| Szécsi | TARTALOM | Székelyhídi |
Birtak: Kis- és Nagy-Dobán. A Kisdobai Székelyeknek Bürgezden (innen párszor Bilgezdi előnevűekkel is találkozunk), Nyírmonban stb. is volt részjószágok. Eredetökről már szóltam.* Székely nevű családokat találunk még a tizenötödik század elején Krasznahorvát környékén, a tizenhatodik században Valkó vidékén, az Érmelléken, Paniton, Ipp környékén, Zilahi előnevűeket Zilahon, a tizenhetedik században Ilosvánál meg Somlyón tűnnek föl Székelyek, azután Hídalmási előnevűek Felegregynél, a tizennyolczadik században a Borosjenőiek Tasnádon, mások Kusaly, M.Baksa, Mocsolya, Sz.-Király, Kávás stb. helységekben.
Legnagyobb szerepet vittek a Kisdobaiak. 1440 május 15-dike előtt Kysdobai Zekel Tamás meg Kisdobai Kakas Máté és János Ilyéstelke birtok elfoglalásától tiltották el Nagydobai Csízér Mihályt, Benedeket és Balázst.* 1442-ben Kysdobai Zekel Istvánt megnyugtatják költségeik megtérítéséről Kisdobai Kakas István, György és Máté és visszabocsátják Kis- és Nagy-Doba birtokait.* Kysdobai Zekel András fia, István kis- és nagydobai meg bürgezdi javaiból kiadták az özv. Sikolya Albertné Nagy Ágnest megillető jegyajándékot és nászhozományt, a miért is az özvegy 1461 június 12-dikén menedéket vall a fenti István fiának, Tamásnak, kinek testvérei: András, Domokos és Mihály.* 1471 márczius 12-dikén {533.} Kysdobai Zekel Mihály leánya, Zsófia meg Tamás gyermekei: Mihály és Anna megvesznek Kisdobai Szabó Istvántól és fiától, Páltól némely kisdobai részeket.* Zekel Mihály és Tamás azok között voltak, a kik ez évi ápr. 18-dikán Kis-Doba birtokrészei, bizonyos gyümölcsös és az ezekről szóló oklevelek tárgyában kiegyeztek Török Istvánnal, Albertfi Péterrel, Deésházi Mártonnal, néhai Kisdobai László fiával, Domonkossal, Kisdobai Imre fiának, Jánosnak fiaival: Mátéval, Lukácscsal és Balázszsal, Deésházi Istvánnal, Deésházi Balázs fiával, Benedekkel meg Kisdobai László fiával, Balázszsal.*
Egy Zekel Mihályt Majádi István, János és György 1492-ben ki akarnak küldetni, hogy az Ilosvai György birtokaira való igényüket vizsgálja,* másik nemes Zekel Mihály egyike vala azoknak, a kik hatalmaskodtak Nyírmoni Kovács Antal nyírmoni birtokán és a kiket azért Kovács 1545-ben intet.* 1547-ben (Kysdobai Zekel Mihály) mint királyi tanú van jelen, a mikor Paladinics Jánost beiktatják Vicsa birtokba.* Ismét másik Székely Mihály az, a ki 1613 február 20-dikán zálogba vesz Dobai Banga Istvánné Horváth Petronellától és fiától, Miklóstól egy ilosvai jobbágytelket,* s újra más az, a ki 1722 jún. 25-dikén mint királyi előttemező szerepel a Gencsieknek valamely cseréjéről szóló oklevelek átadásánál.*
1516 febr. 13-dikán Kysdobai Zekel Antal zálogba veszi Nagydobai László Doba birtokát.* 1519-ben Kisdobai Zekel Antalt, Pált, Lázárt és Kristófot (egr.) beiktatják a középszolnoki Kis- és Nagy-Doba, Ad meg a krasznavármegyei Bürgezd részbirtokokba.* Kis-Dobai Székely Lázár és Pál jelen {534.} volt 1525-ben a Décseyeknek a kisdobai udvarházba való beiktatásánál.*
Zekel Antal (egr.) Magyi Zsófia férje. (Zsófiát 1559-ben Orbó és Szentkirály birtokokba iktatják be.)*
