| Tűz a nap a rétre, fénye szinte bántó |
| Tereli hat ökrét „csálé-hajsz!” a szántó, |
| A zsíros ugarban hasad a barázda, |
| Az egykedvű szántó ösztökéjét rázza. |
|
| De közeleg ímé hű hitvesi társa, |
| Hej nincs is az esze többé a szántásra, |
| Egykedvű orcáját enyhe fénybe kapja |
| Nyájas sugarával az örömnek napja. |
|
| Szerető ölében ott van kis magzatja, |
| Szakasztottan olyan mint az édesapja; |
| S míg ezek a csókkal egymást szinte marják, |
| A hű asszony tartja az ekének szarvát. |
|
|
|