12. Az árral kapcsolatos megfontolások

A régi mondás: "Azt kapod, amiért fizetsz" gyakran nem érvényes az adatbázisokra. Sokszor meg lehet kapni ugyanazt a tartalmat olcsóbban vagy akár ingyen is. Az, hogy mit fizet a használó, a cégek vagy főiskolák, attól a megállapodástól függ, amit az információs szolgáltatással kötöttek. A díjak és a díjszabási rendszerek természetesen állandóan változnak, s még adott pillanatban sem azonosak minden ügyfél számára. A cégek, oktatási intézmények és egyének számára meghatározott díjak nagyban különbözhetnek. Ugyanazon a kategórián belül a díjak különbözőek lehetnek az alkalmazottak vagy a diákok teljes számától, vagy az adatbázishoz egyszerre hozzáférő, párhuzamos használók számától függően.

A díjak alapulhatnak a tranzakciók mennyiségén (keresőkérdések, a keresőkérdések által használt erőforrások, a megjelenített, elmentett vagy kinyomtatott rekordok száma és formátuma). Ez a használat mértéke szerinti fizetési módként ismert. Ennek alternatívájaként korlátlan használatot biztosító, egységes díjat meghatározó megállapodás is köthető. Ugyanannak az információszolgáltatónak számos díjszabási módja lehet az ügyfelek sokféle típusához kapcsolódóan. A költségek összehasonlítása összetett feladat.

A különböző szolgáltatók által kínált változatos díjszabási rendszerek vizsgálatán és összehasonlításán túl értékelni kell a tartalmat és a szoftver szempontjából a hozzáférés hatékonyságát, könnyűségét, kényelmét is. Még akkor is, ha egy adatbázis tartalma azonos két szolgáltatónál, ha az egyik szolgáltatónak gyatra szoftvere van, nagyobb költséget jelenthet a végfelhasználónak az, hogy több időt tölt a szoftverrel való küszködéssel, vagy egyszerűen képtelen bizonyos típusú kereséseket elvégezni, amelyek a valamivel drágább másik szolgáltató szoftverével azonnal rendelkezésre állnak.

Senki sem kételkedik abban, hogy a DIALOG szoftvere összességében sokkal jobb, mint sok kormányzati adatbázis ingyenes webes változatának legtöbb keresőprogramja. Senki sem kérdőjelezi meg, hogy az információs szakember számára, aki az adatbázisok kereséséből él, hasznosak ezek a hatékony opciók. De vajon az átlagos felhasználónak igazán szükségük van azokra a legfejlettebb módszerekre, amelyeket a DIALOG az Explode, Rank vagy Map parancsokkal felajánl? Egy cég használói kihasználnák azt a lehetőséget, hogy a DIALOG-nál több adatbázisban kereshetnek egyszerre? Megéri ez a plusz költséget? Az egyszerűség, a természetes nyelven való keresés lehetőségei, a kérdések helyesírásának ellenőrzése, a használók kalauzolása a kontrollált szótár fogalmai között fontosabb jellemzők lehetnek, mint azok, amelyeket a szuperkeresők behunyt szemmel is használnak és megkövetelnek.

Hasonló tényezők lehetnek érvényesek az adatbázisok tartalmára, amikor összehasonlítjuk az alternatívákat és azok költségkihatásait. Gyakran olcsóbban vagy akár ingyen is hozzáférhetünk egy adatbázishoz, bár talán csak egy korlátozott részhalmazához. A korlátozás vonatkozhat az időszakra, dokumentumtípus(ok)ra, nyelvre vagy ezek kombinációjára.


Különbségek a tartalomban

A könyvtárosok alig tudnák elképzelni, hogy nyomtatott formában, CD-ROM-on vagy online módon ne férjenek hozzá valamelyik folyóirat címjegyzékhez. Most, hogy a PubList ingyen érhető el a Weben, ideje újra átgondolni a lehetőségeket. A PubList az Ulrich's International Periodicals Directory részhalmaza. Nincsenek benne rekordok a megszűnt címekről, s nincs meg benne minden adatelem, amelyeket az Ulrich's rekordja tartalmaz, de mégiscsak nyújtja a leginkább szükséges információkat (12.1. ábra), az eredeti fájl hibáival együtt.

Mennyire fontos tudni a megszűnt folyóiratokról egy adott könyvtár gyakorlatában? A CODEN-ről? A Dewey osztályozási jelzetről? A dokumentumszolgáltatókról? A British Library raktári jelzetéről? Ezek nem érhetők el a PubList verzióban, csak a pénzes szolgáltatásnál (12.2. ábra). Ugyanígy nem érhető el Kongresszusi Könyvtár jelzete, sem azon indexelő és referáló szolgáltatások neve, amelyek feldolgozzák a folyóiratot. De a Kongresszusi Könyvtár jelzete az Ulrich's pénzes változata esetében is, csak a rekordok kevesebb mint 20%-ában érhető el, amely nem teljes (és ijesztően elavult) információkat ad az indexelő és referáló szolgáltatásokban való feldolgozottságról (12.3. ábra)

Nagyítás

12.1. ábra: Mintarekord a PubListből

Nagyítás

12.2. ábra: Mintarekord az Ulrich'sból (1. rész)

Nagyítás

12.3. ábra: Mintarekord az Ulrich'sból (2. rész)

Nem említi meg például azokat az adatbázisokat, amelyek jól feldolgozzák az EContent című folyóiratot: Business & Industry, Business & Management Practices, az H. W. Wilson cég Applied Science & Technology adatbázisa, PASCAL, Information Science Abstracts, PIRA, Periodical Abstracts PlusText vagy az H. W. Wilson cég Business Abstracts adatbázisa (12.4. ábra). Megemlíti a Microcomputer Indexet, amely sok évvel korábban Microcomputer Abstractsre változtatta címét (s valóban nagyon informatív referátumokat tartalmaz), majd 2000 elején Internet & Personal Computing Abstractsre keresztelték át.

Nagyítás

12.4. ábra: Próbakeresés az EContent feldolgozottságáról

Vajon ezek az extra és gyakran nagyon hiányos és pontatlan adatelemek megérik a CD-ROM-változat csaknem 1000 dolláros előfizetési díját, amely csak akkor érhető el, amikor a könyvtár nyitva van, vagy amikor a tájékoztató pult működik, ahol valószínűleg még korlátozottabb időben lehet megkapni a CD-ROM-ot az olvasójegy ellenében? Ami rossz a PubListben, az rossz az Ulrich's pénzért szolgáltatott változataiban is, ilyen például a szerkesztő neve, amely Ojala, nem pedig Ofala.

A PubList szoftvere nem rendelkezik mindazokkal a jellemzőkkel, mint az Ovid, DIALOG vagy Lexis-Nexis, de jobb a tartalom megjelenítésének formája, hatékonyabb az eredmények listájának formája, s olyan ugrópontjai vannak a tárgyi, e-mail és URL mezőkből, amilyenekre például a DIALOG még mindig nem képes.


A szoftverek különbségei

Egyre több kormányzati adatbázis érhető el ingyen a weben. Ezek megkérdőjelezik az értelmét a kereskedelmi szolgáltatótól való változat előfizetésének, különösen akkor, ha a tartalom ugyanaz, a szoftver pedig sokkal jobb, mint egyik vagy másik kereskedelmi szolgáltatóé.

