46. Olaszország fölfedezése

Egy nagy külpolitikai eseménynek kellett bekövetkeznie, hogy a franczia lélek módosuljon. Hirtelen lökésre volt szükség, hogy a művelődés folyamata erősebben buzogjon, és új irányt vegyen. Ezt az impulzust VIII. Károly 1494. évi olasz hadjárata adta meg. Akkor volt ez, mikor* „Lionardo elbűvölte Milanót zenéjével és festészetének varázslatos világával, amikor Firenzében Poliziano ékes szava hangzott s Marsiglio Ficino Platont magyarázta, mikor Ferrarában Boiardo Ariosto énekének előjátékát zengte s Pico della Mirandola azon álmodozott, hogy a zsidó, pogány és keresztény hagyományt összeegyeztesse”.

Egy franczia történetíró,* találóan nevezi ezt a hadjáratot hazája szempontjából Itália felfedezésének. Valóban ekkor ismerték meg a francziák közelről az olasz műveltséget. Mintegy 60.000 ember ereszkedett le az Alpok magaslatáról Lombardia viruló, verőfényes síkságaira, vonult át Toscanán és Romagnán, lépett be az örök városba és jutott el Nápolyig. Mint valami tündéries álomkép vonult el a sereg szeme előtt Itália, melynek eddig csak hírét hallották, s melynek szépsége rabul ejtette lelköket. „Földi paradicsom ez” (ung paradis terrestre), írja egyik, Nápolyból keltezett levelében maga a király, s ugyanilyen hangnemben írnak a franczia nemesek is, mikor övéiket értesítik benyomásaikról és tapasztalataikról.* Álmélkodva álltak meg útjokban a márványpaloták és templomok előtt, csodálkozva szemlélték a művészetnek a technikával párosult örökszép alkotásait, a bájos kéjlakokat, gondozott parkjaikkal és szökőkutaikkal, a szebbnél szebb szobrokat, a finom ízlésre valló ruhaviseletet, a fény és pompa csillogását, a színek és körvonalak gyönyörű összhangját s elragadtatással hallgatták az olasz nyelvnek meg nem értett, de édesen csengő zenéjét. S mindezek a szépségek, melyeket olasz kortársaik művészi ereje hozott létre, egy még régibb műveltséget takartak, melynek maradványai, romokban bár, sebesebben dobogtatták meg szívöket, és sejtelmes érzésekkel telítették meg lelköket. Mikor visszatértek hazájokba, más emberek voltak. Magukkal hozták a szellem és ízlés ösztönzéseit, a szépről szerzett élénk benyomások özönét, egy rég letűnt, de sokszorosan felújult világnak megérzését.




Hátra Kezdőlap Előre