[Nizza, 1904. okt. 1.]
Kedves Bertuska,
táviratod késve érkezett. Nagyon nyugtalankodtunk. Tegnap végre úgyahogy megnyugtatott bennünket a leveled. Már otthon vagy. Nem tudok neked semmi jó újságot írni. Adél szerencsétlennek érzi magát. Sír miattad, önmaga miatt s minden miatt. Nem egyszer arról van szó, hogy megy haza, Nagyváradra. Dodó még csak nekem írt s e levél sem alkalmas Adél megnyugtatására. Dodó azt hiszi, hogy mi itt iszonyú jól érezzük magunkat s valóságos kéjutazás Nizza. Holott ez most rettenetes, halott, átkozott hely. Pláne pénz nélkül, mint mink vagyunk. Küldtél öregem Nagyváradi Naplókat? Küldj s írj sokat, pletykákat stb. Adél ma ágyban maradt, az eső esik. Csinos kis pár napra van kilátás. Szeretnék s remélem, fogok is neked jobb ujságokat írni. Én most nagyon lázas, beteg vagyok napok óta. Iszonyu fejgörcsök kínoznak. Add át kedves mamádnak kézcsókomat. Téged lelkéből üdvözöl
Ady
(szombat.)
[Nizza, 1904. okt. 1.]
K: OSZK – Fond 74/1/4 – Írópapír – 1 f. – 194 x 209 mm – Tintaírás – Pr.: vétel dr. Nádor Henriktől 1966.
M: RSle 556. – RAöl 304. (részlet) – AEl I. 151.
Ez Ady második meglévő levele Brüll Bertának Nizzából. Az elsőt a fpb tanúsága szerint szept. 29-én írta (l. a 159. sz. levelet). Az ezt követő szombat okt. 1.
Dodó még csak nekem írt: a levél nincs meg, tartalmára csak e levél két mondatából és a 162., 164., 168. sz. levélből lehet következtetni: a férj és feleség között anyagiak miatt támadt feszültség nem oldódott, nem is leveleztek.
Csinos kis pár napra van kilátás: már itt megmutatkozik, hogy Ady néha nehezen viseli az asszony szeszélyeit, s gondjait szívesen osztja meg a megértő Bertával.