Vegyük például az ERIC adatbázist. Egy tucatnyi kereskedelmi rendszeren elérhető, s számos ingyenes változata van a weben. Közülük kettőben megvan mind a folyóiratok anyagát tartalmazó részhalmaz (amely az EJ részhalmazként is ismert), mind a kutatási jelentéseket tartalmazó részhalmaz (ED részhalmaz). Miután 1999 közepén mindkét ingyenes változatot olyan módon fejlesztették, hogy a rekordok 1966-ig visszamenőleg megtalálhatók, tartalmuk megegyezik a kereskedelmi információszolgáltatóknál elérhetővel. Valójában a legjobb ingyenes változat az volt, amely az ERIC Assessment and Evaluation Clearinghouse-nál volt elérhető (http://ericae.net), sok fontos, az oktatók számára jól használható dokumentum teljes szövegét is tartalmazva. Az ERIC/AE ezen extráin kívül az egyedüli különbség a szoftverben - és az árban van. (Ahogy már az 1. fejezetben utaltunk rá, az ERIC/AE-t a többi ügynökséggel együtt megszüntették, az ERIC ingyenes változata, a SearchERIC a http://SearchERIC.org címen érhető el.) Az ERIC feltehetőleg legrosszabb kereskedelmi változatát a CARL rendszer ajánlja fel több ezer dolláros éves előfizetési díjért - a végfelhasználók számától függően. Valószínűleg az összes közül egyik legjobb az ERIC Assessment and Evaluation Clearinghouse (ERIC/AE) épp említett változata volt. Érdekes, hogy ezt az adófizetők pénzének felhasználása nélkül fejlesztették ki, s ingyenesen szolgáltatták.

Mindkét változat elérhetővé teszi az ERIC tezauruszát (ERIC Thesaurus), de a CARL csak külön adatbázisban, míg az ERIC/AE gyönyörűen integrálva a bibliográfiai fájllal. S mi több, ez automatikusan aktivizálódik, amint a keresőkérdésben lévő szavakkal egyezést talál. Ha a használó egy olyan kifejezést ad meg, amely az ERIC-ben nem preferált kifejezés (mint például managers), a keresési varázsló felkínálja a preferált kifejezést (administrators), s vizuálisan kellemes módon a szélesebb, szűkebb és rokon kifejezéseket, a tárgykörre vonatkozó megjegyzéseket, s a nem preferált kifejezéseket (12.5. ábra).

Nagyítás

12.5. ábra: A kifejezések leképezése és a tezaurusz megjelenítése az ERIC/AE-ben.

A használók három lehetőség közül választhatnak a szavak egyeztetésére. A legegyszerűbb a pontos egyezés (manager). A második megtalálja a szó szabályos többes számú és birtokos formáját (managers, manager's). A harmadik a szóból képzett további változatokat is megtalálja (management, managerial, managed, managing).

A keresés leszűkíthető a szerzői, cím- vagy deszkriptor mezőkre, vagy a számos dokumentumtípus (könyv, konferencia előadás, irodalmi kritika stb.) valamelyikére legördülő menük segítségével. Három előre meghatározott megjelenítési formátum van, és a "Find Similar" (találjon hasonlót) opció automatikusan megkeresi azokat a dokumentumokat, amelyekben a deszkriptoroknak ugyanaz a csoportja található meg, mint az eredeti dokumentumban. Szép tulajdonság, hogy a használók további deszkriptorokat adhatnak meg és törölhetnek másokat, vagy akár kikerülhetik a teljes folyamatot, a keresőkérdésben szereplő szavak tezaurusz-kifejezésként való keresését.

A hab a tortán az, hogy a rekord azonnal megjeleníthető franciául, olaszul, spanyolul, portugálul és németül. Ez a jellemző nem tökéletes, a számítógépes fordítás érdekes dolgokat produkál, például az "Errors of Commission" helyett "The Errors of the Commission", de érthető, és a spanyol deszkriptorok sokkal jobbak, mint a PASCAL-ban találhatók. A referátumok elegendőek bárki számára, aki nem tud elég jól angolul ahhoz, hogy megértse, miről szól a cikk vagy a jelentés, s a fordítás villámgyors. Az eredmények rövid listája redundáns, s nem lehet egyszerre az egész adatbázisban keresni. Két részre bomlik, 1990 előttire és 1990 utánira, de a legtöbb használó számára az utolsó évtized elegendőnek látszik. Messze lekörözi a CARL által felajánlott változatot, s jobb a többi kereskedelmi rendszernél, kivéve az Ovidot és a National Information Services Corporationt (NISC).

A CARL változatban a használóknak először ki kell választaniuk az ERIC Thesaurus adatbázist, abban navigálniuk, a kiválasztott kifejezés(eke)t leírni egy papírra, azután átváltani az ERIC bibliográfiai fájlba és beírni a kereső kifejezéseket. A keresési és megjelenítési lehetőségek nem különbek, s csak az ERIC/AE-ból lehetséges közvetlen hozzáférés a többi oktatással kapcsolatos anyag tömegéhez (soknak a teljes szövegéhez).


Az árak anomáliái

Időigényesebb feladat két különböző, de ugyanazt a diszciplínát feldolgozó adatbázis értékét összehasonlítani, de gyakran megéri. Ez különösen igaz a DIALOG-ra, amely megváltoztatta díjszabási módszerét, a kapcsolati idő szerinti fizetés helyett bevezették a DialUnit-ot, amely homályos, és amellyel nehezen megbecsülhető a keresés költsége. A DIALOG megígérte, hogy 2000 végéig visszatér régi díjszabási rendszeréhez, de 2001 elejéig ez nem történt meg.

A DialUnit árak mindenestre használhatók két vagy több DIALOG-beli alternatíva összehasonlítására. Például az ár semmiképpen sem igazodik az értékhez a PsycINFO és a Mental Health Abstracts esetében. A jó minőségű, nagyon átfogó, 1,6 millió rekordos PsycINFO esetében a DialUnit ára 3,25 dollár, míg az MHA 4,00 dollárt fizettet 513 ezer rekordhoz való hozzáférésért, amelyek közül 90% 15 évnél régebbi.

Az MHA adatbázis egy évben kevesebb új rekorddal egészül ki, mint a PsycINFO egy hónapban. Az utolsó, decemberi aktualizálás után 26563 1999-ben megjelent tétel volt a PsycINFOban, míg az MHA-ban csak 1473. Az MHA folyóiratbázisa nem egyszerűen összehasonlíthatatlan a PsycINFOéval, de figyelmen kívül hagyja állítólagos elsődleges szakterületének teljes mértékben alapvető folyóiratait is. 1997-ben az 50 legmagasabb impakt faktorral rendelkező pszichiátriai és pszichológiai folyóirat közül az MHA 4-et dolgozott fel. A PsycINFOban 49 volt megtalálható. Még a DialUnit árak fényében is még mindig lehetnek használók, akik hajlandóak megfizetni az abszurd árat egy ilyen szörnyű termékért, mint az MHA.

Az MHA aktualizálása 2000-ben érte el a mélypontot, 2000 júniusában frissítették utoljára. Kilenc hónap kellett ahhoz, hogy 2001 márciusában a DIALOG bejelentse, az adatbázist lezárják, többé nem aktualizálják. Valószínű, hogy úton van a megszűnés felé, ahogy azt a könyv szerzője korábban megjósolta (Jacsó, 2000b).

