúrát vezessenek be 1999-ben, csak remény maradt 1999-ben, majd 2000-ben, s utána 2001 első felében. Ezt megvalósítható, ahogy láthattuk, hogy a Bowker-Saur egy éven belül, 1992-ben képes volt rá. Az elkészítéshez szükség lehet némi időre, meg még egy kicsire.

Bár ezek a megjósolt fejlesztések nem valósultak meg, az évente az adatbázishoz adott rekordok száma 1998 óta a felére csökkent. A főszerkesztő megfogalmazta ezzel kapcsolatos aggodalmait az 1999 áprilisi, a frissességgel kapcsolatos szerkesztőségi cikkben, mondván, hogy "a múltban az ISA-hoz adott tételek számát jobban befolyásolta egy numerikus "referálási kvóta", mint a szakterületi relevancia; az eredmény az volt, hogy sok irreleváns rekord került be az ISA-ba. Ilyen irreleváns rekordok többé nem szerepelnek az ISA-ban, így annak minősége javult. Ennek a fejlődésnek azonban nemkívánatos mellékhatásai is vannak. Mivel kevesebb az új rekord, az ISA havi füzetei nemcsak kisebb terjedelműek, mint a régebbiek, hanem tovább is tart, amíg elegendő anyag összegyűlik az egyes számokhoz." Azután továbbmegy, s elismeri a kiadott számok késését.

Ahogy az ISA első 1999-es számát készítjük, itt az alkalom arra, hogy reflektáljunk arra, amit a múltban teljesítettünk és terveket készítsünk a jövőbeni javítás érdekében. Az ISA hosszú utat tett meg 1998-ban, különösen mióta az Information Today, Inc. megvásárolta. Néhány fejlesztés, amit már elvégeztünk:

- Az adatbázisnak a Microcomputer Abstractsből származó referátumokkal való kiegészítése, amely lehetővé tette számunkra olyan témák feldolgozását, mint az internetes keresőgépek, információküldő szolgáltatások és az információknak a használókhoz való eljuttatásának új módjai,

- Számos, releváns cikkeket tartalmazó új folyóirat feldolgozása, köztük számos nem angol nyelvű

- Az információtudomány irodalma szempontjából legfontosabb folyóiratok feldolgozási hiányainak pótlására vonatkozó erőfeszítések megvalósítása

- Az időszaki kiadványok ellenőrzésének megszigorítása annak érdekében, hogy a jövőben ne fordulhassanak elő feltárási hiányok, továbbá

- az ISA szerkesztőségi testületének felállítása.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a munka még semmiképp nem fejeződött be, és sok további lépés van, amit még megtenni tervezünk. Az ISA által feldolgozott folyóiratok körét növelni fogjuk további olyan folyóiratokkal, amelyek az információtudományhoz kapcsolódnak. Azt is tervezzük, hogy teljesen új előállítási rendszert vezetünk be az ISA-nál, amely lehetővé tegye számunkra, hogy felvegyünk és pontosan dolgozzunk fel tételeket a nem-folyóirat irodalomból, ez a referátumok fejlesztett minőségellenőrzését is lehetővé fogja tenni. Tervezünk egy teljesen új kontrollált szótárt és tárgyi struktúrát, s reméljük, hogy ezek 1999-ben meg is valósulnak.

Izgatottak vagyunk ezek miatt a fejlesztések miatt, s biztosak vagyunk benne, hogy az ISA használói értékesnek fogják tartani őket. A minőség-ellenőrzés nagyon fontos számunkra, s mi elkötelezettek vagyunk az iránt, hogy fenntartsuk az ISA előállításának legmagasabb minőségét. Önök, a használók nagy szerepet játszhatnak ebben a folyamatban, és segíthetnek nekünk visszajelzéseikkel és kommentárjaikkal.

Donald T. Hawkins, főszerkesztő
Lynn A. Murray, szerkesztő

Nagyítás

5.73. ábra: Az ISA 1999 januári, rendkívül optimista szerkesztőségi cikke

Ezt a pontot később még jobban kidolgozták (Hawkins és Murray 200d) a kritikára adott válaszként "Jacsónak az a gondolata, hogy az ISA-nak van egy kvótája, nem pontos. Az igaz, hogy a korábbi tulajdonosoknak szerződéses kötelezettsége volt, hogy havonta legalább 800 rekordot adjanak hozzá az adatbázishoz. Ezek a tulajdonosok nehéznek találták, hogy a referátumok készítésének ezt a mértékét fenntartsák (ahogy mi is így lennénk ezzel) az információtudomány korlátozott területe miatt, s az a gyakorlatuk alakult ki, hogy »töltelék« rekordokat adtak minden aktualizáláshoz, hogy a hiányt kipótolják. Fontos megjegyezni, hogy a legtöbb »töltelék« rekord nem volt releváns az információtudomány szakterületével, ezért az adatbázis minősége gyenge volt."

