AJÁNLÓ__ ELŐSZÓ __TARTALOM __BEMUTATKOZÁS __IMPRESSZUM

Előszó

Szeretnék köszönetet mondani e könyv megalkotásáért elsősorban szereplőimnek, kik ugyan nem léteznek, ámde megteremtődésükkel fényt hoztak fejembe, s a történetet lejegyezhettem. Köszönöm először is a bolondnak és Kúpinak, akik meghatározó szerepet töltöttek be a történetben. Hajós Árpádnak, és szép kedvesének, Esőváró Víkának, akiknek logikus gondolatai után mindig tudtam folytatni az írást, ha megakadtam. Továbbá egy fontos szereplőnek köszönök mindent, Lamiffy Dórának, aki csodás hangjával segített. Arról is kapta nevét, hiszen neve csupa szolmizációs hangokból áll... És nem utolsósorban a címszereplőnek, az imádott és áldott tündérnek, Földváry Eszternek, ki szép mosolyával ösztönzött e mű megírására. Ő nevét elsősorban Bródy János ismert slágeréért kapta, melynek címe 'Földvár felé félúton'. Ugyan az őszi út, a sárga rózsa és a könnyező lány keveset szerepel nálam, ám Földvár nevét Földváry őrzi. És ezúton szeretnék köszönetet mondani a Neoton família együttesének Szerencsejáték című albumuk második számáért, az Eszterláncért. Tündérem keresztnevét innen kapta. 'Lánc, lánc, Eszterlánc, Eszter, merre jársz? Merre hirdeted a szerelmet?'

A történet maga kitaláció, némi valóságalappal...

Hadd kezdjem el a történetet egy Saint-Exupéry idézettel: "Jól csak a szívével lát az ember. Ami igazán fontos, az a szemnek láthatatlan."

U.i.: Tudom, nem valami magas színvonalúak a rímek, szóképek, ritmusok, és egyéb szövegjellemzők, de hát egy nagyrészt eseménytelen életről ennyit írni mégiscsak nehéz kicsit... A történet cselekménye összefoglalható három mondatban is...