A könyvtár- és információtudományi adatbázisok esetében sem igazán értékarányosak a DialUnit árai, s ugyanígy nem azok a megjelenítés árai esetében sem. A LibLit 1 dolláros díja egy teljes rekordra drága egy indexelő rekord esetében, ha a LISA 1,10-es és az ISA 1,20-as áraival hasonlítjuk össze, amelyek referátumot is tartalmazó rekordokra vonatkoznak. A LISA és az ISA megjelenítési árainak különbsége reális, de az ISA 6,00 dolláros DialUnit ára a LISA 3,75 dollárosához képest irreális. Mindkettő rossz üzletnek számít, amikor a kereső olyan folyóiratokban keres cikkeket, mint a Searcher, Online, Database, EMedia Professional, Computers in Libraries és Multimedia Schools, mivel mindegyiküket feldolgozza a Microcomputer Abstracts (most Internet & Personal Computing Abstracts), amely csak 2,50 dolláros díjat számít fel és sokkal kurrensebb, mint a LISA vagy az ISA.

Jobbak-e a referátumai, mint a LISA-ban találhatók? Feltétlenül. Jobbak-e, mint az ISA-éi? Csaknem egyformák. Miért? Mert az ISA 1999 közepe óta a korábban felsorolt folyóiratokban megjelent cikkek rekordjainak többségét a Microcomputer Abstractsből kölcsönözte - néhány hónappal később és néhány adatelemet - mint az URL és a referáló kódja - elhagyva. A Microcompter Abstracts (Internet & Personal Computing Abtsracts) és az ISA tulajdonosa most ugyanaz a cég, az Information Today, de különböző emberek vezetik. Az ISA feltétlenül hasznot húz abból a minőségi, hozzáértő munkából, amely régóta a Microcomputer Abstracts jellemzője, de a két adatbázis árkülönbsége abszurd marad.

Vannak fizetős adatbázisok, amelyek reménytelen helyzetben vannak. A Magill's Survey of Cinema adatbázisban gyakran jó a cselekmény leírása, de még az alacsony, 1,50 dolláros DialUnit ára és a teljes rekord 1,30 dolláros ára is elrettentő lenne, ha az ingyenes, információkban gazdag, varázslatosan megvalósított Internet Movie Database-zel hasonlítanánk össze, még akkor is, ha nem hagyták volna abba az aktualizálását 1997 februárjában. Valószínűleg ki fogják vonni a DIALOG adatbázisai közül, mivel nincs több esély arra, hogy bevételhez lehessen jutni ebből a termékből.

Azon is csodálkozni lehet, hogy főiskolai és közművelődési könyvtárak miért költenek 520 dollárt a Bowker's Complete Video Directoryra, amikor ez sokkal kevesebbet nyújt tartalomban, frissességben, a használat könnyebbségében, mint az IMDb vagy az All-Movie Guide, mindkettő ingyenes webes adatbázis. A Complete Video Directoryban szerepelhet néhány szakképzési és vallásos oktatási film, amely az utóbbi kettőben nincs, de ez nem lehet ok arra, hogy pénzt költsünk egy olyan CD-ROM-ra, amely csak a könyvtár nyitvatartási idejében érhető el (és milyen áron), csak egy munkaállomásról, csüggesztően pontatlan, következetlen, hiányos és elavult információkkal.


Online információs szolgáltatások versenye

Ugyanazon adatfájl különböző változatai árának összehasonlítása fontos tényező az értékelésben. A sok keresést végző használók számára biztosan kifizetődik, ha megtudják, melyik a legjobb üzlet. Az "Azt kapod, amiért fizetsz" mondás nem érvényes azokra a példákra, amelyek Jacsó 1996-os cikkéből származnak (Jacsó, 1996). A korábbi árképzési példát az indokolja, hogy a DIALOG-nak most olyan árképzési rendszere van, a hírhedt DialUnit, amelyet még a DIALOG belső emberei sem tudnak megmagyarázni, s amely összehasonlíthatatlanná teszi azt a többi szolgáltatással.

Viszonylag kis árkülönbségek miatt nem lehet érdemes váltani. A Dissertation Abstracts óránként 60 dollárba került a DIALOG-nál és 50-be az OCLC-nél. Egy olyan alkalmi használó számára, aki a DIALOG-ot ismeri, ez a különbség nem lehet elegendő. Ugyanakkor az Economic Literature Index (EconLit) esetében az árkülönbség már jelentős. A DIALOG 60 dollárt számol fel óránként a kapcsolati időért, míg az OCLC csak 30-at.

A megjelenítési költségeket is figyelembe kell venni az összehasonlításkor. A Dissertation Abstracts esetében az OCLC 0,75 dollárt számolt fel rekordonként, a DIALOG 1,00 dollárt. Az EconLit esetében az OCLC-é volt a magasabb rekordonkénti ár (0,75 dollár, szemben a DIALOG 0,50 dollárával), de ez nem ellensúlyozta azt, hogy az OCLC feleannyit számított fel az adatbázis kapcsolati idejéért. Nem érvényesül az a minta, hogy A szolgáltatás mindig olcsóbb, mint B szolgáltatás. Az OCLC óránként 50 dollárt fizettetett a Microcomputer Abstractsért, míg a DIALOG csak 30-at, a rekordonkénti díj teljesen azonos volt. A PAIS 60 dollár volt az EPIC-nél és 30 dollár a DIALOG-nál, a rekordonkénti díj pedig 0,75 és 0,60 dollár volt.

Az egyes adatbázisok szoftverének jellemzői is fontosak lehetnek, s igazolhatják a magasabb díjakat. Az EconLit esetében azonban nem ez volt az helyzet, mivel egyik szolgáltatás sem tette elérhetővé online módon a tezauruszt. A DIALOG a GeoRef esetében elérhetővé teszi a tezauruszt, s ezzel együtt is olcsóbb volt, mint a tezaurusz nélküli OCLC változat (60 és 70 dollár a kapcsolati időért, 0,85 és 0,75 dollár a teljes rekordért).

Csak azért, mert A szolgáltatás jobb, mint B szolgáltatás, még nem kell lemondani arról, hogy még jobb üzletet keressünk, alacsonyabb árakat vagy jobb működést (vagy mindkettőt). A Sociofile olcsóbb volt a DIALOG-nál, mint az OCLC-nél, mind a kapcsolati időt, mind a nyomtatás díját tekintve, annak ellenére, hogy a DIALOG még az adatbázis tezauruszát is hozzáférhetővé tette. Az Ovid azonban még jobb lehetőségeket kínált: 24 dollárt óránként, 0,75 dollárt teljes rekordonként - s ennek volt a legjobb szoftvere is, közte a legjobb tezaurusz kezelési lehetőségekkel.

Még jelentősebb a különbség az ABI/INFORM esetében. Ennek sem az OCLC-nél, sem a DIALOG-nál nem elérhető a tezaurusza. Az Ovid könnyedén legyőzi őket, tezaurusszal (bár van benne pár hiba) (Johnson, 2000) és a legalacsonyabb, 60 dolláros óradíjjal (az OCLC-é 80, a DIALOG-é 90 dollár volt). A teljes rekordok esetében az OCLC-é volt a legalacsonyabb díj (1,50 dollár), de az Ovid 2,00 dolláros díja még mindig jobb volt, mint a DIALOG 2,20 dollárja.

Nagyon gyakran az adatbázisoknak a fájl készítője által készített webes változatai jelentik a legjobb üzletet. Azt is figyelembe kell venni, hogy fájl készítőjének változata lehetővé teszi a tranzakciók szerinti árképzést, míg a más adatbázis kiadók változatai csak fix előfizetési díjakra korlátozódnak, csak azoknak a tagoknak ajánlva fel a tranzakciók szerinti díjat, akik ezen felül éves tagdíjat is fizetnek.

