{795.} Vicsa.

Wyccha 1387, Vithÿa 1423, Vycha 1430, Vincza? 1451, Walha ? 1462, Vÿczcha 1464, Vichia, Vicha 1505, Vÿchcha 1516, Wytha 1530, Vicza 1538, Wÿttha 1543, Vycsa 1544, Wycsa, Vicsa 1544, Wycha 1547, Vyccha 1548, Wychÿe 1549, Vychya 1555, Vicsia 1564, Wÿcza, Wÿtza, Vycza 1569, Wÿchcha, Vicchÿa 1570, Vÿtsa, Vÿtha 1572, Vythÿa 1574, Witza 1584, Vychia 1593, Vitsa 1595, Vÿcza 1604, Uichia 1607.

Neve egy fűzfanemé; szláv.

1387-ben az aranyosi várhoz tartozó magyar falu.*Wl. A váradi káptalan Zsigmond királynak 1423. Ker. Szent János születése előtt való kedden Budán kelt beiktató parancsára Kusalyi Jakcsi György fiának, tisztelendő Dénesnek Vithÿa magyar birtokába iktatta be ellentmondás nélkül György másik fiát Jánost, ennek nejét Annát meg fiait: Lászlót és Györgyöt.*GKG. C. fasc. XII. De a magyar lakosság még 1682 előtt, Váradnak a török uralom alá jutása után elpusztúlt.*Szv. lt. 1716-ban telepűlt újra a falu.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 339. l. Középszolnokból való. Mint már láttuk, 1387-ben az aranyosi várhoz,*Wl. azután egy része, pl. 1564, 1570, 1584-ben*Dical. Hadad várához, más része pl. 1554-ben, 1773-ban Cseh várához tartozott.*V. ö. e mű II. k. 32. és 85. lap.

Már ez mutatja, mily változatos birtoklásának a története. 1451-ben Báthori Szaniszló fiának, Istvánnak ítélik Kusalyi Jakcsi László fiai: András és László ellenében,*Lelesz, B. 126. fol. 5. nr. 25. (mint Bogdándot.)

1462. febr. 1-sején Kusalyi Jakcsi János, neje Petronella fia Ferencz és Kusalyi Jakcsi Mihály fiai: István és Mihály elzálogosították Jakcsi Péternek.*Dl. 30,041.

1464-ben Kusalyi Jakcsi János fia, György ellenében be {796.} akarták iktatni bizonyos itélet alapján Báthori Szaniszlót, de Jakcsi emberei, ellenség módjára, megakadályozták.*Lelesz, Act. Bercs. fasc. 7. nr. 49. (Prot. II. pag. 207.)

1505-ben és 1512-ben Kusalyi Jakcsi László, neje Krisztina és fiak György vetik zálogba az itteni részbirtokokat Bélteki Drágfi Györgynek és Jánosnak,*GKG. A. fasc. XX. és Lelesz, prot. 2. fol. 121. an. 1512. 1508-ban özv. Kusalyi Jakcsi Lászlóné Anna, anyja meghivására Velenczébe utazik s itteni részbirtokának a védelmét zálogjogon Bélteki Drágfi Györgyre bizta,*U. o. C. fasc. XII. (mint pl. Benedekfalvát s Bogdándot is).

1516-ban Kászoni Jakcsi György és János Berendi Dávidnak zálogosították el, (mint Bogdándot).*Lelesz, Prot. Parvi folio 262. és u. o. Prot. 2. fol. 178. an. 1516.

1530-ban János király meghagyja a kolozsmonostori konventnek, hogy Ewrmezewi Móré Jánost vezesse Kwssali Jakchy Mihály középszolnoki főispán és Kwssalyi Jakchy János középszolnoki Wytha birtokába, mely öt utóbbiak örökvallása alapján megilleti. A proponált tanuk: Lelei Kádár Ferencz, Sándorházai Werews Benedek, Sándorházai Fábyan Imre, Lelei Kaplyan Bálint.*Orsz. lt. Km. conv. Lad. 27. M. nr. 20.

