Kapi

A Kapi-család a tizenhatodik század második felében jelen meg területünkön.

Sáros vármegye alispánjának, Kapi Györgynek a fia volt András, a ki, és neje, Sulyok Kata (s mások) 1579 augusztus 25-dikén II. Rudolftól a kihalt Csaholyi-család középszolnoki Magyar-Csaholy, Középső- és Felső-Oláhcsaholy, Zölcze, a krasznavármegyei Panit és más szatmárvármegyei birtokait kapták.*Szgy. egyk. más. András és Leleszi Sulyok István elismerték, hogy 200 frtot tartoztak volna fizetni Melith Istvánnak és Pálnak, 1583 máj. 8-dikán tehát kikötik, hogy ha nem tudnák fizetni, akkor javaikból szerezzenek elégtételt a hitelezők.*GKG. A. fasc. II. 1585 nov. 23-dikán András, Prépostvári és Sulyok István határidőt kapnak Báthori Istvántól bizonyos egyezség megkötésére.*Ez oklevélben Cseh is előfordúl. – GKG. C. fasc. XXI. A XVI. század {682.} vége felé András, Csáki Kristóf, Lónyai István, Károly Mihály és Melith egyezkednek a Csaholyiak jószágát illetőleg. A mi a Csaholyi György és Gáspár részjószágából Kapinál lenne, az három részre osztandó: egy rész a Kapié, kettő a Melithé.*GKG. A. fasc. VII.

1590-ben Kapi András neje, Sulyok Kata mint alperes áll Varasdi Cselleng Balázszsal szemben.*U. o. A. fasc. II.

1607-ben talán már ez András fia, ugyancsak András, Kóródi ifj. Ispán István, Alagi Ferencz és felesége, Prépostvári Sára ellen tiltakozik a csaholyi jószág eladása ügyében.*U. o. Ez Andrásnak első neje Erdélyi Borbála, második Gyulafi Borbála.*Nagy Iván VI. 79.

András és Sulyok Kata fia lehetett az a Miklós,*Egy Miklós András és Sulyok Kata fia. (GKG.) a ki bírta 1613 előtt a krasznavármegyei Zovány birtokot minden hozzátartozóval együtt 4000 magyar forintért Báthori Gábor erdélyi fejedelem kegyéből.*Bl. fasc. KK. nr. 10. 1613-ban Bethlen Gábor, erdélyi fejedelem Miklós testvérének, Andrásnak adja érdemei jutalmául azon föltétellel, hogy Báthori Gábor, erdélyi fejedelem örökösei a 4000 forint lefizetése mellett visszaválthassák.*U. o.

Bethlen Gábor Nagy-Paczalt a kuriával, Bajom részbirtokot Andrásnak és nejének, Erdélyi Borbálának adományozta 1614-ben.*Orsz. lt. Gyulaf. Kápt. VII. Lib. Regn. fol. 123. András és neje (Somkereki Erdélyi Borbála) Bethlen Gábortól ez évi május 13-dikán a hűtlenségbe esett Iffiu Katalin Szerdahelyi Imrefi Jánosné összes javait kapták (Nagy- és Kis-Paczal, Bajom, Széltoló és Bártfalva felét, valamint ezek másik felét is, melyet Bethlen Imrefi János fiától, Mihálytól elcserélt.*GKG. C. fasc. 1. II. Mátyás királynak 1615 márcz. 22-dikén kelt levele szerint Pete Lászlóné Kapi András (és Sulyok Kata) leánya, Anna Kapi Andrással és Sándorral némely szatmárvármegyei, ezek mellett a középszolnoki csaholyi és zölczei birtokokon osztozkodni kiván.*GKG. A. fasc. VII.

{683.} Anna a szilágycsehi evang. reform. egyháznak egy ezüst tányért adott.