A web forradalmasította az árképzési alternatívákat. Akik idáig fizetős szolgáltatást használtak a nagyközönségnek szóló periodikumok teljes szövegű változatához, ugyanazon cikkek közül nagyon sokat fognak megtalálni a weben kedvezőbb áron. Például az egyéni használók 9,99 dollár havi díjért korlátlan keresési és nyomtatási lehetőséget kapnak az Electric Library gyűjteményéből, amely nagy mértékben azokon a fájlokon alapul, amelyet a nagyközönségnek szóló periodikumok legnagyobb tartalomszolgáltatóinak némelyike készít.

Egész mostanáig senki nem csökkentette az árakat olyan mértékben, mint a Northern Light, amelynek nagy gyűjteménye van magas impakt faktorú, nagy presztízsű folyóiratokból. 1999-ig 1,00 dollárt kértek egy cikkért, amelynek az ára 3-5-ször akkora lett volna hagyományos online szolgáltatóknál, a kapcsolati időn vagy a keresési díjakon felül, a Northern Lightnak ilyen díjai nincsenek (12.6. ábra). Bár a Northern Light 1999-ben emelte árait, azok összehasonlítva még mindig kedvezőbbek, és a szoftverük is kiváló.

2000-ben azonban új szereplők jelentek meg a színen olyan ajánlatokkal, amelyeknek nehéz ellenállni. A Contentville-nél ingyenes a keresés és a referátumok, s a teljes szövegek árai is versenyképesek a Northern Light-éival. Az, hogy a Bell & Howell gyűjteményéből 1,6 millió disszertáció referátumát ingyen szolgáltatja (12.7. ábra), a Contentville-t sok online információszolgáltató félelmetes versenytársává teszi, mivel azok a disszertációk referátumainak kereséséért és megjelenítéséért is fizettetnek. (Meg kell jegyezni, hogy a Contentville csak a referátum első 130 szavát jeleníti meg, de valószínű, hogy a jövőben a teljes referátumot megmutatja majd.) A Find Articles szolgáltatás a Gale Group adatbázisának egy részhalmazán alapul. Mind a keresés, mind a cikkek teljes szövege ingyenes, feltételek nélkül.

A XanEdu szolgáltatás, amelyet 2000-ben vezetett be a Bell & Howell, áttörést jelent az érték/ár csatában. Bár nem ingyenes, úgy tűnik, mintha az lenne, ha tartalmat, a szolgáltatás módját és az előfizetési díjat figyelembe vesszük. 1,3 millió rekordja van különböző Bell & Howell adatbázisokból. Havi 7,50 dolláros, rögzített előfizetési díjért (minimum 4 hónapra kell előfizetni) a használóknak korlátlan keresési és megjelenítési/nyomtatási lehetőségük van 1600 folyóirat, magazin és újság tartalmához. Bár ez a folyóiratbázis sokkal kisebb, mint a Northern Light speciális gyűjteményéé, annak legjavát képviseli.

Az Amerikai Egyesült Államok és az Egyesült Királyság legjobb tudományos folyóiratai, szakmai és a nagyközönségnek szóló magazinjai és legmagasabbra becsült napilapjai elérhetőek a XanEdunál teljes szövegű, szöveg plusz grafika és képi formátumban, épp úgy, mint a teljes ProQuest szolgáltatásnál. A szolgáltatást főiskolai hallgatóknak és oktatóknak szánják, de bárki előfizethet rá. A bevezető ár 2000 szeptemberében 9,99 dollár volt négy hónapra.

Nagyítás

12.6. ábra: A Northern Light 1 dolláros ára egy hosszú cikkért

Nagyítás

12.7. ábra: Disszertációk ingyenes referátumai a Contentville-ben.

Nem mindig közvetlenül a pénz az, amely igazolja egy adatbázis értékelését. Lehet

- az átfogóbb szakterületi lefedettség
- több fontos folyóirat elérhetősége
- több értéknövelő információ
- az indexelés vagy a referálás (vagy mindkettő) jobb minősége
- az információ időszerűsége, vagy
- a szoftver kényelme vagy hatékonyabb működése (vagy mindkettő),

ami egy adatbázist jobbá tehet a többinél. Mary Ellen Bates (2000) kitűnő modellt és példákat nyújt üzleti információs források és szolgáltatások összehasonlítására.

Bates tanulmányának tényleges számai természetesen változhatnak az idők folyamán, és saját forgatókönyvet kell készítenünk el az összehasonlításra, de a példák informatívak és világossá teszik, hogy nem mind arany, ami fénylik, s néhány ingyenes szolgáltatás többe kerülhet a keresőnek időben, mint a jól szervezett fizetős szolgáltatások. De ahogy ez a könyv is bemutatta, sok, a szakemberek által használt drága, hagyományos adatbázist túl magasra értékelnek, azoknak nagyon súlyos hiányosságaik vannak.

Valószínű, hogy a darwini alapelv a legrátermettebb túléléséről érvényesülni fog (Jacsó 2000b), hogy a legrosszabb minőségű kereskedelmi adatbázisok el fognak tűnni, s a mérsékelten árazott alternatívák fogják felváltani őket, amelyek azt nyújtják, amit ígérnek. Egy másik jó megállapításokat tartalmazó cikkében Bates megmagyarázza, hogy "Nincs ingyenes ebéd", de elismeri, hogy "elég nagy a választék mérsékelten árazott választási lehetőségekből, különösen akkor, ha hajlandóak vagyunk a keresés funkcionalitásának egy részéről lemondani." E könyv szerzőjének véleménye szerint létezik ingyenes ebéd, amely egészségesebb az étrendünk és a pénztárcánk szempontjából, mint a drága, állott, a tápérték szempontjából szegényes ebéd (amelyet egyes hagyományos rendszerek ajánlanak), amelyek a műanyag evőeszközöket és a papírpoharat sem érdemlik meg.

Fontos dolog az, hogy mindig jól nézzünk körül, amikor jobb adatbázisokat akarunk találni, s legyenek jó szempontjaink az összehasonlításhoz. Ez a célja ennek a könyvnek: figyelmeztetni a lehetőségekre, hogy gyorsan meghatározzuk, melyik adatbázisra célszerű előfizetni, vagy akár melyik alkalmas egy fontos alkalmi kereséshez. A kritériumok használóról használóra változnak; még egyetlen használó esetében is pillanatnyi információs igényeinek megfelelően. Remélem, hogy ezen kritériumok ismerete segíteni fogja az olvasót formális, teljes keresztmetszetű értékelésben csakúgy, mint informális, pillanatnyi mini értékelésekben, hogy hozzáértő döntést hozhasson, ahelyett, hogy az adatfájlok készítőinek és az adatbázisok kiadóinak gyakran túl harsány és félrevezető állításait fogadja el.




