AJÁNLÓ__ ELŐSZÓ __TARTALOM __BEMUTATKOZÁS __IMPRESSZUM

Történet

Lantom letészem, fáradtan pengetem,
Egy szép leány emlékének dúdolom énekem,
Álmos vagyok, de még nem fekszem,
A csillagokat nézem a téli éjben.

Megannyi ezüst fénypont sötét bársonyon,
Mint a hajad kezem alatt, ha símogatom,
Szép szemedet, mosolyodat látni kívánom,
Nem lehet most fontosabb semmi a világon!

Tábortűz fénye lankad, fárad, elalszik,
Lantom hangja már alig-alig hallatszik,
Fáradt fejem szomorú karomba hanyatlik,
Felettem egy gyöngyház-csillag világít.

<_>