András (és Gyulafi Borbála) lakodalmakor a Szilágyban 1625-ben azt hiresztelték, hogy Bethlen Gábor hadait a király ellen vitte, hogy már Váradon, Kassán van. (Az ilyenféle hírek igen bántják Bethlent, a mint az 1625 julius 14-dikén Pázmán Péterhez írott levelében panaszkodik.)*Hazai Okmánytár, II. köt. 469. l. Bethlen Gábor fejedelemnek 1627 decz. 6-dikán kelt levele szerint Toroczkai Mihály Kapi András, mint fölperesért Boczikay István és Báthory Anna ellen állt törvényben, a kik a nagypaczali és bajomi statituónak ellentmondottak, de nem jelentek meg.*GKG. A. fasc. IX. 1629 jan. 4-dikén lelettárt vettek föl András paczali birtokáról.*U. o. Irományok a XVI–XVII. századból. 1–30. nr. 7. Andrásné Gyulafi Borbála és Liszti Ferenczné Zsuzsánna egyezséget kötöttek a csehi várra vonatkozólag Prépostvári Zsigmondné Széchi Katával; ez ellen 1629-ben tiltakozott Gyulafi Sámuel, a mely tiltakozását azonban később visszavonta.*U. o. C. fasc. XIII. Katalin, erdélyi fejedelem 1630 január 18-dikán tekintetbe véve Kapi András (de eadem), tanácsosának, kolozsvármegyei főispánjának hű szolgálatait, melyeket az iránta, mint néhai férje, Gábor fejedelem iránt, különösen a portához és császárhoz való hűséges és eredményes követségben tanúsított, valamint azt, hogy Kapi Miklós (de eadent), a fenti András fivére és néhai Báthori Gábor, erdélyi fejedelem tanácsosa a Radul Sorbán, oláh vajda elleni hadjáratban meghalt és halála után Hagymáslápon, Felsőfentős, Aranyos birtokai Péri Horvát Lázárnak adattak, majd a kincstárhoz kerűltek, ugyane birtokokat, az elsőt udvarházzal, melyek eddig Kővárhoz tartoztak, minden tartozékaival fenti Kapi Andrásnak és fivére, néhai Kapi Sándor kiskorú Katalin és Fruzsina leányainak mindkét ágon öröklőleg 6000 magyar forinton adja, egyszersmind megbízza a kolozsmonostori konventet, hogy őket e birtokokba iktassa. A proponált megbizottak: {684.} Kövesdi Sramasághi László, Balázsházi László középszolnoki alispánok, vagy a vármegyének valamelyik szolgabírája, vagy Szentpáli István, Peczyi János, Bálintfi Balázs, Dengelgehi Balázs, Szőlősi János, Kisfaludi András, a fejedelmi kanczellária esküdtjei és irnokai.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. K. nr. 13. András tanácsos és kolozsi főispán Brandenburgi Katalintól ez évi szept. 17-dikén a középszolnoki Paczalt is adományul kapja.*GKG. A. fasc. VII.

1638-ban özv. Bánfi Mihályné Kapi Judit és gyermekei: Dénes és Zsuzsánna Bánfi Mihály első nejétől, Károlyi Fruzsinától született gyermekeivel megosztozkodnak Tótfalu, Nagyfalu, Zovány, M.-Valkó, Halmosd, Alsó-Gyümölcsénes, Szék, Ccsízér, A.-Jaáz, Valkó-Váralja, Detrehem, Füzes, Felső-Perje, Új-Vágás, Elyűs, F.-Bán, O.-Valkó, Felső-Kaznacs és Bagolyfalu birtokokon.*Osztozó levél átiratban. Bl. fasc. K. nr. 15. és u. o. fasc. yy.

Barcsay Zsigmondné Gyulafi Borbála első ura Kapy András, ettől való gyermekei: György,*Első neje Bethlen Krisztina, második neje Bánffy Ágnes. Éva*Andrássy Mátyásné. és Kata*Ostrosits Miklósné. Lecskei Sulyok Jánossal és Ferenczczel a szatmárvármegyei csengeri malom ügyében 1640-ben egyezkednek.*GKG.