1537-ben egyike ama részbirtokoknak, a melyeknek elidegenítése miatt Kusalyi Jakcsi István tiltakozik Kusalyi Jakcsi János ellen,*Lelesz, Prot. 6. fol. 90. an. 1537. (mint a már említett két falunál). A nagyváradi káptalannak 1538. Egyed napján kelt levele szerint Álmosdi Csíre Ferencz adta el örökre a középszolnoki Viczán levő részjószágát Drágfi Andrásnak és Gáspárnak, a mit utóbbi kérelmére János király Szebenben, Szent Márton napján átír és megerősít, hasonlóan Ferdinánd király Prágában 1544 jan. 28-dikán.*GKG. C. fasc. XII. Ezeket be is iktatták, de özv. Csire Ferenczné s mások ellentmondottak.*Lelesz. Stat. D. 219. és GKG. C. fasc. XII.

1543-ban (a közép szolnoki Wÿtthán) a Csure Ferencz jobbágyait 1, a Móré Jánoséit 3, a Jakcsi István özvegyeéit 2 {797.} és a Vajda Boldizsáréit 1 kapuszámnyi adóval rótták meg. Fölmentvék az adózás alól 2 bíró és 6 szegény.*Dical.

Hadadi Móré János leköti 1544-ben Wycsa birtokát Böősházi Erdődi Ferencznek azon esetre, ha Márton napjára meg nem adja a tőle kölcsönzött negyven forintot.*GKG. C. fasc. XIX.

Ferdinánd király előtt 1547-ben megjelenik Paladinych János, és előadja, hogy Kwsali Jakch Mihály és Zechy Anna, néhai Arthanhazi Bornemyzza Boldizsár özvegyének középszolnoki Wycha birtokába akarja magát bevezettetni, mely őt csereszerződés alapján megilleti. A kolozsmonostori konventnek meghagyja a király, hogy iktassa is be a kérelmezőt. A proponált tanuk: Nagydobai Tamás, Chyzeer Miklós vagy Lőrincz, Keresztwri Sykolya Péter, Kysdobai Zekel Mihály, Gewrgh Ferencz, Boda Imre, Kysdobai Lewryncz Benedek. A konvent jelenti aztán, hogy a maga emberével Kysdobai Zekel Mihályt küldte ki, a kik a szomszédokat, névszerint: Mocholyai Weres Andrást, Ambrust, Pétert, Hwnyady Gáspárt, továbbá Thody Ferenczet, Ferencz deákot (literatus) Kwssaly Zylagy Jakabot és még többet, kiknek nevök nincs megjelölve, összehíva, a parancsnak eleget tettek,*Orsz. lt. Km. conv. Lad. 27. V. nr. 3. az iktatásnak Chehi Wayda Boldizsár felesége és gyermekei nevében és Móré János gyermekei nevében ellentmondott, miért is az illetőket 3 király elé idézték.*U. o. Lad. 27. P. nr. 3.

Vicsa is egyike vala néhai Jakcsi L. javainak, a melyekből Panaszi Pázmán Farkast és Annát az anyjuk által kötött szerződés alapján leánynegyed illette meg, melynek kiadására 1547-ben meg is intették Jakcsi Mihályt,*Lelesz, Act. an. 1547. fasc. 2. nr. 53. a ki meg K. Jakcsi István özvegye ellen indított pert. 1548-ban a Mihály leánya Matuznai Pálné inti testvérét Mihályt*U. o. an. 1548. fasc. 2. nr. 73. (mint ezeket az apróságokat, Benedekfalvára s Bogdándra nézve is láttuk).*Szgy.

Vyccharól Vajda Boldizsár jobbágyai azok között voltak, {798.} kiket kihallgattak az 1548-ban Mutos és Cseh birtokok határvonalának megállapítása végett tartott tanúvallatásnál.*Lelesz, Metalium C. Kraszn. nr. 5.

1549-ben (a középszolnoki Wychÿen) 2 kapu után adóztak a Paladin János jobbágyai, míg Drágfi özvegye, Vajda Boldizsár és Matuszlai Györgyéi csak 1–1 után. Ez 5 családon kívül 6 szegényt is találtak itt.*Dical.

Az 1555, 1557, 1569. évek Bikácza felé mutatnak a birtoklás történetének meneténél. 1555-ben Drágfi György középszolnoki Vicsa birtokát is elfoglalja a kincstár;*GKG. A. fasc. XX. de többen igényt támasztanak a részbirtok iránt;*Lelesz, Prot. 13. fol. 108. anni 1555. azután (1557) Kusalyi Jakcsi Mihály fiai: Boldizsár, András és Mihály tiltakoznak az ellen, hogy Vicha felét Báthori Györgynek és nejének, Báthori Annának meg ezek fiának, Istvánnak adományozták János király és anyja Izabella,*U. o. Act. an. 1557. nr. 13. majd pedig (1569-ben márcz. 19-dikén) János Zsigmond Rátóti Gyulafi Lászlónak adja – Báthori György hütlenségbe esésével – a wÿczai részjószágot.*GKG. A. fasc. I., III. – U. o. a beiktató parancslevél is és C. fasc. XII.

