Szécsi

1388-ban Zechi János, meg István fia Miklós krasznavármegyei nemes, tanuskodnak a mellett, hogy Mutos, Szélszeg, Goroszló és Turbucza nem Kővárhoz, hanem Aranyos várához tartoznak.*Wl.

Szilágy-Szécsi Szécsi Ferencz, Zychi Tamás fia, János, László, Miklós, Lőrincznek fiai, a középszolnokvármegyei Szécsen birtokosok 1412-ben.*Nagy Iván, X. 923.

{522.} Szeéchÿ János nemes 1487-ben királyi megbizottként szerepel, a mikor a Mayádi László fiait, Istvánt, Gergelyt és Jánost be akarják iktatni a középszolnokvármegyei Sarmaság, Sziget, Kövesd, Remete, Korond, Girókuta és Derzsida helységek egy negyedének a birtokába, mint a nagyatyjokról, Sarmasági Andrásról maradt örökségbe; de ellentmondás miatt nem történhetett meg a beiktatás.*Szgy.

Zeechi János

Zeechi János*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 27. S. n. 42., Katalin – Bwdahazy János, Effraxia – Zalai Indaly Péter 1539, Sára – Krasznai Ferencz deák 1539

Mikházi Szécsi János 1587-ben mint Gyulafi László és István alperesek ügyvédje szerepel ama perben, mely Zsombori László és ezek között folyt egy középszolnoki böősházi birtokért. 1588-tól azonban ugyanezen perben mint Kaplyon János és Horváth András alperesek ügyvédje van említve.*Szgy.

Széchy András 1450-ben tanú a Csaholyiaknak Tasnád-Szántón elkövetett erőszakoskodásai ügyében.*Nagyv. Múz. Blt. Zeechi András egyike vala azoknak, a kiket ez évi febr. 6-dikán ügyvédjeiknek vallottak Porkoláb Lőrincz, Bíró Albert, Rátoni Tamás, meg Borzási Gál és Benedek.*Dl. 36.391. Km. Prot. C. min. p. 104. nr. 2. Zeechi Andrást és Tamást e hó 7-dikén Dobai György és Horváti György,*U. o. p. 104. nr. 7. Andrást júl. 26-dikán Moni Imre, Moni Bálint, Moni Egyed, Moni János, Moni Jánosné Baksai Szabó Ilona, Vérvölgyi András, Deésházi Sebestyén és Ferencz, Deésházi Máté, Menyői Barla fia, Albert meg leányai: az említett Deésházi Ferencz neje, Potentiana és Nagydobai Péterné Scolastica.*U. o. p. 114. nr. 1. 1459 okt. 8-dikán Ippi László,*Dl. 36.392. Km. Prot. E. min. p. 62. a. nr. 1. 1460 júl. 31-dikén Rátoni Lőrincz, Rátoni Szabó Antal meg Rátoni Bertalan és fia, János,*U. o. p. 98. nr. 1. meg Sarmasági Elek vallották ügyvédjöknek.*U. o. p. 98. nr. 2. Másik Szécsi András Közép-Szolnok {523.} vármegyében assessor, Guthy Miklós szolgabirósága idején;*Szgy. 1651-ben jobbágya van Szécsben.*U. o. 1684 előtt az öreg Szécsi Andrásnak Magyar-Baksán házastelke és kaszálója volt, ez ügyben 1684-ben itt tanúvallatást is tartottak.*U. o. Talán harmadik András 1685-ben, 1687-ben jegyző K.-Szolnokban.*Szgy. és Nagyv. Múz. Blt.

