[Párizs, 1907. febr. 17.]
Édes jó Gyurkám,
szeretném, ha ez a levelem nem okozna neked tulságos fájdalmat. Itókánál voltam tegnap s neki nincs semmi válságos baja. Ugy kellett lenni s ugy is volt: gyönge volt ő egy ilyen állapothoz. Hétfőn éjjel rosszul lett, orvost hívtak s korán szült. Három óra hosszáig volt nála orvos. Azóta is rendesen, sőt néha többször jön naponként. Nincs semmi válság, nincs semmi baj: a többit ezúttal nem akarom egy szimpla levélre bízni. Talán jobb így s főképpen Itókának semmi baja sincs. Nehogy a te nagy, becsületes lelked zavarogjon. Itt vagyunk szívesen Itóka mellett. Ő hamar erőre fog vergődni s mindenesetre már is tul van (ez nem frázis) minden veszélyen. Nem írok e levélben többet. Ujra mondom, hitemre, légy nyugodt. Ölellek
Bandi.
Révész itt mellettem szeretettel köszönt.
[Címzés:]
Monsieur
G. Bölöni
Ferenciek tere 3 II. 4.
Budapest
Hongrie
[Párizs, 1907. febr. 17.]
K: PIM – A. 2/15. – Hajtott levélpapír borítékkal – 2 f. (r) – 137 x 180; 95 x 143 mm – Tintaírás – Pr.: vétel Bölöni Györgytől 1954.
Dat.: fpb: Paris 17–2 07 – épb: Bp 907 febr 19.
Bölöni és Marchişiu Otília kapcsolatáról l. a 346. és a 354. sz. levél jegyzetét.