27. SZÁRHEGY


FEJEZETEK

Neve először 1494-ben jelentkezik az okiratokban, mint Lázár Miklós előneve. (SZOKL. I. 344.) 1566-ban Zarhegij (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában fordul elő. Az 1567. évi regestrum 48 kapuval jegyzi. (SZOKL. II. 221.) 1576-ban Szárhegy, 1602-ben Zar Hegj, 1674-ben Sáárhegy (C. Suciu: i.m.) néven szerepel.

A középkorban temploma van, ugyanis 1494-ben Lázár Miklós VI. Sándor pápától búcsút eszközöl ki a szárhegyi templom javára. (SZOKL. I. 344.; Kölönte: Gyergyó története. 38.)

Ha megállja a helyét a következtetés, hogy a Gyergyó néven szereplő befizetések a pápai tizedjegyzékben három plébánia részéről történtek, akkor Szárhegy ezek egyike. (Orbán: Székelyföld II. 145.) (Lásd: Gyergyóalfalunál.) Ettől függetlenül is bizonyos, hogy abban a korban plébániatemplom már létezett.

A Domus Historia szerint Van Gondys, utrechti egyetemi tanár szakvéleménye, hogy a templom őse XIII. századi.

Ezzel összhangban a helyi hagyomány a templom keletkezési idejéről az 1235-ös dátumot őrzi.

Az egy darab kőből készült keresztelőkút faragása hasonlít a Csíkban készült faragott tornácoszlopok középső részéhez. (Köpeczi–Sebestyén J.: Régi székely műemelékeink. 7.; Erdélyi Múzeum. 1942.)

A román kori templom a XV. században részben vagy egészben helyét a gótikus templomnak adja át, pontosabban 1400-ban, aminek dátumát a templom déli oldalán kőbe vésve örökítették meg, amely most másodlagos elhelyezésben látható.

A torony építési dátumát szintén feljegyzés őrzi: 1488. A további építkezésekkel lehet kapcsolatos az 1494. évi búcsúengedmény is.

Ebből a korból ma is áll a szentély poligon záródással. Fel lehet ismerni a hajdani „csúcsíves alakításának kitördelt díszművészetét”, ahogy Orbán Balázs (II. 115.) írja. Ezt a kort idézi a torony alatti két csúcsíves ajtókeret is.

Megmaradt a szentély hálóboltozatának nyoma is. Rados szerint a szentély boltozata azonos volt a szegedi ferences templom mennyezetével.

A sekrestye régi padlásán különös faldísz látható: futó kutya, mely szintén középkori.

Az 1590-es tűzvész pusztításait megörökíti a krónika, amikor a templom oltárai áldozatul esnek. A templom hajóját 1729-ben lebontják, meghagyva a szentélyt és a tornyot, és a következő évben tágasabbat építenek helyette, oldalkápolnákkal bővítve. Ugyanekkor magasítják a tornyot is. (Schematismus. 1882. 84.)

Katolikus templom

Katolikus templom

FERENCES TEMPLOM ÉS RENDHÁZ

A szárhegyi Lázár család egyik őse Rómából hazatérve és álmában történt látomására hivatkozva 5 kápolnát építtet a Szármány-hegy oldalán. Lehetséges, hogy ez az a Lázár Miklós, aki 1494-ben a búcsúengedélyt szerezte.

A kápolnákat erős védfallal vették körül. (Orbán: Székelyföld. II. 114.)

1642-ben Lázár István a kápolnákat a ferencesekre bízza, de azoknak 1648-ban távozniuk kell, mert a fejedelmi rendelet csak Csíksomlyón és Mikházán tűrte meg a szerzeteseket.

1664-től Lázár István újra ide telepíti a ferenceseket és Apafi tilalma ellenére itt tartja őket. Ekkor működik itt Kájoni János is.

1749-ben a romlásnak indult kápolnák anyagából nagyobb templomot építenek.

1872-ben a templomot és a rendházat tűzvész pusztítja. Ekkor újjáépülve kapja mai formáját. (Orbán: i.h.; György: A Ferencrendiek 318– 319.) Itt temették el Kájonit és Losteiner Leonárdot.

A Szármány-hegyen ma is áll egy kis kápolna, melyet a Nagybaczoni Baló család építtetett ismeretlen korban. (Schematismus. 1882. 84.)

Kevés megszakítással, kezdettől tiszta katolikus falu. A megszakítás 1590-ben következik be, amikor Lázár András református lesz és a templomot is megszerzi a reformátusoknak. Ekkor égetik el a templom oltárait.

A reformációval függhet össze, hogy ekkor tartózkodott itt kiskorú fiával Bethlen Gábor özvegy édesanyja, Bethlen Farkasné. (Orbán: i.m. II. 112., 2. jegyz.)

Lázár András azonban hamarosan visszatér a katolikus vallásra és visszaállítja a katolikus egyházat is. (Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 141.)

Azóta más templom és egyház nem volt a faluban.

A XVIII. században katolikus anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 165.), és e század elején is csak katolikus temploma van. (Helységnévtár. 1913.)

Ferences kolostortemplom

Ferences kolostortemplom