Zeechi Tamást, (valamint Andrást) 1450 febr. 12-dikén Horváti Peres Tamás és Iphi László vallotta ügyvédjének,*Dl. 36.391. Km. Prot. C. min. p. 104. nr. 8. 1454-ben ő és Szécsi Szilveszter Kraszna vármegyének (al?-) ispánjai. (Birtak: Bagoson és Hosszúaszón).*Csánki, I. k. 589. 1. Ez évi márcz. 5-dikén Tamás (Zechi), krasznavármegyei ispán, állítólag egyik ellensége Losonczi Bán István családjának.*DI. 27.669. 1459 okt. 8-dikán Zeechi 'Tamást Ippi László,*Dl. 36.392. Km. Prot. E. min. p. 62. a. nr. 1. 1460 május 3-dikán Nagydobai Biró Miklós vallotta ügyvédjének.*U. o. p. 89. nr. 1. Másik Sechÿ Thamas 1560-ban, 1563-ban,*Szgy. meg 1572-ben (Zÿtchÿ Tamás)*GKG. C. fasc. XIX. Közép-Szolnok vármegye egyik szolgabírája.*GKG. A. fasc. II. Sécsi Tamás és Imre 1562-ben azok között voltak, a kik mint a krasznavármegyei részleges szék bírái, aláírták Majádi Mátyás és Dobai János egyezségét.*Gencsi-lt. nr. 944.

1493-ban Zeecsi Márton fia, János részére vizsgálatot tartottak: 1. Haraklányi László ellen, a ki Szécs birtok területén elfoglalta a Gyakorfiz nevű rétet és egy erdőt kivágott 2. Szécsi Mihály özvegye Anna és fiai: János, Kristóf ellen, a kik lefoglaltak Szécs birtokon egy jobbágytelket.*Lelesz, Z. 184. f. anni 1493. nr. 31. 1504-ben Zechi Mártont és fiait: Jánost, Bertalant és Pétert meg Szécsi Fórist, a kik visszafoglalták Szécs birtok határán a Zőlőmak, Veressel, Erdőberke és Szent-György mezeje nevű földeket, meg egy ottani részbirtokot, megidézteti Báthori István.*U. o. Act. an. 1504. nr. 14. 1549-ben Zechi Márton szécsi jobbágyait egy kapu után adóztatták meg.*Dical.

Bertalant (de Zech) 1508-ban királybiztosnak jelölik Iloswai {524.} Görbeth és Th. Cheh sérelmeinél.*Szgy. 1543-ban Zechÿ Bertalan özvegyének szécsi jobbágyai egy kapuszámnyi adót fizettek.*Dical.

Szécsi Kristóf ellen 1510-ben 40 frt miatt előterjesztést tesz Perényi Imre nádor és királyi helytartó előtt Désházi Literatus Antal Haraklyáni László özvegye Erzsébet úrnő érdekében.*Szgy.

Özv. Ártánházi Bornemissza Boldizsárné Zechy Anna és Kusalyi Jakcs Mihály vicsai birtokába iktatják 1547-ben Paladinics Jánost, a kit e birtok csereszerződés alapján megillet.*Orsz. Lt. Km. conv. lad. 27. V. nr. 3. Anna (özv. Ártánházi Bornemissza Boldizsárné Széchy Anna) okt. 21-dikén megegyezett Tardi Máté (Miklós?) deákné Csaholyi Annával, ennek férjével Tardyval és apjával Cs. Péterrel a középszolnoki Magyar-, Oláh- és Közép-Csaholy, Panit és Zölcze birtokokra nézve,*GKG. A. fasc. II. majd (özv. Bornemissza Boldizsárné Zeuchÿ Anna) egyike vala azoknak, a kiket 1549-ben megidéztek Malomvízi Kenderes Péter és Berendi Jánosné Kenderes Anna amaz ítélet tárgyában, melynek végrehajtását 1527 óta mindeddig elmulasztották. Ez ítélet Csaholyi Ferencznek M.-, O.-, F.-Csaholy, Panit, Zölcze és más, szatmárvármegyei részbirtokaira vonatkozott, a mely részbirtokokat Kenderes János az említett Ferencz magvaszakadása alapján nyerte adományul.*Lelesz, Act. an. 1549. fasc. 1. nr. 31.

