110. SZÁSZVÁROS


FEJEZETEK

Feltételezik, hogy már 1105-ben keresztes csoport telepedett le. (Fabini)

1224-ben Waras, 1283-ban Warasium, 1291-ben Waras, 1421-ben Zazwarus, 1449-ben Broos, 1486-ban Százváros, 1532-ben Saxopolis, 1656-ban Szász Város néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)

1291-ben Hench a plébános, tehát ekkor már plébániatemploma van. A templom azonban sokkal korábbi. Hiszen már 1224-ben városként említik, és ezt a nevet az előző században történt szász telepítés után is megtartja, még akkor is, amikor később Szász előnevet kap. (Göllner: Die Geschichte de D. in R. 29.) Ebből az következik, hogy már a szász telepítés előtt város volt.

Később feltűnő szász nevét, Broos a templom védőszentje, Szent Ambrus után kapta. (Beke: Az erd. egyházmegye. 96.)

1318-ban Conradus a papja, aki dékán is 1309-től. (Beke: i.h.; Urkundenbuch. I. 294, 326.)

1332-ben Miklós pap a pápai tizedjegyzék szerint fél márkát fizet, majd ismét fél márkát ezüstben, 1333-ban 2 és fél fertót, 1334-ben 1 pensa dénárt, majd ismét 3 pensa dénárt, újra 6 pensa dénárt. (Beke: i.h.; Documente. XIV. C., III. 127, 138, 179.)

Az 1334. évi összeíráskor 344 füstöt találnak, a fürdőn és 4 begina házán kívül. Ekkor Miklós pap 6 márka ezüstöt fizet. (Documente. XIV. C., III. 341.; Beke: i.h.)

1344-ben a plébániát Thomas Martini birtokolja, akivel szemben Petri András VI. Kelemen pápát arra kéri, hogy neki juttassa a plébániát. Kérése teljesül is. (Beke: i.m. 96., jegyz., Suppl., fol. 22.; Theiner: Mon. Vatic. I. 679.)

1491: szászok és magyarok 50%-ban töltik be a hivatalokat (szenátus és felváltva bírók). Hasonló intézkedés 1627-ben. (Fabini)

1536-ig Mathias Ramasi a plébános, aki 1515-ben bécsi diák. (Tonk: Erdélyiek. 1562.) 1536: a főplébános szász.

A XII–XIII. században épült templom helyébe lép a ma is álló XV. századi templom. (V. Drăguţ: Arta gotică. 53, 79/32.; Kovács: Magyar ref. templomok. I. 160, 233.) Olyan vélemény is van, hogy szerzetesi templom volt, de ennek nincs semmi alapja, mert a szerzetesi templom a városon kívül állott. A templom szentélye hosszú, háromhajós, mindhárom a nyolcszög három oldalával zárul. Tornya zárt tömegű, védelmi célokat szolgált, a részben fennmaradt várfalakkal együtt. 1658-ban csodával határos módon menekült meg a pusztulástól. (Kovács: i.m. I. 233.)

Az első templom román stílusú bazilika volt a XIV. századból, Szt. Miklós tiszteletére. 1839-ben tornya összeomlik. Helyébe 1840–1843-ban építenek újat. Ásatások (1991–1995). X–XI. századi földvárat tártak fel, melyhez egy körkápolna is csatlakozott.

Református és lutheránus templom

Református és lutheránus templom

Lutheránus templom

Lutheránus templom

FERENCES TEMPLOM

Ferences kolostorról már 1260-ból van adat a vatikáni Varasinum írásos kódexben. A kinyomtatott kódexben: Varasini, az Ara coeli kéziratos kódexben: Voracinum a neve. (György: A Ferencrendiek. 60, 329.) 1302-ben minoriták szerepelnek. (Urkundenbuch. I. 221, 239.)

1309-ben Péter minorita testvér lektor egy peres ügyben szerepel.

1334-ben szerzetesnők is vannak. (Urkundenbuch. I. 464)

Az 1344. évi összeírás a beginák házát említi, ami ferencesek, sőt nővérek jelenlétét is feltételezi a városban.

Egyesek szerint Károly Róbert felesége, Erzsébet alapítja, de mivel a fentiek szerint már előbb itt voltak a ferencesek, a királyné csak a meglévő kolostor és kisebb templom bővítésében lehet részes. Eszerint a régi rész megmaradt szentélynek, amelyhez egy nagy hajót építenek. Így a templom és kolostor 62 m hosszú lett. Az építkezés ideje 1370 körülre tehető. (György: i.m. 329.; Schematismus. 1882. 94.)

Ali basa 1661. évi hadjárata idején feldúlják és 1730-ig romokban hever. Ekkor a visszatért ferencesek a szentély helyén előbb sövényből oratóriumot építenek, majd 1749-től egy kis templomot. Ennek emlékét felirat örökíti meg: „Infelix aequata solo quae rudera flevi. Jam laeta expensis sto renovata piis. Gubernatoris Principatus huius Joanis Haller de Hallerstein lectae Charaeque ejus conjugis Sophiae Daniel.” (György: i.m. 331.)

1880-ban az ősi templom még szilárd alapjaira nagyobb hajót és tornyot is építenek. (György: i.m. 330–331.; Schematismus. 1882. 94.)

1581: a főplébános református magyar, egy szász lutheránus prédikátor és egy magyar unitárius.

A reformáció előtti tiszta katolikus város a reformáció idején átéli a nagy változások fokozatait: lutheránusok, reformátusok és unitáriusok váltották egymást és osztoztak a két templomon.

1766-ban lutheránusok és reformátusok közt nincs béke.

A középkori plébániatemplomot 1820-ig a szász lutheránusok és a magyar reformátusok közösen használják. Ekkor a lutheránusok a régi mellé maguknak külön templomot építenek és a régi a reformátusoknak marad, akik nagy átalakításokat hajtanak rajta végre. (V. Drăguţ: i.m: 79/32.)

A ferences templomot az unitáriusok hásználják, 1660-ig, amikor Ali hadjárata romba dönti. Ekkorra az unitáriusok a Rákóczi-féle 1630-as intézkedések következtében valószínűleg el is fogynak, amikor sok unitárius egyházközség megszűnik.

A katolikusok részére 1730-tól nyílik lehetőség egyházközség szervezésére, amikor megkapják az egykori ferences templom és kolostor romjait, amint azt már jeleztük.

A XVIII. században római katolikus, lutheránus, református anyaegyház van, és e század elején is. (Benkő J.: Transsilvania. II. 163, 209.; Helységnévtár. 1913.)

Katolikus templom

Katolikus templom

Katolikus templom

Katolikus templom