Múzsa, zokogd ki hamar magad,
mert ezután egyedül leszel!
Házi bohócod
voltam a kínban:
hős, aki isteni háborújában az
égi dicsőre csak
tégedet énekel.

Elhagy a vers, és elhagy az
élet is: elhagy a férfizaj. –
Múlt szerelemre
hervad a rózsa,
Múzsa! Zokogva temessed a dalt, aki
voltam ..., s bárki, ha
jön, sora elmebaj!