1525 jún. 1-sején Kysdobai Zekel Pálnak örökbe vallják a nagydobai birtokukat Bőnyei Miklós, János és Mátyás.* 1535-ben megidézik Zekel Pál, kisdobai lakost, a ki tiltakozott az ellen, hogy Vajda Mihály kisdobai fél-pusztatelkét lefoglalták Nagydobai Tamás és György felperesek számára.* Nemes Kisdobai Zekel Pát szintén azok közt volt, a kik, mint pl. Mihályról is láttuk, Nyírmoni Kovács Antal nyírmoni birtokán hatalmaskodtak 1545-ben.* 1546-ban Kiss-Dobai Zekel Pált és Lázárt (egr.) beiktatják a középszolnoki Sándorháza részbirtokba.*
1535-ben János király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Kysdobai Zekel Lázár és Dobai Antal kérésére idézze meg Dobai Tamást és Györgyöt a következőkre nézve 1. Midőn Székely Lázár a kisdobai vetéseit nézte, az itt talált marhákat be akarta hajtani, de ebben Dobai Tamás és társai megakadályozták s őt kegyetlenül elverték. 2. A nevezett Dobai Tamás maga mellé vevén Dobai Györgyöt és másokat, megtámadta a panaszlók jobbágyát – aki ezek kisdobai kertjében diót szedett – és előbb gyalázó szavakkal illette, majd halálra kereste, a diót pedig lefoglalta és leszedette a maga részére. Az idézés megtörtént.* 1544-ben nemes Dobai Zekel Lázár meginti özvegy Nyírmoni Kovács Benedekné Zsófiát és fiát, Bernátot egy nyírmoni jobbágytelek elfoglalása miatt.* 1549-ben (Kis-Dobai Zekel Lázár, egr.) Mihályfalvi Sárközi Literatus Imrét idézteti meg, a ki lefoglalta nyírmoni részbirtokát.* Javára 1544-ben lefoglaltak Gardi Mihály és Bálint {535.} ellenében a középszolnoki Bideskút birtokban egy fél jobbágytelket, a melybe vissza is iktatták a fenti Székelyt.* 1548-ban ő és Mihály (egr.) megidéztetik Elekes Andrást, Diósadi Sere Albertet meg Sere Tamást és Mátyást, a kik a fentiek diósadi jobbágyainak a terményeit Goroszlóra vitték.* Az országbíró 1549-ben Nagy- és Kis-Dobáról többek között Zekel Lázárt vagy Kristófot is kijelölte királyi emberül, a mikor meghagyta a kolozsmonostori konventnek, hogy Haraklányi Miklós javára Vártelkén és Nyirsiden helyszíni vizsgálatot tartson özvegy Vajai Borzási Györgyné Borbála és fia, Miklós ellen,* s aztán Haraklányi Miklós érdekében hozzon itéletet azokkal szemben, a kik elfoglaltak és kiirtottak egy Haraklányhoz tartozó földrészt is.* 1550-ben Zekel Lázárt tanunak jelölte ki Ferdinánd király, a mikor meghagyta, hogy iktassák be Tardi Gáspárt egy szécsi birtokrészbe.* 1551-ben Bőnyei Mátyás panaszt emel Kysdobai Zekel Lázár ellen, a ki ezelőtt mintegy hat évvel elfoglalta előbbinek nyírmoni jobbágytelkét és egy rétjét a hozzá tartozó nyolcz szekérnyi gabonával és a szekerekkel együtt, miket biróságilag visszaadtak ugyan, de Lázár visszafoglalta azokat és a saját nyírmoni jobbágyának adta. Lázárt megidézték. Ezelőtt körülbelül négy évvel ugyanezen Lázár elfoglalt Bőnyeitől egy fél jobbágytelket, a mely jelenleg puszta és a saját nyirmoni jobbágytelkéhez csatolta. Lázárnak két jobbágyát említi az oklevél e birtokban.*
1555-ben Ferdinánd király meghagyja, hogy Lázárt és Kristófot iktassák be Nagy-Mon birtokba, a mely őket Kusalyi Jakcsi Mihály örökvallása alapján illeti meg, de a beiktatás ellen tiltakozik Kusalyi Jakabfi Ferencz tiszttartója ura nevében.*
1543-ban Zekel Péter szeődemeteri jobbágyait három {536.} kapu után rótták meg adóval.* Egy század mulva is szó van egy Péterről.*