Ábrák jegyzéke


2.1.A deszkriptorok nagymértékű elírása az MHA adatbázisban.
2.2.Több indextétel kiválasztása egyszerre az Information Science Abstractsből.
2.3.Részlet az ISA szabadalomtulajdonosi indexéből.
2.4.A Dun & Bradstreet adatbázis felelősség elhárítási nyilatkozata.
2.5.Közvetlen ugrópont a hiba jelzésére az Internet Movie Database-ből.
2.6.Adatbázis statisztika a Computer Science Bibliography adatbázisban (részlet)
3.1.Az archINFORM adatbázis tárgyával kapcsolatos nyilatkozata
3.2.Az AIAA magyarázata adatbázisának tárgyáról
3.3.Az Information Science Abstracts adatbázis tárgyának meghatározása
3.4.Egy Wilson adatbázis tárgyának meghatározása
3.5a.Nincs rekord a Library Literature adatbázisra.
3.5b.Nincs rekord a Microcomputer Abstracts adatbázisra.
3.6.Az EBSCO adatbázisában külön rekordok találhatók egy folyóirat jelenlegi és korábbi címeire
3.7.Az Ulrich'sban egyetlen rekord található egy folyóirat jelenlegi és korábbi címeire
3.8.A Mark Knopflerre mint művészre vonatkozó keresés eredményei az Amazon.com-nál
3.9.A Mark Knopflerre mint művészre vonatkozó keresés eredményei a Borders.com-nál
3.10.Az ISA divatos kifejezéseket tartalmazó oldala
3.11.A divatos kifejezések eredményének mátrixa
3.12.A tárgyi feltártsággal kapcsolatos állítások a Mental Health Abstracts-ben
3.13.A DIALINDEX-ben végzett keresések eredményei
3.14.A Find Database funkció a WebSPIRS-ben.
3.15.A rosszul meghatározott PSYCH adatbázis csoport a DIALOG-nál.
4.1.Három könyvtár- és információtudományi adatbázis mérete
4.2.Az információ- és könyvtártudományi részhalmaz méretének megállapítása a Social SciSearch és a Trade & Industry adatbázisokban
4.3.Az MHA adatbázis online és CD-ROM változataira egy-egy rekord található a Gale címjegyzékében
4.4.Az MHA online változatainak négy rekordja a World Databasesben.
4.5.Abszurd információt visznek át egyik rekordból a másikba a World Databasesben.
4.6.A szemlecikkek feldolgozási különbségeinek hatása.
4.7.Több rekord ugyanarról a filmről a Bowker cég Complete Video Directoryjában.
4.8.Az Annie Hall mesterrekordja az Internet Movie Database-ben.
4.9.Az Annie Hall DVD-specifikus információjának kapcsolódó rekordja.
4.10.A duplikátumok detektálásának eredményei
4.11.Duplum-eredmények ellenőrzése kontroll-csoportokkal.
4.12.Részlet az ISA duplikátumainak listájáról
4.13.Még mindig maradtak duplikátumok az ISA-ban.
4.14.Újabban hozzáadott duplikátumok.
4.15.Könyvtár- és információtudományi folyóiratok hivatkozási felezési ideje.
4.16.A könyvtár- és információtudományhoz kapcsolódó adatbázisok retrospektivitása
4.17.Pszichiátriai folyóiratok hivatkozási felezési ideje.
4.18.Magfolyóiratok későn kezdett feltárása
4.19.Egy folyóiratból vett tételek rangsorolása a kiadási év szerint, időrendben.
4.20.Új folyóiratok, amelyek feltárását ígérte az ISA és tényleges feltártságuk
4.21a.Az adatbázis meghintése néhány tétellel fontos forrásokból a MAS adatbázisban.
4.21b.Fontos források jól kiegyensúlyozott feltártsága a Readers' Guide Abstracts adatbázisban.
4.22.A Library Quarterly hullámvasútszerű feltártsága az ISA-ban.
4.23.Az Information Technology and Libraries hullámvasútszerű feltártsága az ISA-ban.
4.24.Hézagok a nagy presztízsű Program feltártságában az ISA-ban.
4.25.Hézagok a Scientometrics című magfolyóirat feltártságában az ISA-ban.
4.26.Az Online című folyóirat feldolgozásának felfüggesztése vagy megszüntetése a LISA adatbázisban.
4.27.Az AGRICOLA korábban kezdte a jelentős mértékű feltárást, mint ahogy azt állították.
4.28.A PsycINFO és az MHA adatbázisban feldolgozott anyag mennyisége évenkénti bontásban
4.29.Lehetetlen kiadási évek az AGRICOLA adatbázisban.
4.30.A Y2K bug az ISA egyik rekordjában
4.31.Az ISA adatbázis tárgyi feltártságára vonatkozó, revideált állítás.
4.32.Az ISA adatbázishoz adott rekordok számának gyors csökkenése a legutóbbi években.
4.33.Néhány ígéretes állítás egy korai ISA szerkesztőségi cikkből.
4.34.Csökkenő mélységtényező 1995 és 2000 szeptembere között
4.35.Az MIS Quarterly feltártsága a lefelé vezető lejtőn van.
4.36.A Library Administration and Management csökkenő feltártsága az ISA-ban.
4.37.Az NFAIS Newsletter teljes 1999-es anyaga feltáratlan az ISA-ban.
4.38.A hírügynökségi adatbázisok listája az aktualizálás bannerével
4.39.Az aktuális nap feldolgozottságának ellenőrzése a napilap-adatbázisokban.
4.40.Részlet az Ovid adatbázis listájáról a dátumok bannerével.
4.41.Részlet a SilverPlatter adatbázis listájáról a dátumok bannerével.
4.42.Részlet az H. W. Wilson cég adatbázis listájáról a dátumok bannerével.
4.43.Részlet a DIALOG adatbázisainak listájáról a dátumok bannerével.
4.44.Az ISA aktualizálásának mintája 1999-ben.
4.45.A LISA aktualizálásának mintája 1999-ben.
4.46.A Library Literature aktualizálásának mintája 1999-ben.
4.47.AZ ISA UD és ZD indexei értékeinek összehasonlítása a tényleges aktualizálási minták megállapítása érdekében
4.48.A rekordok megjelenési év szerinti megoszlása a könyvtár- és információ-tudományi adatbázisok 1999-es aktualizálásaiban.
4.49.A rekordok megjelenési év szerinti megoszlása a könyvtár- és információ-tudományi anyagot tartalmazó adatbázisok 1999-es aktualizálásaiban.
4.50.Tesztkérdés a publikáció évéhez képesti aktualizálás késés meghatározására az ISA-ban
4.51.Az aktualizálás késése a publikáció évéhez képest a LIBLIT adatbázisban.
4.52.Az RQ aktualizálási mintája az ISA-ban
4.53.Az RQ kiadási év mintája az ISA-ban
4.54.Az RQ tényleges aktualizálási éve és kiadási éve mintája a LibLit adatbázisban.
4.55.A CD-ROM Professsional tényleges aktualizálási éve és kiadási éve mintája az ISA-ban.
4.56.Az 1999 nyarán megjelent Compton's 2000-ben benne voltak az 1999 márciusában bejelentett 1998-as Oscar-díjas filmek.
4.57.Az 1999 nyarán megjelent Compton's 2000-ben benne volt az NBA 1999-as NBA bajnok.
4.58.A Microsoft Encarta 2000-ben benne voltak az 1998-as Oscar-díjas filmek
4.59.A Grolier 2000-ben csak 1997-ig voltak benne az Oscar-díjas filmek.
4.60.Husszein király elavult életrajza 1999 végén.
5.1.Már nem kapható könyvek rekordjai a Books in Print DIALOG változatában