1564-ben Hadad várának e tartozékában, Vicsián, 2 kapu után rótták meg adóval a Jakcsi-árvák jobbágyait, de az adó behajtását nem engedte meg Sulyok György. A 2 kapun kívül találtak itt még 6 zsellért és 1 új házat.*Dical.

1570-ben Miksa Hadad várával Wÿchcha részbirtokot is új adományul adja Jakcsi Boldizsárnak és Kusalyi Jakcsi Mihálynak.*Wl. Ekkor a középszolnoki Vicchÿán 1 kapu után fizettek adót a Jakcsi Boldizsár jobbágyai.*Dical.

1572-ben per folyik Valkai Miklósné Csire Petronella felperes és Gyulafi László meg Horváth Boldizsár alperesek között – úgy látszik –Vÿtha, Horvát és Széplak birtokért, melyeket 1561-ben Drágfi Gáspárné és második férje Báthori György elfoglaltak. Utóbbiakat 1562-ben meg is idézték azért, de nem jelentek meg, a miért elmarasztalták. Ennek alapján most {799.} máj. 15-dikén Báthori István megparancsolja Közép-Szolnok vármegyének a birtokok elvételét.*GKG. A. fasc. II. 1572 máj. 17-dikén új itéletet kérnek Gyulafi István és Horváth Boldizsár; ezért Valkai Miklósné Csire Petronellát megidézik a fejedelem elé.*U. o. A pert Zsombori Lászlóné Zsuzsánna felperes megbizottja, Sándorházi János és Gyulafi László meg Horváth Boldizsár alperesek megbizottja, Radvánczi Márton folytatják, míg nem decz. 30-dikán Báthori István meghagyja itéletlevelében Közép-Szolnok vármegyének, hogy az alperesek birtokain a birságot hajtsa be, járja körül és becsűlje meg javaikat.*U. o. Zsombori Lászlóné Valkai Zsuzsánna felperes és Gyulafi László alperes ügyében Közép-Szolnok vármegye 1570-ben ki is jött a Csire-rész Vicza és Széplak birtokok fölbecsülése, a javak elhordása és a pénzbírság felhajtása végett, de Gyulafi emberei karddal űzték el, miről a megye jelentést tett a fejedelemhez.*Báthori István 1575 május 10-diki átiratában. GKG. A. fasc. II.

1574-ben Vythÿában és Kelenczében csak négy jobbágya van Gyulafi Lászlónak. Két-két kapura adót róttak, a mely 10 frt 50 denárt tenne ki, de Gyulafi nem szedte fel rajtok szegénységük miatt.*GKG. A. fasc. I., III.

1579. szept. 3-dikán Báthori Kristóf, erdélyi fejedelem meghagyja, hogy Vicha birtokba, a mely atyai örökségkép Kraczmer Tamásné Vajda Katalint, Nagybányai Ötvös Pálné Porkoláb Annát és Sámsoni Veres Gergelyné Vajda Annát illeti, iktassák be ezek örökvalló levele alapján Kraczmer Tamás leányát, Annát és általa férjét, Baksai Lőrinczet.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 26. B. nr. 12.

A Jakabfiak Vicsa birtokra vonatkozólag is ellentmondtak özv. Jakcsi Boldizsárné Révai Annának 1582-ben, (mint pl. Bogdándnál).*Orsz. lt. Gyulaf. kápt. fol. 123.

Witzáról a Gyulafi István jobbágyait ú. m. Zeles Mihály bírót, Dobay Istvánt és Sebeok Jánost idézték meg mint szomszédokat, {800.} a mikor Báthori Zsigmondnak 1584 nov. 6-dikán kelt parancsára be akarták iktatni Zsombori Lászlót egy böősházi birtokrészbe.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. S. nr. 67.

1593 márcz. 22-én a birtok tizedét S. Báthori Zsigmond Gyulafi Lászlónak adja.*GKG. C. fasc. XXI. És, mint pl. Bikáczára nézve is láttuk, 1595 okt. 12-dikén Báthori Zs. megengedte Rátóti Gyulafi Lászlónak, hogy a Vitsai részbirtokával is szabadon rendelkezzék.*U. o. C. fasc. XIX.