Kisdobai Dobay másként Székely Péter, Nagydobai Adorján Tamás, Kisdobai Bán Benedek, Kisdobai Szoódi András, Szentkirályi Mezey Lőrincz középszolnokvármegyei nemesek, Gencsi Rakamazi András, Gencsi Balázsházy Ferencz és Gencsi Mamó Lőrincz előtt 1657 máj. 30-dikán (Szentkirályt) néhai Szentkirályi István fia Mihály és anyja Kisdobai Dobay Judit egy gencsi puszta házhelyet huszonnyolcz forintért zálogba vetnek Csomay Gáspárnak.*
1545-ben Kisdobai Zekel Gábor meginti Gardi Pétert s másokat, hogy adják ki Gardi Antal középszolnoki Bideskút részbirtokából az őt megillető birtokrészt.* Kis-Dobai Zekely Gábor egyike azoknak, kik 1577-ben R. Gyulafi László Szilágy-Cseh várában tanuvallatást tartanak, törvényt ülnek és jobbágyokat marasztalnak el.*
Kis-Dobai Székely Gábor és János azok közül valók, kiket Báthori Zs. 1586 május 9-dikén kijelölt, hogy Borsoló János itélőmestert iktassák be a középszolnokvármegyei Benedekfalva, Kecskésfalva és Debreczen birtokokba.* Dobai másként Székely Gábor és János azok között vannak, a kiket 1591-ben megosztoztatnak Kusaly és Nagy-Mon részjószágokon.*
1549-ben a kolozsmonostori konvent előtt Dobai Zekel Miklós és Menyewi Berechk Boldizsár Menyő, Deésháza, Ököritó, középszolnoki birtokokat, melyek azelőtt Deéshaázy Istvánéi voltak, eltiltják Désházy Lajostól, János fia Móré Mártontól, Haraklány Miklós fiaitól, Istvántól és Lászlótól, mert e birtokok a rokonság révén előbbieket illetik meg.* 1550-ben Ferdinánd király előtt megjelenik Kysdobai Zekel Miklós és Mihály és előadja, hogy a) Dyósadi Szabó Márton {537.} és Dyósadi Beke Anna, utóbbi küldvén férjét Sere Albertet, és fiait, Mátyást, Tamást, Mihályt, fegyveres kézzel megtámadták panaszosok Dyósad középszolnoki birtokán jobbágyuk Zernyewi Balázs özvegyének házát, melyet fenekestől elpusztítottak és most is bitorolnak. b) Bewnyey Mátyás fenti Zekel Miklós négy bőnyei középszolnoki birtoki szántóföldet, egyet Kiserdőfél (Kyserdewfel) felett, másikat Bewnyey Mátyás szőleje mellett, a harmadikat a Bőnye birtokon felállított fafeszületnél, a negyediket a fenti birtok területén belül lefoglalta és e napig használja. Meg is hagyja a kolozsmonostori konventnek, szólítsa fel alpereseket, hogy az illető birtokrészeket adják vissza, vagy idézze meg őket. A konvent jelenti aztán, hogy a parancsnak eleget tett és alpereseket megidézte.* 1554-ben Kysdobai Zekel Lázár fia, Miklós panaszt emel Sámsoni Kőrösi Ferencz ellen, a ki megbízta némely jobbágyát, hogy foglaljanak le számára három hold sámsoni szántóföldet, a mely előbb Miklós jobbágya telkéhez tartozott, és a ki kiküldötte jobbágyait egy sámsoni földrész lefoglalására, ezenkívül elfoglaltatott egy másik földrészt. Kőrösit megidéztetik.*
Székely Benedek debreni jobbágyai 1559-ben tanuskodnak a Bodon és Csiglen nevű erdők hovatartozásának megállapítása végett tartott tanúvallatásnál.* 1570-ben Zekel Benedek nyírmoni jobbágyait egy kapu után rótták meg adóval.* Kisdobai Székely Benedek és Gábor 1578-ban előfordúlnak Bodoló birtokaért Haraklányi László ellen perlekedők közt.*
A kisdobai Székely család 1650-ben Vérvölgy falutól kéri vissza a zálogban tartott Ákostelek pusztát. (A Kisdobai család ügyvédje Borosjenői Tisza György.)*
Annak a Dobai Sándornak, kinek neje Bíró Sára, neve {538.} másként Kisdobai Székely. Ő és neje 1738 és 1767 közt a szilágyfőkeresztúri és debreni evang. reform. egyházaknak klenodiumokat adtak, 1765-ben az előbbinek tornyát is ők építtették, harangot is öntettek.