5.2.Rekordok könyvkritikával a DIALOG Books in Print adatbázisában
5.3.CD-ROM adatbázisok feltártsága négy címjegyzékben
5.4.A PsycINFO és a Dissertation Abstracts által feldolgozott anyag összehasonlítása a címekben végzett keresés alapján.
5.5.Disszertációk rekordjai az ISA-ban
5.6.Konferencia-előadások az ISA, LibLit és LISA adatbázisokban
5.7a.A LibLit H. W. Wilson változata
5.7b.A LibLit SilverPlatter változata
5.7c.A LibLit Ovid változata
5.8.A konferencia-előadásokat következetlenül azonosítják az ISA adatbázisban.
5.9.A szabadalmi rekordok száma az ISA adatbázisban
5.10.Túl sok kritikatípus található a Biographies Plus Illustrated adatbázisban
5.11.Az Ovid Mental Health Collection adatbázisában szereplő folyóiratok helyezése impakt faktoruk szerint
5.12.A legmagasabb impakt faktorral rendelkező pszichiátriai és pszichológiai folyóiratok 1997-ben.
5.13.A legtöbb hivatkozással rendelkező pszichiátriai és pszichológiai folyóiratok 1997-ben.
5.14.A legproduktívabb pszichiátriai és pszichológiai folyóiratok 1997-ben.
5.15.Az MHA által 1997-ben feldolgozott folyóiratok listája (részlet)
5.16.Nagy presztízsű könyvtár- és információtudományi folyóiratok feldolgozottsága hat adatbázisban
5.17.94 kémiai és matematikai folyóirat feldolgozottsága négy témafigyelő szolgáltatásban.
5.18.Folyóiratok közötti átfedés az IAC Expanded Academic Indexben és az H. W. Wilson cég adatbázisaiban
5.19.Átfedések az Avery Index és az Architectural Periodicals Index által feldolgozott folyóiratok között
5.20.Részlet a PsycINFO folyóiratlistájának bevezetőjéből.
5.21.A PsycINFO folyóiratlistája
5.22.A UMI folyóiratlistájának egyik formátuma
5.23.Az H. W. Wilson cég egy adatbázishoz kapcsolódó folyóiratlistája
5.24.Folyóiratok keresése a WebSPIRS adatbázisokban
5.25.Keresés a Mental Health Abstracts JN és SO indexeiben
5.26.A DIALOG adatbázisainak nemzetközi feltártságára vonatkozó állításai
5.27.A PASCAL adatbázis folyóiratainak földrajzi megoszlása
5.28.Az USA-beli, brit, kanadai és ausztrál folyóiratok dominanciája az Ulrich's-ban
5.29.Az időszaki kiadványok földrajzi megoszlása az EBSCO The Serials Directory adatbázisában
5.30.Az ISDS adatbázis időszaki kiadványainak földrajzi megoszlása
5.31.Az időszaki kiadványok földrajzi megoszlása az ISI Journal Citation Reports adatbázisának társadalomtudományi sorozatában
5.32.A Latin American News adatbázis forrásainak földrajzi összetétele
5.33.A nem az USA-ban és Kanadában megjelent folyóiratokból származó rekordok csökkenő aránya az EMBASE adatbázisban
5.34.Aránytalanul sok cseh nyelvű rekord található a Business & Industry Database-ben
5.35.A nemzetközi folyóiratok megfelelő keveréke figyelhető meg a LibLit adatbázisban
5.36.Az All Movie Guide országok szerinti listája
5.37.Az Internet Movie Database országstatisztikája
5.38.Az EMBASE adatbázis által feldolgozott idegen nyelvű dokumentumok számának csökkenése ötévenkénti adatok alapján.
5.39.A nem angol nyelvű dokumentumok csökkenő aránya a Social SciSearch adatbázisban
5.40.A nem angol nyelvű dokumentumok csökkenő aránya a Sociological Abstracts adatbázisban
5.41.A nem angol nyelvű dokumentumok csökkenő aránya a LISA adatbázisban
5.42.A LibLit nyelv szerinti korlátozása a WebOvidban
5.43.Nyelv szerinti korlátozás az ISA WebSPIRS változatában
5.44.Japán és koreai nyelvű anyagok az MHA és a PsycINFO adatbázisokban
5.45."Segítő" információ a nyelv szerinti keresésről a Complete Video Directoryban
5.46.Pezsgő ígéretek a Bowker's Complete Video Directory lehetőségeiről
5.47.A tényleges keresés keserű valósága
5.48.Segítő információ a nyelv szerinti keresésről a The Serials Directoryban.
5.49.Az ISA-ról íródott szerkesztőségi cikkek listája az adatbázis saját weboldalán
5.50.Állítások a kizárólag a LISA-ban vagy az ISA-ban feldolgozott témákról
5.51.A JASIS-ben megjelent cikkek százalékos megoszlása a szerzők munkahelye szerint
5.52.A LISA-ban és az ISA-ban végzett tesztkeresések eredményei
5.53.A gyors javítás körülbelül annyira volt hatásos, mint magának a sikerekről beszámoló bekezdésnek a helyesírás-ellenőrzése
5.54.Régi és új hiányok a Journal of Scholarly Publishing feldolgozásában
5.55.Néhány releváns cikk a Journal of Scholarly Publishing című folyóiratból, amelynek feldolgozását 1998 után az ISA abbahagyta
5.56.Folyóiratok feltártságának gyors csökkenést mutató trendje az ISA-ban az adatbázis által alapvetőnek mondott témákban
5.57.Az ISA által legfontosabbnak mondott, feltárt területek az adatbázisleírás 2001 februári változatában.
5.58.Az M.D. Computing az orvosi informatikával foglalkozó társadalomtudományi cikkek között a leghivatkozottabb források közé tartozik.
5.59a.Folyóiratok és mérőszámaik a Journal Citations Reports 2000 mesterséges intelligencia kategóriájában
5.59bAz Artificial Intelligence különböző címváltozatokkal a leghivatkozottabb folyóirat a mesterséges intelligenciával foglalkozó cikkekben a SciSearch adatbázisban
5.59cAz Artificial Intelligence különböző címváltozatokkal a leghivatkozottabb folyóirat a mesterséges intelligenciával foglalkozó cikkekben a Social SciSearch adatbázisban
5.59dAz Artificial Intelligence feldolgozottsága teljesen megszűnt az ISA adatbázisban, annak ellenére, hogy a szakemberek abszolút mértékben elismerik.
5.60a.Az IEEE Transactions on Information Theory helye az impakt faktor szerinti rangsorban
5.60b.AZ ISA magfolyóiratainak utolsó listája
5.61.Az "új" folyóiratok feldolgozottsága 2001 júliusában
5.62a.Az adatbázis-leírás helyesen rendszertelennek jelöli az ISA aktualizálási gyakoriságát
5.62b.Az ISA adatbázis-leírásának következő változata új hírként közli, hogy évente 9 alkalommal fogják aktualizálni
5.63a.Az ISA adatbázis tényleges aktualizálási gyakorisága
5.63b.A megközelítőleg hathetes aktualizálási időköz ígérete
5.63c.Az aktualizálási címkék jelzik a frissesség problémáját
5.63d.2000 első félévének tényleges aktualizálási időközei
5.64.Az ISA korábbi szakterületeinek csaknem egyharmadát eltüntették az ISA adatbázis-leírásának 2001 februári változatában.
5.65.Az ISA adatbázis növekedésének csökkenő üteme a tulajdonosváltás óta
