Kaizler

A nemesi és czímerleveleket Kaizler Kristóf (s neje RachvalnyAnna) kapta III. Ferdinánd királytól 1649 febr. 5-dikén s még ez év junius 26-dikán hirdették ki Zemplén városában.*Eredetije a Kaizler-család birtokában. A nemeslevelet Ferdinándon kívül Szelepcsényi György, nyitrai püspök s Orosz György is aláírta. Úgy Kristófot, mint fiát Tamást, a kik praesidiarus katonák voltak, a szatmári csatában török fegyver vágta le.*1771-diki tanúvallatás. U. o. E Tamás fiának Istvánnak fia András, szentkirályi s György, biharvármegyei nyírsámsoni lakosok. A családnak Géresen és Ér-Szentkirályt egy-egy adófizető jobbágytelke volt, az elbőbin Burján István, az utóbbin Fazekas György lakott, Bihar vármegyében pedig három jobbágyuk volt.

1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte előbbi nemeseket, a kik a III. Ferdinándtól nyert armalis mellett adómentességben éltek, de mivel bennszülöttségi jogukat nem bizonyították be, az adózók közé kerültek, mígnem a kir. tábla 1773 máj. 1-sején fölmentette őket az adózás alól.

György 1797-ben, mint érszentkirályi kisebb birtokos, a hadi segélyhez járúl, ugyancsak Györgyöt lovasnak írták ki 1805-ben az érszentkirályi fegyverfogható adómentes nemesek közé, a kit ebben az évben a homagiális esküt tevők névsorában is föltalálunk.

Imre 1843–1845. középszolnoki tiszteletbeli aljegyző, {675.} 1848-ban szolgabíró, a 60-as években két ízben középszolnoki másodalispán, 1867-ben tiszteletbeli törvényszéki ülnök.

Ádám 1847-ben érszentkirályi evang. reform. főgondnok.

Sándor ügyvéd, 1861-ben középszolnokvármegyei (hadadi járási) alszolgabíró.

Sándor 1877-ben szilágymegyei árvaszéki jegyző, 1883-ban árvaszéki ülnök, most elnök.

György dr. 1891-től közig. gyakornok, 1892-ben szolgabíró, 1894-től főszolgabíró (zilahi járás), 1897-től alispán.

A család nemzedékrendjét lásd a 676. oldalon.