Az ifj. Rákóczi György, erdélyi fejedelem és Barcsai Zsigmond, szolnoki főispán meg neje Gyulafi Borbála között 1648 szent Jakab havának 26-dik napján létrejött egyezség szerint utóbbiak háborítás nélkül bírhatják Paczalt és a hozzá tartozó falvakat, haláluk után id. Barcsai Zs. fia Ferencz, ennek halála után pedig Kapi György.*U. o. A. fasc. XV., XVI.

Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbálának 1651 november 28-dikán kelt végrendelete szerint a Kapi-jószágok Közép-Szolnok vármegyében a következők: a nagypaczali udvarház, melyhez Széltalló, Bártfalva és Bajom falvak tartoznak meg egy rész a krasznavármegyei Zoványban, melyet – mint előbb láttuk – Báthori Gábor fejedelemtől jámbor szolgálatáért Kapi Miklós kapott 4000 forintban s melyet Báthori {685.} Istvánnétól Kapi András törvénynyel is elnyert. Ezek Kapi András keresményei.*GKG. C. fasc. I.

Kapi Kapy György (Kapy András és Gyulafy Borbála fia) 1654-ben Bethlen Krisztinát*Nagy Iván családfáján Bethlen Krisztina e György testvére, Gábor fiának, a ki szintén György, a felesége. bírja nőül, kivel N.-Paczalban lakott. Tekintetes és nagyságos Kapi György uram ő nagyságának egy nagypaczali jobbágya, Gólya András 1652-ben egy nagypaczali rétjét adja zálogba Váradi Zsigmond, kispaczali lakosnak. E rétnek két felől ugyancsak a Kapi György jobbágyai a szomszédjai, a kik közül Demeter a Szilágyból Nagyfaluból a Bánfi urak jószágából származott Nagy-Paczalra. E György 1658-ban Közép-Szolnok vármegye főispánja, 1659-ben Rákóczitól nyert a hunyadvármegyei főispánságot.*Gr. Lázár Miklós: Erdély főispánjai. Róla írja Cserey után Kővári, hogy gazdag kényúr, a vármegyei kérelmezők lovát, szekerét előbb megdolgoztatta s csak azután adott választ.*Nagy I., VI. k. 81. l.

Dobraviczai Miklós Redivivus Jáfetke czímű könyét 1669-ben Kapi György, Hunyad, Zaránd, Közép-Szolnok főispánjának ajánlja. 1669 nov. 19-diki itélőmesteri kiadvány szerint Barcsai Zsigmondné Gyulafi Borbála fiának, Kapi Györgynek és mindkét nembeli utódainak adja a középszolnoki csehi jószágot az összes hozzá tartozó falvakkal és részbirtokokkal. Köteles azonban György a nagyszombati klastromban levő apácza nővérének, Évának, minden évben 100–100 forintot adni.*GKG. C. fasc. VI. 1671-ben feburár 11-dikén fejedelmi parancsra tanúvallatást tartanak György részére a csehi jószágra vonatkozólag Gyulafi Borbála ellen. A tanúvallomás szerint e jószág a Kapi Györgyé volt. A mikor Kapi András meghalt, mind ezüst-, mind arany marha stb.elég maradt Borbálára, de elköltötte. Barcsai Zs. Borbálának Barcsaitól született leányát, Juditot részben ezen György némely jószágaiból házasították ki.,*U. o. C. fasc. XXI. szept. 23-dikán György, gróf Gyarmathi {686.} Balassa Imréné Barcsai Judit és Bethlen Farkasné Ostrosics Borbála között felosztják a szilágycsehi várbeli részt,*GKG. A. fasc. VII. a Barcsai Zsigmondné javait.*U. o. György és Bethlen Farkasné Ostrosith Borbála néhai Barcsai Judit szilágycsehi birtokán osztozkodnak 1676 máj. 13-dikán,*U. o. 1679 jun. 6-dikán Rédei Ferencz, kolozsvármegyei főispán előtt özvegy Kapi Györgyné Bánfi Ágnes és mostoha leányai: Kapi Borbála Toroczkai Istvánné, Kapi Mária*Gyulai Ferenczné. és Anna*Macskássy Boldizsárné. a Kapi György után maradt birtokokon osztoztak. «A szilágyi jószág is marad Kapi úr leányainak s a paczali jószágok, csengeri stb.»*GKG. C. fasc. I.

