BEVEZETÉS.

Az egyes városok, falvak, elpusztult helyek története után most már, mint ezt munkám Előszavában említettem, a családok, voltaképen birtokosok s családok története következik. A régi Közép-Szolnok és Kraszna-vármegyék birtokosainak, vagyis inkább a mostani terület hajdan való birtokosainak, az itt élt s élő családoknak a történetét nyujtom a jelen s a következő, a hatodik (utolsó) kötetben. A várak urait, egyes nagy családokat már előzőleg bemutattam. Most sorban följegyzem mindazok nevét, a kik vármegyéink ezer éves multjának építéséhez bár csak porszemmel járúltak. A kik vármegyénk lakosságának állandóbb jellegű képet megalkották.

A családok történetéhez gazdag forrásokat szolgáltattak az oklevelek mellett a különböző korok különböző czélú összeírásai. Közép-Szolnok családjaira nézve a Hunyadiak korabeli adólajstrom s a tizenhatodik, tizenhetedik századbeli több rendbeli adóöszeírások, Kraszna vármegye családjaira nézve a tizenhatodik századtól szintén az effajta összeírások.

Közép-Szolnok vármegyének 1705-diki összeírását (sajnos, nem teljes), mely hihetőleg a II. Rákóczi Ferencz zászlaja alatt Zsibónál küzdők s bizonyára nagyrészt elvérzettek jegyzéke, az 1797-, 1805-diki összeírásokat, melyek a nemesi fölkelések alkalmából készűltek, Kraszna vármegyének a tizenkilenczedik század elejéről több rendbeli összeírásait, mindkét vármegye homagiális összeírásait a vármegye, Zilah városának 1781-diki homagiális összeírását, Szilágysomlyó városának 1790-, 1847/8-diki adókönyvecskéit az illető városok levéltárai őrzik, azért az ezekből való adatokat jegyzetekkel nem is kisérem. A jegyzetek a vármegyei s városi tisztviselőknél {8.} meg a papok neveinél is elmaradnak, ha az adatok az említett levéltárakból, illetve a papok a községeknél már érintett helyekről vagy az egyházmegyei levéltárból valók; de hiányzik a jegyzet máshol is olyankor, ha az okirat a vármegyei levéltárban van.

Ezeket az összeírásokat a legnagyobb aprólékossággal igyekeztem kiaknázni. Ezek már a helységek történetét is gazdagították; de a legbecsesebb adalékok a családtörténeti részbe illeszkednek.

Egyébiránt igyekeztem fölkutatni minden kigondolható forrást, a mint arról jegyzeteim tanuskodnak; az országos, a családi magánlevéltárak mellett egyéb forrásokat, emlékeket, pl. harangok, szent edények feliratait stb. se hagyva figyelmen kívül.

A tárgyalásra nézve csak annyit érintek, hogy a különböző eredetű, de ugyanegy nevű családokat is egy főczím alá fogtam. A nevek változatai mindenkor feltüntetvék; de a vezetéknév a főczím alatt is el-elmarad, ha az előző irásmóddal egyező. Merev szabályokat sem egyik, sem másik irányban nem lehet felállítani. A feldolgozás módját és menetét általában az adatoknak rokon vagy elütő származása, határozott vagy bizonytalan vonásai, a családok szereplésének e területrészekre szorított határvonalai – ezer meg ezer mellékdolog – irányítják, szabályozzák, néha a töredékek is teljesebb képhez vezethetnek, míg néha az adatok halmazából sem illeszthető egy vármegyei monographia keretébe egyéb – töredéknél.

Birtokosok, birtokos, birtoktalan nemes családok s mások (püspökségek, egyházi rendek, mint birtokosok, papok stb. betűsorban következnek a két utolsó kötetben.

A legkisebb embernek is álljon itt emlékül ez a pár betű.