Székely Sámuel de Keresztúr 1741-ben homagialis esküt tett.
Bÿlghezdi Zekel András és György azok között voltak, a kiket királyi emberül jelöltek ki 1546-ban, a mikor Borzási Szőke László érdekében meg akarják járni Borzás és Czigány-Vaja birtokok határát.*
Krasznahorvát. 1422 január 3-dikán a kolozsmonostori konvent jelenti Garai Miklós nádornak, hogy parancsára Zekel Lászlót Szalvatő, Mátyáshorváta, Zsadánhorváta birtokokba iktatta.*
Valkói Zekel János a maga és Losonczi Bánffy András, valamint Losonczi Bánffy Imre fia Gáspár nevében szintén ellentmond 1519 máj. 3-dikán annak, hogy Losonczi Bánffy László eladja a krasznavármegyei Magyar- és Oláh-Valkó, Alsó- és Felső-Gyümölcsénes, Bagolyfalva, Elyüs, Detrehem, Halmosd, Új-Vágás és Füzes birtokokat.*
Érmellék. Panit. 1562-ben Báthori András Zekel Lászlónak Csaholyban, Panitban ad részjószágokat,* 1615 előtt Zekel Jakabra szállottak Prinyi Zsófiáról a középszolnoki Szeődemeter, Peér, Ete, Csány, Alsó-Szopor és más bihar- meg szabolcsvármegyei jószágok.*
1587 máj. 25-dikén Székely László jelen van Ippi Lászlónak a krasznavármegyei Ipp, Szék, Néháza, Márka, Felső-, Alsó-, másként Kis-Kaznacs falvak és Bucsum puszta birtokába való, megkisérlett beiktatásánál.*
Zilahi. 1552-ben Zekel Lázárt tanunak jelölte ki a nádorhelyettes, {539.} a mikor meghagyta, hogy iktassák be Zilahi Székely Jánost egy zilahi udvarházba.* Zekel Kristófot mint szomszédot idézték meg ekkor.* Szekel (másutt Zilahi Zekel) Antalt Báthori Kristóf 1576-ban jelölte ki tanuul, a mikor szintén Zilahi János deákot iktatták egy zilahi házba és tartozékaiba. A fenti Székely jelen is volt a beiktatásnál.* Székely István 1693-ban, János 1737–1750. zilahi birók. István zilahi civis 1741-ben homagialis esküt tett. István, Ferencz, Márton 1781-ben kraszna-utczai, F. Székely Mihály székely-utczai lakosok.
