2. Nyirmon.

Nyirmon a szájhagyomány és történet tanúsága szerint a tizenhetedik század elejéig egészen magyar község volt. A harczi viharok elsöpörték magyar lakóit. 1719-ben települt újra.*Magy. Stat. Közl. XII. köt. 339. lap.

1413-ban, mint az imént mondók, Nyrmon birtokig út vezet Doba birtoktól.*Dl. 28,779.

1469 nov. 21-dikén Palóczi László országbíró meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Bideskuti János fiait, Mihályt, Tamást, Lászlót, Miklóst Nyrmon középszolnoki birtok egyharmadába vezesse, mely Dobai István fiáé, Balázsé, és mely őket zálogjog révén megilleti.*Dl. 27,921.

1475 körül Nyrmonból Nagy Bálint jobbágyai 6 frt adót fizettek.*E mű I. k. 180. l. 1543-ban (Nÿrmon) Dobai Lázár és Bőnyei Mátyás között oszlott meg; amannak jobbágyai 3 kapu után adóztak, míg az utóbbiéi csak 1 után. Fölmentvék az adózás alól 1 biró, 1 szabados, 2 szegény és 1 új ház.*Dical. 1549-ben (Nyrmonban) 2-2 kapu után adóztak Dobai Lázár, Dobai Bernát és Drágfi özvegyének a jobbágyai, ellenben csak 1–1 után a Bónyei Mátyás és Csízér Miklóséi. 1553-ban a nevezett Dobai Bernát jobbágyait csak 1 kapura becsűlték, míg 1554-ben úgy ennek, mint özv. Drágfiné részén semmit sem találtak. 1559-ben a 8 kapun kívül feljegyeztek még 2 bírót, 2 szegényt és 7 új házat.*U. o. 1549-ben 13 dénárnyi adóval rótták meg Nemes János, féltelkes nemest.*U. o. 1554-ben 5 kapuszámnyi adót fizettek a {97.} Kovács Antal jobbágyai, míg a Drágfi Györgyéi csak 1 kapuszámnyit. E 6 kapuszámon kívűl találtak a helységben még 2 bírót és 4 szegényt.*Dical. 1570-ben 1 kapu után rótták meg adóval a Székely Benedek jobbágyait, ellenben a császáréit és a (Csizér Bálintéit csak 1/2–1/2 után.*U. o. 1604-ben (Nÿrmonban) 1 rótt ház után 2 forintnyi adót vetettek ki a Szécsenyi jószágára.*U. o.

1492 okt. 11-dikén és 1493 nov. 27-dikén Nagydobai László örökbe vallja e falubeli birtokát Bőnyei Tamásnak.*Dl. 36,398. Km. Prot. M. min. pag. 88. nr. 1. és pag. 157. nr. 1. 1503. január 21-dikén özvegy Dobai Bálintné Borbála elzálogosít e birtokban két jobbágytelket Nyírmoni Dobai Benedeknek.*Dl. 36,405. Km. Prot. Michael p. 235. nr. 1.

Egy részjószágon 1519-ben Kis-Dobai Szabó (?) Antal, Pál, Lázár és Kristóf rokonaikkal: Beőnyei Miklóssal, Mátyással és Jánossal, Nagy-Dobai Istvánnal és Györgygyel osztoznak.*Szgy. és Lelesz, C. Kraszn. Prot. 5. fol. 70–72.

1535-ben a kolozsmonostori konvent jelenti János királynak, hogy Sámsoni Hodosi Miklós királyi és János pap konventi emberek lefoglalták e birtokban Kovács Bálint, János, Ambrus és Bernát két jobbágytelkét Nagydobai Tamás és György felperesek számára.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. D, nr. 37.

János király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy e birtokba iktassa be Dobai Antalt, de tiltakoznak ez ellen Nagydobai Adorján és Chÿ (?) László a maguk meg Csízér Demeter, Benedek és Bálint nevében.*U. o. nr. 5.