A Rimaszécsi ágból különösen nagy szerepet játszott nálunk Kata, előbb Gyulafi László, utóbb Prépostvári Zsigmond neje s Mária, a murányi Vénus, a kit 1627-ben tizenhét éves korában Iktári Bethlen István, azután Rozsályi Kún István s végre Wesselényi Ferencz vett nőül.

Mária és Bethlen István adományul kapták Bethlen Gábor fejedelemtől a tasnádi uradalmat,*Bl. L. e mű II. k. a melynek történetében {525.} Máriának itteni szereplésével már megismerkedtünk.*L. e mű II. k. Tasnádi uradalom. Katával is találkoztunk már előbb többször.*L. e mű II. k. Cseh vára. Katát (özvegy Gyulafi Lászlóné Zetsy Katát) meg Gyulafi Sámuelt, Borbálát és Zsuzsánnát hatalmaskodásokért és birtokfoglalásért idéztette maga elé a fejedelem 1567 október 4-dikén. Mint felperes Kendi Sándor szerepelt.*GKG. A. fasc. II. 1604-ben Rátóti Gyulafi László feleségének, Széchy Katának hagyja minden jószágát várával együtt, miket ez mindaddig bírhat, míg meg nem kapja ama 10.000 forintot, melyet férje elköltött. Pénzes jószágát, ezüstjét, aranyát, drágaköveit feleségére és gyermekeire hagyja. Zsuzsánna és Borbála leányait felesége gondviselésére bízza.*U. o. A. fasc. XVII. Kata (Széchy) 1606-ban, 1607-ben, 1608-ban írja Szilágy-Csehből Kamuthi Balázsnak, hogy az ezüst marhák nincsenek nála, azokat elvitte Kamuthi Balázs, a ki jogot tartott hozzájok.*U. o. I. szekrény utolsó fiók. Katát (Szécsi, Gyulafi László özvegye) 1606 máj. 7-dikén iktatták Cseh várába s tartozékaiba.*Orsz. Lt. Km. conv. fasc. S. nr. 46. 27. fiók. 1607 márcz. 25-dikén Rákóczi Zsigmond fejedelem az ő (özvegy Rátóti Gyulafi Lászlóné Zechy Kata) és gyermekei kérésére erősíti meg a váradi káptalannak amaz oklevelét, mely szerint Imrefi János 1604-ben lemondott a Cseh várához való minden jogáról Gyulafi László és mindkét nembeli utódai javára.*GKG. C. fasc. I. 1607 okt. 2-dika előtt Kata (Szechy), mint Prépostvári Zsigmondné nem engedte, hogy Almás várába és tartozékaiba beiktassák Mindszenti Benedeket és nejét, Bánfi Annát, ezért a fejedelem elé idézték.*U. o. A. fasc. XVII. 1608-ban ellene, mint Prépostvári Zsigmondné ellen folytat pert L. Bánfi Judit azon tíz akó borért, melyet Kata első férje, Gyulafi László várába vett Judit első férjétől, Borsvay Zsigmondtól megőrzés végett háromszáz forint értékben és melyet Gyulafi a saját hasznára fordított.*U. o. C. fasc. XIX. 1608 decz. 13-dika előtt Borsoló János átadta Katának a Benedekalvára {526.} vonatkozó leveleket és meghagyta őt ennek birtokában.*GKG. A. fasc. VII. 1610 június 22-dikén hozzá (Lokachÿ Praepostuari Zsigmondné Zechÿ Kata, Catherina) Gábor fejedelem az almási és egeresi jószág kiváltása tárgyában intéz levelet.*GKG. Csáki Istvánné Wesselényi Anna idéztette meg az almási és egeresi jószág megváltása iránt. Említve van a megidézésben a szentmihályi, kisrákosi és kendermezői jószág is, melyet Gyulafi László Bogáti Menyhérttől vett cserében. Ezen idézés ellen tiltakoznak Gyulafi Sámuel, Zsuzsánna és Borbála.*U. o. A. fasc. XVII. Katalin könyörög a statusokhoz Almás és Egeres vára s a hozzá való jószágok ügyében.*Leveléből közlöm a következő érdekes helyeket: hon nem létökben, «mjuelhogj oda fel az Apankhoz kelletett uala mennwnk Vrammal eggjwtt, az Vrunk eő felseghe Salus Conductusa nalunk leven az Ideő alatt, kjnaltatott meg az summaual Chiakyne Asszonjom, hire leuen hazunknal leueő praefectusunknak, hogj megh kinaltak az summaval az mikor megh kinaltak negjed napra erette kwldeött s kerette Chiakyne Asszonjomtul, megh nem adta», majd elmondja levelében, hogy «Krazna Warmegjey Ispan es szolga biro Wramek altal kerettwk az summatt, de eő kegme mind ez Ideigh is megh nem adta, seőt az mi Igaz Leuelwnkkel bekesegesen egj nehanj esztendeigh birt zaloghos Jozaghinkban, tiltatott, hazna ueteletwl es szolgaltatasatvl a' Jozaghnak. Keönjeörgeök azertt ty Nagtoknak es Kegmeteknek egesz Orzagul, illjen nyluan ualo Igazsagunkott uegje eleyben, es Vrunknak eő Felsegenek könjörögyeön mellettem, paranchiolljon eő Felseghe Chiakyne Aszszonjomnak ne haborgasson illjen mod nelkwl, szeghenj Aruajmmal eggjwtt, mertt ennekem az eö kegme Jozaga, sem uele ualo perlekedes nem kell, chiak az mi summank legjen megh az Transactio zerentt, eő kegmejé a' Jozagh, En ugjan protestalok is Aruajmmal eggjütt az Nemes Orzagh eleőtt, hogj nekwnk chiak az summa kel az Transactio zerentt, sem az Jozaga eö Kegmenek sem uele ualo perlekedes nem kel, Meli Nagtok s ty Kgmtek io akarattiatt Aruajmmal eggjwtt eletemben Nagtoknak s ty Kegmeteknek meg Igjekezzwk zolgalnj. Nagtoktvl s ty Kegmetektwl io walazt uarok». (GKG).