Talán Ilosvára való az a Székely János, ki 1688 decz. 28-dikán aláírt egy szerződést, a melyben Király Istvánné elad egy ilosvai szőlőt örök áron Adoni Szabó Jánosnak.*
1602 febr. 20-dikán Székely Boldizsár Zsófia leányának hagyja somlyói házát.*
1655-ben Hídalmási Székely György jelen volt Borosjenői Korda Zsigmondnak és nejének Fel-Egregybe történt beiktatásánál.*
Gróf Borosjenői Székely Lászlónak, Ádámnak és Józsefnek Szántai Mihály tasnádi lakos 1735-ben a tasnádi Füle nevű szőlőhegyen egy darab szőlőt elad.* Az itt említett Adám talán az a gazdasági s paedagogiai író, a ki 1789-ben halt meg; atyja Ádám, anyja Rhédei Kata. Benne családja kihalt.
1751 előtt Székely László a tasnádi szőlőket, s ottani részjószágot gr. Rhédei Józsefné, Bíró Katának az ő ángya asszonyának vetette zálogba.* 1760-ban Boros-Jenei Székely Ádám gróf birtokos Alsókékesnyárlón.* 1837-ben szintén Székely nemes birtokos Alsókékesnyárlón* és Vármezőn.*
A Székely nevű családok tagjai 1705-ben Kusalyban {540.} (köztük K. István), Magyar-Baksán, Mocsolyán, és (Szilágy-) Szentkirályt (Süle Mihály) nemesek, kiket Közép-Szolnok vármegye lovas zsoldos állítására írt ki.
1742-diki tanuvallatás szerint Nemes Andrásné Székely Erzsébet ezelőtt tizenkét évvel eladott Vay Lászlónak és Boros Katának egy kávási colonialis jobbágytelket 45 forintért.*
Székely Mihály és István, tasnádiak 1758 jún. 21-dikén Közép-Szolnok vármegye közönségétől nemesi bizonyítványt kapnak.*
Székely Mihály 1759-ben érmindszenti evangelikus református pap, kit az ez évi október 10-dikén Debreczenben tartott egyházkerületi gyűlésen erősítettek meg hivatalában. Ifjabb Székely Mihály 1762–1764. nagypaczali evangelikus református pap.
Székely Mihály, szilágycsehi, 1770 február 22-dikén kap nemesi bizonyítványt Közép-Szolnoktól.*
Székely József, krasznaczégényi nemes 1781-ben homagialis esküt tett. 1790-ben Közép-Szolnok vármegye közönsége visszahelyezte Székelly József krasznaczégényi nemest előbbi adómentességébe azon megokolással, hogy adómentességben él és nemességét a kir. tábla itélettel igazolta.
1797-ben a Székely családok tagjai Ér-Káváson (Székely János), Kelenczén (Dávid kanczellár mlgs), Kr.-Czégényben, Szamos-Újlakon (itt is Dávid, kanczellár, mlgs) és Új-Németen főbb birtokosok, saját telkükön lakó egyházi adómentes, vagy másén lakó adómentes nemesek; Mihály szilágycsehi tiszttartó, Székelly Miklós hadadi iskolamester és Székelly Ferencz bogdándi evang. reform. kántor.
1805-ben Léczfalvi Székely Józsefet (21 éves, gyalogos) a magyarcsaholyi fegyverfoghatók közé azon megjegyzéssel vették föl, hogy «taxás». Homagialis esküt tett. Egy Székely József a krasznaczégényi adómentes nemesek közt gyalogos. {541.} Ő meg Mihály és János, szilágypaniti adózó nemesek homagialis esküt tettek.
1806-ban Székely Dánielnek két lakott antiqua meg egy lakott és egy puszta nova jobbágytelke volt Alsó-Kaznacson.
Székely Mihály 1817-ben középszolnoki assessor.
Székely József 1820–1853. rátoni evang. reform. pap.
Székely Elek 1839-ban középszolnoki esküdt.
Székely Eszter 1839-ben a szilágycsehi evang. reform. egyháznak egy abroszt adott.
Székely István 1852-ben magyarvalkói, 1854–1859. nagymoni, 1859-től vérvölgyi pap, 1866–1869. szilágyszentkirályi administrans, Árpád 1879-től borzási evang. reform. pap.
Székely Samu 1861-ben középszolnokvármegyei esküdt.
| Szécsi | TARTALOM | Székelyhídi |