Egy jobbágytelket özv. Nyírmoni Kovács Benedekné Zsófia és fia, Bernát foglaltak el, a kiket ezért 1554-ben megintet Dobai Székely Lázár.*Lelesz, Act. an. 1544. nr. 21.

Nyírmoni Kovács Antal e birtokán hatalmaskodtak Székely Mihály, Boda Imre, Kisdobai Orgován Pál, Lőrincz Albert, Nagymoni Török Pál, Nyírmoni Nemes János, Szilágyszegi Bálint, Sándorházi Fábián Imre, Lelei Kaplyan Ferencz {98.} meg Kisdobai Székely Pál, Lázár és Kristóf, kiket azért 1545-ben Kovács megintet.*Lelesz, Act. an. 1545. nr. 23.

1548-ban Nÿrmonban Bőnyei Mátyás jobbágyának, Mathÿws Lászlónak a szőlőjét leszüretelték fegyveres kézzel Nagydobai Csízér István, Miklós és Bálint magukhoz vevén itteni jobbágyaikat, Chyompaz Ferenczet és Gal Ferenczet és a bort eladták Bőnyei másik itteni jobbágyának, Mathÿws Ferencznek, mi által úgy Bőnyeinek, mint jobbágyának több mint száz arany forintnyi kárt okoztak. Ezenkívűl a nevezett Csízér István meg Lelei Kakas István magukhoz vevén sok emberüket, megtámadták Bőnyei jobbágyának, Mathÿws Péternek nyírmoni házát, a jobbágy egy ökrét megsebezték, a vetéseket lovaikkal lelegeltették, két ökröt pedig elhajtottak, mi által szintén több mint száz arany forintnyi kárt okoztak. 1550-ben Ferdinánd király Bőnyei kérésére meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy idézze meg a hatalmaskodókat.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. B. nr. 7.

1551-ben ugyancsak Bőnyei Mátyás emelt panaszt, hogy egy jobbágytelkét, a melyen Chompaz Ambrus jobbágya lakott, meg a Sylagpataka mellett fekvő rétjét a hozzá tartozó, nyolcz szekérnyi gabonával meg a szekerekkel együtt elfoglalta ezelőtt mintegy hat évvel Kisdobai Székely Lázár. Az említett javakat bíróságilag visszaadták ugyan Bőnyeinek, de Székely ismét elfoglalta és saját nyírmoni jobbágyának, Chompaz Bálintnak adta, Ugyanezen Székely ezelőtt körülbelűl négy évvel elfoglalta Bőnyeinek egy itteni fél jobbágytelkét, a mely jelenleg puszta és melyet «Pazman haza hele»-nek neveznek és azt a saját jobbágytelkéhez csatolta, a melyen Chompaz Simon jobbágya lakik, Székelyt megidézték.*U. o. nr. 24.

Ferdinánd király előtt 1549-ben Sándorházi Fábián Imre adta elő, hogy egy pár évvel ezelőtt Nyrmoni Wayda Mihály, János fia, alperes, Nagydobai Tamás és néhai György felperesek {99.} közt e birtok nyolcz jobbágytelkének elfoglalása és más hatalmaskodás miatt, melyeket Wayda Mihály társaival – mint fenti Nagydobai Tamás és György állítják – követett el, János fejedelem előtt per indúlt, a perben utóbbiak János királytól, Wayda Mihály ellen, makacssági itéletet nyertek és ezeket fenti Nyrmon birtokba úgy János király, mint a kolozsmonostori konvent beiktatta az ő (Sándor házi Fábián Imre) kárára. Most azonban fenti Wayda Mihály halálával, vissza akarja a birtokot szerezni. Meghagyja a király a kolozsmonostori konventnek, hogy erről értesítsék fenti Dobai Tamást és esetleg idézzék meg. A kolozsmonostori konvent jelenti is később, hogy ebben eljárt.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. V. nr. 5.