A kolozsmonostori konventnek 1614 május 13-dikán kelt kiadványa szerint Kata (Prépostvári Zsigmondné) megbizottja, Szilágycsehi Nagy István jelentette, hogy ama kötést, mely szerint Gyulafi László, Kata első férje, elzálogosította a középszolnoki Gardánfalva birtokot háromezer forintért Nagybányai {527.} Sütő Györgynek, mint sérelmest megsemmisiti.*GKG. C. fasc. XIX. és A. fasc. XV., XVI. 1616 jan. 5-dikén is meghagyja a fejedelem Közép-Szolnok táblabíráinak, hogy Kata érdekében idézzék meg Nagybányai Sütő Györgyöt Gardánfalva birtok zálogösszegének fölvételére.*U. o. C. fasc. XXI–XXIV. 1616 decz. 27-dikén Bethlen Gábor intézkedik, hogy Kata jószágainak a Cseh várában hagyott katonák részéről bántódása ne legyen s hogy ha Kata «akar az urához kijönni vagy az ura oda bemenni, szabados kijövetel, bemenetel és ott való mulatozás engedtessék».*U. o. C. fasc. XXI. Gábor fejedelemnek 1619-ben*Szent Háromság utáni harmadik vasárnap után szombaton. kelt levele szerint Széchy Katalin, özvegy Rátóthi Gyulafi Lászlóné, most Lokacsi Prépostváry Zsigmondné és Gyulafi Zsuzsánna, Széchy Kata gyermeke, Hadadi Wesselényi Pálné azt vallották, hogy Szécsy Katalin Goroszló és Udvarhely részbirtokokat (Szolnok vármegyében) Gyulafi Zsuzsánnának adományozta.*GKG. C. fasc. XIX. 1630 január 3-diki kelettel Kata levelet kap Somlyói Báthori Andrástól, a melylyel ez megengedi neki, hogy Goroszlót elfoglalhassa és mindaddig bírhassa, a míg meg nem kapja a kétezer forintot.*U. o. A. fasc. VII. 1627 április 3-dikán Kata és Gyulafi Sámuel meg Zsuzsánna között felosztják Szilágy-Csehet.*U. o. A. fasc. XV., XVI. Lokachy Prépostvári Zsigmondné Zechy Kata kiskorú fiának Rátóti Gyulafi Sámuelnek akaratából egyezséget kötött Liszti Ferenczné Zsuzsánnával és Kapi Andrásné Gyulafi Borbálával Cseh várát illetőleg; ez ellen 1629-ben tiltakozik Gyulafi Sámuel, de később visszavonta tiltakozását.*U. o. C. fasc. XIII. Kata 4500 forintot ad férjének, Prépostvári Zsigmondnak Dobra nevű falu megvételére, a mit Prépostvárinak 1631 február 15-dikén kelt levele igazol,*U. o. A. fasc. XVII. augusztus 28-dikán (Lokachy Prépostvári Zsigmondné Széchy Kata) zálogba veszi négyszáz forinton Somlyói János és anyja, Somlyói Istvánné ezüst marháit,*U. o. C. fasc. XXI–XXIV. 1633-ban számára (Zechi Catherina) kiadják {528.} másolatban özvegy Zólyomi Miklósné Daróczi Zsófia levelét, a mely szerint ez az 1604 jún. 18-dikára következő Szent Márton napján köteles volt Gyulafi Lászlónak 690 forintot fizetni.*GKG. Gyulafi Sámuel 1637 márcziusában édes anyjának, Szécsi Katának hagyja végrendeletileg Sülelmedet, Ardót, Tóhátot, Szélszeget, Felső-Szivágyot, a benedekfalvi Szongoliton levő szőlőit a monói szőlőkkel együtt egész határaival, tizedével és kilenczedével, a miért édes anyja azt a 10.000 forintot sem kérte tőle, a mit atyja hagyott és pereinek sok költségét hordozta. E birtokokat azonban Kata sem el nem adhatja, sem le nem kötheti, hanem holta után Sámuelnek fiára, ha fia nem lesz, leányára, Máriára szálljanak.*U. o. C. fasc. XXI. 1670 május 5-dikén Kata, mint Gyulafitól született gyermekei gondnoka megigéri Közép-Szolnok vármegye alispánjai előtt, hogy Kecskésfalvát visszaváltja Csata Imre deáktól.*U. o. A. fasc. XV., XVI. Prépostváriné Kata feljegyzé, hogy mit költött el birtokainak visszavételére. Pérban vett szőlőket. Csehből hoztak ki az udvarbírák számadása szerint 243 hordó bort. Akkor, a mint járt a bornak ára, 4700 forint érték. «Tizenöt esztendeig a fiamnak öt faluját ide bírták minden szolgálatjával, hasznaival, melynek hasznában az gyermekeimre egy pénz sem költ. Báthori Gábornak fejedelemségében minden szolgáinak Csehben fizettenek. Annak felette a havasalföldi hadban is mind az csehi jószágbeli költséggel járt. A bélteki kastélyt fundamentumából mind a csehi, egeresi, almási jószág építette nagyobb részre. Ezenkivül minden héten, míg a gyermekeim nálam voltak, Csehből hordattam élést, azzal tartottam őket. Mindezeket bőségesen megbizonyíthatni. – Varsóczot vettük 1556 talléron, azután adtunk reá 200 frtot, Mihályfalvát vettük 500 frton.»*U. o.