A XVII. század végén Kapi Mária utasítás-fogalmazványban említve van, hogy a fejedelemnél és az atyafiakkal orvosolni kell a dolgot, különben elpusztúlnak a csehi jószágok, mert a vármegyei tisztek az egész teher viselését azokra rakják.*U. o. C. fasc. VI.

1702 május 9-dikén tanúvallatást tartottak Náprádon Gyulai Ferencz számára arról, hogy a Kapi-család mióta bírta a Hunyadi-jobbágycsaládot. A vallomások szerint e család Barcsai Zsigmondnét szolgálta örökösképen.*U. o. C. fasc. XIII.

1709 előtt Kapi Borbála Toroczkai Istvánné és gr. Gyulai Ferenczné Kapi Mária mint felperesek pereltek Sulyok Ferencz, György és András ellen a csaholyi birtokért. Ez ügyben 1709 ápr. 25.dikén hoztak döntő itéletet.*U. o. C. fasc. XIV.

1712 augusztus 4-dikén leltárt vesznek föl néhai Kapi Mária grófnőnek a Közép-Szolnok meg Bihar vármegyékben fekvő és a nagypaczali nemes udvarház helyéhez tartozó javairól.*U. o. C. fasc. VI.

1721 előtt Kapi György, középszolnoki főispán szolgáját megölette Váradi szolgája, a kit ezért fejvesztésre itéltek.*U. o. A. fasc. VII. 1721 ápr. 23-dikán Nagy-Paczalban tartott tanúvallatás szerint az erdőre fogadott, hajtott és ot meghízott sertésekből jutott {687.} dézmasertés és váltópénz kétharmada a Kapi Györgyé volt, a ki annak egyharmadát néhai Edőtelekinek adta.*GKG. Nagy-Paczalban néhai Kapi György-részen bírnak gr. Gyulai István, Thoroczkai Zsigmondné Thoroczkai Klára és néhai Macskási Boldizsár özvegye Kapi Anna, kik mint a fenti György örökösei, örökös és a legnagyobb birtokosok itt. A Kapi-részt és az udvarházat is három részre osztották: egyre-egyre 13–14 telek jutott.*U. o. Az 1733-dikén Náprádon tartott tanúvallatás szerint néhai Kapi György adta a náprádi eklézsiának azt a földet, a melyhez a fenti gr. Gyulai István is igényt tartott.*U. o. C. fasc. XIV.

1736 előtt Széplakon a Kapi- és Bethlen-részeket megosztották, a mikor is egynek-egynek tizenhat házhely jutott. A Kapi-rész Gyulai-, Macskási- és Toroczkai-részre oszlott, de a hozzátartozó Kreszul pusztája osztatlan maradt.*U. o. A. fasc. X. 1766 ápr. 30-dika előtt a monói Mocsár-erdőt Kapi-részen majorságot bírták gr. Mikes, Toroczkai, Gyulai és néhai Kemény Sámuelné Macskási Kata.*U. o. A. fasc. VII.

1736-ban tartott tanúvallatás szerint Kapi-jogon van Magyar-Csaholyban 8–9 házhely, Zölczén egy és Oláh-Csaholyban hat. A tizedet mindenkor kiadták a Kapi-részre.*U. o. A. fasc. XIII–XV.

Simon János, prókátornak egy 1752-diki levelével együtt talán ép ebből az évből maradt fenn egy memoire, hogy a paczali, egyáltalán a Kapi-just illetőleg mi módon kell eljárni.*U. o. C. fasc. XIV.

Az erdélyi itélőmesternek 1757 nov. 8-dikán kelt, királyi pecsét alatti átirata szerint a szilágycsehi és szamosudvarhelyi meg más megyebeli Kapi-jószágokra vonatkozólag tiltakozott gr. Marosnémeti Gyulai István.*U. o.

A Kapi-család czímerében egy gólyamadár van.