1604-ben a középszolnoki Vÿcza Dobai János jószága, itt 1 rótt ház után 2 forintot fizettek adóban.*Dical.

1607 okt. 23-dikán Vesselényi István örök joggal adja a Uichia-ban meg Zsákfalván levő és a hadadi várhoz tartozó részjószágait ezer magyar forintban Dobai Jánosnak.*Wl.

1642-ben Szikszai Zsigmond többek között a Vicza birtokát is átírja nejére, Tamási Sárára és leányára.*Orsz. lt. Km. conv. lad. 27. T. nr. 2.

A birtok ismét a Wesselényi-családhoz kerűlt vissza.

A «hadi segedelemhez» való hozzájárulásra 1797-ben összeírták Vitsa községből a következőket, főbb birtokosok; br. Wesselényi Farkas és a szamos-újlaki reform. eklezsia; pap; Pap Vaszalia oláh; kántorok: Vadasdi Ferencz és Marosán Lupuj.*Szv. lt. 1805-ben Vitsán nincsenek sem adómentes nemesek, sem pedig adómentességet nem élvező, de szabad állapotú lakosok.*U. o.

A helységnek plébánosáról szó van már 1430-ban. Ez évi ápr. 26-dikán Gal, vyschai plébános öt ügyvédet vall, ezek; Mérai János deák, Imre, a gyulafehérvári egyház szűz Mária oltárának rektora, Barabás, a Katalin oltárának rektora, Balázs pap, Mérai Tamás.*Dl. Km. Prot. D. minus, p. 121. nr. 6.

Az 1476-dik év körüli kőtemplomának a középen homlokzat-csúcs, alatta sirbolt. Ez a templom most egészen rom. {801.} hívei kipusztúltak. A romok arról tanúskodnak, hogy a templom átmeneti stylű volt, s faragott kövekből épűlt.*Bunyitay Vincze: Schematismus 359. lap.

Evang. reform. papjai közül ezeket ismerjük: Zilachi Borbély Sámuel (1753–1787), Diósadi Elekes Isván (1787–1799), Debreczeni József (1799–1835), Cseh Mózes (1835–1859), Osváth Lajos (1859–1878).*V. ö. Névk. ev. ref. 1879. 37. lap.

Egy 1750-diki összeírás a református híveknek régi telkét említi itt, a melyet ekkor a «dékán» Zilahról használt.*Tr. 1901. évi IX. szám 284. lap.

A még meglevő pár reform. lélek a völcsöki egyházhoz tartozik.*V. ö. Völcsökkel.

1733-ban (Vicse) oláh családjainak a száma 22; egyesűlt és kétnejű papját Cyrillnek hívják.*Tr. 1750-ben (Vecse-n) a gör. kath. lelkek száma 155, a kik részén volt egy templom, egy működő pap, egy kántor, egy sekrestyés-egyházfi, s illette a papot két mázsa só.*Tr. 1901. évi IX. szám, 284. l.

A gör. katholikusoknak templomuk (fából), s egy tantermű elemi iskolájok van.*Sch. 1886. 174. lap.

1720-ban 4 nemes-, 8 jobbágy-, 1 zsellér-, összesen 13 háztartás fizetett adót; magyar közülök 3, oláh 10. Ebből következtetve a népesség száma 117 lélek, 27 magyar és 90 oláh.*Magy. Stat. Közl. XII. köt. 68. lap.

1847-ben a lakosok száma 511; valamennyi gör. kath.*Nagyv. Nvk. 1847. 111. lap.

1890-ben már csak 233 lakosa van; nyelvre nézve magyar 12, oláh 221; vallásra nézve gör. kath. 218, evang. reform. 8, izr. 7. Házak száma 48.

A művelés alatti területből adózás czéljaira összeírtak szántóföldet 156 köblöst; rétet 13 kaszást; szőlőt 10 kapást.*Magy. Stat. Közl. XII. k. 68. l.

1895-ben gazdaságainak száma 58. Területe 687 katasztrális hold, a melyből szántóföld 419, erdő 126, kert 39, rét 39, legelő 28, terméketlen 36 hold.*Mg. St.

{802.} A községnek 1900-ban 2197 K 34 f becsértékű cselekvő vagyona van, állami egyenes adója 896 K 24 f.

Határrészei: Éjszaki oldal, Déli oldal, Rét lénia, Kornuczel.