Özv. Bőnyei Györgyné Széchy Borbálát özv. Gyulafi Lászlóné Forgács Margit magához hivatta Szilágy-Csehbe, a {529.} hol Gyulafi István néhány szolgájával lehúzatta a kocsija fedelét és a szekerét összetörte, a mit ötven forintért sem tűrt volna el. Ezért a középszolnoki szolgabírák a fejedelem 1580 aug. 17-diki parancsára Gyulafit megidézték.*GKG. A. fasc. II.

1647-ben a középszolnokvármegyei Kis-Dobán lakó nemes Szécsi György középszolnoki lelei lakos nemes Szabó Istvántól örökösen vesz egy házhelyet Lelében minden jövedelmével együtt.*Szgy.

Szétsi István lelei nemest Közép-Szolnok vármegye 1705-ben lovas zsoldos állítására írta ki.

Szécsi Gergely Lelében 1741-ben homagiális esküt tett.

Szécsi Judit Dobai György neje.*Gencsi-lt. nr. 750. 1653-ban az atyai házból e Juditnak a ház felől való csűr ágasától fogva a Dobai Ferencz telke felől kimérve jutott egy rúd föld.*Szgy. Judit javára 1693 szept. 6-dikán végrendeletet tesz férje, Dobai György.*Gencsi-lt. nr. 1356. 1710-ben Ákosi Kis Ferencz e Judithoz, mint anyósához, küldte pestisben elhalt nejének, Dobai Klárának minden paraphernumát Ilosvára.*Szgy.

