59. SZÉKELYDERZS

1274-ben Miklós magister a dersi esperes. (Orbán: Székelyföld. I. 178.; Urkundenbuch. I. 104.) 1334-ben a pápai tizedjegyzék Ers néven jegyzi. (Beke: Az erd. egyházmegye. 173.; Documente. XIV. C., III. 200.) 1525-ben Ders (C. Suciu: Dicţionar istoric.), 1566-ban Kányád Ders (uo.) a neve. 1567-ben a regestrum 45 kapuval említi. (SZOKL. II. 219.)

1274-ben plébániatemploma van, sőt esperese, Miklós magister személyében, aki IV. Lászlótól Őregyházát kapja adományul. (Orbán: i. h.) 1334-ben papja, Tamás a pápai tizedjegyzék szerint 2 régi banálist fizet. (Beke: i. h.; Documente. XIV. C., III. 200.) 1525-ben Antal a derzsi plébános. (SZOKL. VIII. 269.)

Középkori temploma ma is áll s „egyike a csinosabb és a közönséges községi templomoknál nagyobb gótízlésű templomoknak”. (Orbán: i. m. I. 180.) A kora gótikus két ablaknyílás a déli falon a hajó építési idejét a XIII–XIV. század fordulójára jelzi. Ez az a templomrész, amely Miklós plébános idején már megvolt. Ezt a Miklós papot örökítheti meg az a rovásírásos tégla, melyet felfedezése után utólag helyeztek el a diadalív falában: „Miklós derzsi apa-pap” . (Dávid L.: A középkori Udvarhelyszék 268.)

A templom második építési szakasza a XV–XVI. század fordulójára esik. Jellegzetességeit érdemes megemlíteni. Nyugati homlokzatán a bejárat csúcsíves. A csúcsíves kőrácsos ablakok félköríves, félig elfalazott keskeny ablaknyílást takarnak. Csúcsíves a déli bejárat is, kőkereszttel.

A szentélybe a három csúcsíves kőrácson kétosztású ablakok nyílnak. Az egykori csúcsíves ablakok nyomai a keleti és északkeleti szentély falán is látszanak. Mind a hajó, mind a szentély teljes egészében hálóboltozatos. A karzat alatt is hálóboltozat van. A hajó és szentély közötti diadalív szintén csúcsíves. A szentély sokszöggel záródik. Hálóboltozatának bordái díszített gyámkövekre futnak: kehely, ágfonadékos díszmű, kehely fölött ostya, címerpajzson fiait tápláló pelikán virággal (Petky címer), címerpajzson eke, címerpajzson kardot tartó kar ötágú csillaggal és holdsarlóval (székely címer), szakállas (csúfolódó) férfifej, koszorús férfifej kiöltött nyelvvel, ekevas ábra. (Orbán: Székelyföld. i. h.; Dávid L.: i. m. 273.)

Több falképsort tártak fel legalábbis részben. A hajó déli falán: Három szent püspök, nevük felírásából csak csonkított rész maradt: S. Sath és S. Khilians. Második kép: Szent Mihály karddal, mérleggel, melyben az ítéletre várók kuporognak. Harmadik kép: Saul megtérése, három lovassal; Saul fölött Krisztus; Saul glóriáján: S. Paulus felirat. Az egyik lovas zászlóján minuszkulás felirat: „HOC OPUS FECIT DE PINGERE SEU PROEPARARE MAGISTER PAULUS FILI US STEPHANI DE UNG ANNO DOMINI MILLESIMO CCCCMO X NONO.” A dátum a falképek festésének idejét jelzi. Érdekes további írása a festőnek: „SCRIPTUM SCRIBEBAT ET PULCHRAM PUELLAM IN MENTE TENEBAT” .

Az északi fal Szent László legendáját örökíti meg: Felvonulás; Ütközet; Kunok üldözése; Párviadal; Kun lefejezése; Pihenés. A képsort a későbbi hálóboltozat gyámkövei megcsonkították. Különálló kép két női szentet ábrázol, vértanúkat karóba húzó jelenet töredéke.

A templom déli oldalán védelmi célból épített pilléreken lőréses védőfolyosó indul és folytatódik a szentélyen is körben. A templomot négyszög alaprajzú erődítés veszi körül öt bástyával és harangtoronnyal. (Kelemen: Művészett. I. 221–222.) Ezek a XV. században készültek, de később is erődítik az 1661. évi tatárbetörés elleni védekezésre készülve. (Entz G.: Székely templomerődök. 2.)

Egy hatodik bástyát 1834-ben csatoltak a nyugati várfalhoz, hogy a kidőlt falat erősítsék. (Dávid L.: i. m. 275.; Orbán: i. m. I. 181.)

A várfalak fölött körbefutó védőfolyosókat 1788-ban lebontották.

1800-ban nagyobb javítást eszközöltek: „régi romlott állapottyából újíttatték meg a Deersi Unitária Ekklesia Temploma”. (Dávid L.: i. m. 227.; Entz G. in: Erd. Múzeum. 1943. 222–226.; Bíró: Erdély művészete. 51.; Balogh J.: Az erd. renaissance. 33.; Balogh J.: Mátyás király udvara. 405/3.)

Középkori tiszta katolikus lakói a reformáció idején, a változások után, az unitárius vallásnál állapodnak meg, s a templom is unitárius lesz.

A XVIII. században unitárius anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 228.), és e század elején is unitárius egyháza és temploma van. (Helységnévtár. 1913.)

Unitárius templom

Unitárius templom