109. SZÁSZSEBES | TARTALOM | 111. SZEBENRÉCSE |
FEJEZETEK
Feltételezik, hogy már 1105-ben keresztes csoport telepedett le. (Fabini)
1224-ben Waras, 1283-ban Warasium, 1291-ben Waras, 1421-ben Zazwarus, 1449-ben Broos, 1486-ban Százváros, 1532-ben Saxopolis, 1656-ban Szász Város néven jelentkezik az oklevelekben. (C. Suciu: Dicţionar istoric.)
1291-ben Hench a plébános, tehát ekkor már plébániatemploma van. A templom azonban sokkal korábbi. Hiszen már 1224-ben városként említik, és ezt a nevet az előző században történt szász telepítés után is megtartja, még akkor is, amikor később Szász előnevet kap. (Göllner: Die Geschichte de D. in R. 29.) Ebből az következik, hogy már a szász telepítés előtt város volt.
Később feltűnő szász nevét, Broos a templom védőszentje, Szent Ambrus után kapta. (Beke: Az erd. egyházmegye. 96.)
1318-ban Conradus a papja, aki dékán is 1309-től. (Beke: i.h.; Urkundenbuch. I. 294, 326.)
1332-ben Miklós pap a pápai tizedjegyzék szerint fél márkát fizet, majd ismét fél márkát ezüstben, 1333-ban 2 és fél fertót, 1334-ben 1 pensa dénárt, majd ismét 3 pensa dénárt, újra 6 pensa dénárt. (Beke: i.h.; Documente. XIV. C., III. 127, 138, 179.)
Az 1334. évi összeíráskor 344 füstöt találnak, a fürdőn és 4 begina házán kívül. Ekkor Miklós pap 6 márka ezüstöt fizet. (Documente. XIV. C., III. 341.; Beke: i.h.)
1344-ben a plébániát Thomas Martini birtokolja, akivel szemben Petri András VI. Kelemen pápát arra kéri, hogy neki juttassa a plébániát. Kérése teljesül is. (Beke: i.m. 96., jegyz., Suppl., fol. 22.; Theiner: Mon. Vatic. I. 679.)
1491: szászok és magyarok 50%-ban töltik be a hivatalokat (szenátus és felváltva bírók). Hasonló intézkedés 1627-ben. (Fabini)
1536-ig Mathias Ramasi a plébános, aki 1515-ben bécsi diák. (Tonk: Erdélyiek. 1562.) 1536: a főplébános szász.
A XII–XIII. században épült templom helyébe lép a ma is álló XV. századi templom. (V. Drăguţ: Arta gotică. 53, 79/32.; Kovács: Magyar ref. templomok. I. 160, 233.) Olyan vélemény is van, hogy szerzetesi templom volt, de ennek nincs semmi alapja, mert a szerzetesi templom a városon kívül állott. A templom szentélye hosszú, háromhajós, mindhárom a nyolcszög három oldalával zárul. Tornya zárt tömegű, védelmi célokat szolgált, a részben fennmaradt várfalakkal együtt. 1658-ban csodával határos módon menekült meg a pusztulástól. (Kovács: i.m. I. 233.)
Az első templom román stílusú bazilika volt a XIV. századból, Szt. Miklós tiszteletére. 1839-ben tornya összeomlik. Helyébe 1840–1843-ban építenek újat. Ásatások (1991–1995). X–XI. századi földvárat tártak fel, melyhez egy körkápolna is csatlakozott.
Ferences kolostorról már 1260-ból van adat a vatikáni Varasinum írásos kódexben. A kinyomtatott kódexben: Varasini, az Ara coeli kéziratos kódexben: Voracinum a neve. (György: A Ferencrendiek. 60, 329.) 1302-ben minoriták szerepelnek. (Urkundenbuch. I. 221, 239.)
1309-ben Péter minorita testvér lektor egy peres ügyben szerepel.
1334-ben szerzetesnők is vannak. (Urkundenbuch. I. 464)
Az 1344. évi összeírás a beginák házát említi, ami ferencesek, sőt nővérek jelenlétét is feltételezi a városban.
Egyesek szerint Károly Róbert felesége, Erzsébet alapítja, de mivel a fentiek szerint már előbb itt voltak a ferencesek, a királyné csak a meglévő kolostor és kisebb templom bővítésében lehet részes. Eszerint a régi rész megmaradt szentélynek, amelyhez egy nagy hajót építenek. Így a templom és kolostor 62 m hosszú lett. Az építkezés ideje 1370 körülre tehető. (György: i.m. 329.; Schematismus. 1882. 94.)
Ali basa 1661. évi hadjárata idején feldúlják és 1730-ig romokban hever. Ekkor a visszatért ferencesek a szentély helyén előbb sövényből oratóriumot építenek, majd 1749-től egy kis templomot. Ennek emlékét felirat örökíti meg: „Infelix aequata solo quae rudera flevi. Jam laeta expensis sto renovata piis. Gubernatoris Principatus huius Joanis Haller de Hallerstein lectae Charaeque ejus conjugis Sophiae Daniel.” (György: i.m. 331.)
1880-ban az ősi templom még szilárd alapjaira nagyobb hajót és tornyot is építenek. (György: i.m. 330–331.; Schematismus. 1882. 94.)
1581: a főplébános református magyar, egy szász lutheránus prédikátor és egy magyar unitárius.
A reformáció előtti tiszta katolikus város a reformáció idején átéli a nagy változások fokozatait: lutheránusok, reformátusok és unitáriusok váltották egymást és osztoztak a két templomon.
1766-ban lutheránusok és reformátusok közt nincs béke.
A középkori plébániatemplomot 1820-ig a szász lutheránusok és a magyar reformátusok közösen használják. Ekkor a lutheránusok a régi mellé maguknak külön templomot építenek és a régi a reformátusoknak marad, akik nagy átalakításokat hajtanak rajta végre. (V. Drăguţ: i.m: 79/32.)
A ferences templomot az unitáriusok hásználják, 1660-ig, amikor Ali hadjárata romba dönti. Ekkorra az unitáriusok a Rákóczi-féle 1630-as intézkedések következtében valószínűleg el is fogynak, amikor sok unitárius egyházközség megszűnik.
A katolikusok részére 1730-tól nyílik lehetőség egyházközség szervezésére, amikor megkapják az egykori ferences templom és kolostor romjait, amint azt már jeleztük.
A XVIII. században római katolikus, lutheránus, református anyaegyház van, és e század elején is. (Benkő J.: Transsilvania. II. 163, 209.; Helységnévtár. 1913.)
109. SZÁSZSEBES | TARTALOM | 111. SZEBENRÉCSE |