Szécsi György, szilágyszécsi lakos, 1650-ben középszolnoki nemes személy, 1665 október 27-dikén Szénás János, szatmárnémetii lakostól örök áron egy szécsi jobbágyot vesz telkestül és összes tartozékaival.*Gencsi-lt. nr. 37. 1666 jan. 10-dikén visszavált neje, Guthi Judit jogán Topai János gyámjától, Balajti Lászlótól egy szécsi jobbágyot; kötelezi e mellett magát azon összeg megfizetésére is, a mi netalán ezután felmerűlhet.*U. o. nr. 33. és nr. 1. 1668 június 13-dikán zálogba vesz Koszik Ferencz és Pál, beregvármegyei lakosoktól egy szécsi jobbágyot telkestül,*U. o. nr. 28. szept. 5-dikén egy itélőlevelet mutat föl a krasznavármegyei tisztség előtt, mire ez amaz itélet végrehajtására kirendeli az illető alispánt és a szolgabírákat.*U. o. nr. 27. 1669-ben (Szilágy-Szécsben lakó Szécsy György) {530.} átveszi Dobay György, krasznavármegyei ilosvai lakostól ennek a középszolnoki Szakácsiban levő részbirtokát és házhelyét.*Szgy. Ez évi júl. 8-dikán ő (Szécsi György) és Dobai György bizonyítványt vesznek arról, hogy Tyúkodi Jánost megintették két szécsi jobbágytelek kibocsátására.*Gencsi-lt. nr. 1461. 1671-ben (Szilágy-Szécsben lakó Szécsi György) zálogba vette Benes Dávidnak a középszolnoki Ákoson levő puszta telkét.*Szgy. 1672-ben (Szétsi György) krasznavármegyei assessor.*Gencsi-lt. nr. 22. 1674 márczius 10-dikén Szécsy György, középszolnoki hites vármegyebíró előtt visszabocsátanak egy szakácsii jobbágyot,*Nagyv. Múz. Blt. máj. 28-dikán előtte, mint középszolnoki hites vármegyebíró előtt két újnémeti és egy ákosi jobbágyot,*U. o. 1676 máj. 18-dikán három ákosi jobbágyot zálogosítottak el.*Szécsi pecsétjében török fejet tartó kardos kar látható. – U. o György nemes 1687 körül jelen van, a mikor a Gyerőmonostori báró Kemények elfoglalják Kövesden a Sarmasági-féle középszolnokvármegyei birtokokat.*Szgy. 1687-ben György négy jobbágya jótáll Guthi István és neje, Erdőteleki Judit egy jobbágyáért.*U. o. György ügyel fel Turenda Simonnal azokra a középszolnokvármegyei szekerekre, a melyek a császári hadaknak 1687-ben szállítják az erdélyiek részéről megígért gabonát.*Alvinczi Péter Okmtára, III. 183. Ekkor meg 1688-ban (Szécsi Szécsi György) középszolnoki hites assessor.*Szgy. 1689-ben ő (Szécsi György, szécsi nemes) és neje, (Guthi Judit) egy szécsi birtok ügyében tartott tanúvallatásnál tanúskodnak,*Nagyv. Múz. Blt. márcz. 31-dikén György átvesz Kövecsesi Dancs Jánostól bizonyos okleveleket, melyek a krasznavármegyei érszentkirályi, paczali s más részbirtokokról szólanak, oly kikötéssel, hogy ezen javakat kikeresvén, haláláig bírhatja, azután azonban Dancs utódaira szálljanak.