Álmodják a fák tavasz szelét, s a
napmeleg-vidám, leömlő fényeket,
vagy valódi újulás a sárga
szín, s a fecskeszárny fölötti kék egen

úszó változás kimozdulása
jégcsappá kristályosult celláiból?
Álmodják a fák a régi vágyat:
lávavérerőt a szív kamráiból?,

álmodják a fák az új szerelmet,
feltörő csodát, a végtelennek
felvirágzó, földi szépre ébredést?

Gyermekem nevet cseresznyeágra!
Adj való romantikát a fákra,
Május! S én ... megőrzök minden rezzenést.