A sorozat elé

A Kárpát-medencében az 1526 és 1750 közötti időszakból ránkmaradt olvasmánytörténeti forrásainak levéltári feltárására irányuló, 1979-ben Szegeden megindult kutatás az ezredfordulóig befejeződik. Ezen két évtized alatt elegendő dokumentum került napvilágra ahhoz, hogy akár földrajzi egységenként, akár szociális rétegeként vagy szakmai, illetve vallási csoportonként e reprezentatív minta alapján képet alkothassunk az eruditív jellegű műveltségről. Az alapkutatást az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA), illetve a Művelődési és Közoktatási Minisztérium (MKM) különböző programjainak keretében támogatta.

A feltárt dokumentumok közül a könyvjegyzékek bibliográfiai nyilvántartására hoztuk létre azt a "Könyvtártörténeti Füzetek" című sorozatot, amelynek eddig 7 kötete jelent meg, s további két kötet összeállítása most folyik. A bibliográfiai nyilvántartásunk már régóta kettős jellegű. A "Könyvtártörténeti Füzetek"-ben megjelent információkon kívül adatbázisban rögzítünk számos, a gyűjteményre, illetve annak tulajdonosára vonatkozó adatot. Az adatbázis tartalma a következő:

A dokumentum dátuma, a bibliográfiai nyilvántartás azonosító száma (KtF); a tulajdonos neve, származása (polgár, nemes, főnemes), életrajzi dátumai, hol élt (területet adunk meg: Felvidék (a mai Szlovákia), Partium (ma jelentős részben Romániában), Erdély (ma Romániában), Nyugat-Magyarország (beleértve a mai Burgenlandot is), Török Hódoltság, Dunántúl, Alföld, Délvidék (a mai Szerbiában, részben Romániában), Horvátország (az Ozalytól északra eső terület - a mai Dél-Horvátországot kihagytuk a vizsgálatból!), neme (férfi, nő), foglalkozása, tisztségei, nemzetisége, vallása(i), iskolái (középfok), iskolái (felsőfok), kiadott írásai (van vagy nincs), kéziratban maradt írásai (van vagy nincs); a gyűjtemény helye, keletkezési ideje (generációs könyvtár-e?), jellege (intézményi vagy magán); a jegyzék leírója (a gyűjtő, a gyűjtő hozzátartozója, a gyűjtő megbízottja, hivatalos személy, nem tudjuk), a jegyzék egykori lelőhelye (ha csak kiadásból ismerjük, s az eredetit nem találtuk meg), a jegyzék mai lelőhelye, a jegyzék kiadási adatai, az "Adattár ..." sorozatban hol jelent meg, a jegyzék tipológiai helye, a jegyzéken szereplő könyvtételek száma; megjegyzés.

A könyvjegyzékek bibliográfiai számbavétele mellett folyamatosan adjuk közre az egyes dokumentumok egyszerű olvasatát; szűkszavú, a tulajdonos életére és a gyűjtemény történetére vonatkozó jegyzetekkel. A Keserű Bálint szerkesztette sorozat, az "Adattár XVI-XVIII. századi szellemi mozgalmaink történetéhez" 11-20. számú kötetei adnak otthont ezeknek a kiadványoknak. A megjelent 14 mellett további 10 kötet előkészületi munkálatai vannak folyamatban. Fontos előrelépés az olvasmánytörténeti adatbank felállítása és az, hogy ezt a hazai és a nemzetközi felhasználók számára rövid idő alatt számítógépes hálózaton is hozzáférhetővé válhat. A könyvjegyzékek szövegének (első olvasatának!) tekintetében ez azt jelenti, hogy a könyvjegyzékek adatbázisában való bármely szempontú keresés után a felhasználó magát a jegyzéket is elérheti elektronikus úton, s rákérdezhet a jegyzék egyes tételeire. Ez a rákérdezés azonban már egy másik, ehhez kapcsolódó adatbázisban történik. A levéltári kutatással párhuzamosan elkezdtük az egyes könyvjegyzékeken szereplő könyvtételek azonosítását is. Az azonosított tételek adatbázisának felépítése a következő:

A kéziratos eredeti tétel betűhív olvasata; a feloldás (azonosítás) keretén belül a szerző(k) neve(i), a mű címe, a kiadás helye, éve, a nyomdász(ok) és/vagy kiadó(k) neve(i), a bibliográfiai azonosító számok, a mű nyelve, annak jelzése, hogy kéziratról van-e szó vagy nyomtatványról.

Szerencsés esetben a korabeli könyvtár egyes darabjait ma is ismerjük. Ebben az esetben a leírás kiegészül az autopszia alapján történő bemutatással, azaz a könyvtár nevével, ahol ma megtalálható, a raktári jelzettel; ha kolligátumról van szó, a többi, hozzákötött mű leírásával; a régi raktári jelzetekkel, a köteten/kötetben szereplő ex libris, supra libros szövegével, a kéziratos bejegyzések betűhív szövegével, az illusztrációk jellemzésével, felsorolásával, a kötés anyagának, dátumának, színének, a kapcsok állapotának, meglétének, a metszés milyenségének leírásával. Ez a bemutatás egészül ki a kötetre vonatkozó esetleges publikációk bibliográfiai adatainak rögzítésével, a possessor-bejegyzésekben szereplő nevek univerzalizált alakjaival, illetve a műre vonatkozó tárgyszóval.

A most útjára induló sorozat, "A Kárpát-medence koraújkori könyvtárai" lényegében ezen utóbbi készülő adatbázis építése közben megírt és megírandó könyvtár- és olvasmánytörténeti monográfiáknak ad helyet. A sorozat köteteiben az egyes könyvtárak történetére vonatkozó valamennyi ismert, nem jegyzékszerű fonás is megtalálható. Tisztában vagyunk azzal, hogy ez a kiadványsorozat az "Adattár ..."-ban már megjelent jegyzékek részbeni megismétlése. Ezt a munkamódszert az indokolja szakmai oldalról, hogy az azonosító munka hosszú, évtizedekre nyúló folyamat. Indokolatlan lenne tehát az egyes feltárt levéltári dokumentumokat elzárva tartani a végleges elkészülésig. Gyakorlott szakember számára a könyvjegyzékek egyszerű olvasata is számos információt hordoz, jó kiindulópontja az olvasmány- és könyvtártörténeti vizsgálódásoknak. A dokumentum ismertségének jelzése pedig a felesleges levéltári kutatást is megelőzi. Módszerünknek tudományszervezési oka is van: munkaközösségünk - sajnálatos módon - egyáltalán nem lehet biztos abban, hogy a kutatás, az azonosítás és a kiadás munkálatait hosszabb távon folytathatja. Munkánk minden egyes fázisa időrabló szervezési, a szakmai munkát felőrlő feladatokkal terhelt. Emellett munkakörülményeink évről-évre - változó mértékben - csak romlanak.