5.66.Kollázs az ISA adatbázisának főiskolai weboldalakon található leírásairól
5.67.Utalás az ISA által feldolgozott anyagra az ISA honlapján
5.68.A JASIS-ben megjelent cikkben kitagadott könyvtári témák feldolgozottsága az ISA-ban
5.69.Az egyik, az ISA adatbázis-leírásában kiemelten említett téma (multimédia információs rendszerek) feldolgozottsága
5.70.Elsődlegesen a könyvtártudományhoz kapcsolódó folyóiratok, amelyeket továbbra is referálnak és indexelnek az ISA-ban
5.71.A JASIS-nek egy egész 1999-es száma hiányzik az ISA-ból, ugyanakkor megtalálható a LISA-ban
5.72.A magasan rangsorolt Annual Review of Information Science and Technology (ARIST) átlag alatti feldolgozottsága az ISA-ban
5.73.Az ISA 1999 januári, rendkívül optimista szerkesztőségi cikke
5.74.Az ISA 1999 áprilisi szerkesztőségi cikke annak okáról, miért csökkent a referátumok száma
6.1a.Ugyanazon cikk bibliográfiai leírásainak összehasonlítása (ProQuest)
6.1b.Ugyanazon cikk bibliográfiai leírásainak összehasonlítása (RGA)
6.1c.Ugyanazon cikk bibliográfiai leírásainak összehasonlítása (Gale Group Magazine Database)
6.2.Az Ulrich's Ovid változata közvetlenül kattintható ugrópontot szolgáltat a kiadó és a folyóirat weblapjához.
6.3.Részlet a Gale Group Biography Resource Centerének egy tételéből.
6.4.Részlet az H. W. Wilson cég Biographies Plus Illustrated adatbázisának egy tételéből.
6.5.Egy tétel a Merriam-Webster Biographical Dictionaryből.
6.6.Állandó folyóiratkódok használata a korábbi és a mostani címek megtalálásához.
6.7.A kritikák osztályzatai a Periodical Abstracts adatbázisban.
6.8.Az INSPEC adatbázis cikkeinek téma megközelítési mód kódja.
6.9.Az ERIC adatbázis célközönség indexe az Ovidnál.
6.10.Részlet az ABI/INFORM adatbázis egy rekordjából a DIALOG-nál.
6.11.Részlet az ABI/INFORM adatbázis egy rekordjából az Ovidnál.
6.12.Részlet az ABI/INFORM adatbázis egy rekordjából a ProQuestnél.
6.13.Szöveg plusz grafika formátum a ProQuestnél.
6.14.A kinagyított képi összetevő a ProQuestnél.
6.15.Részlet egy ABI/INFORM rekord képi változatából a ProQuestnél.
6.16.A kinagyított kép a ProQuestnél.
6.17.Részlet az Ovid Mental Health Collectionének egy teljes szövegű rekordjából.
6.18.Bibliográfiai adatok a referátumokkal ellátott bibliográfiai rekordokhoz vezető ugrópontokkal.
6.19.Ugrópont a kritika teljes szövegéhez a BRC adatbázisból.
6.20.Ugrópont a kritika teljes szövegéhez a BP adatbázisból.
6.21.Tételek az évfolyamok, számok és oldalszámok adataival az NCJRS folyóiratindexében.
6.22.Tételek kronológiai-numerikus adatokkal a PaperChem folyóiratindexében.
6.23.Különböző tárgyi kódok szemmel láthatóan ugyanahhoz a tárgyi kifejezéshez kapcsolódóan az ISA indexében.
6.24.Tárgyi kódok és szöveges megfelelőjük a megjelenített rekordokban.
7.1.A leggyakrabban elírt szavak.
7.2.A Rorschach névnek egy helyesen írt és egy elírt változata van a referátumban.
7.3.Helyesen írt változat az eredeti (spanyol) címben és elírt változat az angol címben.
7.4.A Rorschach név egyetlen előfordulása el van írva a referátumban.
7.5.A toxoplasma szó egyetlen előfordulása el van írva a címben.
7.6.Elírások az ISA nyelvi mezőjében.
7.7.A Portuguese elírt és helyesen írt változatainak aránya a nyelvi indexben.
7.8.Az English szó nagyszámú elírása a Mental Health Abstracts adatbázis nyelvi mezőjében.
7.9.A nyelvek teljesen hibátlan névalakjai a LibLIt adatbázisban.
7.10.Pontatlan névalakok a forrásdokumentumban, a Serials Review-ban.
7.11.A szerző neve leggyakrabban elírt változatának gyakorisága.
7.12.A Jacsó név elírt és helyesen írt változatai szerzőként és hivatkozott szerzőként a Social SciSearch adatbázisban.
7.13.Hibás státusz információ az Ulrich's 1998 őszi kiadásában.
7.14.Egy argentin levéltári folyóirat valótlanul magas példányszám adatokkal.
7.15.Az ISA-ban indexelt folyóiratok száma az Ulrich's szerint.
7.16.Jelentős különbségek vannak a lektorált folyóiratok szakterületenkénti számában.
7.17.Jelentős különbségek vannak a lektorált folyóiratok országonkénti számában.
7.18.Jelentős különbségek vannak a lektorált folyóiratok kiadónkénti számában.
7.19.Lektorált könyvtár- és információtudományi folyóiratok listája az Ulrich's-ban (részlet)
7.20.Lektorált könyvtár- és információtudományi folyóiratok listája a The Serials Directoryban (részlet)
7.21.Az ACM lektorált folyóiratai, ahogy azokat az ACM meghatározta.
7.22.Az ACM lektorált folyóiratai, ahogy azokat az Ulrich's meghatározta.
7.23.Az ACM lektorált folyóiratai, ahogy azokat a The Serials Directory meghatározta
7.24.Olyan folyóiratok keresése, amelyeket az Excerpta Medica referál és indexel a DIALOG-nál.
7.25.Referáló és indexelő szolgáltatás hibásan kódolt neve az Ulrich's DIALOG-os változatában.
7.26.Pontosan kódolt Excerpta Medica az Ulrich's Ovidos változatában.
7.27.Nyilvánvaló pontatlanság a G. K. Saur World Databases adatbázisában.
7.28.E-mail a zavaró kronológiai jelzéssel kapcsolatban.
7.29.E-mail a Sage hibás információiról egyik kiadványuk megjelenési gyakoriságával kapcsolatban.
8.1a.A nyelvi index kifejezései a Sociological Abstractsben.
8.1b.A kiadás országa indexkifejezései a Sociological Abstractsben
8.1c.Deszkriptorok a Sociological Abstracts tezauruszában.
8.2.A Bowker név variációinak tömege egy Bowker adatbázisban.
8.3.Tételek az Ulrich'sban a John Wiley & Sons, Inc. név alatt.
8.4.További tételek százai az Ulrich'sban a Wiley & Sons, Inc. név alatt.
8.5.A U. S. News & World Report címének különböző formái.
8.6.Súlyos következetlenség a LISA szerzői indexében.
8.7.Részlet a példás Getty Name Authority File-ból.
8.8.A Database folyóirat címének változatai egyetlen adatbázisban, a PASCAL-ban.
8.9.Egy hosszabb folyóiratcím változatai a PASCAL-ban (egymáshoz közeli tételek)
8.10a.Egy hosszabb folyóiratcím változatai a PASCAL-ban (szétszóródott tételek).
8.10b.Egy hosszabb folyóiratcím változatai a PASCAL-ban [folytatás]
8.11.A találatok számának megoszlása egy folyóirat címének két egymáshoz nem közeli formája között.
8.12.Következetlenül meghatározott dokumentumtípusok ugyanannak a rovatnak a közleményeiben.