Kisdobai Székely Lázárnak itt levő részbirtokát lefoglalta Mihályfalvi Sárközi Literatus Imre, a kit ezért megidéznek.*Lelesz, Act. an. 1549. fasc. 1. nr. 12.

1569 márczius 19-dikén János Zsigmond egy nÿrmoni részjószágot Rátóti Gyulafi Lászlónak ad. Ez a rész Báthori György hűtlenségbe esésével szállott vala a kincstárra.*GKG. A. fasc. I., III. és XII.

1583-ban fejedelmi adományúl kapnak egy birtokrészt Ákosi Papp másként Vid István meg Ferencz, János és András nevű fiai.*Nagyv. Múz. Blt.

A hadi terhekhez való hozzájárulásra 1797-ben összeírták ezeket, főbb birtokosok: Kerekes József árvái, Rácz Pál, Dobai Sándor, Nagy Sándor és Lajos, Bányai Ferencz, Nagy Istvánné, Tömösvári Jónás, Gólya József, Bikfalvi Sándor, Simoni Farkas, Láposi Pál, Szipoly Bálint, Baranyai Pál, Luka Márton, Bogdándi Pál, Gólya Zsigmond, Pap Zakariás, Ráda Vonul és Pap Szimion; pusztákat bíró birtokos Nagymonújfalusi Tyitu (gyin Csora); kántor: Pap Mihály.*Szgy. lt.

1805-ben «a haza csendességben való tartására» Nyírmon községből kiállhat gyalog Magas Von, adómentes nemes és Pap Zaharia, adómentességet nem élvező, szabad állapotú lakos.*U. o.

{100.} Nyirmon evang reform. hiveiről s egyházáról már előbb volt szó. Most itt csak a gör. katholikusoknak van templomuk, fából.*Sch. 1886. 161. l.

1733-ban Nyírmon (Bulgarj) oláh családjainak a száma 14; görög-keleti papja Vazul nevet viselt.*Tr.

Egy 1750-diki összeírás Szilágy-Polgár nevű helyet említ Dabjon s Menyő közt. Ez kétségkivül Nyirmon, hol ekkor a gör. kath. lelkek száma 209, a kik részén volt egy templom, egy működő pap, egy kántor, egy sekrestyés-egyházfi s illette a papot egy belső telek, meg két mázsa só.*Tr. 1901. évi IX. sz., 284. l. Elemi iskolája szintén gör. kath. jellegű, egy tantermű.

Nyirmon, mint már érintettem, Várad eleste és az 1682 közti időben pusztúlt el.*Szv. lt. V. ö. I. k. 147. l. 1720-ban már 4 jobbágy, 9 zsellér, összesen 13 háztartás fizetett adót, magyar 7, oláh 6. Ebből következtetve a népesség száma 1720-ban 117 lélek, 63 magyar és 54 oláh. A lakosok már ekkor oláhok voltak nagyobb részt, csak a vezetéknevök magyar.*Magy. Stat. Közl. XII. köt. 67. l.

1847-ben a lakosok száma 338; valamennyi gör. kath.*Nagyv. Nvk. 1847. 109. l. 1890-ben 335 lakosa van; nyelvre nézve magyar 8, oláh 332, egyéb nyelvű 6; vallásra nézve gör. kat. 323, ev. reform. 12, izr. 68. Házak száma 644.

A pragmatica sanctio idején végzett adóösszeírás alkalmával nem találtak művelés alatti területet.*V. ö. Magy. Stat. Közl. XII. k. 67. l.

Gazdaságainak száma 1895-ben 90. 643 kat. hold területéből szántóföld 397, rét és erdő 93–93, legelő 20, parlag szőlő 12, nem termő hely 27 hold.*Mg. St. 502. l.

A községnek 1900-ban 2.043 K 78 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 1.098 K 24 f.

Határrészei: Táblá Gyijilor (szőlő-tábla), Tabla-Strîmturi = Táblá Sztrimtúrj (szoros), Czikluj (hegycsúcs), Ritul Márë (nagy-rét).