"Üdvözöljük az Information Science Abstracts első számában az új évszázadban. Ez a szám fontos mérföldkő az ISA számára, mert ez az első olyan, amelyet házon belül, az Information Today, Inc.-nél készült, az új Windows-alapú előállítási rendszert használva. (A ISA korábbi számainak készítése szerződés alapján a korábbi készítőnek lett kiadva.) Az új rendszer lehetővé teszi számunkra, hogy nagy mértékben kiterjesszük az ISA által feldolgozott tartalmat, amely megadja nekünk azt a rugalmasságot, hogy a folyóiratcikkek és a konferenciakötetek mellett más típusú irodalmat is felvegyünk. Először az elektronikus folyóiratokra terjed ki ez, - olyan folyóiratokra, amelyek kizárólag a weben érhetők el. Azt tervezzük, hogy a közeljövőben számos ilyent dolgozunk fel. Ezt követően könyveket, szakdolgozatokat és szabadalmi leírásokat is fel fogunk venni. Ennek eredményeként nőni fog az ISA terjedelme, s magunk mögött hagyhatjuk azt a régi problémát, hogy elegendő anyagot találjunk egy szám számára.

Minden olvasónknak a lehető legsikeresebb 21. századot kívánunk, s örömmel szolgáljuk önöket a jövőben. Mint mindig, az ISA-ra vonatkozó javaslataikat és kommentárjaikat most is nagyon várjuk.

Donald T. Hawkins, főszerkesztő
Lynn A. Murray, szerkesztő

Nagyítás

5.74. ábra: Az ISA 1999 áprilisi szerkesztőségi cikke annak okáról, miért csökkent a referátumok száma

Két nagyon zavaros pont van ebben az egyetlen bekezdésben. Az egyik a tulajdonosokra való utalás. A Documentation Abstracts, Inc. (DAI) volt az adatbázis tulajdonosa, amelyet hét könyvtár- és információtudományi egyesület képviselői segítettek. Ezeknek az embereknek nem volt kötelezettségük arra, hogy fenntartsák a referátumkészítés mértékét, egyszerűen azért, mert nekik egyáltalán nem kellett semmilyen referátumot készíteniük. A fájl előállítója, a Plenum végezte ezt és a DAI fizetett érte, és a pénz a rangidős technikai szerkesztőhöz jutott, akinek többek között a kiadást kellett felügyelnie. Ezért az elődök gyakorlatára való utalás furcsa ujjal mutogatás. Az adatbázis gyenge minőségére való utalás helyes.

Nehéz megérteni, hogy nem lehet elég forrásdokumentumot használni az ISA adatbázis szakterületeként meghatározott témákban. Az elmúlt néhány évben hullámzás volt megfigyelhető azoknak a számoknak a kiadásában. Csak az ISA által figyelt folyóiratokból fel nem vett releváns cikkek száma is könnyen több százra tehető. Ezen felül vannak további folyóiratok és konferenciakötetek, amelyeket az ISA nem dolgoz fel (mint például az ACM és az IEEE digitális könyvtárakkal foglalkozó konferenciái, amelyek bőven enyhíthetik a főszerkesztő azzal kapcsolatos aggodalmait, hogy hiányzik a releváns anyag az adatbázis számára). Ha a szerkesztők figyelmüket a fontos kérdésekre összpontosítanák az adatbázis túlélése érdekében, s pótolnák a múltbeli és újabb hiányokat az adatbázis megtisztítása során, ez csökkentené az adatbázis szakterülete és feltárt forrásai közötti diszharmóniát.

Másik oldalról, ha az energiáikat túlságosan az adatbázis felpörgetésére fordítják, az kisodorhatja őket a játéktérről, ahol az INSPEC már jobban feldolgozza az információtudományt; a LISA a könyvtártudományt; a Library Literature a teljes szövegű könyvtár- és információtudományt; és az Internet & Personal Computing Abstracts az információs technikát. Ez figyelmeztető jel, és az ISA halálának legfőbb oka az ISA adatbázis állítólagos szakterülete és a ténylegesen feldolgozott források közötti diszharmónia lesz, továbbá ennek hosszú időn át való tagadása.




Hátra Kezdőlap Előre