*Gencsi-lt. nr. 958. egysz. más. 1690-ben Györgynek és nejének (Guthi Juditnak) egy Pothi Mihály nevű perecseni jobbágyáért s ennek fiaiért: Györgyért és Jánosért kezességet vállalnak.*Szgy. 1691 júl. 11-dikén Közép-Szolnok {531.} nyomozza, hogy ama pénzösszeget, melyet György Zilahon fölszedett, ki vitte Károlyba.*Gencsi-lt. nr. 11. Györgynek s nejének (Guthy Juditnak) 1693-ban Dancs László az ákosi, csányi, érszentkirályi, ilosvai, magyar- és oláhcsaholyi, orbói, nagypaczali, perecseni jószágait adja zálogba.*Nagy Iván, X., 923. 1694 márczius 14-dikén György cserébe ad egy darab szécsi örökös földet Bereczki Mihálynak malomhelyért.*Gencsi-lt. nr. 10. 1696 április 1-sején Györgyöt egy ákosi jobbágy ki nem bocsátásáért idézteti meg Menyői Dobai Dánielné Szénás Zsófia.*U. o. nr. 955. Györgynétől Latrán János ki akarta ugyan váltani a szécsi jobbágyát, de nem saját, hanem idegen pénzzel, a mit 1698 jan. 18-dikán bizonyít Gencsi György.*U. o. nr. 965. 1701 augusztus 31-dikén Györgynét (Guthi Judit) megintik, hogy bocsássa ki a György jogán Ráczkövi István, tasnádi lakost megillető magyarcsaholyi, érszentkirályi, csányi, paczali, balázsházi és kávási részjószágokat.*U. o. nr. 188. 1702 július 13-dikán vizsgálatot tartanak Zsombori János részére az iránt, hogy Szétsi György Ráczkövi Istvánnak hagyta-e végrendeletileg ama csaholyi, érszentkirályi, csányi, paczali, balázsházi és kávási részbirtokokat, melyeket Danus (Dancs?) Jánostól bírt zálogban.*U. o. nr. 192. 1707 júl. 12-dikén Szétsi György utódai érdekében tanúvallatást tartanak a m.-csaholyi birtokok tárgyában.*U. o. nr. 185. Kitűnt, hogy Szécsi György végrendeletileg hagyta Ráczkövi Istvánnak az érszentkirályi, nagypaczali, csányi és magyarcsaholyi részbirtokokat, a melyeket mindemellett nem akar kiadni Gencsi Györgyné Dobai Erzsébet, a kit azért 1712 szept. 17-dikén megidéznek.*U. o. nr. 957. 1716 jún. 20-dikán Zsombori Jánosné Szécsi Zsófia meginti Gencsi Györgyné Dobai Erzsébetet és Csatári Andrást Sz.-Szécs, Balázsháza, Csaholy, N.-Paczal, Csány, Szakácsi, Ér-Szent-Király, Kávás, Ákos, Új-Német, Diósad, Lele, Vérvölgy, {532.} M. Baksa, K.-Doba, Majád és Menyő javak felosztására, a melyek atyjáról, Szécsi Györgyről és anyjáról, Guthi Juditról maradtak.*Gencsi-lt. nr. 951.

A Szilágyszécsi Szécsi-család jószágait a család kihaltával a Guthy-család kapta.*Nagy I., X., 923.

Szétsi György, más telkén lakó szilágyszegi adózó nemest fölvették a hadi segedelemhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírtak névsorába.