9.1.A Kongresszusi Könyvtár osztályozási jelzeteinek nagymértékű kihagyása az Ulrich's Plus adatbázisban.
9.2.A dokumentumtípus mező kihagyása az NTIS adatbázisból minden magyarázat nélkül.
9.3.A dokumentumtípus mező kihagyása a GeoArchive adatbázisból minden magyarázat nélkül.
9.4.A mezők jelenlétének ellenőrzése a könyvtár- és információtudományi adatbázisokban.
9.5.A mezők jelenlétének ellenőrzése a PsycINFO és az MHA adatbázisokban.
9.6.Részlet az MHA adatbázis-leírásából.
9.7.Nincs rekord az English szóra az MHA nyelvi mezőjében.
9.8.Részlet az MHA adatbázis nyelvi indexéből.
9.9.A rekordok teljes számának és két mező jelenlétének meghatározása az Ovidban.
9.10.Az Oceanic Abstracts adatbázis-leírásának információi.
9.11.Hiányzik a dokumentumtípus mező nagy mértékű kihagyására vonatkozó megjegyzés az NTIS-ben.
9.12.A hiányzó adatelemek egyértelmű meghatározása.
9.13.Rekordok meghatározatlan nyelvvel a LibLit-ben.
9.14.Meghatározatlan nemre vonatkozó információk a Marquis Who's Who adatbázisban
9.15.Rengeteg olyan rekord van az ABI címjegyzékben, amely a 9999-es SIC kódot kapta.
9.16.Az Office Depot mint osztályozhatatlan szervezet az ABI címjegyzékben.
9.17.A Walt Disney Company a 9999-es kódot kapta a Moody'stól.
9.18.Az America Online, American Eagle Airlines és Burger King a 9999-es kódot kapta a Dun & Bradstreettől.
9.19.A 9999-es kód félrevezető használata a Books in Printben
9.20.A rekordok teljes számának keresése az ERIC DIALOG-os változatában.
9.21.A teljességre vonatkozó keresés a Bowker's Complete Video Directoryban.
9.22.A teljességre vonatkozó keresés az Ulrich's Bowker által kiadott CD-ROM változatában.
9.23.Egy kevés értéket tartalmazó index átnézése az Ovidban.
9.24.A kiadványtípus és a nyelvi mező teljességének összehasonlítása a PAIS Ovidos változatában.
9.25.A példányszám mező teljességének meghatározása az Ulrich's DIALOG-os változatában.
9.26.A teljesség tesztelése a Bowker's Complete Video Directory 2000 tavaszi kiadásában.
9.27.A katalógus kihívása és hallgatólagos ígérete - és a valóság.
9.28.A keresés első lépései.
9.29.A keresés szűkítése a vígjáték műfajára.
9.30.Nem kapunk találatokat, maga a keresés válik vígjátékká.
9.31.A súgó könyvekre utal, de azért ad némi útmutatást.
10.1.Zavaró és hibás hivatkozások a LIBRARY SCHOOL STUDENTS és LIBRARY RELOCATION alatt
10.2.A szakirodalomban nem létező spanyol kifejezések
10.3.Rengeteg kirívó elírás az MHA deszkriptor mezőjében
10. 4.Rosszul megválasztott angol deszkriptor a PASCAL-ban
10.5.A "Searching for Skeletons" cikk rekordjai a PIRA adatbázisban
10.6.A "Searching for Skeletons" cikk rekordjai az ABI/INFORM adatbázisban
10.7.A "Data Transfer" cikk rekordjai az ABI/INFORM adatbázisban
10.8.A "Searching for Skeletons" cikkek rekordjai az INSPEC-ben
10.9.A "Searching for Skeletons" cikkek rekordjai az LISA-ban
10.10.A "Searching for Skeletons" cikk 2. részének rekordja a PASCAL-ban
10.11.A "Data Transfer" cikkek rekordjai a LISA-ban
10.12.A LISA rekordjai redundanciával foglalkozó cikkekhez
10.13.A T&I rekordja a "Negotiating" cikkhez
10.14.A "Searching for Skeletons" cikkek rekordjai a T&I adatbázisban
10.15.A "Searching for Skeletons" cikkek rekordjai a Business Abstractsben.
10.16.A "Quality of Abstracts" cikk rekordja a PIRA adatbázisban
10.17.Egy cikk eredetijének és magyar fordításának rekordjai a LISA-ban
10.18.A "Negotiating" cikk rekordjai az INSPEC-ben.
10.19.A duplikátumok ciklikus mintája az ISA adatbázisban
10.20.Az aktualizálás rekordjainak tökéletesen kerek száma az ISA adatbázisban
10.21.A széles tárgyi kategóriák következetlen meghatározása az ISA duplikátumaiban.
11.1.Korlátozás a DIALOG-ban parancsmódban
11.2.Korlátozás az Ovid haladó menümódjában
11.3.A referátumokat tartalmazó rekordok aránya olyan adatbázisokban, amelyeknek a címében szerepel az Abstracts szó
11.4.A referátumokat tartalmazó rekordok aránya olyan adatbázisokban, amelyeknek a címében nem szerepel az Abstracts szó
11.5.A referátumokban szereplő szavak átlagos száma négy adatbázisban
11.6.Könyvkritikák rekordjainak egyforma "referátumai" az Academic Search Elite-ben
11.7.Könyvkritikák rekordjainak "referátumai" a Periodical Abstract PlusText adatbázisban
11.8.Egy könyvkritika terjedelmes referátuma a Newspaper Abstracts Daily adatbázisban
11.9.A "Bosszú" cikk referátuma az RGA-ban
11.10.A "Bosszú" cikk referátuma az Academic Search Elite-ben
11.11.A "Bosszú" cikk referátuma a Periodicals Abstracts PlusTextben
11.12.A "Harvardi Hamiska" cikk referátuma az Academic Search Elite-ben
11.13.A "Harvardi Hamiska" cikk referátuma a Periodicals Abstracts PlusTextben
11.14.A "Crimson Copycat" cikk referátuma az RGA-ban
11.15.A "Lincoln" cikk referátuma az RGA-ban
11.16.A "Lincoln" cikk referátuma a Periodical Abstracts PlusTextben
11.17.A "Lincoln" cikk referátuma az Academic Search Elite-ben
11.18.Referátum az ABI/INFORM-ból
11.19.Referátum a Periodical Abstracts PlusTextből
11.20.Referátum az H. W. Wilson cég Business Abstracts adatbázisából
11.21.Referátum az ISA-ból
11.22.Referátum a Trade & Industry Database-ből
11.23.Referátum a LISA-ból
11.24.Referátum az ISA-ból
11.25.Referátum az INSPEC-ből
11.26.Referátum az ABI/INFORM-ból
11.27.Referátum a LISA-ból
11.28.Referátum az ISA-ból
11.29.Referátum a Trade & Industry Database-ből
11.30.Referátum a Periodical Abstracts PlusTextből
11.31.Referátum az H. W. Wilson cég Business Abstractséből
11.32.Referátum az ABI/INFORM-ból
11.33.Az ISA referátuma
11.34.Referátum az INSPEC-ből
11.35.Referátum a LISA-ból
11.36.Referátum az ABI/INFORM-ból
11.37.Referátum az INSPEC-ből
11.38.Az első referátum az ISA-ból
11.39.A második, az ERIC-ből importált referátum az ISA-ból.
11.40.Referátum a LISA-ból
12.1.Mintarekord a PubListből
12.2.Mintarekord az Ulrich'sból (1. rész)
12.3.Mintarekord az Ulrich'sból (2. rész)
12.4.Próbakeresés az EContent feldolgozottságáról
12.5.A kifejezések leképezése és a tezaurusz megjelenítése az ERIC/AE-ben.
12.6.A Northern Light 1 dolláros ára egy hosszú cikkért
12.7.Disszertációk ingyenes referátumai a Contentville-ben.




Hátra Kezdőlap Előre